Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám, csütörtök

AJ ÚJ SZÓ MOZAIK - HIRDETÉS 1995. március 16. Melescanu ma Budapesten tárgyal A szabadság - mindenkié A román külügyminisztérium szóvivője tagnap megerősítette, hogy Teodor Melescanu kül•ügyminiszter ma Budapesten találkozik Kovács Lászlóval, magyar partnerével, hogy „olyan megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a két ország alapszerződésének aláírását, lehetőleg még az európai stabilitási egyezményről hétfőn megnyíló párizsi konferencia •kezdete előtt". A szóvivő közölte: a jövő héten franciaországi látogatást tévő Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is jelen lesz az európai stabilitási egyezményről rendezett párizsi értekezlet megnyitóján, a román küldöttséget Melescanu külügyminiszter vezeti. A

a • • ww w m m m jovo utjai Új Szó-tudósítás A világ legfejlettebb országait tömörítő G-24 szervezet munkacsoportja Ottokár Hahn vezetésével háromnapos tanácskozást folytat Pozsonyban a közlekedési minisztérium munkatársaival a jövő fő közlekedési ütőereiről és a határátkelők kérdéséről. Ottokár Hahn a tegnapi sajtótájékoztatón közölte: a G24 csoport 1994 végéig 75 millió ECU-val támogatta Kelet- és Közép-Európa infrastrukturális hálózatának fejlesztését. A csoport felvázolta az ezredforduló utáni Európa legfontosabb közútvonalait, melyek közül néhány vonal Szlovákiát is érinti. Ezek a következők: Drezda -Prága -Pozsony-Győr-Buda pest-Arad -Szófia -Isztambul; Gdanszk-Katowice-Zsolna; és a balkáni útvonal, amely csak a jugoszláv polgárháború befejezése után lehet aktuális. A G24 szerint valamennyi útvonal megépítése mintegy 120 milliárd ECU-ba kerül, ám a térség országainak a pénzügyi keret biztosításában segítene az Európa Bank, a Világbank, az Európai Unió és részben az USA és Japán is. Az érintett közép-európai országoknak viszont kedvező beruházási és politikai klímát kell garantálniuk. A határátkelőhelyek kérdése is szóba került. Az átkelők modernizálására az idén 30 miliő ECU áll térségünk országainak rendelkezésére. (sidó) II. kiadás Lapzárta: 22.00 LAPKIADÓK VELEMENYE A tiltakozás nem volt fölösleges TA SR-hír A Szlovákiai Lapkiadók Egyesületének Elnöksége elégedetten nyugtázta, hogy a szlovák parlament 5. ülésén nem született semmilyen adóemelési határozat, amelynek következtében romlana az újságok és folyóiratok gazdasági heíyzete. Az egyesület által kiadott állásfoglalás többek között leszögezi, hogy az állami költségvetésről szóló törvény némely szubjektumok esetében elrendeli a reklámköltségekre fordítható kiadások korlátozását. A napilapok és egyéb időszaki sajtótermékek zömét többek között ez a kulcsprobléma nyugtalanította. „Bebizonyosodott, hogy tiltakozásunk indokolt volt, és nincs ok arra, hogy fölöslegesnek és elhamarkodottnakjellemezzék" tartalmazza az állásfoglalás. (Folytatás az 1. oldalról) Komárom Komáromban a Duna Menti Múzeum kertjében, Jókai Mór szobrának a megkoszorúzásával vette kezdetét az 1848-as forradalomról való megemlékezés. A nagy mesemondó szobránál a helyi szervezetek, különféle intézmények, valamint a környező falvak önkormányzatai helyezték el koszorúikat. cai óvodások, a helyi alapiskola és gimnázium diákjai, a női és férfiénekkar, a hatvani vendégek közül pedig dr. Halmos Tibor szavalta el Petőfi Sándor egyik versét. (farkas) A város főterén, Klapka György szobránál Gáspár Tibor, a Selye Gimnázium történelem szakos tanára mondott ünnepi beszédet. Szónoklatában emlékeztetett arra, hogy a szobroknak is megvan a maguk történelme. így Klapka tábornok szobrának is, amely az elmúlt fél évszázad alatt átélte a megaláztatás minden stációját. 1848-ban Európa népeit nem alapszerződések kötötték össze, hanem a közös eszme - mondotta Gáspár Tibor. A komáromi ünnepségek a városi művelődési központban megrendezett ünnepi műsorral értek véget. (kosár) Fülek Füleken tegnap az 1848-as honvédtisztek sírjainak megkoszorúzásával kezdődtek a magyar szabadságharc ünnepségei. Az emlékezés később az Ifjúság utcai magyar alapiskola udvarán folytatódott, ahol a szakadó hóesés ellenére kb. 300-an. gyűltek össze idősebbek és fiatalok. Részt vettek továbbá a város vezetői, a kulturális és politikai szervezetek, mozgalmak és pártok képviselői, valamint egy határon túli - hatvani - küldöttség. A műsorban felléptek a Virág utMúzeumkerti ünnepség - közjátékkal Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 147. évfordulóján több ezren vettek részt tegnap a budapesti Múzeumkertben rendezett központi ünnepségen. A rövid ünnepi műsor után Göncz Árpád lépett a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. A köztársasági elnököt a közönség hátsó soraiból hallatszó füttyszó fogadta, majd az egyre erősödő taps elnyomta ezeket a hangokat. Az államfő e néhány másodpercnyi közjáték után kezdte meg emlékező beszédét, amelyben emlékeztetett rá: „Közel másfélszáz éve, hogy hazánk - függetlenségének kivívása, gazdaságának korszerűsítése, társadalmának polgárosodása érdekében megvívta a maga európai forradalmakba ágyazott, dicsőséges forradalmát. Amit levertek bár, de utóéletében győztesnek és messzehatónak bizonyult, s mindörökké a nemzet lebírhatatlan erejéről tanúskodik." „A forradalom s a nemesi reformerek szövetsége másfél év alatt mélyebb és maradandóbb társadalmi változást hozott az országban, mint Szent István óta bármikor és bármi. Ha megvalósítani nem tudta is, megindította az ország polgárosodását. Másfél száz éve szolgál példaképül és erőforrásul. És bizonyítékul, hogy nagy nép tesz csuda dolgokat - a balsors és minden nehézség ellenében is. S tanít rá, hogy az idő méhében rejlő minden változást, ha mégúgy megérett is rá a társadalom - mint mindig, úgy ma is - csak keserves küzdelem és áldozat árán lehet véghezvinni. Ha nem fegyveres harcban, de a jövőben vetett hittel és elszántsággal. Keményen és magabiztosan." Az elmúlt öt év nem volt eleRozsnyó Rozsnyón már a délelőtti órákban megkezdődött a március 15-ei emléknap rendezvénysorozata. A Csemadok és az SZMPSZ szervezte Petőfitől Petőfiről emlékműsorban a járás magyar iskoláinak közel nyolcvan tanulója vett részt Petőfi-versek előadásával. Az emléknap délutáni programjában először 15 órától a rozsnyói temetőkertben tartottak emlékezést Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál, majd az ünnepség Rozsnyó város főterén, Petőfi Sándor emléktáblájánál folytatódott. Itt megjelent a Magyarok Világszövetségének képviseletében Antall István sajtótitkár és Pockodi Gábor, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. A közel 500 jelenlévő meghallgatta a Rozsnyóra érkezett vendégek, köztük a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium ünnepi szónokait, majd 17 órakor a városháza dísztermében ünnepi kultúrműsorral folytatódott az emléknap rendezvénysorozata. (ambrus) Kassa Tegnap a köztemetőben kezdődött a kassai megemlékezés. A tisztelgők egy népes csoportja estefelé virágot helyezett Klimkovic

s Gábor, Bielik István, Wodianer Márton és Maiéter Vilmos sírjára - és jelképesen a többi 48-as ismeretlen nyughelyére. gendő ahhoz, hogy felszabadítsuk a magyar társadalom mozgatórugójának, a civil szférának az erejét - állapította meg Demszky Gábor főpolgármester március 15-i ünnepi köszöntőjében, a Petőfi-szobornál, ahol fél évtized óta először megjelent az ország három legmagasabb közjogi méltósága is. Az időnként szórványfüttyel kísért beszédében a márciusi ifjak egyik fontos követelésére, a szabadságra utalva átjárható határokat,jogot és szabadságot sürgetett a környező országokban élő magyarok számára, hogy velük együtt ünnepelhessék ezt a napot. Kolozsvári megemlékezés incidens nélkül A tavalyinál népesebb részvétel mellett, többszáz ember - továbbá számos román és külföldi újságíró, tévés, rádiós - jelenlétében került sor Kolozsváron március 15. alkalmából Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu román forradalmár emléktábláinak megkoszorúzására az úgynevezett Biasini-háznál. Az épület a múlt században szálloda volt, nászútján itt szállt meg Petőfi Sándor, és vendége volt Balcescu román forradalmár is - erre utalnak az emléktáblák, amelyek előtt az RMDSZ ügyvezető elnökségének, megyei szervezetének és Magyarország bukaresti nagykövetségének koszorúit helyezték el az ünnepségen. Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök magyarul, Kónya Hamar Sándor képviselő románul szólt az ünnep jelentőségéről az egybegyűlteknek! Markó: Riogattak minket az idén is... A szervezők által tízezer főnél Este a Csemadok, a helyi magyar mozgalmak és pártok, • illetve más magyar intézmények rendezésében kultúrműsor volt a Thália Színházban. Ünnepi beszédet Kováts Miklós tanár mondott, a Thália színészei szavaltak, és fellépett az Új Nemzedék tánccsoport. (gazdag) Királyhelmec Királyhelmecen mintegy hatszáz fős tömeg előtt Szaniszló Ferenc nyitotta meg a március 15-ei ünnepséget. Pordány László a Magyarok Világszövetsége nevében mondott ünnepi beszédet, utalva Görgei felvidéki kapcsolataira. A megjelentek ezt követően megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. Ifj. Hajdók Géza klarinét-tárogató kísérete mellett a Királyhelmeci Városi Egyetem, a Magyarok Világszövetsége, a Csemadok Területi Választmánya és helyi szervezete, a magyar tannyelvű alapiskola, a Magyar Polgári Párt, a helyi gimnázium, az MDF sárospataki szervezete, valamint a helyi szakmunkásképző képviselői elhelyezték a kegyelet virágait. Nagykapos Nagykaposon a Csemadok szervezete emlékünnepség keretében emlékezett a márciusi ifjakra. A Szózat eléneklése után Dobai Béla sárospataki gimnáziumi tanár mondott ünnepi beszédet. A közel háromszáz ünneplő meghallgatta a helyi mezőgazdasági szakközépiskola diákjainak irodalmi összeállítását. (d. varga) is többre becsült tömeg vett részt a Kovászna megyei székely kisváros, Kézdivásárhely főterén rendezett március 15-i ünnepélyen, amelynek fő szónoka Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke volt. Koszorút helyezett el Gábor Áron szobrának talapzatánál Lábody László címzetes államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke és Magyarország bukaresti nagykövete is. A környező falvakból lovasok és fogatok vonultak fel piros-fehér-zöld zászlókkal, amelyek mellett román lobogók és a települések zászlai is láthatók voltak. A koszorúzás után került sor az ünnepségre, amelynek kezdetén a résztvevők a Szózatot, végén a himnuszt énekelték. Markó Béla, aki megnyitotta az ünnepi szónokok sorát, a romániai magyarság idei márciusának előzményeire is utalt: „Riogattak minket az idén is, hogy ne ünnepeljünk, húzódjunk vissza, fogadjuk el, hogy másoké a tavasz, miénk a tél. De mi úgy gondoljuk, hogy a tavasz mindenkié. Mint ahogy a szabadság, egyenlőség, testvériség gondolata is mindenkié, nem lehet kisajátítani, nem lehet felosztani, nem lehet belőle egyeseket kirekeszteni. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog. Jog a nemzeti érzéshez, a nemzeti hagyományhoz, a nemzeti történelemhez. Szimbólum, akárcsak a piros-fehér-zöld lobogó, vagy a himnusz. Ragaszkodunk március 15-éhez, ragaszkodunk a nemzeti lobogóhoz, ragaszkodunk nemzeti himnuszunkhoz... és legfőképpen a magyar nemzet együvétartozásának gondolatához". „Akik ezt megkérdőjelezik, akik ezt a jogunkat kétségbe vonják, azok saját nemzetüket sem becsülik igazán, mert nem tudják, hogy mások szabadsága árán soha senki nem lehet igaDunaszerdahelyen tegnap leleplezték a magyar szabadságharc emlékművét, Lipcsey György szobrászművész alkotását. Ünnepi beszédet Pázmány Péter polgármester, A. Nagy László, Duray Miklós és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mondott. (Prikler László felvétele) zán szabad, mások értékeinek megsemmisítésével nem lehet valódi értéket teremteni." Lendván is koszorúztak Koszorúzással összekötött ünnepséget tartottak szerda délelőtt Lendván, a Kossuth- és Széchenyi emléktábla előtt a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség és a Nemzetközi Művelődési Intézet. Ünnepi beszédet Balaskó József, a nemzetiségi közösség tanácsának elnöke mondott, hangsúlyozva, hogy a szlovéniai magyarság már több mint két évtizede ünnepli március 15-ét, akkor is, amikor Magyarországon és a Kárpát-medence más országaiban élő magyarság még nem ünnepelhette a napot a neki kijáró tisztelettel. Magyarok és ruszinok együtt emlékeztek Ungváron, a Petőfi téren, a forradalom költőjének emléktáblája alatt együtt emlékeztek meg a szabadságharcról a magyarok, a ruszinok és más nemzetek képviselői. Tóth Mihály, az ukrán parlament képviselője, az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy a forradalom tanulsága a történelmi egymásrautaltság a közös útkeresésben. A sors úgy hozta, hogy a Kárpátalján élő magyarok és nem magyarok hányatott múltra tekintenek vissza, s mint azt a parlamenti képviselő kénytelen volt leszögezni, a lelki és anyagi megpróbáltatások a századforduló közeledtével sem érnek véget. A magyaroknak még a kisebbségi sorsukból eredő problémákkal is meg kell küzdeniük. Van, aki nem vállalja, inkább áttelepül az anyaországba. Veszteség ez a számunkra - mondotta Tóth Mihály, de veszteség az a belső ellentét is, amely megoszt bennünket. A nemzeti ünnep, ha pillanatnyilag is, de oldotta a szónok által említett ellentétet, hiszen együtt ünnepeltek e napon Ungváron a magyarság szervezetei - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az Ungvidéki Magyarok Szövetsége. Koszorúzási ünnepséget és ünnepi esteket tartottak Beregszászban, Munkácson, és Kárpátalja más településein is. MTI Újvidéki tudósítás A legrégibb délvidéki Kossuthszobor megkoszorúzásával folytatódott tegnap délelőtt a szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett vajdasági ünnepségsorozat. Magyarittabén a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Szövetség továbbá a magyar kormány és a belgrádi magyar nagykövetség delegációi helyezték el a kegyelet koszorúját Kossuth Lajos mellszobrán. Ágoston András, a VMDK elnöke és Tóth János, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára mondott beszédet, ezt megelőzően ökumenikus istentisztelet volt. Ágoston András beszédében elmondta, hogy a márciusi eszmékben támaszt és ihletet kell keresnünk ma folyó harcainkhoz, külön kihangsúlyozta az összefogás szükségességét. Szerinte a vajdasági magyarság csak az autonómia keretében tud megmaradni magyarnak. A magyarságnak most ki kell használnia a történelmi esélyt a határmódosítás nélküli politikai integrációra, amelynek eredményeként megszületik a nemzeti közösség. GYARMATI JÓZSEF