Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-10 / 58. szám, péntek

[2] i/j SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 14. SZIGORÚBB IDEGENRENDESZETI JOGSZABALY SZÜLETETT Űj gyógyászati rend Megszavazta a szlovák törvényhozás a már régen várt, gyó­gyászati rendről szóló Jogszabályt. Megtárgyalta és nagy többséggel elfogadta a külföldlek tartózkodását szabályo­zó törvényt Is, amely lehetővé teszi az Idegenek belépésé­nek, szlovákiai tartózkodásának és eltávozásának el­lenőrzését. Napirendre került a központi Intézményekről szóló kormány-előterjesztés Is, amelynek hiányosságaira, veszélyeire már napok óta figyelmeztettek az ellenzéki par­lamenti erők. Az elvekben nem lesz kompromisszum Az államfő' nem reagál TA SR-hír Vladimír Štefko, a köztársa­sági elnök szóvivője az alábbi ál­lásfogíalást adta át a szlovák saj­tóirodának: Felhatalmaztak, hogy a következőket mondjam azokról a botránykeltő cikkekről, amelyeket az utóbbi időben egyes szlovák napilapok közöl­tek: Az SZK elnöke nem kíván re­agálni a Slovenská republika fél­retájékoztatásaira és koholmá­nyaira, amelyekhez, sajnos, a Szlovák Televízió is csatlakozott. A Slovenská republika olvasói előbb vagy utóbb meggyőződnek arról, hogy ki vezette őketfélre, ki bosszantotta őket a beteges ta­lálgatásokkal, az ŠtB-s és dezin­formációs praktikákkal. ^JÖVIDEj^^ Dunai Imrét, a Magyar Köztár­saság ipari és kereskedelmi mi­nisztériumának államtitkárát tegnap fogadta Roman Hofbau­er, a parlament gazdasági bizott­ságának elnöke. A találkozón, amelyen jelen volt Boros Jenő magyar nagykövet is, kicserélték tapasztalataikat a parlamenti munkával kapcsolatban, és fog­lalkoztak a két ország gazdasági együttműködésével is. Megnyitotta kassal kirendelt­ségét a pozsonyi székhelyű ISTRO­BANKA. Természetesen előbb megvásárolta a Malom utca és Fa­zekas utca sarkán lévő volt Imperi­ál Szálló első felét, majd azt a szükségletei szerint átalakította. Több mint negyven- millió koronát fordított rá. Vezetői a tegnapi sajtó­tájékoztatón elmondták: pénzügyi szolgáltatásaikat legalább olyan színvonalon szeretnék megvalósí­tani, mint a városban működő töb­bi ilyen intézmény. (g-f) „Nagy figyelemmel kísérjük az Alkotmánybíróság tevékenysé­gét. Véleményem szerint ez az intézmény a demokrácia egyik alappillére." Ezekkel a szavak­kal emelte ki az alkotmánybíró­ságon tett látogatásának je­lentőségét Maximilián Pammer osztrák nagykövet, aki tegnap Kassán Milan Čičcsel, a bíróság elnökével találkozott. Közép-Európa egyik legna­gyobb és legkorszerűbb BINGO-já­téktermét nyitották meg tegnap Pozsonyban. A négy spanyol és több szlovák cég által felújított MA­MUT sörözőben egyszerre több mint hatszázan kapcsolódhatnak be a közkedvelt játékba. TA SR Új Szó-tudósítás A gyógyászati renddel kapcso­latban a két nap során 11 képvi­selő szólalt fel, akik őszesen 30 módosítást terjesztettek be. A legvitatottabb kérdés az a pa­ragrafus volt, hogy fizetni kell­jen-e az akupunktúrás kezelé­sért, a sterilizációért, a mester­séges megtermékenyítésért, a terhességmegszakításért, a kozmetikai jellegű műtétekért, valamint a pszichoanalízisért. A képviselők végül hosszú vita után úgy döntöttek, hogy a felso­rolt beavatkozásokért fizetni kell, amennyiben nem ezektől függ a beteg egészségi állapota. Ám ha az orvos rendeli ezt el, úgy a beavatkozás térítésmen­tes. Több képviselő kifogásolta, hogy a vaskos törvény áttekint­hetetlen, a gyakorlatban szá­mos nehézséget eredményez majd, illetve arra kényszeríti az egészségügyi dolgozókat, hogy akarva-akaratlanul megkerüljék egyes intézkedéseit. Bauer Edit (Együttélés) és Ferkó Barnabás (MKDM) javaslatai közül egyiket sem fogadta el a többség. Azt a javaslatot sem, hogy szimboli­kus 20, illetve 50 koronát kell­jen fizetniük mindazoknak - ki­véve a nyugdíjasokat, a szociáli­san rászorult személyeket és a súlyos testi fogyatékosokat -, MAGYARBŐD ÚJ Szó-hír A Kassához közeli, részben magyarok is lakta Ósva-völgy mintegy másfél tucatnyi települé­se közül három kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatba hozható az 1848/49-es magyar szabad­ságharccal. A ma teljesen szlo­vák községnek számító Csákány­falván, vagyis Čakanovcében született Dessewffy Arisztid tá­bornok, aradi vértanú. Felsőke­mencén, azaz a szintén szlovák Vyšná Kamenicában konfirmált Kossuth Lajos. A szomszédsá­gukban lévő magyar sziget egyik községe, Magyarbőd - szlovákul Bidovce - pedig azzal írta be ne­akik indokolatlanul veszik igény­be az elsősegélyt. Ritkaság a mostani szlovák parlamentben, hogy a kor­mánypárt és az ellenzék együtt tud működni. Ennek tegnap ta­núi voltunk a gyógyászati rend, valamint az idegenrendészeti törvény vitája során. Hosszú egyeztetések eredményeként fogadta el a parlament az ed­dig hatályos jogszabálynál lé­nyegesen szigorúbb idegenren­dészeti törvényt, amely azon­ban összhangban van a nem­zetközi emberi jogi és szabad­ságjogi dokumentumokkal. Du­ka Zólyomi Árpád (Együttélés) volt az, aki kapcsolatot tartott fenn az előterjesztés kidolgo­zása során az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosi Irodájával, és az iroda javaslatait, észrevételeit módosítások formájában teg­nap előterjesztette. A többség nem fogadta el minden javas­latát. Ám azt a kritikus paragra­fust, melynek értelmében min­den Szlovákiába érkező sze­mélyt - még az egynapos láto­gatásra érkezőt is - be kellett volna jelenteni a rendőrségre, végül is a honatyák elvetették. Az elfogadott jogszabály támo­gatja a családegyesítést, de nem kezeli olyan liberálisan ezt a kérdést, mint a nemzet­közi dokumentumok és kon­venciók. vét a szabadságharc krónikájá­ba, hogy készségesen befogad­ta, gondosan ápolta, illetve tisz­tességgel eltemette az 1848. de­cember 11-én Kassa és Buda­mér határában lezajlott ütközet honvéd sérültjeit és áldozatait. Magyarbődön március 12-én emlékeznek meg a magyar sza­badságharcról. A vasárnap dél­utáni ünnepi megemlékezés a he­lyi temetőben kezdődik, 14 óra­kor. A résztvevők megkoszorúz­zák az ott nyugvó honvédek emlé­kére állított kopjafát. Azt követően istentisztelet lesz a református templomban. Kassáról, a Thália Színház elől 13 órakor külön autó­busz indul Magyarbődre. (g-f) Az esti órákban Katarína Tó­thová miniszterelnök-helyettes előterjesztette az ellenzék által sokat bírált törvénytervezetet a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek átszer­vezéséről. Ľubomír Fogaš (DBP) egyike volt azoknak, akik figyelmeztettek: képtelenség, hogy a kormányhivatalból, a ka­binet kiszolgáló intézményéből központi államigazgatási szerv váljék, és ellenőrzési jogkörök­kel ruházzák azt fel. Mint mondta, nem lehet az el­lenőrzés független és pártat­lan, ha a kormányhivatal ve­zetője a miniszterelnöknek tar­tozik felelősséggel. Az el­lenőrzést független szervnek kell végeznie. Kifogásolta, hogy Mečiarék annak" idején meg­szüntették az ellenőrzési mi­nisztériumot, mely erre hivatott volt. Többen kifogásolták, hogy a tervezet értelmében az állam­titkár, aki a miniszter távollété­ben helyettesíti a tárcavezetőt, nem tartozik felelősséggel a parlamentnek. Michal Benőik (DBP) rámutatott arra, hogy a tervezetnek egyetlen racionális eleme az építésügyi minisztéri­um létrehozása, amelyre a DSZM a Munkásszövetségnek, a koalíciós szerződésért cseré­be, ígéretet tett. Kifogásolta, hogy az előterjesztők e törvény leple alatt akarják kivenni az ál­lamfő kezéből a statisztikai hi­vatal elnökének, valamint a tu­dományos akadémia elnöké­nek kinevezését. A tervezet ér­telmében őket a miniszterel­nök nevezné ki. Az előterjesztés vitáját az esti órákban félbeszakították. A par­lament ma folytatja munkáját. GÁGYOR ALÍZ Fokozott ellenőrzés TA SR-hír Több mint 1500 rendőr és vá­mos vett részt február 27-e és március 4-e között abban az akci­óban, amelynek célja a bűnözés megfékezése volt Pozsonyban. 141 személyt vettek őrizetbe, kö­zülük 22-re rábizonyították, hogy bűncselekményt követtek el, 11 esetben pedig alapos gyanú me­rült fel. A rendőrök 3780 gépko­csivezetőt ellenőriztek, 97 műsza­ki és 12 gépkocsi-vezetői igazol­ványt vettek el. A határokon a volt Jugoszlávia 22 polgárát tartóztat­ták fel, akik két szlovákiai polgár segítségével illegálisan akarták átlépni a határt. Szabálysértésért 576 személyt bírságoltak meg. (Folytatás az 1. oldalról) tak, azonban kitért a válasz elől, hogy köztük van-e az ET 1201­es ajánlása. Az államtitkár szerint kompro­misszumokért cserébe Szlová­kia hajlandó a kompromisszum­ra, t)e csak az alapszerződés szövegtervezete tekintetében, nem pedig az elvek vonatkozá­sában. Szlovák részről olyan kompromisszumokat készek fel­ajánlani, amelyek nem károsít­ják az ország alapvető érdekeit. Šesták megerősítette, hogy tájé­kozódtak a román-magyar szerződés körüli helyzet alakulá­sáról, de magáról a dokumen­(Folytatás az 1. oldalról) vátországi mandátumáról. Az óce­ánon túlról ilyen hírek érkeznek, hogy Richard Holbrooke amerikai államtitkár-helyettes zágrábi láto­gatása nem volt hiábavaló, Mate Granic horvát külügyminiszter pe­dig a parlamentben kifejezte re­ményét, hogy olyan megoldás szü­letik, amely kielégíti Horvátország érdekeit. Granic szerint van meg­oldás. A belgrádi Nasa Borba füg­getlen napilap azt állítja, hogy Tudjman valamelyest enged: ta­lán hajlandó lesz egyezni azzal, hogy az UNPROFOR kontingensé­nek egy része (egyes hírek 6000 katonát emlegetnek) megfi­gyelőként jelen legyen a nemzet­közi határokon Szerbia és Bosznia felé, illetve a választóvonalakon, Krajina felé. Tudjman „rugalmas­ságát" nyugati diplomaták Hol­brooke küldetésének eredménye­ként könyvelik el. A krajinai és a boszniai szer­bek egyelőre még nem mutatnak efféle rugalmasságot. Nyugati hír­elemzések szerint amennyiben a Karadzsics pártján álló ke­ményvonalas Martics vesztes­ként kerül ki a knini parlamenti csatából, a háborúnak nagyobb tumról a román féllel nem kon­zultáltak. Végezetül a sajtótájékoztatón újra felvetődött, vajon a hátra­levő időben konzultálnak-e a Magyar Koalíció pártjaival. „Nem zárunk ki ilyen tárgyaláso­kat, de hogy milyen időpontban és milyen szinten lehet erről szó, pillanatnyilag nem tudom" - válaszolta a külügyi államtit­kár. Mintegy magyarázatként hozzáfűzte: az ő megbízatása arra szól, hogy a kormány nevé­ben tárgyaljon az alap­szerződésről, tehát a felvetett kérdésre nem tud érdemben fe­lelni. (p. vonylk) az esélye. Boszniában a horvát­bosnyák közös katonai vezérkar létrehozását úgy értékelik, hogy a horvátok és a muzulmánok a sorsdöntő csatára készülnek. Momcsilo Krajisnik, a paléi parla­ment elnöke szerint ez lesz az utolsó nagy támadás a két nyu­gati szerb állam ellen, erre fel kell készülni, és minden rendelkezés­re álló eszközzel válaszolni. A készülődésbe kétségkívül beleillik az a Szerbiában megje­lent körlevél, amelyet a már em­lített Nasa Borba tegnapi száma közöl. Az 1990 óta tartó háború harcosainak egyesülete (ilyen is van!) azzal a felhívással fordult a tagsághoz, hogy jelentkezze­nek az önkéntesek, mert az UNPROFOR távozása után Hor­vátország agressziót hajt végre a nyugati szerb államok ellen. Állítólag már 5000 önkéntes je­lentkezett. Az egyesület egyik vezetője azt állítja, hogy a jugo­szláv katonaság nem támogatja ezt az akciót, de a hadseregtől azt az ígéretet kapták, hogy a Krajina elleni horvát agresszió esetén a Vance-tervvel össz­hangban végrehajtják a mozgó­sítást. GYARMATI JÓZSEF II. kiadás lapzárta: 22.00 KISMARTON Elhunyt Stefan László Életének 83. évében szerdán szívelégtelenség következté­ben elhunyt Stefan László nyugalmazott kismartoni (Elsens­tadt) megyés püspök. Több mint három évtizeden át volt a burgenlandi katolikusok főpásztora. Március 18-án, szom­baton délelőtt 10 órakor helyezik örök nyugalomra a kis­martoni Szent Márton dómtemplomban. MTI-hír ba n Pozsonyban szülétett magyar apa és horvát anya gyermekeként. Stefan László mind a három Anyja szülőfalujában, a Kismarton burgenlandi nyelvet, a németet, mellett Darázsfalun (Trausdorf­horvátot és magyart egyaránt be- ban) nevelkedett. 1936-ban szen­szélte, személyében tükrözte a telték pappá, 1960-ban lett Bur­sokarcú pannon térséget. 1913- genland egyházmegye püspöke. Megemlékezés vasárnap Közjáték Kninben A szólásszabadságot nem adjuk! Az EU-trojka moszkvai tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) vé, a Galuska és a Markovič­talkshow főszereplői. A felszóla­lók arra biztatták a jelenlévőket, ne féljenek véleményt nyilvání­tani, hiszen a műsorok betiltása éppen azt bizonyítja, hogy félni­valójuk elsősorban a betiltók­nak van. Bírálták a szlovák tévé igazgatóját, amiért többszöri ígérete ellenére sem engedte a tévé képernyőjén elmondani az érintett művészek állásfoglalá­sát, ahogyan a parlament elnö­ke sem volt hajlandó fogadni őket. Ezért kényszerültek arra hogy az utcán mondják el véle­ményüket. - A hatalom megijedt a neve­téstől, és a mi beteg hatalmunk kemény kézzel lépett fel, men ésszel közbelépni képtelen - je­lentette ki a közgyűlésen Milan Markovié, majd arra kérte a kö­zönséget: - Ne bántsátok a ki­rályt, amiért elbocsátotta udvari bolondját, talán takarékossági okok kényszerítették arra, hogy ő vállalja magára a bolond sze­repét. A szervezők kijelentették, amennyiben még ez a figyelmez­tetésük sem talál visszhangra, ha kell, újból kivonulnak az ut­cára. Az Apropó Tv egyik színésze szerint az egészséges társada­lomban a humoristák egy­szerűen csak szórakoztatják az embereket, a kissé beteg társa­dalomban rámutatnak a hibák­ra, amelyeket azután az arra hi­vatottak kijavítanak. De van olyan társadalom is, ahol a hu­moristát azzal együtt csukják le, aki nevet a tréfáin. A felszólaló szerint Szlovákia még nem tar­tozik ez utóbbi kategóriába, de a legjobb úton halad feléje. A műsor egyik-másik szereplője rámutatott, hogy az őket nemzet­ellenességgel vádolók olyan saj­tópolitikát folytatnak, hogy a reklámbevételek korlátozásával milliós összegektől fosztják meg a tévét, tehát ők sokkal inkább a nemzet kárára tevékenykednek. Olyan véleményt is hallhattunk, hogy a humoristákat csak egy valóban bölcs kormány tehetné tönkre - méghozzá azzal, ha nem szolgáltatna témát a saját maga nevetségessé tételére. Milan Markovié szerint a hata­lom azt szeretné, ha a művé­szeknek előírhatná, milyen művet alkossanak, hogy a szob­rász csak bronzszobrot önthes­sen, a zeneszerző csak keringőt komponálhasson, az író pedig csak munkásregényeket írjon, így aztán mindenki elégedett lenne, május elsején tele lenné­nek a terek, és a humor a sport­csarnokokba szorulna. Ezzel egyértelműen a legnagyobb kor­mánypárt sportcsarnokbeli nagygyűléseire utalt. Markovié úgy vélte, azok, akik Szlovákia legnagyobb ellenségeinek a ma­gyarokat, az újságírókat és a hu­moristákat tartják, csupán azt érték el, hogy a Szlovák Televí­zió műsorainak nézettsége las­san, de biztosan eléri a nulla százalékot. A népszerű humoris­ta megígérte, hogy műsorát és remélhetőleg a többi betiltott műsort a jövőben is nézhetik ­egyrészt az országszerte szerve­zett vándorfellépéseiken, más­részt a hamarosan piacra kerülő videokazettákon. Hacsak azok árusítását is be nem tiltják. A nagygyűlésen felszólalt Júli­us Gembický, a Szlovákiai Újság­író Szindikátus elnöke is, és egyebek mellett kijelentette, hogy aki a humoristákat akarja elhallgattatni, saját magát teszi nevetségessé. A szólásszabadságot köve­telő petíciós íveket tegnapig 117 286-an írták alá, s több tíz­ezren személyesen is eljöttek a térre, hogy a szabad vélemény­nyilvánítás elnyomása ellen til­takozzanak. (gaál) MTI-hír A csecsenföldi válság aláássa az Európai Unió és Oroszország partneri együttműködését ­hangsúlyozta Alain Juppé fran­cia külügyminiszter, az EU soros elnöke az úgynevezett EU-trojka külügyminisztereinek tegnapi moszkvai tárgyalásait követően. Orosz kollégája, Andrej Kozirev bejelentette: megállapodás szü­letett az EBESZ állandó cse­csenföldi jelenlétéről. Az Európai Unió trojkájának külügyminiszterei, azaz Német­ország, Franciaország és Spa­nyolország diplomáciájának irá­nyítói Hans van den Broeknak, az Európai Bizottság külügyi kér­désekért felelős tagjának a tár­saságában tárgyaltak az orosz vezetéssel. Látogatásuk előzménye, hogy az EU külügy­minisztereinek hétfői ülése a csecsenföldi válságra hivatkoz­va nem adta meg a felhatalma­zást az Oroszországgal kötendő kereskedelmi megállapodás aláírására. A trojka tagjait fogadta Borisz Jelcin államfő. A zárt ajtók mö­götti megbeszélésen Jelcin biz­tosította tárgyalópartnereit: az orosz vezetés folytatni kívánja a demokratikus reformókat, és ha­tározottan törekszik a csecsen válság politikai megoldására. Közben Dzsohar Dudajev cse­csen elnök egy litván lapnak adott nyilatkozatában azt jósol­ta, hogy a háború még ötven évig is eltarthat. Dudajev csak a békés úton való rendezésben lát lehetőséget a viszály megol­dására. Szavai szerint azonban „Moszkvában a háborús párt uralkodik, amely a feszültség fenntartásában érdekelt a volt Szovjetunió területén".

Next

/
Oldalképek
Tartalom