Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-08 / 56. szám, szerda

1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 25 | Eurobarometer Közép- és Kelet-Európában a lakosság sokkal borúlátóbban ítéli meg a változásokat, mint a politikusok - derült ki az Európai Unió által 3,994 végén végeztetett kontinentális közvélemény-kutatás eredményeiből. Az „Eurobarometer" felmérés adatai szerint a magyarországi válaszadók többségének nincs pozitív jövőképe. Az ezerfős mintán végzett közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a magyarok 58 százaléka szerint rossz irányba haladnak az országban a dolgok, s csak 24 százalék mondta az ellenkezőjét A szlovák lakosság 17 százaléka elégedett a demokrácia fejlődésével, az emberi jogok betartásával a megkérdezettek 65 százaléka elégedett. A barométer azonban azt mutatja, hogy ez az elégedettség a szlovák nemzetlségűekre vonatkozik. s kevésbé a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokra. MTI KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁROK BUKARESTBEN Aláírták az emlékeztetőt MTI-hírek Somogyi Ferenc, a magyar külügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Marcel Dinu román külügyi államtitkár tegnap aláírta a román-magyar kapcsolatoknak a november óta tartó új tárgyalási szakaszban időszerűsített témáit, tennivalóit tartalmazó, 55 pontból álló emlékeztetőt. Mindkét diplomata leszögezte: a két ország közötti alapszerződésről jelenleg is szakértői szinten folyó román-magyar tárgyalásokon arra törekszenek, hogy március 20-ig, az európai stabilitási egyezmény kezdetéig létrejöjjön az okmány - ugyanakkor nem zárták ki azt az eshetőséget, hogy amennyiben a szakértők szintjén nem sikerül áthidalni az egyetlen még vitatott pontban, a kisebbségek kérdésében meglévő különbségeket, magasabb, politikai szinten keressék a megoldást. Somogyi az emlékeztetőt olyan „kis lépésnek" nevezte, amely „kifejezi a két fél elkötelezettségét az együttműködés javítására". Alapszerződés-szöveg: Funar szivárogtatta ki Nem folytatta tegnap a Cronica Romana című bukaresti napilap a román-magyar alapszerződés tervezetének hétfőn megkezdett időközben Iliescu elnök által is „sajnálatosnak" minősített közlését. Mint időközben kitűnt, a szöveget Gheorghe Funar bocsátotta a lapok rendelkezésére. 13 cikkely február 23-án „véglegesített" szövegének közlése után a szerkesztőség a publikációra való reagálásokkal magyarázza, hogy nem teszi közzé a második részt. Gheorghe Funar, a kormányban részt vevő egységpárt elnöke kijelentette: ő juttatta el több szerkesztőségnek is a román-magyar szerződés szövegét, mivel „egy demokratikus államban természetes, hogy egy ilyen dokumentum szövegét megismerjék és megvitassák, mielőtt még véglegesítenék". A Mediafax hírügynökség - és nyomában a Ziua című napilap - „a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra" hivatkozva ismertette a még vitatott kisebbségi cikkely két változatát. A román fél szövegváltozata, írja, utal a kérdéssel kapcsolatos európai normákra, vállalja, hogy azokat jogi normaként fogja alkalmazni. A Ziua szerint a szövegben garantálják a szólásszabadságra, az etnikai és kulturális önazonosság megőrzésére való jogot, amelyet nem veszélyeztethet semmiféle erőszakos asszimiláció. A kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy saját képviselőik legyenek az állam központi és helyi szerveiben, elismerik jogukat arra, hogy anyanyelven tanuljanak, és használják azt a hatóságokkal való kapcsolatukban. Ugyancsak* elismerik jogukat a szabad tájékoztatásra és a határon túli kapcsolatokra. Szerepel a szövegben az a kötelezettség is, hogy legyenek hűek ahhoz az államhoz, amelynek állampolgárai. A Mediafax állítja: a magyar szövegváltozat szerint a felek elismernék a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát auto nóm szervezési struktúrák, társaságok, oktatási, kulturális és vallási intézmények létesítésére és működtetésére a megfelelő törvényes keretek között, jogukat a döntésekben való részvételre legalább számarányuknak megfelelően. A kisebbségek erőszakkal vagy igazságtalanul államosított egyházi vagy magánjavainak visszaszolgáltatását ugyancsak érinti a magyar tervezet, amely szerint a kisebbségek jogait részlegesen egy külön egyezmény rögzítené. Csütörtökön, pénteken folytatódnak a magyar-szlovák megbeszélések is az alapszerződés előkészítéséről. A magyar külügyi szóvivő tegnap is kijelentette: a román féllel a határkérdésről a magyar delegáció a szövegegyeztetés szintjén megegyezett, de a kisebbségi klauzuláról mind Romániával, mind Szlovákiával továbbra is tárgyalásokra van. szükség. Lekerült a napirendről az a javaslat, hogy egy külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzítsék a kisebbségek jogait; tehát csak egy dokumentum készül közölt e Szentiványi Gábor. í TEGNAP OLVASTUK Koalíciós információs szolgálat? Valami megmozdult nálunk. Egy kis elmozdulás történt a hatáskörökben. A parlamenti képviselők úgy határoztak, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SZISZ) igazgatója kinevezésének és leváltásának joga ezentúl nem a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik majd, hanem a kormányéba, amely a kormányfő javaslatára nevezi ki vagy váltja le a SZISZ vezetőjét. A demokratikus rendszer a hatalmak egyensúlyán alapszik, és ezek kölcsönösen blokkolják és ellenőrzik egymást. Ehhez mindegyiknek megvan a saját hatásköre, amely megakadályozza, hogy a politikai hatalom éljen természetes ellenőrző és irányító ambíciójával. A parlament tegnapi (hétfői, a szerk. megj.) döntése alapján a SZISZ-ről szóló törvényben mindössze három sor változott, de e változás mély nyomokat hagyhat a társadalom működésében. A SZISZ tevékenységének ellenőrzésére Jétesített parlamenti szerv összes helyét elfoglalta a kormánykoalíció, működési szabályait pedig kiegészítette az arról való korlátlan döntési joggal, hogy ki irányítja majd a tájékoztató szolgálat tevékenységét. A koalíció a SZISZ viszonylatában saját magát ellenőrzi. Ha egyet is értünk Dušan Macuškának, a módosítás előterjesztőjének véleményével, miszerint lehetetlen, hogy valaki megnyerje a választásokat, megszerezze a parlamenti többséget, többségi kormányt alakítson, a SZISZ igazgatójának kinevezése pedig a köztársasági elnök kezében legyen, miközben az nem élvezi sem a parlamenti többség, sem a lakosság nagy részének támogatását, még mindig megfoghatatlan, hogy a koalíciós képviselők miért utasították vissza az ellenzék javaslatait arra vonatkozóan, hogy a kisebbségnek legalább ellenőrzési joga legyen a SZISZ felett. Annak a javaslatnak az elutasítása pedig, hogy a szóban forgó ellenőrző szerv tagjai között ne lehessenek volt ŠtB-sek, már csak hab a tortán. A demokráciában az erőegyensúly működésének lényeges feltétele a készség a hatalmi ambíciók korlátozásának figyelembe vételére. Valószínű, hogy egyvalakinek lesz oka mosolygásra. Ivan Lexának, akinek a SZISZ igazgatói posztjára való kinevezését Michal Kováč annak idején elutasította. Ivan Sámel, Národná obroda Bérmegállapodás MTl-Jelentés A sztrájkoló német fémipari munkások képviselői tegnap megállapodtak a munkáltatókkal az 1995-96 évi béremelésekről. A majdnem húszórás egyezkedés után létrejött megállapodás szerint a nyugati tartományok fém- és villamossági iparának mintegy 3,5 millió dolgozója 1995-ben átlagosan 4 százalékos béremelésben részesül, s október elsejétől 35 órás lesz a heti munkaidő. Az IG Metali ágazati szakszervezete eredetileg hatszázalékos béremelést követelt, s miután a munkáltatók semmi hajlandóságot nem mutattak az érdemi tárgyalásokra, az ország legfontosabb ipari ágazatában 11 év után először, február 24-én munkabeszüntetés kezdődött. Mandeláék válnak Valószínű, hogy Nelson Mandela dél-afrikai elnök hamarosan elválik feleségétől, akitől már jó ideje külön ól - közötte a házaspár kisebbik lánya. A férjét már nem egy ízben kellemetlen helyzetbe hozó Mandela asszony ellen most csalás és vesztegetés gyanúja miatt Indult vizsgálat. MT! Horn-Jelcin találkozó MTl-Jelentés Horn Gyula magyar miniszterelnök tegnap a Kremlben találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel. A megbeszélés során a kormányfő megerősítette: elhatározott szándék az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás. Jelcin hangsúlyozta, hogy a magyar csatlakozási szándék nem befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és azokat jónak minősítette. A Jelcin elnökkel folytatott megbeszélések után Horn Gyula sajtóértekezletén elmondta, hogy tárgyalásai során több gazdasági témájú megállapodás született. Közölte, hogy kidolgoznak egy hosszú távú gázszállítási egyezményt. Ennek lényege, hogy az Oroszországtól vásárolt gáz ellenértékének feléért magyar árukat, így például Ikarusz autóbuszokat szállítanának. Az adósság törlesztéséről szólva közölte, hogy a Magyarországgal szemben fennálló mintegy 900 millió dolláros orosz adósság fejében Oroszország hajókat, olaj- és gáztartályokat és mezőgazdasági technikát szállítana. Szóba került a Jelcin elnökkel, illetve Csernomirgyin kormányfővel folytatott tárgyalásokon a magyar műkincsek visszaszolgáltatása. A magyar nyilvántartás szerint mintegy 130 magyar műkincs van Oroszországban, amelynek visszaszolgáltatására az alapszerződés is kötelezi az orosz felet. A tárgyalásokon szó volt a délszláv válság kérdéseiről is, illetve a csecsen válságról, s Horn hangsúlyozta, hogy az EBESZ kész állandó jelenlétet biztosítani a térségben. FRANCIAORSZAG Diákgyilkosság Óriási felháborodást keltő gyilkosság történt Franciaországban, egy Nancy környéki iskolában: az épület egyik illemhelyén megfojtva találtak egy 14 éves diáklányt. A tett elkövetésével egyik iskolatársnőjét, a szintén 14 éves, török származású Leilát gyanúsítják, akit máris őrizetbe vettek. Leila egyelőre nem vallott, de társai szerint minden ellene szól. Korábban állítólag mára rendőrök figyelmét is magára vonta erőszakos akcióival. MTI Jenkölcsön Szlovákiának A japán kormány hitelintézete, az Export-Import Bank 7,5 milliárd jen összegű szabad felhasználású kölcsönt folyósít Szlovákiának, gazdasági reformprogramja támogatására jelentették be tegnap a bank illetékesei. Emlékeztettek arra, hogy Szlovákia a volt Csehszlovákia kettéválása óta a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank útmutatásai alapján valósítja meg a piacgazdaságra való áttérés programját. Ezt az Eximbank is támogatja, s ennek megfelelően már tavaly februárban 80 millió dolláros kölcsönt folyósított reformintézkedések finanszírozására. BECSBEN Nem lesz nemzetközi ünnepség MTI-hírek Az osztrák elnök feladta azt az elképzelést, hogy a második világháború végének és a Második Köztársaság születésének ötvenedik évfordulójáról Bécs nagyszabású nemzetközi ünnepségen emlékezzen meg. Thomas Klestil eredetileg azt tervezte, hogy a jubileum alkalmából Bécsben megrendezik az amerikai, orosz, francia és angol államfők és külügyminiszterek találkozóját. Az elképzelés végső kudarcát az okozta, hogy a meghívást egyedüli politikusként egyértelműen elfogadó Borisz Jelcin a látogatás alkalmával Ausztria számára elfogadhatatlan tartalmú nyilatkozatot akart aláírni. E nyilatkozat emlékeztetett volna az államszerződésre, ezzel Oroszországot, a Szovjetunió jogutódjaként, aláíró hatalommá léptetve elő. Az osztrák államszerződés az utolsó olyan hivatalos okmány, amely - igaz, csekély mértékben - korlátozza Ausztria szuverenitását. Ennek átvitele az orosz-osztrák kapcsolatokba Bécs számára nem elfogadható. Tízmillió schillingre emelte az osztrák rendőrség a jutalmat, amit a burgenlandi bombamerényletek elkövetőinek nyomravezetője kap. A döntést Franz Löschnak belügyminiszter jelentette be tegnapi sajtóértekezletén, amelyen azonban csak a nyomozásról, nem pedig a sikerről tudott beszámolni. Kisebbségi sors Finnországban A külföldi látogató először meglepődik, amikor Helsinki utcáin járva minden utcasarkon két névtáblát pillant meg: a szorosan egymás alatt elhelyezkedő feliratok közül a felső az adott utca, út, tér finn elnevezését, az alatta lévő pedig a svéd változatot hirdeti. Sehol egy graffiti, sehol egy átmázolt vagy bemocskolt névtábla. Finnországban ezen a téren (is) béke honol. Északi rokonaink hazája hivatalosan is kétnyelvűnek számít, jóllehet az ötmilliós lakosságnak csupán hat százaléka, mintegy 300 ezer lélek vallja magát svédnek. A fővárosban a kisebbség aránya megközelíti a nyolc százalékot. Az ország 12 tartománya közül ötben élnek svédek, elsősorban a déli és a nyugati partvidék mentén. Az alkotmány minden polgár számára biztosítja a jogot, hogy a hivatalokban és a bíróságokon anyanyelvén intézhesse ügyeit, illetve hogy ezen a nyelven kapjon felvilágosítást. A nyelvhasználatot egy 1922-es törvény szabályozza, amelyet utóbb többször is módosítottak. Mai állása szerint egy település akkor számít kétnyelvűnek, ha a kisebbség nyelvét beszélők aránya eléri a hat százalékot, illetve a 3000 főt. Kétnyelvű településeken a hivatalos felhívásokat és döntéseket mindkét nyelven közzé kell tenni. Ugyanez vonatkozik a közúti és az utcanévtáblákra. Ezek sorrendje a nemzetiségi arányokhoz igazodik! Ahol tehát svéd a lakosság többsége, abban a városban, megyében a svéd nyelvű felirat szerepel első helyen. A törvény még azt is kimondja, hogy á hadköteles személyt „lehetőség szerint" olyan egységhez kell behívni, amelyben a sajátjával azonos nyelven beszélnek. Kiképzést is ezen a nyelven kap, ám a hadsereg parancsnoki nyelve a finn. Az országban ma összesen 349 svéd anyanyelvű általános és középiskola működik. Ehhez jön még a turkui (svéd neve: Abo) Svéd Akadémia, ahol minden karon svéd az oktatás nyelve. Emellett svédül tanítanak két helsinki főiskolán, továbbá kétnyelvű oktatás folyik az ország hét egyetemén. A Helsinki Egyetemen, amelynek hivatalos nyelve a finn, 15 professzor svédül tartja előadásait. Külön fejezet Aland szigete, amelyet 94 százalékban svédek laknak, ám a Népszövetség 1921-es döntése értelmében Finnországhoz tartozik. Ez az egyetlen területe Finnországnak, ahol az állami és a helyi nyelv kizárólag a svéd, miként az állami és önkormányzati iskolák oktatási nyelve is. Finnországban számos svéd nyelvű újságjelenik meg a svédek lakta, illetve a kétnyelvű területeken. A közszolgálati rádió és televízió svéd nyelvű adásokat is sugároz. Külön svéd tv-adó nincs - de nem is kell, mert a svéd televízió műsora Finnországban csaknem mindenütt fogható. A svéd kisebbségnek saját politikai képviselete is van, a Svéd Néppárt, amely többnyire helyet kap a mindenkori koalíciós kormányban. De ez a párt sem teljesen homogén, hiszen képviselőjelöltjei között akadt néhány finn nevű személy is. MTI-Panoráma Rossz fordulat Jóllehet Vladimír Mečiar szeretné bevezetni országát a NATOba és az Európai Unióba, az általa követett politikai kurzus pontosan az ellenkező hatást váltja ki: alkalmatlanná teszi Szlovákiát arra, hogy a két szervezet tagjává válhassson - vélekedett keddi szerkesztőségi cikkében a The New York Times. Kiemelte: a szlovák kormányfő minden jel szerint eltökélte, hogy elfojtja a független hangokat a sajtóban, a rádióban és a televízióban. A lap utalt rá, hogy Vladimír Mečiar első hivatali intézkedései közé tartozott a rádió, a televízió és a médiáért felelős állami bizottság vezetőinek elmozdítása. Megemlítette, hogy a rádió új igazgatója menten lecsökkentette a politikai híradások és vitaműsorok számát, két héttel ezelőtt pedig rövid úton hazarendelte a rádió washingtoni tudósítóját, pusztán azért, mert beszámolt arról, hogy a clevelandi kereskedelmi értekezleten részt vevő szlovák küldöttség felkészületlenül utazott a rendezvényre. A cikk szerint a szlovákok megpróbálnak ellenállni: amellett, hogy a washingtoni rádiótudósító nyolcvan kollégája tiltakozott az eljárás ellen, több mint százezren írták alá azt a levelet, amely a szólásszabadság megsértésével vádolja a kormányt. „A vélemények pluralizmusa és a szabad sajtó nem tetszés szerint teljesítendő feltétel ahhoz, hogy egy ország bebocsátást nyerjen a nyugati demokráciák közé" - hangoztatta a The New York Times.