Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)
1995-03-06 / 54. szám, hétfő
[2]0/SZÖ_ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 6. RÖVIDEN Jorgosz Zawosz, az Euópai Unió szlovákiai nagykövete ma Brüsszelből Pozsonyba utazik, ahol a jövő héten Michal Kováč elnöknek átadja megbízólevelét. Elutazása előtt a szlovák hírügynökség brüsszeli tudósítójának nyilatkozott, többek között Szlovákia csatlakozásáról az unióhoz. Mint mondotta, a csatlakozás időpontja azoktól az erőfeszítésektől függ, amelyeket Pozsony a demokrácia és a gazdasági reformok terén fog kifejteni. Legkevesebb 42 személy vízbe fulladt, több mint százat egyelőre eltűntnek tartanak nyilván az angolai partoknál történt hajószerencsétlenség következtében. A hajón állítólag 210 személy tartózkodott. Ma érkezik Pozsonyba Ali Akbar Velajátí iráni külügyminiszter, aki kétnapos itt-tartózkodása során a szakminisztereken kívül találkozik Michal Kováč államfővel, Vladimír Mečiar miniszterelnökkel és Ivan Gašparovič parlamenti elnökkel. Hajókeresztelő volt szombaton Komáromban, a Szlovák Hajógyár területén. A vállalat legnagyobb megrenaeiujci.ov,,, németországi Wessels Export- Import Gmbh-ncm legyártott 3000 tonna teherbírású, 88,45 m hosszú, 11,05 m széles és 11,5 csomó végsebességű univerzális teherszállító az ismert Wagner opera alapján - a Parsival nevet kapta. (kosár) Pénzügyi okok miatt megszűnt a Technické noviny hetilap, amely egyetlen szlovák szaklapként 42 éven keresztül tudósított a tudomány és a technika legújabb fejleményeiről. Barcelonába utazott tegnap Peter Weiss, a DBP elnöke, aki a katalán fővárosban részt vesz az Európai Unió tagállamainak második szocialista, szociáldemokrata és munkáspárti közgyűlésén. Valószínűleg egy hatalmas meteor csapódott be München közelében, a bajor nagyvárostól mintegy 30 kilométerre, és 20 méter átmérőjű, 8 méter mély krátert fúrt a földbe, a kráter mintegy 200 méteres körzetében elolvadt a több centiméter vastag hótakaró. A szakembernek a több méteres vízoszlop miatt még nem sikerült megállapítaniuk a becsapódott tárgy összetételét. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy nem bocsát ki radioaktív sugárzást. SZLOVÁK-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉS Nincs ok a derűlátásra Új Szó-tudósítás A magyar tárgyalódelegáció várakozásait alulmúló eredménnyel zárult tegnap Pozsonyban a szlovák-magyar alapszerződésről folytatott háromnapos politikai tanácskozás. Nemcsak a kisebbségi jogok kérdése maradt nyitott, hanem a szlovák fél szerint a határkérdés Is. Ennek ellenére mindkét fél lehetségesnek tartja a vitás kérdések megoldását és az alapszerződés március 20-áig történő megkötését. kiderült: a megoldatlan kérdések elsősorban a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatosak. Abban még egyet tudtak érteni a tárgyalófelek, hogy az alapszerződésben a nemzetközi közösség által jóváhagyott megfogalmazások szerepeljenek, amelyeket nemzetközi standardnak neveznek, abban azonban fíiár nem sikerült közös nevezőre jutniuk, mit kell nemzetközi standardnak tekinteni. A magyar fél szerint releváns nemzetközi szerződések teljes köre sorolható ide, a szlovák fél viszont szelektál. Mivel a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a megoldatlan kérdésekkel a nyilvánosság előtt nem foglalkoznak, Somogyi Ferenc nem részletezte, melyek azok a nemzetközi dokumentumok, amelyek alapszerződésben való rögzítéséi a magyar fél szükségesnek tartja. Jozef Šesták szerint a szlovák fél számára a két ország külügyminisztere által Strasbourgban aláírt kisebbségvédelmi keretmegállapodás az irányadó mérce, de figyelmük nem korlátozódik csak erre a dokumentumra. Egy kérdés kapcsán tisztázta: a kisebbségi jogok tekintetében az elmúlt három nap alatt egyéb jogokról is tárgyaltak, és a reciprocitás elvéből indultak ki. „Nem írhatunk alá olyan szerződést, amely nem tartalmazná a Magyarországon élő szlovák kisebbség védelmét" - szögezte le. A magyar és a szlovák küldöttségpénteken csupán a két külügyi államtitkár, Somogyi Ferenc és Jozef Šesták vezetésével tárgyalt, szombaton viszont már Tabajdi Csaba, a kisebbségi ügyekben illetékes magyar államtitkár indokolta, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően pénteken nem sikerült egymáshoz közelíteni az álláspontokat. A munka felgyorsítása érdekében két munkacsoportot hoztak létre: az egyik csupán a szerződéstervezet kisebbségi vonatkozású részével foglalkozott, míg a másik a többi pont tartalmára koncentrált. Az ésszerű munkamegosztás ellenére jelentős előrelépés nem történt. Somogyi Ferenc megítélése szerint azért, mert a létező nézeteltérések felszámolása helyett azoknak a pontoknak a meghatározásával foglalkoztak, amelyekben egyetórtócí mutatkozott, és amelyekben nem. Az egységes szerződéstervezet szövegezésében tehát nem sokat haladtak előre. A magyar külügyi államtitkár nem leplezte csalódottságát. „Nincs okunk a túlzott optimizmusra. Úgy értékelem, hogy sajnálatos módon az az előrehaladás, amit péntek óta .elértünk, lényegesen kevesebb, mint amennyire reálisan számítani lehetett" - jelentette ki a tárgyalások után tprtott sajtótájékoztatón. Az elhangzottakból Tabajdi Csaba magától értetődőnek nevezte, hogy a dokumentum kisebbségi vonatkozású része egyaránt biztosítsa a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok jogait. Rámutatott: több alkalommal tárgyalt a szlovák kisebbség érdekképviseleti szerveivel és meglátásaikat, javaslataikat figyelembe vette. Jozef Šesták azonban nem tartja elhibázott lépésnek, hogy kabinetje másként járt el, s nem értekezett a magyar kisebbség legitim szervezeteivel. Mint közölte, az alapszerződésről nemzetközi jogi szubjektummal rendelkező államok tárgyalnak egymással, a parlamentek pedig ratifikálják azt. Jozef Šesták úgy látja, hogy a kisebbségi vonatkozású vitás kérdések megoldása csak további politikai döntések útján lehetséges. A többi vitatott pont nézete szerint nem jelent komoly akadályt a megállapodás előtt. Kissé bonyolultnak nevezte a jogutódlással foglalkozó cikkelyt, de a megoldást itt is lehetségesnek tartja. A tárgyalófelek elmondása szerint megegyeztek: megkérdezik jogi szakértőiket, hogy a Dunával és a jogutódlással foglalkozó rész elfogadhatód a hágai bíróság prejudikációja nélkül. Amennyiben problémák mutatkoznának, a jogi szakértőkkel elfogadható változatot dolgoztatnak ki. Az államtitkárok legközelebb a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyaiásók következő fordulója után, vagyis leghamarább szerdán vagy csütörtökön ülnek össze Budapesten. Az időpont egyelőre nem ismert, mint ahogy az sem, hogy következő tanácskozás a külügyminiszterek, netán a két ország kormányfője részvételével valósul-e meg. (horváth) Megállapodás A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Magyar Koalícióban tömörülő Együttélés politikai mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői megbeszélést folytattak és megállapodtak az országaik és Magyarország között megkötendő alapszerződésekkel kapcsolatban, szervezeteikre vonatkozó határozatainak és dokumentumainak értelmében. Támogatják a szerződő országok kormányainak azon igyekezetét, mely a magyar és a román, illetve a magyar és a szlovák nemzet megbékélésére irányul. Ezen törekvések iránt együttműködési szándékukat fejezik ki. Meggyőződésük, hogy a szerződő országokban élő magyar kisebbségek helyzetének a számukra kielégítő rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehetséges a tényleges megbékélés. Ezt szem előtt tartva az államközi szerződések aláírásához elengedhetetlennek tartják az érdekelt kormányok és az érintett magyar közösségek konszenzusát. Helytelenítik, hogy ezen célok elérésére kötendő államközi szerződéseket úgy kössék meg, hogy azok tőlük független politikai eseményeknek legyenek alárendelve. Meggyőződésük, hogy a térség stabilitása megköveteli az olyan államközi szerződés megkötését, amely teret nyit az illető országokban élő magyar közösségek szellemi és társadalmi fejlődésének, és lehetővé teszi az 1918 óta folyamatban lévő szándékos elsorvasztásuk megállítását, valamint visszafordítását. Ehhez szükséges az identitás megőrzését garantáló autonóm szervezetek, intézményes keretek, alkotmányos szavatolás és ezen jogok törvényes biztosítása, közösségeik önkormányzati szerveinek létrehozása és működtetése, az általuk lakott területek közigazgatási autonómiája. Felhívják a szerződő feleket, hogy olyan államközi szerződést írjanak alá, amely garantálja a romániai és a szlovákiai magyar közösség ezen jogait. 1995. március 3. Az RMDSZ nevében TAKÁCS CSABA A Magyar Koalíció nevében DURAY MIKLÓS Pered lesz-e Pered? Ú] Szó-tudósítás A község magyar megjelöléséért tegnap Pereden megtartott népszavazás eredményeit csak ma ismertetik, de a helyszínen megkérdezettek kivétel nélkül meggyőződésüket fejezték ki, elegendő szavazat gyűlik össze ahhoz, hogy községükben a jelenlegi Tešedíkovo mellett újra használhassák a történelmi Pered megnevezést. A népszavazásról szóló törvény értelmében a mintegy 2800 választópolgár több mint felének részt kell vennie a népszavazáson és a résztvevők legalább 80 százalékának igennel kell szavaznia, hogy az eredmény pozitív legyen. A helyi művelődési központ épületében lévő szavazóhelyiség előtt már a reggel 8 órai megnyitás előtt várakoztak néhányan, a délelőtti szentmisék után tömegesen jöttek az emberek voksolni és estig állandóan akadt munkája a tíztagú szavazóbizottságnak; a hordozható urnával mintegy 300 idős, illetve beteg lakost látogattak meg. A szavazás ideje alatt a bizottság hivatalosan még részeredményeket sem hozhatott nyilvánosságra, de az egyik illetékestől este hat óra előtt olyan értesülést kaptunk, hogy már körülbelül a választópolgárok fele megfordult a szavazóhelyiségben. A szavazás természetesen titkos volt, de akadt, aki meggyőződéssel állította, hogy a résztvevők 90 százaléka igennel szavaz. Pásztor Árpád polgármester a többi résztvevőhöz hasonlóan reményét fejezte ki, hogy a népszavazás meghozza a várt eredményt. A peredi népszavazásról bővebben holnapi számunkban olvashatnak. (gaál) DÉLSZLÁV VALSAG Előkészületek a kéksisakosok kivonására Újvidéki munkatársunktól Ahogy közeledik március 31., amikor véget ér az UNPROFOR horvátországi megbízatása, úgy fokozódik a nemzetközi nyomás Franjo Tudjman horvát elnökre, hogy változtassa meg a békeerők kiutasítására vonatkozó döntését, amely sokak szerint végzetes lehet. A nemzetközi közvetítőket és a világszervezetet most két dolog aggasztja: az egyik, miként akadályozzák meg a fenyegető balkáni háborút, a másik, hogyan evakuálják a veszélyeztetett térségben (Horvátországban és Boszniában) állomásozó nemzetközi erőket. Ezekre a kérdésekre Clinton elnök külpolitikai tanácsadói sem találják a választ, de tanácstalanok a nyugati hatalmak védelmi miniszterei is. A Pentagon meghívására Washingtonban tartózkodó angol, francia és német védelmi miniszter amerikai kollégájukkal egyebek között ezt a kérdést is megvitatták, s közös nézetük az, hogy Tudjman nem változtat a döntésén. Ebben az esetben a legfőbb gond az UNPROFOR visszavonulása és a NATO szerepe ebben a hadműveltben. A The New York Times Pentagonból szerzett értesülései szerint a kéksisakosok visszavonulásának fedezéséhez mintegy 70 000 katonát kellene kiállítani ezen kívül a költségeket 1,5-2 milliárd dollárra becsülik. A NATO-tagállamok kétségkívül nehezen egyeznek meg abban, ki állítsa ki a katonákat, s ki, milyen arányban fedezze a költségeket. A másik lehetőség az, hogy a BT a zágrábi kormányzat ellenkezése ellenére is úgy dönt, hogy a békeerők Horvátországban maradnak. Ezt a lehetőséget az ENSZ Alapokmánya megengedi ugyan, Fred Eckhard ENSZ-szóvivő szerint azonban egyelőre nincs kilátás arra, hogy ilyen határozat születik. Közben a horvát főtisztek úgy tűnik - alig várják a kéksisakosok távozását. Gojko Susak védelmi miniszter ismételter megerősítette, hogy az UNPRc FOR kiutasítására vonatkoze. döntés visszavonhatatlan, a békeerők távozása után a világszervezet, ha úgy kívánja, nemzetközi megfigyelőket állíthat a szerb-horvát és a horvát-bosnyák határra, de Zágráb ettől többet nem enged. Janko Bobetko, a horvát hadsereg vezérkari főnöke pedig egyenesen azt állítja, ha kell, Horvátország katonai erővel fogja visszahódítani Krajinát. Az eldöntendő kérdések közé tartozik még az is, hogy a horvát kiutasítás után az UNPROFOR távozzon-e Boszniából is. Haris Siljadzic muzulmán kormányfő szerint a mohamedán világ éber szemekkel figyeli a boszniai háború kimenetelét, s ettől függ, hogy a muzulmán államok együttműködnek-e vagy konfrontálódnak a Nyugattal. GYARMATI JÓZSEF Lépések a költségvetésről Az adóterhek az idén érték el a maximumot, a jövőben ennél már csak kisebbek lehetnek - öntött lelket a csüggedőkbe Miroslav Maxon, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke a Szlovák Televízió Lépések című vasárnapi vitaműsorában, amelynek témája az 1995-ös állami költségvetés-tervezet volt. Peter Baco földművelési miniszter pedig az agrárszférát biztatta, miszerint az ágazat évek óta tartó veszteséges korszaka megszűnik és az idén már nyereséget vár. Ráadásul felcsillantotta annak lehetőségét, hogy 1995-ben az élelmiszerárak már csak mérsékelten nőnek, ennek következtében fokozatosan évente átlagosan 1 százalékkal csökkenhetnek a háztartások élelmiszerre fordított kiadásai. Serge/ Kozlík miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter a realitások talaján maradva kijelentette: bár az idén az adósságszolgálat nagysága eléri a 29,7 milliárd koronát, ez még nem jelenti a törlesztés csúcsát, vagyis jövőre még nagyobb összeget kell e célra fordítani. Hogy e kedvezőtlen hírnek élét vegye, sietve hozzátette: arra gondosan odafigyel a kormány, hogy a törlesztés nagysága meghaladja az újonnan felvett hitelek volumenét, ráadásul az új kölcsönök célirányosak lesznek, megakadályozandó a tékozlást. Viliam Vaškovič (DU) képviselő, aki Peter Magvašival (DBP) az ellenzéket képviselte a vitában, arra figyelmeztetett, túlzottan nagy, csak Svédországhoz mérhető a költségvetés újraelosztó szerepe. Konkrétan: az idei bruttó hazai össztermék, ha valóban 5 százalékos lesz a növekedés, akkor 456,6 milliárd koronát tesz ki, ebből a költségvetés mintegy 250 milliárd koronát oszt el újra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan fontos területeket, mint a tudomány, a környezetvédelem és az oktatásügy, a maradékelv alapján finanszíroznak. Bezzeg a honvédelem több mint 3 milliárddal kap többet, pedig az ellenőrzések azt mutatják, hogy a pénzeszközökkel nem bánik takarékosan. (só) Gimnáziumi igazgatók találkozója Új Szó-Információ Szombaton ért véget Dobogókőn az a négynapos találkozó, amelyet a szlovákiai magyar tanítási nyelvű gimnáziumok és középiskolák igazgatói számára szervezett a Mécs László Alapítvány. A találkozó résztvevői megtekintették az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumot; az ezt követő szemináriumon pedig több előadást hallgattak meg időszerű szakmai kérdésekről. Dr. Kálmán Attila, a pápai református gimnázium igazgatója a magyarországi középiskolák rendszeréről, Albert Sándor, a kassai ipariskola igazgatója az iskolaközpontok rendszeréről, Fodor Attila, az Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség főtitkára a szlovákiai magyar oktatásügy problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről, Ipóth Barnabás, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója pedig a tehetségkutatásról és tehetséggondozásról tartott előadást. A résztvevők meghallgathatták Sima Éva beszámolóját is a szlovákiai magyar tankönyvkiadás helyzetéről, majd a kerekasztal-beszélgetéseken tolmácsolhatták véleményüket és gondjaikat a jelen lévő parlamenti képviselőknek, Szigeti Lászlónak és Csáky Pálnak. A tanácskozás résztvevői kifejezték óhajukat hasonló összejövetelek megszervezése iránt; a Mécs László Alapítvány ve-' zetőségének jelen levő tagjai már most meghívták a gimnáziumok történelemtanárait a május elsején megtartandó Történelemoktatás és nemzettudat című konferenciára. -ákA Nagykürtösi járás egységéért Uj Szó-Információ Apátújfaluban tanácskozásra gyűltek össze szombaton a Nagykürtösi járás polgármesterei és önkormányzati képviselői. Az összejövetelen áttekintették a térségben működő önkormányzatok helyzetének alakulását az 1994. évi parlamenti és önkormányzati választások után. A találkozón előadást tartott Csáky Pál parlamenti képviselő, Csanda Endre, a Szlovákiai Városok és Falvak Országos Szövetségének helyettes elnöke, valamint Hóka László, az MKDM Önkormányzati Tanácsának titkára. Amint azt Jámbor László, Apátújfalu polgármestere, a rendezvény fő szervezője elmondta, a tanácskozás résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között javasolják a másodfokú regionális önkormányzati rendszer mielőbbi kialakítását úgy, hogy a kérdés rendezésénél vegyék figyelembe az önkormányzatok önkéntes társulása alapján létrejött területi egységeket. A résztvevők nem tartanák helyesnek a jelenlegi Nagykürtösi járás több részre darabolását, ésszerűtlennek tartják és elutasítják Szlovákia észak-dél irányú felosztását. A rendezvény résztvevői végül jóváhagyták a Nagykürtös-járási Ipolymenti Községek Érdekvédelmi Szövetsége új vezetőségét, amelynek tagjaivá Terebessy Zoltán Ipolynyék, Buris Lajos Inám, Jámbor László Apátújfalu, Oravec János Csalár és Pálfi JózsefTpolyvarbó polgármesterei váltak. Az elnöki teendőket továbbra is Híves György, Lukanénye polgármestere látja majd el. -yp-