Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-06 / 54. szám, hétfő

[2]0/SZÖ_ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 6. RÖVIDEN Jorgosz Zawosz, az Euópai Unió szlovákiai nagykövete ma Brüsszelből Pozsonyba utazik, ahol a jövő héten Michal Kováč elnöknek átadja megbízólevelét. Elutazása előtt a szlovák hírügy­nökség brüsszeli tudósítójának nyilatkozott, többek között Szlo­vákia csatlakozásáról az unió­hoz. Mint mondotta, a csatlako­zás időpontja azoktól az erőfe­szítésektől függ, amelyeket Po­zsony a demokrácia és a gazda­sági reformok terén fog kifejteni. Legkevesebb 42 személy víz­be fulladt, több mint százat egyelőre eltűntnek tartanak nyil­ván az angolai partoknál történt hajószerencsétlenség következ­tében. A hajón állítólag 210 sze­mély tartózkodott. Ma érkezik Pozsonyba Ali Ak­bar Velajátí iráni külügyminisz­ter, aki kétnapos itt-tartózkodá­sa során a szakminisztereken kívül találkozik Michal Kováč ál­lamfővel, Vladimír Mečiar mi­niszterelnökkel és Ivan Gašpa­rovič parlamenti elnökkel. Hajókeresztelő volt szombaton Komáromban, a Szlovák Hajógyár területén. A vállalat legnagyobb megrenaeiujci.ov,,, németországi Wessels Export- Import Gmbh-ncm legyártott 3000 tonna teherbírá­sú, 88,45 m hosszú, 11,05 m szé­les és 11,5 csomó végsebességű univerzális teherszállító az ismert Wagner opera alapján - a Parsival nevet kapta. (kosár) Pénzügyi okok miatt meg­szűnt a Technické noviny heti­lap, amely egyetlen szlovák szaklapként 42 éven keresztül tudósított a tudomány és a tech­nika legújabb fejleményeiről. Barcelonába utazott tegnap Peter Weiss, a DBP elnöke, aki a katalán fővárosban részt vesz az Európai Unió tagállamainak má­sodik szocialista, szociáldemok­rata és munkáspárti közgyűlésén. Valószínűleg egy hatalmas meteor csapódott be München közelében, a bajor nagyvárostól mintegy 30 kilométerre, és 20 méter átmérőjű, 8 méter mély krá­tert fúrt a földbe, a kráter mintegy 200 méteres körzetében elolvadt a több centiméter vastag hótaka­ró. A szakembernek a több méte­res vízoszlop miatt még nem sike­rült megállapítaniuk a becsapó­dott tárgy összetételét. Egyelőre csak annyit tudnak, hogy nem bo­csát ki radioaktív sugárzást. SZLOVÁK-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉS Nincs ok a derűlátásra Új Szó-tudósítás A magyar tárgyalódelegáció várakozásait alulmúló ered­ménnyel zárult tegnap Pozsonyban a szlovák-magyar alapszerződésről folytatott háromnapos politikai tanács­kozás. Nemcsak a kisebbségi jogok kérdése maradt nyi­tott, hanem a szlovák fél szerint a határkérdés Is. Ennek ellenére mindkét fél lehetségesnek tartja a vitás kérdé­sek megoldását és az alapszerződés március 20-áig tör­ténő megkötését. kiderült: a megoldatlan kérdések elsősorban a nemzeti kisebbsé­gek jogainak védelmével kapcso­latosak. Abban még egyet tudtak érteni a tárgyalófelek, hogy az alapszerződésben a nemzetközi közösség által jóváhagyott megfo­galmazások szerepeljenek, ame­lyeket nemzetközi standardnak neveznek, abban azonban fíiár nem sikerült közös nevezőre jutni­uk, mit kell nemzetközi standard­nak tekinteni. A magyar fél szerint releváns nemzetközi szerződések teljes köre sorolható ide, a szlovák fél viszont szelektál. Mivel a tárgya­lófelek megegyeztek abban, hogy a megoldatlan kérdésekkel a nyil­vánosság előtt nem foglalkoznak, Somogyi Ferenc nem részletezte, melyek azok a nemzetközi doku­mentumok, amelyek alap­szerződésben való rögzítéséi a magyar fél szükségesnek tartja. Jozef Šesták szerint a szlovák fél számára a két ország külügymi­nisztere által Strasbourgban aláírt kisebbségvédelmi keretmegál­lapodás az irányadó mérce, de fi­gyelmük nem korlátozódik csak er­re a dokumentumra. Egy kérdés kapcsán tisztázta: a kisebbségi jo­gok tekintetében az elmúlt három nap alatt egyéb jogokról is tárgyal­tak, és a reciprocitás elvéből indul­tak ki. „Nem írhatunk alá olyan szerződést, amely nem tartalmaz­ná a Magyarországon élő szlovák kisebbség védelmét" - szögezte le. A magyar és a szlovák küldött­ségpénteken csupán a két külügyi államtitkár, Somogyi Ferenc és Jo­zef Šesták vezetésével tárgyalt, szombaton viszont már Tabajdi Csaba, a kisebbségi ügyekben ille­tékes magyar államtitkár indokol­ta, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően pénteken nem sikerült egymáshoz közelíteni az álláspontokat. A munka felgyor­sítása érdekében két munkacso­portot hoztak létre: az egyik csu­pán a szerződéstervezet kisebbsé­gi vonatkozású részével foglalko­zott, míg a másik a többi pont tar­talmára koncentrált. Az ésszerű munkamegosztás el­lenére jelentős előrelépés nem tör­tént. Somogyi Ferenc megítélése szerint azért, mert a létező nézetel­térések felszámolása helyett azok­nak a pontoknak a meghatározá­sával foglalkoztak, amelyekben egyetórtócí mutatkozott, és ame­lyekben nem. Az egységes szerződéstervezet szövegezésé­ben tehát nem sokat haladtak előre. A magyar külügyi államtitkár nem leplezte csalódottságát. „Nincs okunk a túlzott optimizmus­ra. Úgy értékelem, hogy sajnálatos módon az az előrehaladás, amit péntek óta .elértünk, lényegesen kevesebb, mint amennyire reáli­san számítani lehetett" - jelentet­te ki a tárgyalások után tprtott saj­tótájékoztatón. Az elhangzottakból Tabajdi Csaba magától ér­tetődőnek nevezte, hogy a doku­mentum kisebbségi vonatkozású része egyaránt biztosítsa a Ma­gyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok jogait. Rámutatott: több alkalommal tár­gyalt a szlovák kisebbség érdek­képviseleti szerveivel és meglátá­saikat, javaslataikat figyelembe vette. Jozef Šesták azonban nem tartja elhibázott lépésnek, hogy ka­binetje másként járt el, s nem érte­kezett a magyar kisebbség legitim szervezeteivel. Mint közölte, az alapszerződésről nemzetközi jogi szubjektummal rendelkező álla­mok tárgyalnak egymással, a par­lamentek pedig ratifikálják azt. Jo­zef Šesták úgy látja, hogy a kisebb­ségi vonatkozású vitás kérdések megoldása csak további politikai döntések útján lehetséges. A többi vitatott pont nézete szerint nem je­lent komoly akadályt a megállapo­dás előtt. Kissé bonyolultnak ne­vezte a jogutódlással foglalkozó cikkelyt, de a megoldást itt is lehet­ségesnek tartja. A tárgyalófelek elmondása sze­rint megegyeztek: megkérdezik jo­gi szakértőiket, hogy a Dunával és a jogutódlással foglalkozó rész el­fogadhatód a hágai bíróság preju­dikációja nélkül. Amennyiben problémák mutatkoznának, a jogi szakértőkkel elfogadható változa­tot dolgoztatnak ki. Az államtitká­rok legközelebb a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyaiásók következő fordulója után, vagyis leghamarább szerdán vagy csütör­tökön ülnek össze Budapesten. Az időpont egyelőre nem ismert, mint ahogy az sem, hogy következő ta­nácskozás a külügyminiszterek, netán a két ország kormányfője részvételével valósul-e meg. (horváth) Megállapodás A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Magyar Koalícióban tömörülő Együtt­élés politikai mozgalom, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt kép­viselői megbeszélést folytattak és megállapodtak az országaik és Magyarország között megkötendő alapszerződésekkel kapcsolatban, szervezeteikre vonatkozó határozatainak és dokumentumainak értelmében. Támogatják a szerződő országok kormányainak azon igyekezetét, mely a magyar és a román, illet­ve a magyar és a szlovák nemzet megbékélésére irányul. Ezen törekvések iránt együttműködési szándékukat fejezik ki. Meggyőződésük, hogy a szerződő országokban élő magyar kisebbségek helyzetének a számukra kielégítő rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehetséges a tényleges megbékélés. Ezt szem előtt tartva az államközi szerződések aláírásához elengedhetetlennek tartják az érdekelt kormá­nyok és az érintett magyar közösségek konszen­zusát. Helytelenítik, hogy ezen célok elérésére kö­tendő államközi szerződéseket úgy kössék meg, hogy azok tőlük független politikai eseményeknek legyenek alárendelve. Meggyőződésük, hogy a térség stabilitása megkö­veteli az olyan államközi szerződés megkötését, amely teret nyit az illető országokban élő magyar kö­zösségek szellemi és társadalmi fejlődésének, és le­hetővé teszi az 1918 óta folyamatban lévő szándé­kos elsorvasztásuk megállítását, valamint visszafor­dítását. Ehhez szükséges az identitás megőrzését ga­rantáló autonóm szervezetek, intézményes kere­tek, alkotmányos szavatolás és ezen jogok törvé­nyes biztosítása, közösségeik önkormányzati szerveinek létrehozása és működtetése, az álta­luk lakott területek közigazgatási autonómiája. Felhívják a szerződő feleket, hogy olyan állam­közi szerződést írjanak alá, amely garantálja a ro­mániai és a szlovákiai magyar közösség ezen jo­gait. 1995. március 3. Az RMDSZ nevében TAKÁCS CSABA A Magyar Koalíció nevében DURAY MIKLÓS Pered lesz-e Pered? Ú] Szó-tudósítás A község magyar megjelölésé­ért tegnap Pereden megtartott népszavazás eredményeit csak ma ismertetik, de a helyszínen megkérdezettek kivétel nélkül meggyőződésüket fejezték ki, elegendő szavazat gyűlik össze ahhoz, hogy községükben a je­lenlegi Tešedíkovo mellett újra használhassák a történelmi Pe­red megnevezést. A népszavazásról szóló tör­vény értelmében a mintegy 2800 választópolgár több mint felének részt kell vennie a nép­szavazáson és a résztvevők leg­alább 80 százalékának igennel kell szavaznia, hogy az ered­mény pozitív legyen. A helyi művelődési központ épületé­ben lévő szavazóhelyiség előtt már a reggel 8 órai megnyitás előtt várakoztak néhányan, a délelőtti szentmisék után töme­gesen jöttek az emberek vok­solni és estig állandóan akadt munkája a tíztagú szavazóbi­zottságnak; a hordozható urná­val mintegy 300 idős, illetve be­teg lakost látogattak meg. A szavazás ideje alatt a bizottság hivatalosan még részeredmé­nyeket sem hozhatott nyilvá­nosságra, de az egyik illeté­kestől este hat óra előtt olyan értesülést kaptunk, hogy már körülbelül a választópolgárok fele megfordult a szavazóhelyi­ségben. A szavazás természete­sen titkos volt, de akadt, aki meggyőződéssel állította, hogy a résztvevők 90 százaléka igen­nel szavaz. Pásztor Árpád polgármester a többi résztvevőhöz hasonlóan reményét fejezte ki, hogy a nép­szavazás meghozza a várt ered­ményt. A peredi népszavazásról bővebben holnapi számunkban olvashatnak. (gaál) DÉLSZLÁV VALSAG Előkészületek a kéksisakosok kivonására Újvidéki munkatársunktól Ahogy közeledik március 31., amikor véget ér az UNPROFOR horvátországi megbízatása, úgy fokozódik a nemzetközi nyomás Franjo Tudjman horvát elnökre, hogy változtassa meg a béke­erők kiutasítására vonatkozó döntését, amely sokak szerint végzetes lehet. A nemzetközi közvetítőket és a világszerveze­tet most két dolog aggasztja: az egyik, miként akadályozzák meg a fenyegető balkáni háborút, a másik, hogyan evakuálják a veszélyeztetett térségben (Hor­vátországban és Boszniában) ál­lomásozó nemzetközi erőket. Ezekre a kérdésekre Clinton elnök külpolitikai tanácsadói sem találják a választ, de ta­nácstalanok a nyugati hatalmak védelmi miniszterei is. A Penta­gon meghívására Washington­ban tartózkodó angol, francia és német védelmi miniszter ameri­kai kollégájukkal egyebek kö­zött ezt a kérdést is megvitatták, s közös nézetük az, hogy Tudj­man nem változtat a döntésén. Ebben az esetben a legfőbb gond az UNPROFOR visszavonu­lása és a NATO szerepe ebben a hadműveltben. A The New York Times Pentagonból szerzett ér­tesülései szerint a kéksisakosok visszavonulásának fedezéséhez mintegy 70 000 katonát kellene kiállítani ezen kívül a költsége­ket 1,5-2 milliárd dollárra be­csülik. A NATO-tagállamok két­ségkívül nehezen egyeznek meg abban, ki állítsa ki a katonákat, s ki, milyen arányban fedezze a költségeket. A másik lehetőség az, hogy a BT a zágrábi kormányzat ellen­kezése ellenére is úgy dönt, hogy a békeerők Horvátország­ban maradnak. Ezt a lehetősé­get az ENSZ Alapokmánya meg­engedi ugyan, Fred Eckhard ENSZ-szóvivő szerint azonban egyelőre nincs kilátás arra, hogy ilyen határozat születik. Közben a horvát főtisztek ­úgy tűnik - alig várják a kéksisa­kosok távozását. Gojko Susak védelmi miniszter ismételter megerősítette, hogy az UNPRc FOR kiutasítására vonatkoze. döntés visszavonhatatlan, a bé­keerők távozása után a világ­szervezet, ha úgy kívánja, nem­zetközi megfigyelőket állíthat a szerb-horvát és a horvát-bos­nyák határra, de Zágráb ettől többet nem enged. Janko Bobet­ko, a horvát hadsereg vezérkari főnöke pedig egyenesen azt állít­ja, ha kell, Horvátország katonai erővel fogja visszahódítani Kraji­nát. Az eldöntendő kérdések közé tartozik még az is, hogy a horvát kiutasítás után az UNPROFOR távozzon-e Boszniából is. Haris Siljadzic muzulmán kormányfő szerint a mohamedán világ éber szemekkel figyeli a boszniai há­ború kimenetelét, s ettől függ, hogy a muzulmán államok együttműködnek-e vagy konf­rontálódnak a Nyugattal. GYARMATI JÓZSEF Lépések a költségvetésről Az adóterhek az idén érték el a maximumot, a jövőben ennél már csak kisebbek lehetnek - öntött lelket a csüggedőkbe Miroslav Maxon, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke a Szlovák Televízió Lépések című vasárnapi vitaműsorában, amelynek témája az 1995-ös állami költségvetés-tervezet volt. Peter Baco földművelési mi­niszter pedig az agrárszférát biztatta, miszerint az ágazat évek óta tartó veszteséges korszaka megszűnik és az idén már nyereséget vár. Rá­adásul felcsillantotta annak lehetőségét, hogy 1995-ben az élelmiszer­árak már csak mérsékelten nőnek, ennek következtében fokozatosan évente átlagosan 1 százalékkal csökkenhetnek a háztartások élelmi­szerre fordított kiadásai. Serge/ Kozlík miniszterelnök-helyettes és pénz­ügyminiszter a realitások talaján maradva kijelentette: bár az idén az adósságszolgálat nagysága eléri a 29,7 milliárd koronát, ez még nem jelenti a törlesztés csúcsát, vagyis jövőre még nagyobb összeget kell e célra fordítani. Hogy e kedvezőtlen hírnek élét vegye, sietve hozzátette: arra gondosan odafigyel a kormány, hogy a törlesztés nagysága megha­ladja az újonnan felvett hitelek volumenét, ráadásul az új kölcsönök cél­irányosak lesznek, megakadályozandó a tékozlást. Viliam Vaškovič (DU) képviselő, aki Peter Magvašival (DBP) az ellenzéket képviselte a vitá­ban, arra figyelmeztetett, túlzottan nagy, csak Svédországhoz mérhető a költségvetés újraelosztó szerepe. Konkrétan: az idei bruttó hazai össztermék, ha valóban 5 százalékos lesz a növekedés, akkor 456,6 milliárd koronát tesz ki, ebből a költségvetés mintegy 250 milliárd koro­nát oszt el újra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan fontos területe­ket, mint a tudomány, a környezetvédelem és az oktatásügy, a maradék­elv alapján finanszíroznak. Bezzeg a honvédelem több mint 3 milliárd­dal kap többet, pedig az ellenőrzések azt mutatják, hogy a pénzeszkö­zökkel nem bánik takarékosan. (só) Gimnáziumi igazgatók találkozója Új Szó-Információ Szombaton ért véget Dobo­gókőn az a négynapos találko­zó, amelyet a szlovákiai ma­gyar tanítási nyelvű gimnáziu­mok és középiskolák igazgatói számára szervezett a Mécs László Alapítvány. A találkozó résztvevői megtekintették az esztergomi Dobó Katalin Gim­náziumot; az ezt követő szemi­náriumon pedig több előadást hallgattak meg időszerű szak­mai kérdésekről. Dr. Kálmán Attila, a pápai református gim­názium igazgatója a magyaror­szági középiskolák rendsze­réről, Albert Sándor, a kassai ipariskola igazgatója az iskola­központok rendszeréről, Fodor Attila, az Szlovákiai Magyar Pe­dagógusszövetség főtitkára a szlovákiai magyar oktatásügy problémáiról és azok megoldá­si lehetőségeiről, Ipóth Barna­bás, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója pedig a tehetségkutatásról és tehet­séggondozásról tartott előa­dást. A résztvevők meghallgat­hatták Sima Éva beszámolóját is a szlovákiai magyar tan­könyvkiadás helyzetéről, majd a kerekasztal-beszélgetéseken tolmácsolhatták véleményüket és gondjaikat a jelen lévő par­lamenti képviselőknek, Szigeti Lászlónak és Csáky Pálnak. A tanácskozás résztvevői kifejez­ték óhajukat hasonló összejö­vetelek megszervezése iránt; a Mécs László Alapítvány ve-' zetőségének jelen levő tagjai már most meghívták a gimnázi­umok történelemtanárait a május elsején megtartandó Történelemoktatás és nemzet­tudat című konferenciára. -ák­A Nagykürtösi járás egységéért Uj Szó-Információ Apátújfaluban tanácskozásra gyűltek össze szombaton a Nagy­kürtösi járás polgármesterei és önkormányzati képviselői. Az össze­jövetelen áttekintették a térségben működő önkormányzatok hely­zetének alakulását az 1994. évi parlamenti és önkormányzati vá­lasztások után. A találkozón előadást tartott Csáky Pál parlamenti képviselő, Csanda Endre, a Szlovákiai Városok és Falvak Országos Szövetsé­gének helyettes elnöke, valamint Hóka László, az MKDM Önkor­mányzati Tanácsának titkára. Amint azt Jámbor László, Apátújfalu polgármestere, a rendezvény fő szervezője elmondta, a tanácsko­zás résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között ja­vasolják a másodfokú regionális önkormányzati rendszer mielőbbi kialakítását úgy, hogy a kérdés rendezésénél vegyék figyelembe az önkormányzatok önkéntes társulása alapján létrejött területi egysé­geket. A résztvevők nem tartanák helyesnek a jelenlegi Nagykürtösi járás több részre darabolását, ésszerűtlennek tartják és elutasítják Szlovákia észak-dél irányú felosztását. A rendezvény résztvevői vé­gül jóváhagyták a Nagykürtös-járási Ipolymenti Községek Érdekvé­delmi Szövetsége új vezetőségét, amelynek tagjaivá Terebessy Zol­tán Ipolynyék, Buris Lajos Inám, Jámbor László Apátújfalu, Oravec János Csalár és Pálfi JózsefTpolyvarbó polgármesterei váltak. Az el­nöki teendőket továbbra is Híves György, Lukanénye polgármestere látja majd el. -yp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom