Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

1995. március 1. VELEMENY ÚJ SZ

Ó \ 5 J Papp Sándort, a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztőjét: milyen változások várhatók a magyar adás műsoridejében? - Március negyedikétől műsoridőnk heti két órával bővül. A legfontosabb változás, hogy szombaton és vasárnap egy órával előbb kezdődik az adás, így néhány hétköznapi műsor kezdési ideje is módosul. A változás fő oka, hogy a Köszöntő című műsorunkba egyre több kérés érkezik, ezért a bővülés. Tavaly sikerült megoldanunk a magyar adás hallhatóságát, s azóta a vétel egész Dél-Szlovákiában zavartalan. Ennek köszönhetően az idősebb hallgatók a késő délutáni órákban is hallgathatják az adást. Változik a Szombati magazin sugárzási időpontja is: erre 9-12 óra között kerül sor. Ugyancsak a hallgatói kéréseknek eleget -téve korábban, 12 órakor kezdődik a Randevú, s jobb időpontot kapott egyházi műsorunk, a Világosság is, az adás kezdési ideje szombaton 9.15 óra. Új műsorokat is indítunk: kéthetenként szombat délután jelentkezik az Agrárfélóra, havonta egy alkalommal az Érdekességek a tudomány világából, s ugyancsak havonta egyszer a Tanácsadás vállalkozóknak. Ezentúl vasárnap délután lesz hallható a Hazai tájakon című néprajzi műsor, de a nótakedvelők számára is jó hírt mondhatok: minden vasárnap délelőtt, a déli híreket megelőzően félórás Nótacsokorra\ jelentkezünk. A Pavilon és a Napi krónika időpontja változatlan marad. A változások legfontosabb eredménye, hogy fennállása óta első ízben több mint 40 (pontosan 40 és fél) óra műsoridővel jelentkezik a magyar adás. Egyébként a változásokról készítettünk egy tájékoztatót; aki igényt tart rá, postán megküldjük. (ky) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Lakásbérlet B. L.: Az édesanyánk halála után az édesapánk nevelt fel minket. Én 28 éves vagyok, a bátyám harmincegy éves, és egyelőre nőtlen. Az édesapánk decemberben meghalt. Községi (valamikori állami) lakásban lakunk, amely az édesapám nevén volt. Azt szeretném tudni, hogy most kit illet meg ez a lakás, mivel szeretnék férjhez menni, és szeretném, ha a jövendőbelim, aki saját lakással nem rendelkezik, beköltözködne hozzánk. A bátyámnak ez nemigen tetszik, habár eddig még nem vesztünk össze a lakás miatt. A hagyatéki eljárás még nem fejeződött be, és egyhamar állítólag nem is számolhatunk azzal, hogy befejeződhetne. Megjegyzem még, hogy az édesapánk nem hagyott hátra végrendeletet. Éppen ezért szeretném tudni, hogy milyen jogaim vannak nekem, és milyen jogai vannak a bátyámnak. A Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletet szabályozó rendelkezései lehetővé teszik a lakásbérleti jog átszállását. A Polgári Törvénykönyv 706. §-ának első bekezdése szerint ha a lakásbérlő meghal, és nem olyan lakásról van szó, amely a házastársak közös lakásbérletében volt, akkor a lakásbérleti jog átszáll az elhunyt lakásbérlő gyermekeire, unokáira, szüleire, testvéreire, menyére és vejére, ha azok a halála napján vele közös háztartásban éltek, és nincs közös lakásuk. A leveléből egyértelműen megállapítható, hogy sem önnek, sem pedig a bátyjának nincs saját lakása. Nem igazán állapítható meg viszont az, hogy az édesapjukkal (a lakásbérlővel) közös háztartásban éltek-e, hiszen a közös háztartás fogalmának egyik alapvető ismérve a közös gazdálkodás. Er re a közös gazdálkodásra utaló megjegyzést a levelében nem találtunk, ami persze nem zárja ki azt, hogy közösen gazdálkodtak volna. Ha viszont valamelyikük egy bírósági eljárásban bizonyítani tudná, hogy a másik testvér az édesapjukkal nem tartott TEGNAP OLVASTUK Szeptembertói forró helyzet Dél-Szlovákiában? A Magyar Koalíció és Eva Slavkovská oktatási miniszter régen várt találkozója lényegében nem hozott semmi újat. Főleg ami a találkozó kulcsfontosságú témáját, az ún. alternatív oktatás kér dését illeti. A Magyar Koalíció képviselői nem tudtak meg semmilyen konkrétumot a minisztérium elképzeléseiről. Eva Slavkovská megismételte, hogy az alternatív kétnyelvű oktatás bevezetésének kizárólag szakmai és nem politikai okai vannak. A magyar politikusok közül azonban senki sem hiszi el ezt a magyarázatot. Szerintük az alternatív iskolák az első lépést jelentik a kisebbségi iskolarendszerük felszámolásában, a magyar kisebbség fokozatos asszimilálása feltételeinek megteremtésében. A mai kormány „nem tiszta szándékaival" szembeni bizalmatlanságnak mélyebb gyökerei vannak. A bizalmatlanságot fokozza, hogy az oktatási miniszter posztját az SZNP képviselője tölti be. A találkozó egyetlen pozitívu ma: annak a hajlandóságnak a deklarálása, hogy az alternatív oktatás bevezetésének terveit el készültük után a magyar, főleg a pedagógus-közvéleménnyel is megvitatják. Tekintettel a megvitatás nem kötelező voltára, ezt csak fenntartásokkal lehet jelzésként értékelni. A kockázatok ebben az eset ben lényegesen nagyobbak. Eva Slavkovská szerint az alternatív oktatást kísérletileg már az új tanévtől bevezethetnék. Tekintettel a magyar kisebbségi közvélemény hangulatára, ez a kérdés sokkal drámaibb jelleget ölthetne, mint a szlovák-magyar viszony november utáni történetében bármelyik más probléma. Míg például a táblák, valamint a kereszt- és vezetéknevek esetében a követelések teljesítéséről, illetve nem teljesítéséről volt szó, most az egészet úgy értelmeznék, mint a már meglévő jogok megnyirbálását. Míg az előzőekben kisebb problémáról volt szó, a mostani a magyar népesség nagyon nagy részének mindennapi életét érinti. Bármilyen érzéketlen megoldás felforrósíthatná a talajt Dél-Szlovákiában. Talán már szeptembertől... Ondrej Dostál, SME fent közös háztartást (nem gazdálkodott vele közös számlára), akkor a lakásbérleti jog esetleg csak reá szállhatna át (feltéve persze, ha azt is bizonyítani tudja, hogy ő maga az édesapjukkal közösen gazdálkodott). Ami a végrendeletet illeti, az a lakáshasználati jog átszállásának szempontjából alighanem irreleváns (jogi jelentőség nélküli) lenne, hiszen az örökhagyó a végrendeletében a jelenlegi joggyakorlat szerint nem rendelkezhet a lakásbérleti jog átszállásáról. Egyelőre azt kell feltételeznünk, hogy az elhunyt édesapjukat megillető lakásbérleti jog mindkettejükre átszállt, vagyis közös lakásbérlőkké váltak, így a Polgári Törvénykönyv 700. §ának első bekezdése szerint önöket egyenlő jogok és kötelességek illetik meg. A Polgári Törvénykönyv 702. §-a szerint azonban, ha vitára kerülne sor a a közös lakásbérletből eredő jogokat és kötelességeket illetően, bármelyikük a bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy az adott vitát a bíróság döntse el. A bíróságnak egyben a különleges méltánylást érdemlő esetekben arra is lehetősége van, hogy a közös lakásbérletet meg szüntesse, s egyben meghatározza azt is, hogy ki marad a lakás kizárólagos bérlője. dr. P. D. Pályázati felhívás A Nyitrai Pedagógiai Főiskola pályázatot hirdet főiskolai tanári állások betöltésére a Nemzetiségek Oktatási Intézetébe a következő szakokra: - kultúrszociológia; - néprajz; - leíró szlovák nyelvtan; - magyar nyelvkultúra. A pályázat feltételéi: főiskolai, egyetemi végzettség, a magyar, ill. a német nyelv aktív használata, a szakmai gyakorlatot pozitívan értékeljük (nem kimondott feltétele a pályázatnak). Jelentkezni a pályázati felhívást követő 14 napon keresztül - rövid életrajzzal, személyi adatlappal és a végzettséget igazoló hiteles másolattal - a következő címen lehetséges: Vysoká škola pedagogická, oddelenie personálno-právne, trieda A. Hlinku 1, 949 74 Nitra. KOMMENTÁRUNK A törvény mint eszköz A választójogi törvénynek jelentéktelen, szinte csak technikai jellegű módosítását indítványozzák a DSZM képviselői - sugalmazza a kormány múlt heti üléséről kiadott kommüniké. Csak egy bekezdéssel bővül az. egyik paragrafus, az. egész, ügy nem komoly, csak a sajtó próbálja már megint felfújni - így Katarína Tóthová. Valóban? Szinte már közhelyszámba megy az. a megállapítás, hogy a választás, a mandátumok elosztásának rendszere egyáltalán nem semleges technika: a különböző megoldási formák jelentős mértékben befolyásolják a parlament s ezáltal a kormány összetételét. 1989 után Csehszlovákia és Szlovákia a kontinentális hagyományokra támaszkodva az arányos képviseleti rendszer mellett döntött. Ennek a rendszernek köztudottan két fő hátránya van: fragmentált parlament (cs ebből adódóan kevéssé stabil, koalíciós alkuk eredményeként létrejövő kormányzat), valamint a képviselők és a választók közötti közvetlen kapcsolat hiánya. Ez utóbbi hátrány mérséklésére alkalmazza a választójogi törvény a preferenciális szavazatok intézményét, lehetőséget adva a választóknak nem csupán párt-, de személyes szimpátiáik érvényre juttatására. Két szabad választás eredményei igazolják, hogy a választópolgárok tisztában vannak a preferenciái is szavazatok jelentőségével, és többségük élt ezzel a lehetőséggel. A listás sorrend választók általi megváltoztatásának lehetősége ugyanolyan alapvető fontosságú eleme a szlovákiai választási rendszernek, mint az arányosság. A DSZM mondvacsinált indokokra hivatkozva - még ha csak a pőtképviselőkre vonatkoztatva is - ezt az elemet próbálja meg egy tollvonással eltörölni, ráadásul a választási időszak közben. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, a megüresedett mandátumokat nem a - választók által kialakított - listás sorrend szerint következő, hanem a pártvezetők által kiválasztott képviselők foglalják cl. Az. az, „apró" változtatás valóban nem minősíthető másként, mint a választási eredmények utólagos megváltoztatása. Abban persze igaza van Tóthovának, hogy a parlamenti pártok közötti erőviszonyokat a módosítás nem rajzolná át. „Csak" a választókat csapná be. Ha megfontoljuk, hogy a DSZM nem is olyan régen még a többségi képviseleti rendszer mellett kardoskodott (s talán még nem is tett le a bevezetéséről), ez a módosítási indítvány pedig éppenséggel a tiszta, fékek és ellensúlyok nélküli arányos képviselet irányába mutat, megfelelő képet alkothatunk a legnagyobb kormánypárt politizálási stílusáról: a törvények számára csakis és kizárólag jpillanatnyi politikai céljai elérésének eszközei. SÁNDOR ELEONÓRA A BÖNGÉSZŐ nyertesei Tegnap délután, mint minden héten kedden, ismét közjegyző jelenlétében sorsoltunk. Miklósi Péter, a VASÁRNAP vezető szerkesztője húzta ki a nyertes nevét. Ezúttal is sok-sok megfejtés érkezett. E heti nyerteseink: Ezer koronát küldünk Somoskői Gyulának, Námestie slobody 762/2, Fülek, (Losonci járás) Ötszáz koronát nyert Kovács Gabriella, 337, Torna, (Kassa-vidéki járás) és Török Aurélia, Vážska 3, Pozsony. A nyerteseknek gratulálunk, a pénzt postán küldjük el. A helyes megfejtés: ötvené. KÖZLEMÉNY Ha problémája van adóügyekben, akkor 1995. március 4-én (szombat) 10.00-tól lö.OOig a Magyar Polgári Párt adószakértői, Molnár Rozália mérnök és Tóth János ingyenes tanácsokat adnak az ön számára. A két adószakértő a következő telefonszámokon érhető el a megadott időpontban: 07/497684, illetve 07/495322. K-42 MAR MA KAPHATÓ A i/asárnap A tartalomból: • Viharfelhők Miklósi Péter interjúja Jozef Moravčíkkal • Hiábavalóságaink Kövesdi Károly írása • A két Bolyai Lacza Tihamér a magyar matematikatörténet két kiemelkedő alakjára emlékezik • Egy pohár víz: Barátságok Dusza István tárcasorozatának következő része • Felsőfokon magyarul Lovász Gabriella írása a magyarországi tanulmányi lehetőségekről • Tűz van, az ám! Gaál László riportja • Bohóckönnyek Szabó G. László beszélgetése Ninetto Davolival Mellékletünk sok érdekességgel, részletes tévé- és rádióműsor-melléklettel LÁTÓSZÖG Erőszakpolitika A magyar koalíció, a magyar pedagógusszövetség és az oktatási miniszter között lezajlott hétfői találkozónak volt egy érdekes pikantériája. Noha az egyórás beszélge tés fő témája az ún. alternatív oktatás volt, olyannyira, hogy a kijelölt témák közül kettő szóba se került, Slavkovská asszony nem talált időt közölni beszélgetőpartnereivel; kísérleti jelleggel ugyan, de szeptember l-jétől megkezdődik a kétnyelvű oktatás a magyar iskolákban. Erről a magyar fél csak a találkozót követő sajtótájékoztatón szerezhetett tudomást, akkor is csak azért, mert az egyik újságíró rákérdezett a beindítás konkrét időpontjára. Kissé furcsa, hogy a miniszter asszony megfeledkezett arról a hivatalosan gyakran deklarált álláspontról, miszerint a ben nünket érintő kérdésekben nélkülünk nem döntenek. Feledékenységének több oka lehet: 1. a szeptemberre időzített durchmars olyan jelentéktelen ügy, amire ez a deklarácó nem vonatkozik; 2. nem azokat érinti, akiket Slavkovská asszony hétfői tárgyaló^ partnerei képviselnek; 3. kinek mi köze hozzá, hogy mit csinál az oktatási minisztérium? Az idő rövidsége miatt több kérdés megválaszolatlan maradt, pedig érdekes lett volna megtudni: amennyiben szeptemberben kívánják beindítani a kétnyelvű oktatást, hol, mikor és hogyan óhajtják kikérni ezzel kapcsolatosan a szülők véleményét. Az időzítésből logikusan következik, hogy még az idei tanévben meg kell kezdeni a vallatást... Minimálisan hány gyerek szükségeltetik az „alternatív" osztályok működtetéséhez? A képviselők erre vonatkozó kérdé sére a miniszter asszony nagyvo nalúan azt válaszolta, hogy „az osztály fele". Eltekintve attól, hogy 26 gyerek esetében lehet az osz tályt két csoportra osztani, s nem biztos, hogy a falusi kisiskolákban erünyi gyerek található, „az osztály fele" mechanikus megosztást feltételez, tehát nem szülői válasz tást. A kétnyelvű oktatás ellen tiltakozó petíció 45 ezer aláírásából következtethetően valószínűleg nem nagy hajlandóságot mutatnak majd a beíratásnál egyszer már döntésre kényszerült szülők a vegyes osztály iránt. így bizonyára nem lesz elég, ha csak egy-két iskolában puhatolóznak a járási iskolaszék emberei, mert fennáll a kockázat, hogy épp ott kereskednek, ahol nem találnak jelentkezőkre. Vajon Szlovákia hány magyar iskolájában folyik majd a győzködés, és milyen formában? Hányadikos gyerekeket sújt ez az áldás? A miniszter asszony hétfőn erre sem tudott konkrét választ adni a képviselőknek, mert hol elsősökről, hol negyedikesekről beszélt. Azt is az ismeretlenség sűrű ho málya fedi, milyen tanterv szerint folyik majd a szlovák nyelvű oktatás, hány és milyen tantárgyat érint. Amikor Dolník Erzsébet megjegyezte, hogy a matematikát szlovák nyelven tanuló magyar diákok sem a matematikát, sem a szlovák nyelvet nem sajátítják el kielégítően, Slavkovská asszony csupán ennyit mondott: „Nekem erről más a véleményem." A tárca vezetőjének „szakmai" érvelése általában két mondatban merül ki: az előbb idézettben és egy másikban, amely így szól: „Ez nézőpont kérdése." Kérem. De mokrácía van, a miniszter asszonynak szíve joga, hogy saját véleménye, nézőpontja legyen, még ha azt szakmai érvekkel nem is támasztja alá. Demokrácia van, úgy látszik, ezt is megteheti. De ha valóban demokrácia van, és az érintett félnek más a véleménye, egyenesen ellentétes, sőt tiltakozó, akkor demokratikus lenne azt figyelembe venni. Már csak az ügy horderejére való tekintettel, amit eszenpés nemzeti gőzökkel sem lehet elhomályosítani, bagatellizálni. Nagyon jól tudjuk, mi a tét, ahogy jól tudjuk azt is, hogy az akkor még nem alternatívának becézett kétnyelvűsítés hová vezetett a magyarországi szlovák iskolákban. Ha ez a követendőnek tartott példa, akkor egyszerűen revánsról van szó, márpedig a reváns erőszakpolitikát jelent. A kisebb^ séggel szemben, amely nem döntött a magyarországi szlovák iskolák ügyében, és minden jel arra vall, hogy a saját iskolái ügyében sem dönthet. Lehet, hogy tévedek, és nem a magyarországi szlovák iskolák példája lebeg az oktatási tárca vezetőinek szeme előtt, hanem, mint Benčová asszony, a nemzetiségi osztály vezetője hétfőn megjegyezte, az osztrák iskoláké, ahol, úgymond, már nem érvényesek Komenský elvei, mert az oktatás bázisát az idegen nyelv képezi. Kérem, mondom ismét. Ha osztrák lennék Ausztriában, én is angol vagy spanyol iskolába járatnám a gyerekeimet, hadd hallják, tanulják legalább ott az idegen nyelvet, mert ahogy kilépnek az iskola kapuján, úgyis mindenütt német szót hallanak. Kérdés persze, hogy ezt a fajta iskolát úgy oktrojálja-e az osztrák szülőkre az osztrák oktatási minisztérium, ahogy Benčová asszonyék szeretnék ránk, vagy pedig önként választhatják az ausztriai szülők. Az „önkéntes alapon" alatt persze nem azt értem, hogy az összes osztrák vízcsapból az folyik, nem érvényesül az életben az osztrák gyerek, ha nem angol vagy spanyol iskolába jár. Mindettől eltekintve nem vitatom el Benčová asszonytól azt a jogot, hogy különvéleménye legyen erről a dologról. A baj csak az, hogy Slavkovská és Benčová asszony hatalommal is rendelkezik ahhoz, hogy különvéleményét ráerőszakolja a magyar kisebbségre. Hatalom van, de hol marad a jog? VOJTEK KATALIN