Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-01 / 50. szám, szerda

1995. március 1. VELEMENY ÚJ SZ Ó \ 5 J Papp Sándort, a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztőjét: milyen változások várhatók a magyar adás műsoridejében? - Március negyedikétől műsoridőnk heti két órá­val bővül. A legfontosabb változás, hogy szombaton és vasárnap egy órával előbb kezdődik az adás, így néhány hétköznapi műsor kezdési ideje is mó­dosul. A változás fő oka, hogy a Köszöntő című műsorunkba egyre több kérés érkezik, ezért a bővülés. Tavaly sikerült megoldanunk a magyar adás hallhatóságát, s az­óta a vétel egész Dél-Szlo­vákiában zavartalan. En­nek köszönhetően az idősebb hallgatók a késő délutáni órákban is hall­gathatják az adást. Változik a Szombati ma­gazin sugárzási időpontja is: erre 9-12 óra között kerül sor. Ugyancsak a hallgatói kéréseknek ele­get -téve korábban, 12 órakor kezdődik a Rande­vú, s jobb időpontot ka­pott egyházi műsorunk, a Világosság is, az adás kezdési ideje szombaton 9.15 óra. Új műsorokat is indítunk: kéthetenként szombat délután jelentke­zik az Agrárfélóra, havon­ta egy alkalommal az Ér­dekességek a tudomány világából, s ugyancsak ha­vonta egyszer a Tanácsa­dás vállalkozóknak. Ezen­túl vasárnap délután lesz hallható a Hazai tájakon című néprajzi műsor, de a nótakedvelők számára is jó hírt mondhatok: min­den vasárnap délelőtt, a déli híreket megelőzően félórás Nótacsokorra\ je­lentkezünk. A Pavilon és a Napi krónika időpontja változatlan marad. A vál­tozások legfontosabb eredménye, hogy fennál­lása óta első ízben több mint 40 (pontosan 40 és fél) óra műsoridővel je­lentkezik a magyar adás. Egyébként a változásokról készítettünk egy tájékoz­tatót; aki igényt tart rá, postán megküldjük. (ky) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Lakásbérlet B. L.: Az édesanyánk halála után az édesapánk nevelt fel minket. Én 28 éves vagyok, a bátyám harmincegy éves, és egyelőre nőtlen. Az édesapánk decemberben meghalt. Köz­ségi (valamikori állami) lakásban lakunk, amely az édes­apám nevén volt. Azt szeretném tudni, hogy most kit illet meg ez a lakás, mivel szeretnék férjhez menni, és szeret­ném, ha a jövendőbelim, aki saját lakással nem rendelkezik, beköltözködne hozzánk. A bátyámnak ez nemigen tetszik, habár eddig még nem vesztünk össze a lakás miatt. A ha­gyatéki eljárás még nem fejeződött be, és egyhamar állító­lag nem is számolhatunk azzal, hogy befejeződhetne. Meg­jegyzem még, hogy az édesapánk nem hagyott hátra vég­rendeletet. Éppen ezért szeretném tudni, hogy milyen joga­im vannak nekem, és milyen jogai vannak a bátyámnak. A Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletet szabályozó rendel­kezései lehetővé teszik a lakás­bérleti jog átszállását. A Polgári Törvénykönyv 706. §-ának első bekezdése szerint ha a lakás­bérlő meghal, és nem olyan la­kásról van szó, amely a házas­társak közös lakásbérletében volt, akkor a lakásbérleti jog át­száll az elhunyt lakásbérlő gyer­mekeire, unokáira, szüleire, testvéreire, menyére és vejére, ha azok a halála napján vele kö­zös háztartásban éltek, és nincs közös lakásuk. A leveléből egyértelműen megállapítható, hogy sem ön­nek, sem pedig a bátyjának nincs saját lakása. Nem igazán állapítható meg viszont az, hogy az édesapjukkal (a lakás­bérlővel) közös háztartásban él­tek-e, hiszen a közös háztartás fogalmának egyik alapvető is­mérve a közös gazdálkodás. Er re a közös gazdálkodásra utaló megjegyzést a levelében nem találtunk, ami persze nem zárja ki azt, hogy közösen gazdálkodtak volna. Ha viszont valamelyikük egy bírósági eljárásban bizonyí­tani tudná, hogy a másik testvér az édesapjukkal nem tartott TEGNAP OLVASTUK Szeptembertói forró helyzet Dél-Szlovákiában? A Magyar Koalíció és Eva Slav­kovská oktatási miniszter régen várt találkozója lényegében nem hozott semmi újat. Főleg ami a találkozó kulcsfontosságú témá­ját, az ún. alternatív oktatás kér dését illeti. A Magyar Koalíció képviselői nem tudtak meg sem­milyen konkrétumot a minisztéri­um elképzeléseiről. Eva Slavkovská megismételte, hogy az alternatív kétnyelvű okta­tás bevezetésének kizárólag szakmai és nem politikai okai vannak. A magyar politikusok kö­zül azonban senki sem hiszi el ezt a magyarázatot. Szerintük az alternatív iskolák az első lépést jelentik a kisebbségi iskolarend­szerük felszámolásában, a ma­gyar kisebbség fokozatos asszi­milálása feltételeinek megterem­tésében. A mai kormány „nem tiszta szándékaival" szembeni bi­zalmatlanságnak mélyebb gyö­kerei vannak. A bizalmatlanságot fokozza, hogy az oktatási minisz­ter posztját az SZNP képviselője tölti be. A találkozó egyetlen pozitívu ma: annak a hajlandóságnak a deklarálása, hogy az alternatív oktatás bevezetésének terveit el készültük után a magyar, főleg a pedagógus-közvéleménnyel is megvitatják. Tekintettel a megvi­tatás nem kötelező voltára, ezt csak fenntartásokkal lehet jel­zésként értékelni. A kockázatok ebben az eset ben lényegesen nagyobbak. Eva Slavkovská szerint az alternatív oktatást kísérletileg már az új tan­évtől bevezethetnék. Tekintettel a magyar kisebbségi közvélemény hangulatára, ez a kérdés sokkal drámaibb jelleget ölthetne, mint a szlovák-magyar viszony novem­ber utáni történetében bármelyik más probléma. Míg például a táb­lák, valamint a kereszt- és veze­téknevek esetében a követelések teljesítéséről, illetve nem teljesíté­séről volt szó, most az egészet úgy értelmeznék, mint a már meglévő jogok megnyirbálását. Míg az előzőekben kisebb problémáról volt szó, a mostani a magyar né­pesség nagyon nagy részének mindennapi életét érinti. Bármi­lyen érzéketlen megoldás felforró­síthatná a talajt Dél-Szlovákiában. Talán már szeptembertől... Ondrej Dostál, SME fent közös háztartást (nem gaz­dálkodott vele közös számlára), akkor a lakásbérleti jog esetleg csak reá szállhatna át (feltéve persze, ha azt is bizonyítani tud­ja, hogy ő maga az édesapjukkal közösen gazdálkodott). Ami a végrendeletet illeti, az a lakáshasználati jog átszállásá­nak szempontjából alighanem ir­releváns (jogi jelentőség nélküli) lenne, hiszen az örökhagyó a vég­rendeletében a jelenlegi joggya­korlat szerint nem rendelkezhet a lakásbérleti jog átszállásáról. Egyelőre azt kell feltételez­nünk, hogy az elhunyt édesapju­kat megillető lakásbérleti jog mindkettejükre átszállt, vagyis közös lakásbérlőkké váltak, így a Polgári Törvénykönyv 700. §­ának első bekezdése szerint önöket egyenlő jogok és köte­lességek illetik meg. A Polgári Törvénykönyv 702. §-a szerint azonban, ha vitára kerülne sor a a közös lakásbérletből eredő jo­gokat és kötelességeket il­letően, bármelyikük a bíróság­hoz fordulhat, és kérheti, hogy az adott vitát a bíróság döntse el. A bíróságnak egyben a külön­leges méltánylást érdemlő ese­tekben arra is lehetősége van, hogy a közös lakásbérletet meg szüntesse, s egyben meghatá­rozza azt is, hogy ki marad a la­kás kizárólagos bérlője. dr. P. D. Pályázati felhívás A Nyitrai Pedagógiai Főiskola pályázatot hir­det főiskolai tanári állá­sok betöltésére a Nemze­tiségek Oktatási Intéze­tébe a következő szakok­ra: - kultúrszociológia; - néprajz; - leíró szlovák nyelvtan; - magyar nyelv­kultúra. A pályázat feltételéi: főiskolai, egyetemi vég­zettség, a magyar, ill. a német nyelv aktív hasz­nálata, a szakmai gyakor­latot pozitívan értékeljük (nem kimondott feltétele a pályázatnak). Jelentkezni a pályázati felhívást követő 14 na­pon keresztül - rövid életrajzzal, személyi adatlappal és a végzett­séget igazoló hiteles má­solattal - a következő cí­men lehetséges: Vysoká škola pedagogická, od­delenie personálno-práv­ne, trieda A. Hlinku 1, 949 74 Nitra. ­KOMMENTÁRUNK A törvény mint eszköz A választójogi törvénynek jelentéktelen, szinte csak technikai jellegű módosítását indítványozzák a DSZM képviselői - sugalmazza a kor­mány múlt heti üléséről kiadott kommüniké. Csak egy bekezdéssel bővül az. egyik paragrafus, az. egész, ügy nem komoly, csak a sajtó pró­bálja már megint felfújni - így Katarína Tóthová. Valóban? Szinte már közhelyszámba megy az. a megállapítás, hogy a választás, a mandátumok elosztásának rendszere egyáltalán nem semleges techni­ka: a különböző megoldási formák jelentős mértékben befolyásolják a parlament s ezáltal a kormány összetételét. 1989 után Csehszlovákia és Szlovákia a kontinentális hagyományokra támaszkodva az arányos képviseleti rendszer mellett döntött. Ennek a rendszernek köztudottan két fő hátránya van: fragmentált parlament (cs ebből adódóan kevéssé stabil, koalíciós alkuk eredményeként létrejövő kormányzat), valamint a képviselők és a választók közötti közvetlen kapcsolat hiánya. Ez utób­bi hátrány mérséklésére alkalmazza a választójogi törvény a preferenci­ális szavazatok intézményét, lehetőséget adva a választóknak nem csu­pán párt-, de személyes szimpátiáik érvényre juttatására. Két szabad vá­lasztás eredményei igazolják, hogy a választópolgárok tisztában van­nak a preferenciái is szavazatok jelentőségével, és többségük élt ezzel a lehetőséggel. A listás sorrend választók általi megváltoztatásának le­hetősége ugyanolyan alapvető fontosságú eleme a szlovákiai választási rendszernek, mint az arányosság. A DSZM mondvacsinált indokokra hivatkozva - még ha csak a pőtképviselőkre vonatkoztatva is - ezt az elemet próbálja meg egy tollvonással eltörölni, ráadásul a választási időszak közben. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, a megüresedett mandátumokat nem a - választók által kialakított - listás sorrend szerint következő, hanem a pártvezetők által kiválasztott képviselők foglalják cl. Az. az, „apró" változtatás valóban nem minősíthető másként, mint a választási eredmények utólagos megváltoztatása. Abban persze igaza van Tóthovának, hogy a parlamenti pártok kö­zötti erőviszonyokat a módosítás nem rajzolná át. „Csak" a választókat csapná be. Ha megfontoljuk, hogy a DSZM nem is olyan régen még a többségi képviseleti rendszer mellett kardoskodott (s talán még nem is tett le a bevezetéséről), ez a módosítási indítvány pedig éppenséggel a tiszta, fékek és ellensúlyok nélküli arányos képviselet irányába mutat, megfelelő képet alkothatunk a legnagyobb kormánypárt politizálási stí­lusáról: a törvények számára csakis és kizárólag jpillanatnyi politikai céljai elérésének eszközei. SÁNDOR ELEONÓRA A BÖNGÉSZŐ nyertesei Tegnap délután, mint minden héten kedden, ismét közjegyző je­lenlétében sorsoltunk. Miklósi Pé­ter, a VASÁRNAP vezető szerkesz­tője húzta ki a nyertes nevét. Ezút­tal is sok-sok megfejtés érkezett. E heti nyerteseink: Ezer koronát küldünk Somoskői Gyulának, Námestie slobody 762/2, Fülek, (Losonci járás) Ötszáz koronát nyert Kovács Gabriella, 337, Torna, (Kassa-vidé­ki járás) és Török Aurélia, Vážska 3, Pozsony. A nyerteseknek gratulálunk, a pénzt postán küldjük el. A helyes megfejtés: ötvené. KÖZLEMÉNY Ha problémája van adóügyek­ben, akkor 1995. március 4-én (szombat) 10.00-tól lö.OOig a Ma­gyar Polgári Párt adószakértői, Mol­nár Rozália mérnök és Tóth János ingyenes tanácsokat adnak az ön számára. A két adószakértő a kö­vetkező telefonszámokon érhető el a megadott időpontban: 07/497­684, illetve 07/495322. K-42 MAR MA KAPHATÓ A i/asárnap A tartalomból: • Viharfelhők Miklósi Péter interjúja Jo­zef Moravčíkkal • Hiábavalóságaink Kövesdi Károly írása • A két Bolyai Lacza Tihamér a magyar matematikatörténet két kiemelkedő alakjára em­lékezik • Egy pohár víz: Barátságok Dusza István tárcasoroza­tának következő része • Felsőfokon magyarul Lovász Gabriella írása a magyarországi tanulmá­nyi lehetőségekről • Tűz van, az ám! Gaál László riportja • Bohóckönnyek Szabó G. László beszélge­tése Ninetto Davolival Mellékletünk sok érdekes­séggel, részletes tévé- és rádióműsor-melléklettel LÁTÓSZÖG Erőszakpolitika A magyar koalíció, a magyar pe­dagógusszövetség és az oktatási miniszter között lezajlott hétfői ta­lálkozónak volt egy érdekes pikan­tériája. Noha az egyórás beszélge tés fő témája az ún. alternatív ok­tatás volt, olyannyira, hogy a kije­lölt témák közül kettő szóba se ke­rült, Slavkovská asszony nem ta­lált időt közölni beszélgetőpartne­reivel; kísérleti jelleggel ugyan, de szeptember l-jétől megkezdődik a kétnyelvű oktatás a magyar is­kolákban. Erről a magyar fél csak a találkozót követő sajtótájékozta­tón szerezhetett tudomást, akkor is csak azért, mert az egyik újságí­ró rákérdezett a beindítás konkrét időpontjára. Kissé furcsa, hogy a miniszter asszony megfeledkezett arról a hivatalosan gyakran dekla­rált álláspontról, miszerint a ben nünket érintő kérdésekben nélkü­lünk nem döntenek. Feledékeny­ségének több oka lehet: 1. a szep­temberre időzített durchmars olyan jelentéktelen ügy, amire ez a deklarácó nem vonatkozik; 2. nem azokat érinti, akiket Slav­kovská asszony hétfői tárgyaló^ partnerei képviselnek; 3. kinek mi köze hozzá, hogy mit csinál az ok­tatási minisztérium? Az idő rövidsége miatt több kér­dés megválaszolatlan maradt, pe­dig érdekes lett volna megtudni: amennyiben szeptemberben kí­vánják beindítani a kétnyelvű ok­tatást, hol, mikor és hogyan óhajt­ják kikérni ezzel kapcsolatosan a szülők véleményét. Az időzítésből logikusan következik, hogy még az idei tanévben meg kell kezdeni a vallatást... Minimálisan hány gyerek szükségeltetik az „alterna­tív" osztályok működtetéséhez? A képviselők erre vonatkozó kérdé sére a miniszter asszony nagyvo nalúan azt válaszolta, hogy „az osztály fele". Eltekintve attól, hogy 26 gyerek esetében lehet az osz tályt két csoportra osztani, s nem biztos, hogy a falusi kisiskolákban erünyi gyerek található, „az osztály fele" mechanikus megosztást fel­tételez, tehát nem szülői válasz tást. A kétnyelvű oktatás ellen til­takozó petíció 45 ezer aláírásából következtethetően valószínűleg nem nagy hajlandóságot mutat­nak majd a beíratásnál egyszer már döntésre kényszerült szülők a vegyes osztály iránt. így bizonyára nem lesz elég, ha csak egy-két is­kolában puhatolóznak a járási is­kolaszék emberei, mert fennáll a kockázat, hogy épp ott keresked­nek, ahol nem találnak jelent­kezőkre. Vajon Szlovákia hány magyar iskolájában folyik majd a győzködés, és milyen formában? Hányadikos gyerekeket sújt ez az áldás? A miniszter asszony hétfőn erre sem tudott konkrét választ adni a képviselőknek, mert hol elsősökről, hol negyedikesekről beszélt. Azt is az ismeretlenség sűrű ho málya fedi, milyen tanterv szerint folyik majd a szlovák nyelvű okta­tás, hány és milyen tantárgyat érint. Amikor Dolník Erzsébet megjegyezte, hogy a matematikát szlovák nyelven tanuló magyar di­ákok sem a matematikát, sem a szlovák nyelvet nem sajátítják el kielégítően, Slavkovská asszony csupán ennyit mondott: „Nekem erről más a véleményem." A tárca vezetőjének „szakmai" érvelése általában két mondatban merül ki: az előbb idézettben és egy má­sikban, amely így szól: „Ez nézőpont kérdése." Kérem. De mokrácía van, a miniszter asszonynak szíve joga, hogy saját véleménye, nézőpontja legyen, még ha azt szakmai érvekkel nem is támasztja alá. Demokrácia van, úgy látszik, ezt is megteheti. De ha valóban demokrácia van, és az érintett félnek más a véleménye, egyenesen ellentétes, sőt tiltako­zó, akkor demokratikus lenne azt figyelembe venni. Már csak az ügy horderejére való tekintettel, amit eszenpés nemzeti gőzökkel sem lehet elhomályosítani, bagatelli­zálni. Nagyon jól tudjuk, mi a tét, ahogy jól tudjuk azt is, hogy az ak­kor még nem alternatívának becé­zett kétnyelvűsítés hová vezetett a magyarországi szlovák iskolák­ban. Ha ez a követendőnek tartott példa, akkor egyszerűen reváns­ról van szó, márpedig a reváns erőszakpolitikát jelent. A kisebb^ séggel szemben, amely nem dön­tött a magyarországi szlovák isko­lák ügyében, és minden jel arra vall, hogy a saját iskolái ügyében sem dönthet. Lehet, hogy téve­dek, és nem a magyarországi szlo­vák iskolák példája lebeg az okta­tási tárca vezetőinek szeme előtt, hanem, mint Benčová asszony, a nemzetiségi osztály vezetője hétfőn megjegyezte, az osztrák is­koláké, ahol, úgymond, már nem érvényesek Komenský elvei, mert az oktatás bázisát az idegen nyelv képezi. Kérem, mondom ismét. Ha osztrák lennék Ausztriában, én is angol vagy spanyol iskolába já­ratnám a gyerekeimet, hadd hall­ják, tanulják legalább ott az ide­gen nyelvet, mert ahogy kilépnek az iskola kapuján, úgyis minde­nütt német szót hallanak. Kérdés persze, hogy ezt a fajta iskolát úgy oktrojálja-e az osztrák szülőkre az osztrák oktatási minisztérium, ahogy Benčová asszonyék szeret­nék ránk, vagy pedig önként vá­laszthatják az ausztriai szülők. Az „önkéntes alapon" alatt persze nem azt értem, hogy az összes osztrák vízcsapból az folyik, nem érvényesül az életben az osztrák gyerek, ha nem angol vagy spa­nyol iskolába jár. Mindettől elte­kintve nem vitatom el Benčová asszonytól azt a jogot, hogy külön­véleménye legyen erről a dologról. A baj csak az, hogy Slavkovská és Benčová asszony hatalommal is rendelkezik ahhoz, hogy különvé­leményét ráerőszakolja a magyar kisebbségre. Hatalom van, de hol marad a jog? VOJTEK KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom