Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-03 / 52. szám, péntek

1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 25 | VAJ D AS AG I NEM

ZETISÉGEK HELYZETÉRŐL Felmérés MTl-Jelentés A vajdasági magyarok 84 százaléka tekinti „saját államának" Szerbiát, illetve Jugoszláviát - állapította meg az újvidéki kutatóközpontszerdán közzétett jelentésében. A kutatók 1000 vajdasági kisebbségi családot kerestek meg kérdőíveikkel, s a válaszok atapján megállapították, hogy a tartományban élő románok 90 százaléka: a szlovákok 95 százaléka, a ruszinok 97 százaléka tekinti saját államának a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetséget. A tanulmány szerint a kisebbségi családok jelentős része nem érez fenyegetettséget, s a bizonytalanság egyetlen forrásának a helyi közösségekben élő egyes szélsőséges elemek tevékenysége tekinthető. A megkérdezettek ötven százaléka szerint az elmúlt öt év során a Vajdaságban változatlan maradt a nemzetiségi kapcsolatok minősége, míg a válaszadók 20 százaléka ugyan jónak tartotta a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, ám úgy vélte, hogy azok valamelyest megromlottak az elmúlt évek során. A megkérdezettek 25 százaléka szerint Jugoszlávia szétesése után a Vajdaságban is jelentősen megromlott a hemžetíségek közötti viszony. KOVÁCS LASZLO MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER: A szlovák álláspont nem védhető A Horn Gyula magyar kormányfő és a kisebbségben élő magyarok képviselői közötti szerdai tanácskozáson kiderült: a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalások sikertelennek bizonyultak, ezért a két ország politikusai veszik kezükbe a dolgokat. Megtudtuk, hogy a fő nézeteltérés forrása az az ún. minimum, amelyhez a magyar fél a kisebbségi jogok klauzulájában ragaszkodik. Kovács László külügyminisztert a két nézőpont közti különbségekről kérdeztük. - Tudjuk, a szlovák fél eddigi megnyilvánulásai alapján nem hajlandó arra, hogy a magyar fél által minimumként emlegetett ENSZ-, valamint EBESZ-dokumentumokat és az ET 1201-es ajánlását beemelje saját jogrendjébe, miáltal törvényerőre emelkednének. Elképzelhető, hogy a magyar fél az alapszerződés megkötése érdekében hajlandó lesz ettől a követeléstől eltekinteni? - Nem tartom elképzelhetőnek. Ezek olyan nemzetközi dokumentumok, amelyekhez Szlovákia is csatlakozott. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201es határozatát Szlovákia is elfogadta, ezáltal kötelező érvényűnek tekinti. Ez a dokumentum Szlovákia ET-tagfelvételével egy időben került elfogadásra. Olyan dokumentumról van tehát szó, amelynek kétoldalú alapszerződésbe foglalásának elutasítása nézetem szerint védhetetlen álláspont. - A szlovák fél viszont azzal érvel, hogy az említett nemzetközi egyezmények teljesítésére aláírásával kötelezte magát, ezért felesleges az alapszerződésben még egyszer kitérni rájuk. - A különbség az lenne, hogy ezeket a politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi dokumentumokat az alapszerződés jogi érvényre emelné, a hazai jog részévé tenné. A szlovák fél jelenleg ezt utasítja el, ezért akadtak meg a tárgyalások. - Értsük tehát úgy, hogy ezen áll vagy bukik a dolog? Vagyis ha nem módosul a szlovák álláspont, március 20-ig alapszerződés sem lehet? - Ebben az esetben nem tartom valószínűnek, hogy létrejön. Látni kell azonban, hogy a nemzetközi szerződésekről folytatott tárgyalások során mindig vannak holtpontok. Mindig vannak olyan pillanatok, amikor reménytelennek látszik a megegyezés, ám az esetek nagy részében végül mégis megszületik a megállapodás. Mostarra kell törekednünk, hogy a megállapodás március 20-ig létrejöjjön. - Úgy tudom, hogy a szlovák szakértők a magyar alapszerződés-tervezet határklauzulájának megfogalmazásaival sem értettek egyet. Konkrétan mit kifogásolnak? - Nem akarják elfogadni a Helsinki Záróokmányra való hivatkozást. Ez ugyancsak aligha védhető álláspont, hiszen a Záróokmányt Csehszlovákia is aláírta, Szlovákia pedig jogutódként örökölte az ebből következő politikai kötelezettségeket. Nem hiszem, hogy Szlovákia kijelentené: nem ért egyet a Helsinki Záróokmánnyal. Nem igazán tudom elképzelni, hogy megkerülése esetén mire lehetne hivatkozni. - A magyar fél tehát ragaszkodni fog a határklauzulával kapcsolatos álláspontjához is? - Nem valamiféle speciális magyar állásponthoz ragaszkodunk, hanem egy ulyan elfogadott nemzetközi dokumentumhoz, amelyet Szlovákia is felvállalt. HORVÁTH GABRIELLA Román visszhang A román rádió tegnap reggel híreinek élén ismertette Kovács László kijelentését, miszerint a magyar kormány minden lehetőt megtesz azért, hogy az európai stabilitási egyezmény párizsi értekezlete előtt megkösse az alapszerződést, de nem hajlandó ezért alapvető kérdésekben engedményeket tenni. A bukaresti kormány vezető ereje, a Szociális Demokrácia Pártja a rádió szerint bírálta az RMDSZ-nek a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását. A Szociális Demokrácia Pártjának közleménye visszautasítja „az RMDSZ beavatkozását a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokba, a szélsőséges vezetők arra irányuló abszurd követeléseit, hogy külön fejezetet iktassanak be az alapszerződésbe a kisebbség jogainak garantálására". Közben Marcel Dinu román külügyi államtitkár kijelentette: a román-magyar alapszerződésben nem lesz külön kisebbségvédelmi egyezmény, csak egy záradék, amely utalni fog a két országban élő kisebbségek jogaira. A román külügyminiszter szerint kormánya március 20-ig alá akarja írni az alapszerződést, amelyet tudomása szerint - a magyar fél is támogat. MTI Őrizetbe vették a Barings brókerét MTI-hír A német rendőrség tegnap reggel a frankfurti repülőtéren letartóztatta Nick Lees ont, a Barings bank tőzsdei összeomlását előidéző szingapúri brókert és feleségét - közölte a Reuter és az AFP. Leeson Bangkokon keresztül érkezett Frankfurtba. A brókert szinte világszerte körözték már: Ázsiától Kanadáig bezárólag keresték a hatóságok a több százmilliós kárt okozó tőzsdei ügynököt. Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő tegnap folytatta háromnapos hivatalos látogatását Londonban, ahol többek közt brit kollégájával, John Majorrel tárgyalt. Major kormánya egyébként szerda éjszaka csupán öt szavazattal nyerte meg az ellenzék által kezdeményezett szavazást London europolitikájáról. Csehország, a kalózok paradicsoma A Cseh Köztársaságban használt számítógépes szoftverek 85 százaléka, a videokazetták 35 százaléka, a magnókazettáknak és kompaktlemezeknek pedig 8 százaléka kalóztermék - közölte a héten a cseh rendőrség. Az engedélyezett szoftvergyártók emiatt csupán 1993-ban 5,5 milliárd korona bevételtől estek el. A műsoros videa kazetták és hanghordozók legális terjesztői 170, illetve 80 millió koronára becsülik a kalózkiadások miatt elszenvedett 1993-as veszteségeiket. Rendőrségi források szerint a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció után a szoftverek, videokazetták és hanghordozók másolása az illegális pénzszerzés legjelentősebb forrása ma Csehországban. MTI DEMOKRATIKUS KONVENCIO Az RMDSZ kivált A romániai ellenzéki pártok tömörülése, a Demokratikus Konvenció tudomásul veszi, hogy az RMDSZ nem írja alá a Konvenció módosított jegyzőkönyvét és úgy tekinti, hogy ezáltal az RMDSZ kivált az ellenzéki politikai szövetségből. Ezt Emil Constantinescu, a Konvenció elnöke jelentette be a szövetség végrehajtó bizottságának tegnapi ülése után. A kiadott közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy a Demokratikus Konvenció „partnerségi kapcsolat" keretében folytatni kívánja az együttműködést. Mint ismeretes, az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa a hét végén Marosvásárhelyen tartott ülésén döntött úgy, hogy a Konvenció módosított jegyzőkönyvét jelenlegi formájában nem írja alá, mivel a változtatásokat nem fogadhatja el. Ezekről az RMDSZ távollétében döntött a Konvenció február 17-én és 24-én. MTI WALESA-OLEKSY Nincs megállapodás MTI-hír Lech Walesa lengyel államfő és Jozef Oleksy miniszterelnök-jelölt a tegnapi varsói megbeszélésen nem tudott egyezségre jutni a kabinet kulcstárcáinak elosztásáról - közölte az elnöki szóvivő. Elmondta: a találkozón egyebek között arról volt szó, hogy az államfőnek milyen jogai vannak a lengyel külpolitika alakításában. Nem értett egyet a két politikus abban sem, hogy az alkotmány vajon döntő beleszólási lehetőséget hagy-e Walesának a kül-, a bel- és a védelmi miniszter kinevezésébe, vagy pedig csak konzultációs, ajánlási joggal rendelkezik a három említett tárca vezetőjének kinevezésekor. Hegyvidéki státus MTl-Jelentés Kárpátalja 89 települése, azok csaknem százezer lakosa ezentúl bizonyos előnyöket élvez más városokkal, illetve községekkel szemben. Az Ukrán Legfelső Tanács ugyanis törvényt fogadott el a települések hegyvidéki státusáról. A törvény értelmében- Ukrajna azon települései, amelyek 500 méterrel a tengerszint fölött terülnek el, továbbá ahol egy lakosra mindössze 0,1 hektár szántóföld jut, hegyvidéki státust kapnak, ami viszont bizonyos előjogokkal jár. Költségvetési támogatást kapnak például a személyforgalom, a hírközlés, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, több állami dotációt kapnak, mint más régiók, a mezőgazdasági termékek előállítására. Közvetlenül érinti a lakosságot, hogy megkülönböztetett figyelemben részesül a központi forrásokból történő áruellátás területén, a nyugdíjak és segélyek nagysága pedig 20 százalékkal magasabb. Ez utóbbi intézkedés is sokakat érint, hiszen a hegyvidéki státust kapott városokban és falvakban Kárpátalján 21,5 ezer nyugdíjas s közel 1,5 ezer diák él. S még egy említésre méltó tény: a törvényt ukrán mércével mérve rekordidő, mindössze fél év alatt fogadta el a parlament. Ebben a kárpátaljaiak voltak a legérdekesebbek, hiszen a hegyvidéki státust kapott települések kétharmada területükön van. A kijevi parlament többsége nem ellenzi, hogy Jevgenyij Marcsuk ügyvezető kormányfő a későbbiekben is betöltse a miniszterelnöki tisztséget - ez derült ki a tegnap közzétett villáminterjúkból. A törvényhozás kommunista vezetésű szociális bizottsága mindamellett úgy vélte, hogy Vitalij Mászol távozása semmit sem oldott meg, és az egész kormánynak le kellene mondani, mert alkalmatlan a széles néptömegek érdekeinek érvényesítésére. Volodimir Marcsenko, a szocialisták parlamenti csoportjának egyik vezéralakja úgy látja, hogy Marcsuk képes lesz serényebb munkára ösztönözni a minisztereket és az alacsonyabb beosztású hivatalnokokat. Clinton: Eljött a döntések ideje DSZM-NAGYGYŰLÉS Mečiart még mindig éltetik MTI-hír A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására kibontakozott kampányának alátámasztására Bili Clinton bejelentette: 200 tonna, atombombagyártásra alkalmas hasadóanyagot eltávolítanak a nukleáris raktárkészletekből. Az amerikai elnök a Nixon Központ szervezésében Washingtonban megrendezett kétnapos külpolitikai tanácskozáson szólalt fel. Közlése szerint a kivonásra kerülő dúsított uránból és plutóniumból több ezer atomtöltetet lehetett volna gyártani. A nemzetközi kötelezettségek vállalását általában is hangsúlyozó beszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok egyik legjelentősebb célkitűzésének a tömegpusztító fegyverek elterjedésének a megfékezését tekinti. A 25 éve aláírt és tavasszal - remélhetőleg - felújításra kerülő atomsorompó-egyezménnyel kapcsolatban leszögezte: a szerződés meghatározatlan időre történő és feltételek nélküli meghosszabbítását életbe vágóan fontosnak tartja. Bejelentette: a New Yorkban összeülő felülvizsgálati értekezleten az amerikai küldöttséget Al Gore alelnök fogja vezetni. (A meghosszabbításhoz a részes 172 ország többségi szavazata kellene, ez azonban nincs meg. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok közül sokan azzal érvelnek, hogy az atomhatalmak nem tartották be az egyezséget: nem törődtek eléggé a leszereléssel, és még a kísérletek általános betiltásában sem tudtak egymás között megállapodni). Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak nem szabad hallgatniuk az új „elszigetelődést" hirdetők szirénhangjaira, mert annak csak a jövő nemzedéke inná meg a levét. „Most van itt a döntések ideje." A demokrácia és a piacgazdaság elterjesztése nem lehetetlen vállalkozás, de nem is könnyű feladat" mondta, és aláhúzta, hogy az Egyesült Államoknak az élen kell haladni a világ ügyeinek intézésében és a „törékeny demokráciáknak nyújtott támogatásban". Az Egyesült Államok nemzetközi vállalkozásokban való részvételét erősen korlátozni szándékozó republikánusok felé tett oldalvágásként kijelentette, hogy „az elszigetelődés új bajnokai azt akarják, hogy egyedül nézzünk szembe a jövő kihívásaival". Az elnök előtt elhangzott beszédében Robert Dole szenátor - a felsőház többségi csoportjának a vezetője, a republikánusok egyik elnökjelölt-esélyese - keményen bírálta a kormányzat politikáját, amely szerinte túlságosan is nagy hangsúlyt fektetett az Oroszország és Borisz Jelcin elfogulatlan támogatására. Leszögezte, hogy „új realizmusra" van szükség az Egyesült Államok nemzetközi érdekeinek a meghatározásában. Helytelennek nevezte, hogy a kormányzat nem hajlandó tudomást venni arról: Borisz Jelcin egymás után követi el a súlyos hibákat. Irányítási módszerei egyre inkább tekintélyelvűségre emlékeztetnek. Szerinte nem szabad elnézni azt sem, hogy Moszkva atomreaktorokat és fegyvereket ad el Teheránnak, mint ahogy nem lehet megbocsátani a csecsenföldi eseményeket sem. Új Szó-tudósítás Gazdasági kérdések, kisebbségi problémák - jobban mondva a szlovák nemzet problémái a magyar kisebbséggel - a magyar-szlovák alapszerződés, a köztársasági elnök „ballépései", az ország területi felosztása és hasonló kérdések kerültek terítékre tegnap a pozsonyi pasienkyi sportcsarnokban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom havi nagygyűlésén. A mítingen a kormányfő, a parlamenti elnök, két miniszterelnök-helyettes, egy parlamenti elnökhelyettes, néhány miniszter és parlamenti bizottsági elnök találkozott vagy négyezer hallgatóval. A hangadó természetesen ismét Vladimír Mečiar volt, aki egyebek mellett elmondta, hogy a magyar-szlovák alapszerződés aláírása a kormányfők feladata, nem pedig a , nemzeti kisebbségeké. Biztosította a hallgatóságot, hogy a mohi atomerőművet mindenképpen befejezik, ha nem világbanki hitellel, akkor orosz tervek alapján cseh közreműködéssel. Ivan Hudec kultuszminiszter pedig afelől biztosította a hallgatóságot: tudja a módját, hogyan kell fellépni az idegen tőkéből fenntartott és az ország érdekeinek ártó sajtó ellen. Arra a kérdésre, miért engedik, hogy a kisebbségi képviselők panaszleveleket küldözgessenek Strasbourgba, Ivan Gašparovič megnyugtatta a kérdezőt, két hét múlva ő megy Strasbourgba, és majd rendbe teszi a dolgokat.. A két és fél órás mítingből a lelkes hallgatóság azt a végkövetkeztetést vonhatta le, hogy hagyni kell a jelenlegi kormányt dolgozni, és Szlovákia csakhamar virágzó állammá válik. (gaál)