Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám, szerda

4 j ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. március 29. B utrosz Gáli ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácshoz inté­zett levelében bejelentette, hogy megindítja az előkészületeket 7000 világszervezett békefenn­tartó katona angolai telepítésé­hez. A főtitkár szerint a veszélyes késlekedés tovább „destabilizál­hatja a helyzetet az angolai tere­pen", ezért úgy döntött, hogy a bé­kefolyamat érdekében megkezdi az előkészületeket ENSZ-gyalog­sági erők angolai telepítéséhez. Gáli hangsúlyozta, hogy amennyi­ben az angolai felek nem járulnak hozzá megfelelő módon az akció­hoz, és nem nyújtanak logisztikai támogatást, az nem kezdődhet meg az eredeti tervek szerint má­jusban. Sir Davis Hannay brit ENSZ-nagykövet kijelentette: arra számít, hogy a BT egyetért a főtit­kár levelében foglaltakkal. Nagy­Britannia állítja ki az angolai bé­kefenntartó akcióban résztvevő logisztikai alakulatok nagy részét. V ilágméretű olajembargó beve­zetésére törekszik Líbia el­len az amerikai kormányzat, hogy kikényszerítse a skóciai Locker­bie fölött felrobbantott Pan Am utasszállító repülőgép elleni me­rénylet feltételezett tetteseinek a kiadását. Egy nevének elhallgatá­sát kérő kormánytisztviselő közöl­te, hogy Bili Clinton elnök döntése értelmében az amerikai kormány egyrészt kezdeményezni fogja a Líbia elleni gazdasági tilalmak megszigorítását - beleértve az olajembargó esetleges bevezeté­sét is - másrészt oda fog hatni, hogy minél több állam vegyen részt a büntető intézkedések al­kalmazásában. A Pan am légitár­saság New York és London között közlekedő 103-as járata 1988. december 21-én robbant fel Skó­cia fölött. A merényletben két­százhetvenen veszítették életü­ket. Washington és London sze­rint az akció mögött a líbiai tit­kosszolgálat emberei állnak. O roszország és Ukrajna meg­állapodott, hogy Moszkva stratégiai bombázó repülőgépe­ket vásárol Kijevtől az egykori szovjet készletekből, s ennek fe­jében leírja az ukrán adósság egy részét. Az Interfax egy meg nem nevezett, jól tájékozott forrásra hi­vatkozva közölte, hogy Oroszor­szág 192,6 millió dollárt leír az Ukrajna által ki nem egyenlített orosz földgázszállítások ellenérté­kéből a bombázókért. Az orosz hírügynökség értesülése szerint 23 darab TU95 MS és 19 darab TU-160-as gépről van szó, vala­mennyi alkalmas nukleáris cirká­ló rakéták szállítására. A gépeket, amelyeket Ukrajna a Szovjetunió­tól „örökölt" annak összeomlása után 1991-ben, a hivatalos meg­állapodás aláírása után szállítják Oroszországba. Az aláírás dátu­ma egyelőre nem ismeretes. A bombázók tényleges értéke több milliárd dollár. , KÖZALAPITVANY LETT AZ ILLYÉS ALAPITVANY 300 millió forint a határon túliaknak Budapesten a napokban lett Jogerős a Budapesti Fővárosi Bíróság végzése, amelyben közalapítványként vette nyil­vántartásba az Illyés Alapítványt. Ezzel az aktussal Jogilag Is tisztázódott a határon túli magyar szervezetek magyaror­szági támogatásának rendszere. Idén az Illyés Alapítvány 300 millió forinttal gazdálkodhat, amely összeget havi időarányos bontásban kap meg az állami költ­ségvetéstől. A 300-ból 50 milliót magyaror­szági eseményekre és rendkívüli kiadásokra tartalékoltak. Nincs ró­la hír, hogy Bokros Lajos pénzügy­miniszter megszorító intézkedései ezt a keretet is érintenék, de ha mégis megtörténne, akkor a tarta­lékot fogják csökkenteni, nem a pályázatokkal elnyerhető 250 mil­liót. A térség országai között lét­számarányosan Románia kapta a legtöbbet. A horvátországi és szlo­véniai magyarokkal pozitív diszkri­minációt alkalmaztak, mert az ő esetükben a létszámarányos elosztás csekély számuk miatt fel­oszthatatlan összegeket jelentett volna. Szlovákiában, a Vajdaságban és Erdélyben a pályázatokat kiíró alkuratóriumok munkáját egy-egy részterület - mint az oktatás, a művelődés, a sajtó, a tudomány­ügyeivel foglalkozó szaktestületek segítik. Szlovákiában az alkurató­rium és a szakmai tanácsadó tes­tület az elmúlt héten kezdte meg a tevékenységét. Erdélyben a 141 milliós keretükből 16 millió forin­tot különítettek el alkuratóriumi döntéssel a sajtóra. E 16 millió ki­egyensúlyozott felosztásáért felel a szaktestület. Szlovákiában a sajtókeretet 10 millió forintban határozták meg. Az alapítvány működési sza­bályzata szerint az alkuratóriu­mok teljes értékelési sorrendjüket elküldik a budapesti kuratóriu­moknak, hogy így a támogatásra nem javasolt pályázatokat is átte­kinthessék. A pályázatok határideje az or­szágok többségében áprilisban jár le. A támogatás deviza ellenér­tékét május végén, június elején kezdik átutalni. A forint leértéke­lés miatt ez az összeg várhatóan kevesebbet ér, mint amennyi a magyar parlamenti képviselők szándéka volt. Az átutalás idejéig megkapott költségvetési támoga­tását az alapítvány értékpapírok­ban megforgatja. A kamatokat sa­ját működésére használja, amire az 50 milliós tartalékából nem lenne fedezete. V.PAIZS GÁBOR FELIPE GONZALEZ: Keressék csak az utódomat A május végén esedékes helyközi választások kampányá­nak előkészítésére zárt ajtók mögött ülést tartott a PSOE, a Spanyol Szocialista Munkáspárt országos bizottsága. A résztvevők önkritikus hangot ütöttek meg, kétségbe vonták a szocialista kormány kezdeményezési képességét, kifogá­solták a kormány és a párt közti koordináció hiányát, és azt, hogy Felipe Gonzalez kormányfő-pártelnök alig vesz részt a párt munkájában. MTI-hír A párt baloldali szárnya, a szo­cialista Baloldal (IS) vezetője, An­tonio Garda Santesmases azt kérte, hogy a párt nyisson vitát az „öröklés" kérdéséről. Felipe Gon­zález - félig viccesen, félig komo­lyan - azt válaszolta, hogy keres­sék csak az örökösét, úgyis le­hetőségei és képességei végéhez ért, és „nem lenne rossz, ha vala­ki segítene" neki. Az ülésen elfo­gadták a májusi helyközi választá­sok jelöltjeit, és a kampány prog­ramját. Felipe González beszédében egyrészt elfogadta a bírálatot, másrészt bizakodó hangot ütött meg. Annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialista párt „tisztességes eredményeket" érhet el a májusi választásokon. González ugyanakkor bejelentet­te, hogy szó sem lehet róla, hogy az általános választásokat előre­hozza (minimum másfél év múlva esedékesek, de az utóbbi hóna­pokban egymást követő korrupci­ós botrányok miatt az ellenzék azt követeli, hogy már májusban tart­sák meg őket, a helyköziekkel együtt).Nyilván a korrupciós prob­lémák megoldását célozza az a rendelkezés, amely szerint a hely­közi választásokon posztjukra ke­rülő szocialista párttagok mandá­tumuk elején és végén adóbeval­lást kell tegyenek személyes va­gyonukról. A szocialisták összeállí­tották a májusi választások jelölt­jeinek végleges listáját is. CCUČO UÁ7 • : r£n.C|; nHž, r KREML Derűlátás A genfi külügyminiszteri találkozó eredménytelen­sége és a tennmaiairt vitás nerutrec^ Sült Államok moszkvai ós Oroszország washingtoni nagykövete egyaránt derülátónál, mutatkozott a májusra tervezett ameri­kai-orosz csúcstalálkozót iíletCKjr? Thomas Pickering sze­rint számos olyan terület : íetezlk.: ähôi . elórelefiestj sőt Jelentős haladást ér­Oroszország ós a NATO meghatározásában vagy az oimz -iráni atommei?­állapodással kapcsolatos amerikai felvetések klele­gitésében. Mlj Voroncov kljeterrtwte. hogy rendkí­csúcstalálkozó oié. - Nagy tenöutottel folynak az előkészületek, és fontos az elnökök számára ­mondta. A krt llplornata abból az aikalomböl beszélt, hogy nyilvánosságra hoztak azo­kat a hivatalos iratokat hötvfluw évekbeli ©nyhü­okokat MTI 99 EMBERT IS ÖLT MAR A 13 EVES CSECSEN FIU Csoda, hogy még élek 99 Mahomed Tutajev mohame­dán jelszavakkal teleírt zöld szalagot kötözött a terepszínű sisakjára, és négy kézigránátot hord a derékszíján. Már ölt em­bert. Háromszor megsebesült a legvadabb csatákban. Tizenhá­rom éves. A szakállas csecsen mudzsa­hedek között egyre-másra tűnnek fel ilyen vékony, a felnőttek válláig sem érő, gye­rekhangon megszólaló, puskás alakok. Borzalmas életet ismer­tek meg ezen a télen. Mahomed harcolt Groznij­ban és Argunnál, a csecsen há­ború poklának legkegyetlenebb bugyraiban, az orosz gránátok és bombák szakadatlan pergőtüzében. Most Sali védői között van. A vele egyívásúak legtöbbjét a hegyekbe menekí­tették a felnőttek a hadművele­tek elől; Mahomed halálra szán­tan harcol az oroszok ellen. „A végsőkig kitartok" - mondja nyugodtan, és tudja, mit beszél: három hétig volt kórházban egy orvlövész golyója miatt; gránát­szilánkot kapott a lábába; „be­kötöztettem, és mentem vissza, harcolni. Csoda, hogy még élek". Végtelenül szomorú látvány az első pillantásra gro­teszk maskarának tűnő terep­színű katonaruhába öltözött gyerek, akinek a szeme, szavai kemény felnőttet mutatnak, csak az a szabódás gyermeki, ahogyan önmagáról beszél. „.A családom kétszer meg­akadályozott, hogy eljöjjek. Har­madszorra elengedtek. Anyám nincs, apám a háború elején eltűnt, hat nagybátyámból kettő elesett. Az első két-három nap ré­misztő volt a bombázás Groznij­ban. Katonákkal találkoztam, megkérdezték, miért nem va­gyok otthon. Elmondtam. Akkor adtak egy automata puskát. A háború előtt iskolába jár­tam. Most csak arra gondolok, hogy mikor pucolnak már el az oroszok. Nem megyek vissza az iskolába. A háború vége után is rengeteg dolog akad majd. Be kell börtönözni az árulókat, az oroszbarátokat, akik »ellenzék­nek« nevezik magukat. Aj. is ke­mény harc lesz." Mahomed egy újságíró Izra­elben gyártott rohamsisakját mustrálgatja:,, Ez bírja a szilán­kokat." - de azután, szak­értően hozzáteszi: „azért az amerikai sisak erősebb". A csecsenek többsége mo­hamedán, s közülük is a legbuz­góbb hívők álltak harcosnak. A nők a háttérbe kényszerülnek a békében is, a háborús világban is. De az ápolónőket, akik ugyanolyan veszélyek közepet­te élnek, mint a férfiak, maguk­kal egyenrangúnak tekintik a harcosok. A 32 éves Malika Ibrahimov családanya létére pisztolyt visel a derekán, és sebesülteket gondoz az első vonalban. „Otthon maradni? Nincs ott­honom, lebombázták." - vála­szolja a fedezékben a francia hírügynökség tudósítójának, amikor egy pillanatra alább­hagy az orosz tüzérségi tűz. MTI-Panoráma Mint La Mancha lovagja Minduntalan a szélmal­mokkal harcoló Don Quijo­te Jut eszembe, ha Fidel Castro beszédeiből idéz egy-egy hírügynökség, a sajtó. A maximo Uder leg­utóbb e hétvégén szólalt meg a tévében - újat most sem mondott. Csak „a for­radalom elfojtására" tö­rekvő „mániákus" ameri­kalakat vádolta, hibáztat­ta azért, hogy szabadság­országa mára óriási sze­gényházzá változott. Was­hingtoni politikusokat, szenátorokat, „reakcióso­kat, fasisztákat" táma­dott, akik a képviselőház valamelyik albizottságá­ban immár Jóvá is hagyták a legújabb embargószigorí­tó törvényjavaslatot. „Gu­micellákba" Illő amerikai­akról beszélt, a kubalak­ról hallgatott. Vagy talán szólt arról, hogy másként­gondolkodók százai egyesek szerint ezrei - a börtönökben álmodnak a diktatúra bukásáról, azok­ról, akiket a második hul­lámban végrehajtott önel­látásI program keretében munkahelyüktől fosztottak meg, majd Boldogulj ma­gad! Jótanáccsal az utcá­ra, újrafelfedezett magán­szektorba, szójababföldre vagy a tengerre kényszerí­tettek? Pedig egyáltalán nem biztos, hogy csónakos kalandra, kapálásra, s egészséges fehérjedús szójajoghurtra, -fagyira vágynak... De Fidel nem tud vará­zsolni borsos steaket, s rántott csirkét, sem autó­ba benzint. Amit nyújtani tud, az csak meseszerű le­genda, szép regény, mely­ben mint La Mancha lovag­ja rabja lett saját maga al­kotta világának. Magá­nyos, elkeseredett harcot folytat - a kubai forradal­Fidel Castro krumpliból - a ku­baiak álma? A The Economist karikatúrája. mi történelem emlékének megvédéséért, nem működő államrendszer és önmaga túléléséért. Jó 35 éve még mindig „harcra, egységre, ellenállásra, ki­tartásra" buzdít a Jobb Jövő reményében. Hát hol van ez a Jövő? Távol Kubá­tól, távol a makacs castrói politika határain túl. Ha makacsságról szól­tunk, Kuba határain túl áll­junk meg Washingtonban Is, amely embargópolitiká­jával akarja - ugyancsak Jó harminc év óta - térdre kényszeríteni a forradalom lovaglát. Sőt, mint említet­tük egyes politikusok a meglevő gazdasági blokád szigorított modelljét sze­retnék ismét érvényesíte­ni, mert meggyőződésük, hogy csakis ez a célrave­zető, Castro-buktató meg­oldás. Kissé furcsának tűnik e soha nem látott csökönyösség Kubával szemben. Különösen az­után, hogy Washington ­emberi Jogok Ide, emberi Jogok oda - utat talált Pe­kingbe, tárgyalóasztalhoz ült Phenjannal, sőt, Viet­nammal is a „kapcsolatok normalizálására" törek­szik. (urbán) Elszabadult rakéták A földi kiszolgáló személyzet hibája következtében Krasznojarszk ka­tonai repülőterén elszabadult egy orosz vadászbombázó repülőgépről hat rakéta, de személyi sérülés nem történt. A földi személyzet éppen repülésre készített fel egy SzU-25-ös va­dászgépet, amikor véletlenül elindították a gép szárnyai alá függesztett rakétákat. Az orosz légierő szóvivője szerint négy rakéta közvetlenül a re­pülőtéren csapódott be, kettő pedig átrepülve a kerítésen a közeli üdülőtelepen robbant, megrongálva az egyik hétvégi ház tetőszerkeze­tét, illetve kidöntve egy villanyoszlopot. Két hete ugyancsak elszabadult egy levegő-föld rakéta egy gyakorlóre­pülést végző SzU-25-ös vadászgépről, s a középoroszországi novovoro­nyezsi atomerőműtől 4,5 kilométerre, egy település közvetlen közelében csapódott be. Az akkori eset miatt a helyi lakosság követelte az erőmű közelében működő katonai gyakorlótér bezárását. MTI HOSSZÚ TAVON NEM MEGOLDÁS Etnikai gettók Burundiban Sylvestre Ntlbantuaganya burundi elnök népirtásnak nevez­te az elmúlt napok erőszakcselekményeit, amelyekben becslések szerint félezer ember - főként hutuk - vesztették életüket. - Minden az alapos előkészítés és kivitelezés Je­gyeit hordozza magán - nyilatkozta a hutu nemzetiségű ál­lamfő a belga VTM televízlónak. MTI-hir Antoine Nduwayo kormányfő a Reuter jelentése szerint közölte, hogy külön telepeket kell létesíteni a tuszi menekülteknek, akik még az 1993 októberében megtartott választásokat követő erőszakhul­lám miatt hagyták el otthonaikat. (A két évvel ezelőtt megtartott első demokratikus választásokon hutu politikust választottak elnöknek. A csaknem hatmilliós ország lakos­ságának több mint 80 százaléka hutu, és csak 13 százaléka tuszi, ennek ellenére sokáig a tuszi törzs képviselői voltak hatalmon.) Burundi miniszterelnöke szerint csakis külön tuszi települések léte­sítésével lehet megoldani a mene­kültek immár 18 hónapos problé­máját, mivel a tuszik félnek vissza­térni otthonaikba. A menekültek számát 50 ezerre becsülik, a kor­mányfő októberre ígérte a terv megvalósításának elkezdését. Az 1993-as hutu hatalomvételt kö­vető tömegmészárlásban 100 ezer ember vesztette életét. Helyi ENSZ-képviselők a Reuter­nek nyilatkozva kételyüket fejez­ték ki, hogy az etnikai gettók létesí­tése hosszú távon megoldást je­lentene a hutu-tuszi viszályra Bu­rundiban. A tuszik egyébként a hét végén Bujumburában már kialakí­tották saját negyedeiket: a belvil­longások három napja alatt 50 ezer hutut telepítettek ki a burundi főváros negyedeiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom