Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-23 / 69. szám, csütörtök

1995. március 17. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 ) TOVÁBB GYŰRŰZIK A KASSAI UNIFA-INVEST BOTRÁNYA Nem minden nagy üzlet nagy üzlet Ul Szó-tudósítás - A lakosságnak tudatosítania kellene, hogy az egyének üz­letkötéseiért, üzletlebonyolításaiért általában mindenki maga vállal felelősséget! - jelentette ki a tegnapi kassai sajtótájékoztatón Ladislav Malik őrnagy, az országos rendőrség kerületi vizsgálóosztályának igazgatója az utób­bi napok egyik nagy visszhangot kiváltó gazdasági jellegű bűncselekménye kapcsán. selői által emlegetett és doku­mentumokkal „bizonyított" né­metországi „háttérbázis". Mivel mindkétszer az derült ki, hogy Németországban semmi nyo­ma a hivatkozásokban szereplő ottani cégnek, és hogy a való­ságban a németországi cég papírjait, engedélyeit is egy nem létező ottani közjegyző hi­telesítette, a nyomozók csele­kedtek. Csalás vádjával letar­tóztatták a cég kassai il­letőségű irodavezetőjét, ügyin­tézőjét s a feltételezett „cég­alapítók" közül egy horvátor­szági férfit. Két további külföldi személy után pedig már nyo­moznak. - Hogy a letartóztatott kas­sai ügyvezető bűnös-e ebben az esetben, azt az igazságügyi szervek mondják majd meg. Mert elképzelhető, hogy neki nem volt tudomása az üzlet hátteréről, illetve megbízóik, munkáltatóik tervéről, de ugyanakkor ennek az ellen­kezője sem kizárt. Itt bizonyító-. kokra van szükség, bizonyíté­Amint arról keddi számunk­ban beszámoltunk, a Kassán hivatalosan bejegyzett UNIFA­Invest Kft. a múlt év decembe­rében és az idei esztendő első heteiben Kassán, valamint Besztercebányán a befek­tetőknek évi hatvanszázalékos kamatot ígérve pénzüzleteket kötött. „Tisztességes szándé­kát" azzal próbálta elhitetni az érdeklődőkkel, illetve ügyfelei­vel, hogy nekik kezdetben az írásos szerződésben foglaltak szerint havonta ötszázalékos kamatot fizetett. A rendkívül előnyös feltételekre sokan „rá­haraptak", tehát az ügyfelek száma gyorsan nőtt. És nőtt a cég bevétele is. A rendőrség különböző gya­nús jelek alapján vizsgálni kezdte a kft. tevékenységét, és február 18-án közbelépett. Teg­nap megtudtuk, a rendőrség az Interpol segítségével kétszer is leellenőrizte, létezik-e a való­ságban "az UNIFA-Invest képvi­kok alapján ítélkezik majd a bí­róság - mondta a rendőrség képviselője. Az eddigi vizsgálatok szerint az UNIFA-Invest 726 üzletkö­téssel összesen 32 millió 389 ezer korona értékű szlovák ko­ronát, dollárt, német márkát és svájci frankot csalt ki a lépre ment ügyfelektől. A letartózta­tottaknál és a házkutatások so­rán ennek az összegnek csak a tizedét találták meg. A többi ál­lítólag nem hivatalos úton kül­földre került... Kassán az eset­nek 508 károsultja van (néhá­nyan több szerződést is kötöt­tek), Besztercebányán pedig 80. A befektetett alapösszegek személyenként, illetve szerző­désenként 20 ezer koronánál kezdődtek, s volt, aki 1,2 millió koronát fektetett be. Sokan is­merőseiktől kértek kölcsönt a „nagy üzlethez". A rendőrségnek nincs tudo­mása arról, hogy a „cégalapí­tók" más országban is folytat­tak, folytatnának ilyen tevé­kenységet. Érkezett viszont hozzájuk néhány lakossági be­jelentés, hogy nézzenek utána más, hasonló módon tevékeny­kedő vállalkozóknak is... (gazdag) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Ul Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTENYDE­MOKRATA MOZGALOM vezetői egyelőre tartózkodnak a ma­gyar-szlovák alapszerződés kommentálásától és minősíté­sétől - jelentette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Csáky Pál frakcióvezető. A hétvégi kong­resszusi döntés értelmében ki­kérik minden alapszervezetük véleményét a dokumentumról, s majd az eredmény fényében döntik el, hogy megszavazzák-e a dokumentumot a parlament­ben. Kifogásaik vannak a szerződés elfogadásával kap­csolatban - előzetesen sem a magyar, sem pedig a szlovák ol­dalon nem konzultáltak a parla­meriti pártokkal -, de a doku­mentumot tényként fogadják el. Csáky szerint a szerződés aláírá­sa esélyt ad a magyar-szlovák, illetve a két szomszédos ország közötti viszony javítására. Elma­rasztalóan szólt a szlovák félről, amely az aláíráskor rögvest jegy­zékben közölte, hogy miként ér­telmezi a szerződés egyes passzusait. Bugár Béla, a moz­galom elnöke megismételte: kí­váncsi a szerződés hivatalos szlovák fordítására, s ama félel mének adott hangot, hogy a szlovák és a magyar változat kü­lönbözik. Majd felhívta az újság­írók figyelmét egy „apró" eltérés­re a 15. paragrafusban. Bugár és Csáky cáfolta Juraj Schenk külügyminiszter azon ál­lítását, hogy a szlovák fél azért nem tudott előzetesen konzul­tálni a szlovákiai magyar pártok vezetőivel, mert azok „állandó­an Budapesten voltak". Valót­lannak nevezték Ivan Gašparo­vič parlamenti elnök azon kije­lentését, miszerint Szlovákia voltaképpen már teljesíti az ál­lamközi szerződésben vállalt kö­telezettségeit. Megtudtuk: az MKDM lélegzetvételnyi időt ad a kormánynak, hogy bizonyíthas­son, eleget tesz-e egy olyan megállapodásnak, amelyet ma­ga a miniszterelnök írt alá. (gágyor) A zseblámpától a kandeláberig (Folytatás az 1. oldalról) azonban megtérül, hiszen a 11 wattos égő a 60 wattos klasszikus égőt helyettesíti, a 23 wattos pedig 120 watt tel­jesítményűnek felel meg, nem beszélve arról, hogy az élettar­tama legalább 8 ezer óra. A több mint hétszáz négy­zetméternyi kiállítóterületen található zseblámpa és öntött­vas kandeláber, kristálycsil­lár, fából készült villanykap­csoló, válogatni lehet a Tungs­ram, az Osram, a Philips és még további három tucat ha­zai és külföldi cég terméke­iből. Érdeklődőkben sincs hi­ány, hiszen a kiállítás első két napján állandóan szinte telt ház volt. A Fény '95 ma este 18 óráig várja az ér­deklődőket. (gaál) TEGNAP OLVASTUK A Kereszténydemokrata Mozgalom öt éve A Kereszténydemokrata Moz­galom létrejöttét túlzott ambíciók jellemezték. A mozgalmon belül leplezetlenül uralkodott az a né­zet, hogy egyedül a KDM-nek van morális joga a katolikus Szlovákia vezetésére. Abban az időben a KDM vezetése a választási győzelméről meg volt győződve; olyan elképzelés uralkodott, hogy a mozgalom, szövetkezve az egy­házzal, a vörös Szlovákiát gyor­san fehér Szlovákiává változtatja - vagyis egy festői,,a Nyugat által érintetlen országgá. Ilyen álma volt hát a mozgalomnak, amely mindennél nyitottabb volt a kato­likus érzelműek előtt. E nyitottság következtében Ján Čarnogurský, Ivan Šimko és a többi szövetségi képviselő mellett karikatúra­számba menő politikusok sora­koztak fel a KDM zászlaja alatt, karrieristák, szocialisták, nacio­nalisták és főleg számos való­színűtlenül amatőr politikus. Ezt illusztrálandó, elég csak Viliam Oberhauser, Ignác Prno, Bartolo­mej Kunc és Marián Tkáč aTakjät felidéznünk. Vitathatatlan tény, hogy ebben az időben valós volt a szkeptikusok aggodalma - az ak­kori KDM ugyanis a szlovák társa­dalom hangulatát jelentősen megfertőzte a nacionalizmus víru­sával, a provinciális gondolkodás­sal és a csehellenes sértettség­gel. Ján Čarnogurský ismert gon­dolata, hogy Szlovákiának is le­gyen egy csillaga és egy széke Eu­rópán belül, paradox módon azoknak az erőknek a győzelmé­hez járult hozzá, amelyek Szlová­kiát éppenhogy kiszorítják Euró­pából. (...) A KDM-nek jelenleg há­rom problémát kell orvosolnia. Az első a mozgalom nyitottságával függ össze. A KDM-en belül állan­dóan jelen van a félelem, hogy a túlzott nyitottság identitásvesztést okozhat. A másik komoly gond a mindmáig amatőr politikai mun­ka. Ezt a problémát lépten-nyo­mon érezni, sajnos, a mozgalom rossz pénzügyi helyzete nem en­gedi meg a színvonalas szakem­berekkel való erősítést. A harma­dik probléma, amely paradox mó­don egyben a párt erőssége, az Ján Čarnogurský személye. Szuve­rén személyisége akadályt jelent az elnök árnyékában élők politikai fejlődésére. (Štefan Hríb, Sme) TÖRÖK HADMŰVELETEK A KURDOK ELLEN Általános az aggodalom MTI-hírek Az Egyesült Államok tegnap felszólította Törökországot, hogy a lehető legrövidebb időn belül fejezze be a Kurd Munkáspárt (PKK) gerillái ellen Észak-Irak területén indított hadműveletet, s ne okozzon veszteségeket a polgári lakosság soraiban - je­lentette a Reuter. William Perry védelmi miniszter Bahreinben tartott sajtóértekezletén tolmá­csolta kormánya álláspontját. Leszögezte: Washington megér­ti, hogy Ankara a térséget sújtó terrorizmus megfékezése érde­kében szánta rá magát a hadműveletre. Mindazonáltal „arra ösztönzi a török kormányt, hogy fordítson rendkívüli figyel­met az ártatlan polgári szemé­lyek védelmére, s mielőbb ves­sen véget az akciónak". A Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség (PUK) tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a török légi­erő gépei polgári célpontokat bombáztak iraki területen. A szövetség vezetője, Dzsalal Ta­labani, aki a török Anadolu hír­ügynökségnek nyilatkozott, rá­mutatott, hogy a légierő olyan kurd táborokat is bombázott, amelyek 200 kilométerre esnek az iraki-török határtól. Ezekben pedig nem a PKK harcosai, ha­nem asszonyok, sebesültek és rokkantak élnek, akik aligha je­lenthetnek fenyegetést a török államra. A német külügyminiszter sze­rint Törökországot jogos bizton­sági érdekek vezérlik, az offenzí­va ugyanakkor a legnagyobb ag­godalomra ad okot. Klaus Kin­kéi kijelentette, hogy a kurd kér­dést elsősorban politikai úton, jogállami eszközökkel kell meg­oldani és nem katonai erővel. Felhívta az ankarai kormányt, hogy a hadművelet során tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és az emberi jogokat, az eszkö­zök megválasztásánál és alkal­mazásánál ügyeljen az arányos­ságra, és óvja meg a polgári la­kosságot a károktól. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szerve­zet közleményében hangsúlyoz­ta, hogy aggódik a katonai tisz­togató akció során ejtett foglyok biztonsága miatt, figyelembe vé­ve Törökország belső emberi jo­gi helyzetét. A londoni székhelyű szervezet felszólította a török kormányt, hogy biztosítsa a fog­lyok fizikai épségét, és tisztázza jogi helyzetüket. Tansu Ciller török miniszterel­nök kedden hangsúlyozta, hogy kormánya szilárdan elhatározta az észak-iraki polgári lakosság és a nemkormányzati szerveze­tek védelmét, Süleyman Demirel elnök pedig a török televízióban visszautasította áz Európai Uni­ónak az üggyel kapcsolatos bírá­latát. Az államfő szerint az offen­zíva nem sérti a népek jogait. FRANCIA KISEBBSEGI POLITIKA Tettek és szavak ellentéte Élesen bírálta a kisebbségekkel kapcsolatos franciaországi politikát egy korzikai politikus, mondván: Franciaország ép­pen az ellenkezőjét teszi annak, amit mások számára java­sol. Max Simeonival - aki korábban az Európai Parlament tagja, illetve párizsi nemzetgyűlési képviselő volt, s most in­dul a francia elnöki posztért folyó versenyben - a Libération című francia lap szerdai száma közölt interjút. A politikus üdvözölte a Pá­rizsban tartott Európai Stabili­tási Értekezletet, hiszen „min­den kezdeményezés jó, amely a kisebbségek kérdéseinek ke­zelése felé mutat", de rámuta­tott: Edouard Balladur francia miniszterelnök csak a közép­európai és balkáni kisebbsé­gekről beszél, mintha Nyugat­Európában nem lennének ilye­nek. „Franciaország, amely mások kisebbségeinek kezelé­sébe beleavatkozik, elutasítot­ta az összes olyan nemzetközi konvenció aláírását, amely utal erre a fogalomra" - mond­ta, emlékeztetve például az Eu­rópa Tanácsban nemrégiben elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény ügyére. Arra a kérdésre válaszolva, hogy valóban össze lehet-e ha­sonlítani a romániai magyarok ügyét a franciaországi breto­nok helyzetével, Simeoni kije­lentette: a helyzet és a törté­nelmi fejlődés valóban eltér, s ezért logikus számára, hogy a kezelés is eltérő legyen. „A probléma az, amikor leszögez­zük, hogy Keleten gondok van­nak a kisebbségek miatt, tehát kezelni kell a kérdést; ellenben nálunk nincs probléma, tehát ne kockáztassuk, hogy feléb­resszünk egy alvó vadállatot" ­mondta, hozzátéve: „Ez csak egy ürügy, hiszen ha egy valódi Európát akarunk, akkor azt ugyanazokon az alapelveken kell felépítenünk. Franciaor­szágban csak^ két lehetősége van az embernek: vagy meg­marad a külföldi státusában, vagy a teljes asszimilációt vá­lasztja. Márpedig el kell ér­nünk oda, hogy az európai át­építési folyamat a régiók bázi­sán, a kisebbségek kultúrái­nak tiszteletben tartásával menjen végbe" - vélte a fran­cia politikus. Simeoni végezetül leszögez­te: a jugoszláv példát nem sza­bad úgy venni, hogy a követ­kezményeket az okok elé he­lyezzék. „Nem az etnikumok robbantották fel a lőporos hor­dót, hanem éppen a nemzetál­lam logikája, Nagy-Szerbia he­gemonisztikus törekvése vál­totta ki a válságot" - állapítot­ta meg. (MTI) CSECSENFOLD Orosz hadisiker MTI-tudósítás Gyarmati István, az EBESZ so­ros elnökének csecsenföldi megbízottja tegnap az észak­oszétiai Mozdokba érkezett. A küldöttség találkozott Anatolij Kulikovval, a csecsenföldi erők parancsnokával, aki rövid tájé­koztatást adott a helyzetről. Gyarmati és a küldöttség meg akarja tudni, hogy a szövetségi erők, illetve Dzsohar Dudajev csecsen elnök képviselői miként gondolkodnak a politikai rende­zésről, és mit várnak az EBESZ től. Orosz hadisikereket hozott az elmúlt huszonnégy óra Csecsen földön: a szövetségi haderőnek többhetes, a tüzérség és a légi­erő bevetését is megkövetelő előkészítés után kedd éjszaka sikerült lezárnia az Argun köré vont külső gyűrűt. A Groznijtól keletre fekvő város körzetétjen a szakadárok megkíséreltek ugyan kitörni a blokád alól, azonban támadásaikat vissza­verték, s parancsnokságuk kénytelen volt elhagyni állomás­helyét. Katonai források többször is cáfolták a jelentős orosz veszte­ségekről szóló csecsen állításo­kat. Moszkva szerint Argunnál csak három embert veszítettek, 17 katona megsebesült. To­vábbra is keresik viszont azt a pilótát, akinek kivégzését előző nap jelentette be a csecsen ve­zetés. GYILKOSSAGSOROZAT BAJMOKON A feszültségszítás eszköze Újvidéki tudósítás Borzalmas gyilkosságok sorozata tartja rettegésben napok óta a Szabadka melletti Bajmok falucska, de az észak-bács­kai nagyváros lakóit is. A félelmeket tetőzi, hogy a hatalmi párt szabadkai vezetői (közöttük parlamenti képviselők) politizálják a bűnügyet, nemzetiségi vizekre terelik, s ezzel mérgezik a nemzetek közötti viszonyt, melyet eddig ők is példásnak tartottak. színről. Rövidesen karambolo­zott egy bécsi rendszámú autó­val, s a szóváltás során annak ve­zetőjét - felesége és három gyer­meke szeme láttára - lelőtte. A gyilkos ismét elszökött a hely­színről, majd másik taxit hívott, s annak a sofőrjével is végzett. A rendőrség csak tíz nap után tájékoztatta a közvéleményt a gyil­kosságokról. Az ügyben az a szo­katlan, hogy az áldozatok közül öten bajmokiak, és rokoni kapcso­latban állnak egymással. A bajmo­kiak a hét elején falugyűlésen vi­tatták a biztonsági helyzetet, ezt az alkalmat ragadta meg Ana Március 10. óta hat áldozata van a-gyilkosságsorozatnak, és ketten fekszenek életveszélyes állapotban kórházban. Először március 10-én éjjel két idős nyug­díjast vertek félholtra Bajmokon (egyikük később belehalt sérülé­seibe), öt nappal később egy nyugdíjas házaspárt támadtak meg, feltehetőleg fejszével (a férj életéért még küzdenek a belgrá­di kórházban). Másnap, március 16-án egy szabadkai taxisofőrrel valószínűleg egyik utasa végzett, aki a taxival menekült el a hely­Prcsics, a szabadkai szocialista párti parlamenti képviselő, hogy ki­jelentse: a faluban történt gyilkos­ságok tervezettek és megfontoltak voltak, és a helyes nemzetiségi po­litika ellen irányulnak. Különös­képpen azért, mert az áldozatok egy nemzet tagjai és azonos vallá­súak, vagyis szerbek és pravoszlá­vok! Ana Prcsics (akit Szabadkán a szerbség oltalmazójaként ismer­nek) ezúttal is rátámadt a szabad­kai önkormányzatra, mindenek­előtt Kasza József polgármester­re, mert a bajmoki falugyűlésen nem jelent meg. Kasza azt állítja, meg sem hívták, s szerinte a gyil­kosságoknak nincs politikai hátte­re. Ezt támasztja alá a rendőrségi közlemény is, amely szerint a gyil­kosságok elkövetésével Joszip Vu­jics bajmoki lakost gyanúsítják (egyesek szerint horvát nemzeti­ségű), s máris körözést adtak ki el­lene. GYARMATI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom