Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám, szerda

1995. március 17. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 666 ) HATAR MENTI REGIOK A KÖLCSÖNÖS TÁJÉKOZTATÁSRÓL Civilvédelmi megállapodás Polgári védelmi megállapodás­ról szóló okiratokat írt alá tegnap a magyarországi Dél-Komáromban a szlovák-magyar határ mentén.el­terülő tizenegy szlovákiai járás hi­vatalvezetője, illetve öt magyaror­szági megye képviselője. A megál­lapodás értelmében az aláíró felek kötelezik magukat, hogy rendkívüli helyzetekben egymást gyorsan és hitelesen tájékoztatják. így például abban az esetben, ha ipari baleset történik egy veszélyes anyagot tá­roló üzemben, közúti, vízi vagy vas­úti szerencsétlenség történik egy veszélyes anyagot szállító közleke­dési eszközzel, meghibásodik egy nemzetközi jelentőségű elektro­mos vezeték, vagy éppen árvízve­szély fenyeget egy vízi erőmű meg­hibásodása következtében. Dr. Ko­vács György Zoltán, a Komá­rom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy az önvéde­lemhez való jog a legalapvetőbb emberi jogokhoz tartozik. A határ menti szlovák és magyar régiók kö­zött külön-külön már több együttműködési megállapodás is született, elsősorban a gazdaság, kultúra, sport és a közigazgatás te rületén. A megállapodást szlovák részről Milan Sišulák, a belügymi­nisztérium polgári védelmi igazga­tója, magyar részről Oravecz István, a belügyminisztérium polgári védel­mi főigazgatója is hitelesítette. (kosár) Jó évet zárt a Slovnaft Részvénytársasággá alakulá­sunk óta a legiobb évünket zártuk tavaly - kezdte tegnapi sajtóérte­kezletét Slavomír Hatina, a Slov­naft vezérigazgatója. Elmondta, hogy 1987 -óta először emelke­dett a feldolgozott kőolaj mennyi­sége, 4,81 millió tonna, félmillióval haladja meg az előző évi szintet. A vállalat jelentősen növelte export­ját, és a hazai piacon is félmilliárd koronával nagyobb forgalmat ér­tek el. Ennek köszönhetően nyere­ségük 3,14 milliárd koronát tett ki, viszont amint azt Jolana Petrášová gazdasági igazgató elmondta, a 2000-ig elfogadott fejlesztési stra­tégiának megfelelően a részvénye­seknek ebből a múlt évhez hason­lóan csak egyszázaléknyi osztalé­kot fizetnek ki. A külkereskedelmi sikereikkel kapcsolatban a vezér­igazgató elmondta, hogy megdup­lázták ebből származó bevételei­ket, és nem csökken tovább a Csehországba irányuló benzinkivi­tel sem. Megkezdték a külföldi benzinkúthálózatuk kiépítését. Két kút már működik Csehország­ban, idén tíz újabb megnyitását tervezik, kettőt pedig Ukrajnában építenek. Megtudtuk azt is, hogy a vállalatnak a múlt év végén 5309 alkalmazottja volt, az átlagkereset pedig elérte a 10 442 koronát. Az alkalmazottak létszáma 1993-hoz képest 611-gyel csökkent, de a ve­zérigazgató szerint ebből csak 117-et bocsátottak el, a többiek a vállalat által létrehozott leányválla­latokban kaptak munkát. Jaroslav Duroška elmondta, hogy idén április 9-én ünneplik a Slovnaft elődje, az Apollo kőolajfi­nomító Rt. megalapításának szá­zadik évfordulóját, és ebből az al­kalomból gazdag szakmai, kultu­rális és sport-rendezvénysorozatot készítettek elő. (tuba) J^NBIM^ A Komáromi Városi Egyetem az 1995-96-es. tanévben is biz­tosít levelező tagozatos főiskolai képzést. Érettségizettek jelent­kezését 1995. május 31-ig fo­gadjuk a győri Apáczai Csere Já­nos Tanítóképző Főiskola, a soph roni Benedek Elek Óvóképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara komá­romi konzultációs központjába. A tanítói, az óvodapedagógusi és a kertészmérnöki szakon egya­ránt augusztus közepén szervez­zük a felvételi vizsgát. Jelentkez­ni írásban (név, lakcím és a vá­lasztott szak megjelölésével) le­het, az érdeklődőknek jelentke­zési ívet és tájékoztatót küldünk. Címünk: City University P.O.BOX 100, 94501 Komárno K-56 A Diákhálózat ma, 20 órai kezdettel a Csemadok pozsonyi székházának nagytermében II. Rákóczi Ferenc szlovákiai ma­gyar kultusza címmel előadást szervez. Az előadó Tu rezei Lajos nyugalmazott egyetemi tanár. Minden érdeklődőt szeretettel vár a szervező Diákhálózat és Kajla Júlia. Az Együttélés Központi Művelődéspolitikai Tanácsa ér­tesíti az érdeklődőket, hogy le­hetőségünk van francia- vagy angolnyelv-tudással rendelkező fiatal szlovákiai magyar újság­íróknak néhány hónapos belgiu­mi tanulmányutat biztosítani. Az érdeklődők írásos jelentkezését az Együttélés Központi Irodájá­ba várjuk. Cím: Együttélés Köz­ponti Iroda, P.O.Box 44, 814 99 Bratislava. A jelentkezés mellé csatoljanak rövid szakmai élet­rajzot. K-57 ORSZÁGGYŰLÉS: FELLÁNGOLT AZ ALAPSZERZODES-VITA Jó dokumentum vagy szörnyszülött? A magyar parlamentben tegnap ismét kirobbant az alap­szerződés-vita, ez alkalommal napirend előtti felszólalások formájában. Először Horn Gyula kormányfő felszólalásában elemezte a vasárnap megkötött magyar-szlovák alap­szerződés jelentőségét, majd a frakcióvezetők kaptak azonnali reagálási lehetőséget. MTI-hírek re a jövőben számtalan egyez­mény, szerződés épülhet. Igen fontos az alapszerződés abból a szempontból is, hogy az európai normákat az államok belső jogrendjének részévé teszi. Hasonló jelentősége van annak is, hogy a szerződés megteremti a vállalt kötelezettségek és jogok el­lenőrzésének lehetőségét; még­pedig nem csak kétoldalú alapon. Ugyanis az ellenőrzésében ezután támaszkodni lehet az EBESZ, az Európa Tanács és az ENSZ doku­mentumaiban foglalt szabályokra. Ezen keresztül pedig a szlovákiai magyarság is lehetőséget kap ar­ra, hogy megalapozott igényekkel lépjen fel Szlovákia belső politikai erőivel szemben. Horn Gyula felszólalása után a parlamenti frakciók öt-öt percben reagáltak az elhangzottakra. - Lehet, hogy jó volt Párizsban magyarnak lenni, de mától Szlo­vákiában rossz a magyaroknak ­hangsúlyozta a miniszterelnök szavaira utalva Csóti György (MDF), a Parlament Külügyi Bizott­ságának alelnöke. A kormány sze­Horn a francia államfő, Franco­is Mitterrand szavaira utalva hangsúlyozta: két olyan nagy je­lentőségű kérdésben is sikerült előrelépni, amely nem csak térsé­günkben, de az egész földrészen feszítő problémát jelentett a múlt­ban, és jelent ma is. Az egyik ilyen probléma a határkérdés, a másik pedig a nemzeti kisebbségek jo­gainak biztosítása. Ezt a je­lentőséget felismerve a nemzetek közössége méltatta: Magyaror­szág csinált valami európait, civili­záltat, előremutatót a súlyos fe­szültségekkel terhes térségben. Összességében az alap­szerződés megfelel annak a hár­mas követelményrendszernek, amelyet a magyar diplomácia tűzött célul maga elé: a szomszé­dokhoz fűződő jó viszony ápolá­sát, a határon túl élő magyarság érdekeinek képviseletét, az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás lehetőségének biztosítását. Olyan alap jött létre a ma­gyar-szlovák viszonyban, amely­rinte kilenc hónapja semmit sem tudott felmutatni, és azért írta alá a magyar-szlovák alap­szerződést, mert szüksége volt a sikerre. Az eredmény azonban egy szörnyszülött. Az alapszerződés egyik legnagyobb hibájának ne­vezte az MDF-párti képviselő, hogy nem teljesíti a magyar ki­sebbség kívá nságát a nna k ki mon­dására: a szlovákiai magyarság kulturális értelemben a magyar nemzet része, és államalkotó té­nyező Szlovákiában. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a Parla­ment Külügyi Bizottságának elnö­ke ellenben kijelentette: pártja tá­mogatja az alapszerződést, és ké­ri, hogy mihamarabb terjesszék be azt jóváhagyásra az Or­szággyűlés elé. A dokumentum aláírásával a szlovákiai magyar­ság közelebb került ahhoz, hogy megkaphassa az autonómiát. A ma elérhető legjobb alap­szerződést kötötte meg a kor­mány - szögezte le a szabadde­mokrata szónok. Torgyán József (FKgP) arra kért választ a miniszterelnöktől, hogy miért kellett ilyen kapkodva aláír­nia egy olyan szerződést, amely feladja a magyarság évezredes jogait, mert nemcsak Mečiar mi­niszterelnök állítja, hogy a kollek­tív jogok elismeréséről nincs szó a megállapodásban, de Balladur francia miniszterelnök is így nyi­latkozott. Bársony András (MSZP) viszont kétségét fejezte ki, hogy ezeréves jogokról való lemondást lehetne emlegetni; meg nem lévő jogról ugyanis nemigen lehet lemonda­ni. A megkötött alapszerződés ér­demeként említette a szocialista képviselő, hogy nem politikai dek­larációk fogalmazódnak meg ben­ne, hanem kötelezettségvállalás a benne foglaltak beépítéséről az országok honi jogrendjébe. * * * A magyar nagykövetségektől érkező jelzések szerint a külföld egyöntetűen pozitívan értékeli a vasárnap Párizsban aláírt ma­gyar-szlovák alapszerződést ­mondta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő szokásos keddi tájékozta­tóján. Külföldi megítélés szerint a dokumentum erősíti Magyaror­szág euro-atlanti pozícióit, hozzá­járul a térség stabilitásához. A dip­lomáciai jelzések szerint azt is jó jelnek tartják, hogy nem szakad­tak meg, hanem folytatódnak a tárgyalások a magyar-román alapszerződésről is. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő kijelentette: a magyar fél nem kívánja értelmez­ni a magyar-szlovák alap­szerződés szövegét, hiszen az ön­magáért beszél. FEGYELMI ÜGGYÉ FAJULHAT Jeszenszky különvéleménye A Népszabadság információi szerint a magyar-szlovák alapszerződés tárgyában Jeszenszky Géza, az MDF parla­menti képviselője, volt külügyminiszter bizalmas memoran­dumot juttatott el a Fidesz, a KDNP és az MDF elnökségé­nek. Az MDF frakcióülésén élesen támadták a memorandu­mot és szerzőjét. Kinyilvánították, hogy ellentétes a három ellenzéki párt közös nyilatkozatával és az MDF-választ­mány állásfoglalásával. Értesülések szerint Szabó Iván frakcióvezető az előzete­sen kiosztott bizalmas memo­randumot összeszedette, és Je­szenszky Géza írói munkásságá­nak részeként értékelve, sem­misnek minősítette. A Népsza­badság úgy értesült, az MDF frakciójának több tagja kezde­ményezni fogja, hogy Je­szenszky Géza a magyar-szlo­vák szerződéssel kapcsolatos megnyilatkozásának ügyét a frakció és az MDF fegyelmi bi­zottsága is napirendre tűzze. A vitatott memorandumban Jeszenszky leszögezi: „a ma­gyar-szlovák államközi szerződés ügyében a három el­lenzéki párt által kiadott nyilat­kozat elsietett, át nem gondolt, egyes pontjaiban könnyen tá­madható". Később megállapítja: „Az aláírásra került szerződés­nek valóban vannak komoly hiá­nyosságai, s ezeket a nyilatko­zat helyesen sorolja föl, de a szerződés nincs ellentmondás­ban a hiányzó elemekkel, tehát nem zárja el az utat majdani megvalósításuk előtt." A doku­mentum talán legélesebben ak­kor fogalmaz, amikor szerzője szerint „Torgyánra emlékeztető demagóg kijelentés azt állítani, hogy a jelenlegi magyar kor­mány a szerződéssel „a nemzeti érdekek feladására készül". MTI-hír Clinton Kijevet is felkeresi Moszkva után Kijevet is felkeresi Bili Clinton májusban. Az amerikai elnök május 10-én tesz hivatalos látogatást az uk­rán fővárosban - erősítette meg a kijevi külügyi szóvivő. napban inkább az amerikai-ukrán gazdasági együttműködés került előtérbe. Az ukrán külügyi szóvivő előze­tesen úgy értékelte az amerikai el­nök újabb kijevi útját, hogy azzal egyrészt újabb lendületet adhat­nak a gazdasági együttműködés­nek, másrészt az Egyesült Államok ismételten kinyilvánítja érdekeltsé­gét a meghirdetett ukrán reformok sikerében. Clinton másodszor keresi fel Uk­rajnát. Először 1994 januárjában járt Kijevben, akkori villámlátoga­tásán elsősorban az atomfegyve­rek leszerelése és az atomsorom­póegyezményhez való ukrán csat­lakozás előkészítése volt a figye­lem középpontjában. Azóta Wa­shingtonban hangsúlyeltolódás következett be, az elmúlt 15 hó­CSECSENFÖLD Elakadt orosz támadás MTI-hír Heves harcok dúltak tegnapra virradóra Csecsenföldön az Argun folyó mentén húzódó frontvona­lon, ahol az orosz csapatok meg­próbáltak előrenyomulni déli irány­ba, de a csecsen ellenállók megál­lították a támadást. Dzsahid Haszan Tatajev közlése szerint a front jelenleg mintegy 5 ki­lométerre húzódik Sálitól, a Groznij­tól mintegy 20 kilométerre délke­letre levő településtől. A francia hír­ügynökség arról is beszámolt, hogy az orosz légierő támadása követ­keztében a Sálitól 15 kilométerre délre levő Mehketiben nyolc sze­mély megsebesült, s közülük ket­ten később belehaltak sérüléseik­be. Helyi szemtanúk elmondása szerint az orosz harci gépek támad­ták a menekülteket szállító járműveket is az országutakon. Román lapok a „szlovák árulásról" TEGNAP OLVASTUK Új fizetési egyezmény? Visszatérő motívum a tegnapi román sajtóban - elsősorban a Le Monde vezércikkére való utalások formájában - az a gondolat, hogy Románia elszigetelődött a szlovák-magyar szerződés aláírása nyomán. Az Evenimentul zileiben, a leg­nagyobb példányszámú román napilapban ez az alapgondo­lata az alapszerződéssel foglalkozó írás hathasábos főcí­mének. Alcímekben pedig azt emeli ki, hogy „a Vacaroiu­kormány legnagyobb kudarcának már megmutatkoznak a következményei", és „az egész francia sajtó a romániai ma­gyarok sorsa miatt aggódik." 1995. július l-jétől a Cseh és a Szlovák Köztársaság között új fizetési rendszernek kellene ér­vényesülnie. Ennek értelmében az árfolyameltérés maximáli­san „plusz-mínusz 2 százalé­kos" lehet. A szlovák szakértői csoportok most dolgoznak a fi­zetési egyezménnyel kapcsola­tos kérdéseken és az egész fi­zetési kapcsolatot érintő prob­lémakörön. Žiar nad Hronom­ban mondotta ezt Sergej Kozlík, a szlovák kormány alelnöke és pénzügyminisztere. Arra a kér­désre, hogy miért nem revalvál­ták a szlovák koronát úgy, ahogy azt az Ivan Kočárníkkal, cseh pénzügyminiszter kollégá­jával való utolsó találkozó után megígérte, a következő felele­tet adta: „Feltételezhető, hogy július 1-jét.ől új rendszer lép ha­tályba, amelyben a maximális árfolyameltérés plusz-mínusz két százalék lehet majd. Már ez önmagában revalválná az árfo­lyamot." Kozlík miniszter a to­vábbiakban elmondotta, hogy Kočárník úrral folytatott tárgya­lásain figyelmeztetett, a szlo­vák fél keresi majd a lehetősé­geket a szlovák korona klíring­árfolyamának revalválására, de ennek a feltétele többek között a régi blokk megszüntetése. Tekintélynek örvendő prágai bankárok szerint Sergej Kozlík javaslatának elfogadása azon múlik majd, hogy a Cseh Köztár­saságban mikor lép hatályba az új devizatörvény. Az ugyanis a cseh fél számára lehetővé ten­né, hogy ECU helyett átváltható cseh koronával fizessen. Kozlík tegnapi kínálata mögött azon­ban időhúzási szándékot vél­nek felfedezni. Szlovákiának pillanatnyilag érdeke, hogy a je­lenlegi állapotot a lehető leg­hosszabb ideig fenntartsa, hogy a klíringszámlán a cseh fél a to­vábbra is minden hónapban az adós szerepébe kerüljön. A cseh banki szféra képviselői szerint ugyanis már nem döntő, hogy az árfolyamkülönbözet a mostani 5 százalékos vagy a tervezett 2 százalék lesz. Václav Klaus cseh kormányfő megerősítette, hogy a fizetési egyezmény kérdése részét ké­pezi majd azoknak a tárgyalá­soknak, amelyeket áprilisban folytatnak Vladimír Mečiar szlo­vák kormányfővel. Az arról szóló fejtegetéseket, hogy a cseh fél júliustól egyoldalúan felmondja a jelenleg hatályos fizetési egyezményt, a cseh kormányfő hamisnak minősítette. Sme Az Adevarul a vezércikk he­lyén közli főszerkesztőjének, Dumitru Tinunak párizsi tudósí­tását, amelynek címe: „Még a hibát is csak óvatosan igazítjuk kí". A kommentátor kiemeli, hogy Vacaroiu miniszterelnök az értekezleten elmondta: a történelmi megbékélésért kifej­tett erőfeszítéseket „néha be­árnyékolják az előítéletek és a túlzott elvárások, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi min­táknak, és néha éppenséggel ellentétesek azokkal". Dimitru Tinu szerint a miniszterelnök túlzott óvatosságot tanúsított, amikor nem nevezte meg konk­rétabban, mire utal, „de jó, hogy utalt ezekre a dolgokra, ideges fészkelődésre késztetve székében Horn Gyulát, aki győzelmét akarta élvezni Mečiar szlovák miniszterelnök alapos becsapása után". A ro­mán-magyar közös nyilatkozat egyfajta hibakiigazítás kívánt lenni, de nehéz megmondani, nyert vagy vesztett-e vele Ro­mánia. A főszerkesztő kitér „a szlo­vák árulásra", amelynek „ke­serű leckét kell szolgáltatnia", a román diplomácia számára. „Minden konzultáció Bukarest és Pozsony között, Mečiar min­den biztosítéka arra vonatkozó­lag, hogy nem fogja Románia nélkül aláírni a szerződést, ér­téktelennek bizonyult. Szlováki­ának is megvannak a maga já­tékai, és érdekeink csak egy bi­zonyos pontig haladnak együtt" - írja Tinu. Az ellenzéki Ziua viszont „Ad­juk meg Vacaroiunak, ami Va caroiué" című vezércikkében vitába száll azokkal a kommen­tárokkal, amelyek szerint Ro­mániát becsapták a magyarok a szlovákokkal kötött szerződés révén. Az újság sze­rint a kormányfő és Melescanu pontosan azt tették, amit kel­lett, és a magyar kormány, amelynek ugyanolyan szüksége van az alapszerződésre, mint Romániának, ésszerűbb maga­tartásra kényszerül majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom