Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-02 / 51. szám, csütörtök

1995. március 504. VELEMENY ú j SZ Ó 5 | BESZÉLGETÉS DR. RÁCZ OLIVERREL, AZ ORSZÁGOS FŐISKOLAI TANÁCS ELNÖKÉVEL Oktatásügyünk vizsgaidőszaka Veszélyeztetett vállalkozók Csapás csapás után éri a vállalkozókat. Sokan közülük azon a vé­leményen vannak, hogy a társadalombiztosítási díjak év elején be­vezetett új rendszere megint csak a becsületes, az adóbevallásukat rendben elkészítőket sújtja. Ráadásul lényegében ugyanolyan ellá­tást kap az, aki a minimumot fizeti be, és az, aki a legmagasabb ka­tegóriába esik. Ehhez járul még sokak számára a pénztárgépek problémája. Az elv ellen általában nincs kifogás, csak éppen nem értik, hogy más, hasonló helyzetű országokkal szemben nálunk az állam miért nem vállal részt a többletköltségekből, és miért szabtak gyakorlatilag teljesíthetetlen határidőket, amikor ráadásul az állami hivatalnokok sem tudnak választ adni egy sor problémára. Egyre többen suttogják azt is, hogy a jogszabály nem véletlenül sikerült olyanra, hogy most ki kell dobni az elmúlt egy-két évben vásárolt pénztárgépek ezreit. Mindez oda vezetett, hogy országos viszonylat­ban tízezerszámra adják vissza a vállalkozói engedélyeket, de egyes becslések szerint ez a szám nyárra hatjegyűre nőhet. Mindez talán elősegíti, hogy a leginkább sújtott réteg, vagyis a kisvállalkozók, iparosok, kézművesek végre felismerjék az érdekeik érvényesítéséhez szükséges összefogás fontosságát. Az állam ed­dig sem igyekezett számukra különösebben kedvező körülménye­ket teremteni, de erejükből mind ez ideig csak egy losonci tüntetés­re futotta. Most azonban szinte az egész réteg veszélybe került, és ez talán végre felrázza őket. A már korábban is létező, de átütő si­kerre minden igyekezet ellenére sem képes szakmai, illetve politi­kai szervezeteik mindenesetre fokozzák igyekezetüket. A szakmai szervezetként működő ipartestületek szövetsége például pénteken és szombaton a pozsonyi Bratislava szállóban szervez szemináriu­mot a kisvállalkozók problémáiról. Ezen előadóként jelen lesznek a minisztériumok illetékes hivatalnokai, így heves vitára van kilátás. Két héttel később ugyanitt nemzetközi rendezvény lesz, több külföl­di ipartestület részvételével. Jelen lesznek a német kollégák is, akik komolyabb összeggel akarnak segíteni abban a helyzetben, amikor az esetleges helybeli lelkes szervezők pénz hiányában nem képe­sek megteremteni a szervezeti élet alapvető feltételeit. Enélkül vi­szont nem tudják meggyőzni vállalkozótársaikat az ipartestület létjo­gosultságáról. Új szín jelent meg a politikai érdekképviseletben. Néhány hete megalakult az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Uniója. Pavol Prokopovič elnök szerint 18 járás azért szakadt ki a korábban álta­luk alapított vállalkozói pártból, mert az feladta az eredeti jobbolda­li irányultságát, és vezetői többek között a DSZM-mel is tárgyalnak. Ők viszont a parlamenti jobboldali pártokon keresztül szeretnék kezdeményezni a vállalkozók számára fontos törvényeket és módo­sításokat. Ennek érdekében hamarosan aláírják az együttműködési szerződést a Kereszténydemokrata Mozgalommal és a Demokrati­kus Unióval. Az elnök szerint a magyar pártokat is felkeresik, ame­lyeket szintén jobboldaliaknak ítélnek. Azt tapasztalták viszont, hogy amikor megpróbáltak nyitni a magyarlakta járások felé, ott sok szimpatizánssal találkoztak, akik viszont nem akarták otthagyni a korábban választott magyar pártokat. TUBA LAJOS Megalakult az Együttélés önkormányzati tanácsa ÚJ Szó-információ Az Együttélés 31-tagú - a helyhatósági választások után újravá­lasztott - Központi Önkormányzati Tanácsa 1995. február 28-án Losoncon tartotta alakuló ülését. Ez alkalommal ismét Kvarda Jó­zsefet, Csenke polgármesterét, parlamenti képviselőt választotta elnökévé. Ezt megelőzően a Központi Önkormányzati Tanács alel­nökeivé a polgármesterek regionális konferenciái Pásztor Istvánt, Királyhelmec polgármesterét, parlamenti képviselőt (Keleti Régió - Bodrogköz-Ungvidék), Zachariás Istvánt, Szepsi polgármesterét (Középtérségi - Palócföldi Régió) és Száraz Józsefet, Udvard pol­gármesterét (Nyugati Régió - Csallóköz-Mátyusföld) választották meg. A Központi Önkormányzati Tanács losonci alakuló ülése a Magyar Koalíció Koalíciós Tanácsa mellett kialakítandó Koordiná­ciós Önkormányzati Bizottság tagjaivá az Együttélés részéről meg­választotta Kvarda Józsefet, Pásztor Istvánt, Zachariás Istvánt, Száraz József és Pázmány Pétert. PARLAMENTI LEVÉL Kinek kedvez a költségvetés? A szlovákiai főiskolai tanács március 3-án a felsőfokú okta­tási intézemények szenátusainak elnökeivel és rektoraival közösen megvitatja a felsőfokú oktatás helyzetét, kilátása­it. Az országos tanács elnöki tisztségét az elmúlt év szep­temberétől Rácz Olivér, a kassai Šafárik Egyetem Orvostu­dományi Karának tanára tölti be. Tőle kérdeztük meg, mi­lyen kérdések foglalkoztatják mostanában leginkább a szakemberekből álló testületet. Ú VÁLASZ l 1 OLVASÓINKNAK | A létminimum alatt SZ. L.: Arra szeretnék vá­laszt kapni, hogy mennyi a ránk vonatkozó létmini­mum. A feleségem átlagfize­tése 2900 korona, a 15 éves fiunkra 680 korona családi pótlékot kapunk, az én szo­ciális segélyem pedig 1200 korona. Figyelembe veszik a családi pótlékot is a létmini­mum kiszámításakor? A létminimum kiszámításakor önre és a feleségére fejenként 1350 koronát kell számítani a lét­minimumról szóló 463/1991. Tt. számú törvény hatályos, vagyis a későbbi módosítások szerinti szö­vege értelmében. Ami a fiukat ille­ti, ő valószínűleg még nem töltötte be a 15. életévét (680 korona összegű családi pótlék ugyanis azokra a 10-15 éves gyermekekre jár, akik szüleinek jövedelme nem haladja meg a létminimum másfél­szeresét). A 15 éven aluli gyermek­re a létminimum számításakor szintén 1350 koronát számítanak. A 15. életévét betöltött gyermekre viszont már 1460 koronát számíta­nak, ha ezt a gyermeket egyébként ellátatlannak kell tekinteni, azaz akkor, ha a gyermek még iskolába jár vagy a betegsége, illetve balese­te miatt nem járhat iskolába és nem léphet alkalmazásba, vagy ha a tanköteles kor betöltése után a munkanélküliek nyilvántartásában szerepel, de munkanélküli segély­re nem keletkezett jogigénye (meg­jegyezzük, ebben az utóbbi eset­ben az ilyen gyermeket csak a 18. életéve betöltéséig lehet ellátatlan­nak tekinteni) stb. A létminimum kiszámításakor a már említett fejenkénti összege­ken kívül egy további meghatáro­zott összeget vesznek figyelembe a háztartás vezetésével kapcsola­tos kiadások fedezésére, és ez egy három tagú háztartás esetében 1000 korona. A létminimum az önök esetében tehát jelenleg (vagyis addig, amíg a fiuk nem tölti be a 15. életévét) 5050 korona. Ha viszont a fiuk már betölti a 15 életévét, a születésnapjától kezd­ve az önökre vonatkozó létmini­mum 5160 koronára emelkedik. A levelében közölt adatokból annyi állapítható meg, hogy a jöve­delmük (4780 korona) nem éri el a létminimum határát. Itt jegyez­nénk meg, hogy a létminimumról szóló törvény 5. §-a első bekezdé­sének ti/ pontja szerint a családi pótlékot, az esetleges szülői hoz­zájárulást és az egyéb állami szoci­ális juttatásokat is jövedelemnek kell tekinteni, és a létminimum ki­számításakor figyelembe kell ven­ni. (fekete) Ä Mečiar-kormány program­tervezetével szemben támasz­tott kételyeinket igazolta az SZK Nemzeti Tanácsa elé beter­jesztett 1995-ös évi költségve­tés-tervezet. Mečiarék a költ­ségvetés kiadási oldalát (a Mo­ravčík-kormány elképzeléseihez viszonyítva) 12 milliárd koroná­val növelték. A bruttó hazai össztermék 3 százalékát meg nem haladható költségvetési hi­ányküszöb kötelezettsége mel­lett már csak a bevételi oldal növelése maradt megoldás­ként. A tervezet szerint az adóbe­vételek a múlt évihez viszonyít­va 17 százalékkal (19 milliárd koronával!) növekednek, 15 milliárd Sk-val többel, mint azt az előző kormány tervezte. A hozzáadottérték-adóból szár­mazó bevételek esetében ugyancsak 17 százalékos növe­kedéssel számolnak, ami a fo­gyasztás ilyen arányú növeke­- A tanács feladata igen sok­rétű, ám mindenekelőtt az a dolga, hogy képviselje a minisz­térium és a kormány felé a felsőfokú intézmények érdeke­it. A főiskolai törvényből adódó­an gyakorlatilag az akadémiai társadalmat képviseljük. Részt veszünk például a tárcával kap­csolatos jogszabályok, illetve azok módosításának kidolgozá­sában, véleményezésében és a törvények megtartásának el­lenőrzésében. Az utóbbi hóna­pokban elkészítettük a főiskolai törvény újabb módosításának javaslatát. Elvben a minisztéri­umnak és a kormánynak köte­lessége megvitatni velünk a főiskolákat érintő kormányhatá­rozatokat. Ezt azért említem, mert ezt a feladatát a jelenlegi kormány és az oktatási minisz­térium nem tartja be mindig. • Nincs összhang a főiskolá­kat képviselő országos ta­nács és az államvezetés kö­zött? - Kétségtelen, hogy az ország érdekeit nézve jobb együttműködésre lenne szük­ség. Visszatérve az előbbi fel­adatunkhoz, még megemlíte­ném, hogy a tanácsunknak van egy gazdasági bizottsága. An­nak az a dolga, hogy segítsen a főiskoláknak szánt állami támo­gatás minél' igazságosabb elosztásában. Nem abszolút számokról dönt, hanem egy bi­zonyos rendszer kialakítása a feladata. Úgy érzem, ezen a té­ren nagy lépést tettünk, kidol­goztuk a pénzelosztás módsze­rét. Más dolog, hogy jelenleg alig van mit elosztani. Pedig a kormány jobb feltételeket ígért a programjában. • Mikor lát napvilágot az új főiskolai törvény? - A törvénymódosítás javasla­tát kidolgoztuk, már a miniszté­riumban van. Nyilván a minisz­térium is kiegészíti azt. Ez ter­mészetesen joga, sőt feladata is, hogy részt vegyen a kidolgo­zásban. Sajnos, nekünk arról nincs tudomásunk, hogy a lé­nyeges kérdésekben milyen a minisztérium elképzelése, mit akar megszabni a törvényben. Illene ezt is megbeszélni ve­lünk. Kétségtelen, ha a kor­mány az állam költségvetéséből dését vagy az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek eseté­ben a 6 %-os adókulcs 25 szá­zalék irányában való elmozdulá­sát feltételezi. Vajon a fogyasz­tási adóbevételek majdnem 21 százalékos növekedését kitűzők az alkohol, a cigaretta, ill. a benzin fogyasztásának ilyen arányú növekedésével számoltak? A jogi személyek ál­tal befizetett jövedelemadó a tervezet szerint 16 százalékkal növekszik, miközben a hazai össztermék növekedésének ter­vezett üteme 5 százalék. Még érdekesebb a természetes sze­mélyek munkaviszonyából szár­mazó jövedelemadó-bevételek közel 36 százalékos növekedé­se. Ez a munkanélküliség teljes megszüntetését feltételezi, vagy az átlagfizetések ilyen ará­támogatja a főiskolákat, akkor jogában áll a főiskoláktól meg­követelni, hogy az onnan kike­rülő szakemberek, orvosok, teo­lógusok, jogászok, mérnökök európai szintű tudással rendel­kezzenek. Erre még akkor is jo­ga van a kormánynak, ha a főis­koláknak, egyetemeknek kevés pénzt ad. De az már a főiskolák és egyetemek belügye, hogy a kívánt oktatási szintet hogyan éri el. Ezekbe a dolgokba a kor­mányak nem szabad közvetle­nül beleszólnia. • Vannak olyan jelek, hogy bele akar szólni közvetlenül is? - Tudomásunkra jutott, hogy a főiskolák és egyetemek minősí­tésével foglalkozó akkreditáci­ós bizottságban a kormány, il­letve a minisztérium személy­cseréket akar végrehajtani. Ez a bizottság a törvény értelmében a kormány tanácsadó testülete. Szakmai szempontból az utóbbi öt évben tüzetesen megvizsgál­ta az ország egyetemeit, főisko­láit. Nagyon szigorúan, és na­gyon igazságosan. Kimutatást készített arról, hogy hol milyen az oktatás színvonala, hol mi­lyenek a feltételek. Ennek a bi­zottságnak a megbízatása ez év szeptemberében telik le. Az utóbbi hetekben megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a kormány és a minisztérium egyes illeté­kesei támadják ezt a független, de szakmai szempontból ráter­mett bizottságot. Tudniillik az ide vonatkozó, tavaly módosí­tott rendelet kimondja, hogy áz akkreditációs bizottságban rek­torok és dékánok nem dolgoz­hatnak. Ez így rendben is lenne. Mivel azonban egyes bizottsági tagok az utóbbi időben kerültek a rektori vagy dékáni tisztség­be, őket a szeptemberi tisztújí­tásig már hagyni kellene az akk­reditációs bizottságban, hadd fejezzék be nyugodtan az eddigi közös munkájukat. Az előző kor­mánnyal megegyeztünk, hogy kivételt tesz, azaz nem hajt vég­re személycseréket az öt évre kinevezett testületben. A mos­tani kormány ezzel kapcsolat­ban nem volt kíváncsi a vélemé­nyünkre. Sőt, tudtunk nélkül ki­adott egy ide vonatkozó kor­mányrendeletet. Az már nem szabja meg, hogy az akkreditá­nyú emelését. Ez nem biztosí­tott, mert ha az lenne, a peda­gógusok és az egészségügyiek nem fenyegetőznének sztrájk­kal. Szolid elképzelésnek tar;, tom a vállalkozók jövedelem­adójából származó költségveté­si bevételek 6 százalékos növe­kedését. Itt a pénzügyminiszté­rium nem feledhette, hogy a kis­vállalkozók és az iparosok ézrei adják vissza működési engedé­lyüket, mert az adó- és a bizto­sítási terhek ez év kezdetétől már elviselhetetleneknek bizo­nyultak számukra. Az adókon kívüli bevételek a múlt évi valóságnak csak a 60 százalékát érik el. Ez 9 milliárd korona csökkentést jelent a költ­ségvetés bevétel oldalán. Ez ép­pen az állam és a minisztériu­mok által irányított vállalatoknál ciós bizottsági tagság öt évre szól. Ez furcsa. Korábban is ér­vényben volt, hogy a bizottság tagját erkölcsi vétség, vagy bűncselekmény bizonyítása esetén vissza lehet hívni a tiszt­ségéből. A mostani kormány­rendeletből ez is hiányzik. Je­lenleg az a helyzet, hogy az új akkreditációs bizottságban a jó fiúk ott ülhetnek életük végéig, a rosszak pedig egy hét alatt ki­kerülhetnek onnan. Most már csak az a kérdés, ki fogja meg­szabni, hogy ki a jó tag, és ki a rossz... • Mit tehet a főiskolai tanács ebben az esetben? - Tiltakozunk az ilyen módsze­rek ellen. Félreértés ne essék, mi nem kifogásoljuk a miniszté­riumnak, illetve a kormánynak ezt a jogát. Mi azt kifogásoljuk, hogy az említett illetékes szer­vek a főiskolai tanács vélemé­nyére nem kíváncsiak ezekben az esetekben sem, holott a tör­vény szerint véleményt kellene mondanunk nekünk is. Nem va­gyunk hajlandóak a beavatá­sunk nélkül összeállított névso­rokról formálisan, kézfeleme­léssel szavazni. Állítólag a mi­niszter asszony márciusban akar velünk tárgyalni. Termé­szetesen asztalhoz ülünk vele, de azon leszünk, hogy a mi véle­ményünket is vegyék figyelem­be az érdemi döntésekkor. • Mi a véleménye a főiskolai, tanácsnak arról, hogy az ok­tatási minisztérium hivatalo­san már nem védnöke a tu­dománynak? - Amikor a fülünkbe jutott, hogy az oktatási és tudományügyi mi­nisztérium nevét oktatásira vál­toztatják, küldöttségünk felke­reste Katarína Tóthovát. Tőle azt az információt kaptuk, hogy a reszortunk nem mond le a tu­domány felkarolásáról. Sajnos, a névváltoztatás megtörtént. At­tól tartunk, megtörténhet az ok­tatás és a tudomány szétválasz­tása is. Ez a kérdés a kívülálló­kat kevésbé foglalkoztatja, ám a főiskolákat és egyetemeket annál inkább. A főiskoláknak és egyetemeknek ugyanis fontos küldetésük a kutatás is. Nálunk a kutatás és az oktatás elvá­laszthatatlan. Ha lemondunk a tudományos munkáról, akkor az oktatás színvonalát gyengít­jük. Nos, ezekről a kérdésekről akarunk előzetesen a rektorok­kal és a főiskolai szenátusok el­nökeivel, majd azt követően az ágazat minisztériumának a kép­viselőivel és a kormánytagokkal tárgyalni. GAZDAG JÓZSEF következik be. A Szlovák Nemze­ti Bank is közel 5 milliárd koro­nával kevesebbel járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához. A kiadások oldalán nagyon is különböző elbírálásban része­sültek az egyes ágazatok és szervezetek. A köztársasági el­nök irodája kénytelen elbocsá­tani 35 dolgozót. Ellenben a kor­mányhivatal a megnövelt költ­ségvetéséből akár új intézmé­nyeket is létesíthet. A mezőgaz­dasági tárca több mint 7 milliárd koronás dotációkerettel rendel­kezik a különböző alapokon ke­resztül, ami ebben az ágazatban nagyon is szükséges. De meg­kérdőjelezhető és szinte el­lenőrizhetetlen áz elosztás mód­ja. Ha nem támogatják a terme­lést meg az exportot, és nem mérsékelik az alapélelmiszerek árát, hanem az eddigihez ha­sonlóan rosszul gazdálkodó és alacsony szinten termelő egysé­geket igyekeznek „víz felett" tar­tani, akkor a támogatások nem sokat segítenek gazdaságunk lendítésén. A kulturális tárca a kisebbségek kulturális szerveze­teit, művészetét, sajtóját, könyv­kiadását a múlt évi összeg 62 százalékával támogatja. De a Matica slovenská 10 millióval kap többet a tavalyinál. Az Álta­lános Egészségügyi Biztosító a tervezett számok alapján kény­telen lesz az egészségügyi ellá­tás színvonalát 6-10 százalék­kal csökkenteni, ill. a gyógysze­rek árát növelni. Még sok kifogásolnivalót tar­talmaz a tervezet. Néhány szót még például a községek, az ön­kormányzatok esélyeiről. Amíg a forgalmi adóból származó költségvetési bevételek 28 szá­zalékkal növekednek, a közsé­gek csak 14 százalékkal kapná­nak többet. A községek saját gazdálkodásától viszont a kor­mány 50 százalékos növeke­dést vár el! Ehhez a községek nek a megengedett legfelsőbb határig, vagy talán még azon fe­lül is emelniük kellene többek között az ingatlanadót és a helyi illetékeket. Most már csak az a kérdés, hogy ez a megalapozatlan, po­pulista költségvetés kinek ked­vez. A köztárasági elnöknek, a vállalkozónak, a vásárló közön­ségnek, az önkormányzatnak biztos nem. Akkor talán a kor­mánynak vagy csak a tervezetet megalkotó miniszter úrnak és még néhány embernek a közel­ségében? ÁSVÁNYI LÁSZLÓ, az MKDM parlamenti képviselője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom