Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-02 / 51. szám, csütörtök

i 2 I ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 2. HITEL MOHINAK Az Európai Bizottság ajánlani fogja TA SR-hír A szlovák sajtóiroda tudósító­ja egy magát megnevezni nem kívánó, az Európai Bizottsághoz közel álló forrásból úgy értesült, hogy az Európa Parlament tudo­mányos és energetikai bizottsá­gának tegnapi brüsszeli nyilvá­nos ülése után Hans Van den Broek, az Európai Unió külügyi biztosa javasolni fogja az Euró­pai Bizottságnak: hagyja jóvá az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank hitelfolyósítását a mohi atomerőmű befejezéséhez. Ab­ban azonban nem volt biztos a forrás, hogy az egész Mohi körü­li üggyel kapcsolatosan pozitív álláspontra helyezkedik-e a Bi zottság. Az osztrák kancellár viszont tegnap azt nyilatkozta: holnap 500 millió schillinget ajánl fel Mečiarnak arra az esetre, ha Szlovákia nem fejezi be Mohit. Közvetítő szerep UJ Szó-hír Meglepetésként hatott a meghí­vó, amely a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége mellett működő Szlovák Intézet sajtóérte­kezletére invitálta a pozsonyi újság­írókat. Utólag derült ki, hogy az in­tézmény nem más, mint a buda­pesti Szlovák Kulturális Központ, amely ezzel az elnevezéssel eléggé beidegződött az érdeklődők köré­ben és nehezményezték is a hirte­len névváltoztatást, ahogy ezt Ka rol Wlachovský igazgató elmondta. Sok mindenről szó esett a sajtóér­tekezleten, amelyen részt vett Olga Šalagová államtitkár és Boros Fe­renc, a magyar nagykövetség főta­nácsosa is. Karol Wlächovský igaz­gató hangsúlyozta, hogy munkater­vükben továbbra is fontos szerepet kap a szlovákiai magyar kisebbségi irodalom közvetítő szerepe, mint­hogy szavai szerint „a szlovákiai adófizetők által fedezett kulturális értékekről van szó". Arra is utalt, hogy a magyarországi rendezvé­nyek során sokkal kedvezőbb fo­gadtatásra találnak a kifejezetten magyar környezetben, mint a ma­gyarországi szlovák szervezetekkel együttműk-ködve. Hogy mit is jelent ez, arra az igazgató az Új Szó kifeje­zett kérdésére válaszolva is megle­hetősen homályos magyarázattal szolgált... (kiss) II. kiadás Lapzárta: 22.00 AZ ALLAMFO HUSZONNÉGY HONAPJA Továbbra is Nyugat felé Michal Kováč köztársasági elnök továbbra sem lát különb­séget Vladimír Mečiar és saját maga között az alapvető kér­désekben. Mint tegnapi - kétéves elnöki munkáját össze­foglaló - tájékoztatóján elmondta, Szlovákia egyértelműen megfogalmazta, merre kíván haladni, s az ellentétek csak a személyiségi jegyekből adódnak. „Az Oroszországgal aláírt államközi szerződések Szlovákia számára Is előnyösek, és nem vonják kétségbe a nyugati politikai és gazdasági struk­túrákba való felzárkózásunkat" - hangsúlyozta. a hazai magyar politikai reprezen­táció és a szlovák politikusok kö­zött, s ezt megoldandó hívta össze 1993-ban a kisebbségi kerekasz­tal-beszélgetéseket. - Az elmúlt esztendőben élénk párbeszéd folyt a kormányzat és a kisebbsé­gi képviselők között, ezért láttam okosabbnak szüneteltetni a kerek­asztalokat - fűzte hozzá. UJ Szó-tudósítás Az államfő úgy véli, hogy a ma­gyar-szlovák alapszerződés már­ciusban aláírható lesz, ezáltal a két ország között megszületik a történelmi kiegyezés lehetősége. Reménykedve tekint a Kárpátok Eurorégióra, és bízik abban, hogy rövid időn belül a kormány is áldá­sát adja a kilenc keleti járás teljes jogú tagságára. Figyelmeztetett arra, hogy a fiatal szlovák állam alakulásakor hűvös volt a viszony A sajtótájékoztató során egyéb­ként Michal Kováč az elmúlt he­tek politikai eseményeit nem óhaj­totta kommentálni. A titkosszolgá­lati vezetők lemondásához csak annyit jegyzett meg, hogy a kor­mány legitim jogkörével él, ha új vezetőket javasol a megüresedett posztokra, s hasonló a gyakorlat más országokban is. Az államfő két évvel ezelőtt a szlovák politikai színteret egyesítő elnökként fogalmazta meg céljait. A tegnapi sajtótájékoztatón több­ször is elmondta, hogy minden tőle telhetőt megtett ezért, és to­vábbra is minden szlovák állam­polgár köztársasági elnöke óhajt maradni. Az újságírókkal való ta­lálkozó viszont új információkat nem hozott, ünneplésre pedig semmi oka nem volt az ál­lamfőnek. Egyetlen szomorú meg­jegyzése volt: nem érti, hogy az or­szág első emberének irodája mi­ért kap kevesebbet a költségve­tésből, hiszen az államfő a mun­káját nem tudja majd elfogadható szakmai szinten végezni. -ász PITTNER A MACUSKA-JAVASLATROL Ujabb hatalomösszpontosítás Ne az államfő, hanem a kormány elnöke nevezze kl ezentúl a titkosszolgálat vezetését - indítványozza a napokban benyúj­tandó törvénymódosításában Dušan Macuška, a DSZM parla­menti képviselője. Hogy javaslata milyen veszélyeket rejt ma­gában, arról Ladislav Pittner exbelügymlnisztert faggattuk. - A törvénymódosítás, elfogadá­sa esetén, nagyon megváltoztatná a Szlovák Információs Szolgálatról (SIS) szóló törvényt. Azzal, hogy a kormányfő kezébe kerülne a SIS, az államfőnek nem lenne többé le­hetősége, hogy az esetleges visszaéléseket korrigálja. • Milyen értelemben volt erre eddig módja? - Az államfő már egyszer vissza­utasította egy olyan embernek a ki­nevezését az SIS élére, akiről nem volt meggyőzve, hogy megfelel e poszt betöltésére. Amikor a SIS-ről szóló törvényt alkottuk, nagyon ügyeltünk arra, hogy biztosítékokat építsünk a jogszabályba, s ne egy személy kezébe kerüljön az egész titkosszolgálat. • Bizonyára ismeri František Ja­vorský volt képviselőnek, a S/S-t felügyelő egykori parlamenti bi­zottság tagjának minapi nyilat­kozatát, miszerint Ivan Gašparo­vič házelnök arra utasította a SIS elnökét, gyűjtsön informáci­ókat politikai ellenfeleiről, főként Jozef Moravčíkról és társairól. - Nem kételkedem abban, hogy Javorský igazat mondott. Ám a SIS­nek ilyen hatásköre nincsen. • És Gašparovič adhatott ki ilyen utasítást? - Sem házelnöki minőségben, sem pedig a SIS-t felügyelő bizott­ság elnökeként nem tehette ezt, ugyanis ilyen utasítást kizárólag a kormányfő, pontosabban az állam­védelmi tanács elnöke adhat. A SIS elnöke akkor a feladatot köz­vetve vissza is utasította. • Mit tesznek most? - Megvárjuk, hogyan lép a DSZM. (gágyor) A Magyar Polgári Párt értesíti az érdeklődőket, hogy ma Bátorkeszin, a művelődési házban 18 órai kezdettel adószak­értője, Molnár Rozália mérnök tanácsot ad adó­ügyekben. Minden ér­deklődőt szeretettel vá­runk. K-43 * * * Holnap délután 17 órakor a komáromi „T" Bástya Galériában Szku­kálek Lajos képeiből nyí­lik kiállítás NAGYONXI­PANK címmel. A tárlat április 5-ig tekinthető meg. Orvtámadás középfokon (Folytatás az 1. oldalról) velés és az oktatás szlovák nyel­ven folyik. A cseh, magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzeti­ségű polgároknak nemzeti fejlődé­sük érdekeinek megfelelő mérték­ben biztosítja a saját nyelvükön fo­lyó oktatást." Van egy 1972. évi minisztériumi rendelet, amely ki­mondja, hogy bizonyos szaktantár­gyakat az iskola lehetőségeitől függően lehet szlovák nyelven is oktatni. Ám abban az esetben, ha arra van megfelelő képesítésű ma­gyar oktató, ez nem szükséges, ez ugyanis nem törvény, hanem ren­delet. Az iskola igazgatója törvény­re, amely kötelezővé tenné a szlo­vák nyelvű oktatást, ebben az esetben nem hivatkozhat. A peda­gógusok tiltakozhatnak, hivatkoz­va az érvényben levő, alap- és kö­zépiskolákra vonatkozó törvényre. Tiltakozásukat hivatalosan beje­lenthetik saját érdekvédelmi szer­vezetüknél, a szakszervezetnél, erről értesíteni kell a szakszerveze­tek oktatási tanácsát is. Erre azért van szükség, mivel középiskoláról van szó, amely önálló jogi személy, tehát az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Mindeneset­re, ha az iskola statútuma kimond­ja, hogy magyar tanítási nyelvű osztályok léteznek abban az isko­lában, akkor a 3. paragrafus álta­lam említett (1) bekezdése ugyan­úgy vonatkozik rájuk is, mintha az egész iskola magyar oktatási nyelvű volna. VOJTEK KATALIN Az alapszerződés sorsa bizonytalan (Folytatás az 1. oldalról) hat. „Remélem sikerül olyan alapszerződést aláírnunk, amely teljes mértékben ugyan nem elé­gítheti ki a szlovákiai és a romá­niai magyarság igényeit, ennek ellenére elfogadhatónak ítélik majd" - szögezte le. A ro­mán-magyar alapszerződés előkészületeivel kapcsolatban el­mondta: Bukarestben a korábbi­akhoz képest előremozdulás tör­tént, ám a megegyezés még vá­rat magára. Beszámolójából ki­derült: a román fél a szlovák kor­mánnyal ellentétben hajlandósá­got mutat arra, hogy a Románia által aláírt nemzetközi dokumen­tumokat beemelje jogrendjébe. Bugár Béla a magyar külügy­miniszterrel lefolytatott tárgyalá­son hallottakat röviden így érté­kelte: Nincsenek új fejlemé­nyek, a szlovák fél nem hajlan­dó engedményekre. A szlovákiai magyar pártve­zetők közölték a külügyminisz­terrel: azt szeretnék, ha a doku­metumban egyértelműen hivat­koznának azokra a nemzetközi szerződésekre, amelyeket a két ország jogrendjébe emelnének, s pontosítanék, miként kell ér­telmezni a hivatkozási alapként szolgáló dokumentumokba fog­laltakat. A szlovákiai magyar po­litikusok Bugár Béla szerint ezt azért tartják fontosnak, mivel „a szlovák kormány úgy magyaráz­za a nemzetközi dokumentumo­kat, ahogy akarja". A magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetés középpont­jában a szomszédos országokkal való viszony kérdése állt. „Horn Gyula miniszterelnök úr Kovács László külügyminiszter úrhoz és Tabajdi Csaba államtitkár úrhoz hasonlóan megismertetett ben­nünket azokkal az erőfeszítések­kel, melyeket Magyarország, Ro­mánia és Szlovákia tekintetében a jószomszédi viszony kialakítása érdekében tett" - mondta A. Nagy László. Az MPP elnöke nagy fon­tosságot tulajdonított Horn Gyula közlésének, miszerint a szakértői tárgyalások sikertelensége miatt szlovák kollégájával úgy döntöt­tek: politikai szintre emelik az alapszerződéssel kapcsolatos tár­gyalásokat. „Méltányoljuk, hogy a következő tárgyalási forduló előtt a legfrissebb szerződéstervezettel is megismerkedhetünk a magyar külügyminisztériumban." - - tette hozzá. Duray Miklós megerősítette: a szlovákiai magyarság legitim kép­viselői azokat a nemzetközi és ki­sebbségvédelmi ajánlásokat te­kintik az alapszerződésből ki nem hagyható minimumnak, amelyek­hez mindkét szerződő ország csat­lakozott. Konkrétan az ENSZ 1947-ből származó Alapokmá­nyára, az ET 1201-es ajánlására és az EBEÉ koppenhágai kisebb­ségvédelmi dokumentumára gon­dolt. Erről, mint kiderült, a magyar kormány és a szlovákiai magyar képviselők között nincs semmifé­le vita. „Mi ezt minimális közös ne­vezőnek tekintjük, bár a kérdés ezzel még korántsem tekinthető megoldottnak" - szólt közbe A. Nagy László. Duray sajnálatosnak nevezte, hogy minderről a szlovák kormánnyal és Vladimír Mečiar kormányfővel a Magyar Koalíció politikusai nem tudnak tárgyalni. A kisebbségi magyar érdekkép­viseleti szervek vezetői tegnap ta­lálkoztak Tabajdi Csaba politikai államtitkárral is, aki a határon túli magyarság érdekeinek nemzetkö­zi fórumokon való megjeleníté­séről tájékoztatta vendégeit. Ta­bajdi beszámolt a magyar kor­mány kisebbségpolitikai irányel­veiről is. Rámutatott: a kabinet elő kívánja segíteni a határon túli ma­gyarság különböző politikai irány­zatai közti jobb együttműködést, a régiók közti gazdasági kapcsola­tok fejlesztését, külön feladatként kezeli annak figyelemmel követé­sét, hogy a határon túli magyaro­kat a privatizációban és a piacgaz­daság kiépítésében ne érjék hát­rányok. Fontosnak tekintik, hogy a tulajdonszerzésben és a magáno­sításban érvényesüljön a jog­egyenlőségük. A politikai államtit­kár olyan kapcsolat kialakítására törekszik a magyar kormány és a határon túli kisebbségek között, amely hozzásegítene ahhoz, hogy jobban megismerjék egymás tö­rekvéseit és elképzeléseit. HORVÁTH GABRIELLA Varsói kormányváltás MTI-hír Tegnap délelőtt a szejm elfo­gadta a Pawlak- kormánnyal szemben benyújtott bizalmat­lansági indítványt, s Józef Oleksyt, a szejm eddigi elnökét bízta még az új kormány mega­lakításával. A kormányváltás mellett 285 képviselő voksolt, csupán öten fejezték ki ellenvéleményüket, 127 honatya viszont tartózko­dott a szavazástól. Az indítvány elfogadásához legkevesebb 209 voksra volt szükség. Józef Oleksy a szavazás után bejelentette: lemond eddigi posztjáról, s reméli, hogy Lech Walesa államfő mielőbb hivata­losan is felhatalmazza az új ka­binet vezetésére. Új Szó-tudósítás VLADIMIR MASAR SZERINT: Növekedhet a valutakeret, csökkenhet a kamat zetéseket figyelembe véve ele­gendő, azonban a közeljövőben, Csehországhoz hasonlóan, Szlová­kiában is jelentősen növelhetik a keretet. Jelenleg az idegenforga­lomból befolyó konvertibilis deviza (átszámítva 14,5 milliárd korona) teljes mértékben fedezi a lakos­ság devizavásárlásait. Pillanatnyi­lag a devizatartalék elegendő nagyságú, nincs szükség újabb hi­telekre, sőt megtudtuk: Ivan Kočárník cseh pénzügyminiszter, valamint egyes nyugati pénzügyi körök felvetették a szlovák korona revalvációjának (felértékelésének) a kérdését. Egy kedvezőtlen hír: a nemzeti bank becslése szerint az idén az import jobban fog növe­kedni mint az export, ennek követ­keztében a "fizetési mérleg több mint 10 milliárd korona hiánnyal zárul az év végén. (sidó) Az idei inflációt 10 százalék alá szeretné szorítani a Szlovák Nem­zeti Bank vezetése - derült ki a parlament költségvetési és pénz­ügyi bizottságának tegnapi ülésén, amelyen Vladimír Masár, a jegy­bank elnöke tájékoztatta a képvi­selőket a központi pénzintézet idei programjáról. Ha az infláció éves mértéke 1995-ben 8-10 százalék között marad, akkor mérsékelni le­het a hitelkamatokat - mondta a bankelnök. Ami a gazdasági növe­kedést illeti, a bank pénzügyi prog­ramja korántsem olyan bizakodó, mint a kormány költségvetési ja­vaslata: 5 százalékos bruttó hazai össztermék-növekedés helyett csak 3 százalékkal számol. Masár szerint a jelenlegi lakossági valuta­keret mintegy évi 500 dollár vásár­lását teszi lehetővé, ami az átlagfi­FOLYTATJAK A TARGYALASOKAT A DBP magyar tagjairól Hétfőn délután Dunaszerdahelyen Peter Weiss elnök és Pa­vol Kanis alelnök megbeszélést folytatott a Demokratikus Baloldal Pártja több magyar nemzetiségű tagjával. A talál­kozó eredményeiről Paulický Pétert, a találkozót kezdemé­nyező dunaszerdahelyi járási szervezet elnökét kérdeztük. UJ Szó-hír - Egyetértettünk abban, hogy környékünkön is a lakosság je­lentős részét a létbizonytalanság és a fenyegető gazdasági, szociális és politikai zűrzavartól való félelem hatja át. Ezért megfelelő programo­kat kell kidolgoznunk a munkanél­küliség ellen, a tisztességes megél­hetés, egészségügyi ellátás és ok­tatás biztosítására. Ez a munka már folyik, konkrét eredményei kö­zé tartozik, hogy a dunaszerdahelyi egykori Teslában a mi aktív hozzá­járulásunkkal sikerül fokozatosan ezer új munkahelyet teremteni. • Sző esett a magyar nemzeti­ségű tagok helyzetéről a párton be­lül? - Több alternatív javaslat hang­zott el annak megoldására, hogy a régió jelentőségéhez képest a párt vezetőségében aránytalan a ma­gyar képviselet, de ezzel kapcsolat­ban még további konzultációkra van szükség. • Mit szól a DBP vezetőinek hétfői pozsonyi kijelentéséhez, amely szerint nincs szükség ma­gyar baloldali pártra? - Ebben nem dönthet sem a DBP, sem pedig az MSZP vezetősé­ge, ezt nekünk kell felelősséggel végiggondolnunk. Hibának tarta­nám viszont, ha a helyzet alapo­sabb felmérése nélkül döntenénk. Ebben az ügyben tovább folynak a konzultációk, a legközelebb a jövő héten Közép-Szlovákiában kerül sor ilyen találkozóra. (tuba) KOMAROM Megszüntették a Kossuth téri piacot UJ Szó-hír Komáromban a Kossuth téri pi­ac területét tegnap már a kora reggeli óráktól a városi rendőrség emberei vigyázták. A városi képviselőtestület tegnapi hatállyal megszüntette a régi pia­cot, ugyanis annak helyén rövide­sen a vásárcsarnok parkolója lesz. Az önkormányzat a zöldségá­rusoknak a nemrégiben átadott fedett vásárcsarnok nyitott udva­rán biztosított helyet - asztalon­ként 7500 koronáért - a ruha­neműt és egyéb árut kínálóknak pedig a Duna-parton kialakított új piactéren ajánlott fel szabad terü­letet. A képviselő-testület dönté­sét az árusok zöme nem volt haj­landótudomásul venni, ezért nem vonultak át a Duna-parti piactérre. A vásárcsarnok udvarán elhelye­zett asztalok bérbevételére az ön­kormányzat két héttel ezelőtt nyil­vános árverést hirdetett meg. A több mint 70 bérbeadásra szánt asztalból alig egy tucat kelt el az éves bérletért meghatározott 7500 koronás áron. Az érdektelen­séget az asztalok feltűnően magas ára, valamint a képviselő-testület­nek az áru fajtájára és minőségére vonatkozó korlátozásai okozták. A városi rendőrség a zöldségá­rusoknak a tegnapi nap folyamán, kivételesen, díjmentesen, enge­délyezte az árusítást. A ruhaneműt, elektronikai és kozmetikai cikke­ket árusítóknak viszont megtiltotta a kirakodást, ami nem kis felhábo­rodást keltett. Tény, hogy az új Du­na-parti piactéren felkínált árusí­tás lehetőségével az árusok egyike sem élt, inkább a Kossuth téren töltötték a délelőttöt. (kosár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom