Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-15 / 62. szám, szerda

1995. március 606. BELFOLD - KÜLFÖLD Ú J SZ Ó 3 ) DRÁGULÓ POZSONYI TÖMEGKÖZLEKEDES Törzslap helyett mágneskártya TA SR-tudositás Még mindig nem született egyértelmű döntés ar­ról, hogy április elsejétől drágulnak-e vagy sem a vi­teldíjak a pozsonyi tömegközlekedésben. A Pozso­nyi Tömegközlekedési Vállalat tegnapi sajtótájé­koztatóján az inflációval és a dotációk csökkené­sével magyarázták az áremelés szükségszerűsé­gét. A tények a közlekedési vállalat mellett szól­nak: utoljára 1993 áprilisában drágult a fővárosi tömegközlekedés, azóta az infláció mértéke 36,6 százalékos volt, és az év végéig előreláthatólag 45 százalékra nő, ezzel szemben átlagosan csak 18,3 százalékkal drágulnának a viteldíjak. Ráadásul a főváros dotációja egyre csökken, sőt Pozsony 136 millió koronával tartozik a vállalatnak. Tavaly a Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalat üze­meltetési költségei 1,2 milliárd koronára rúgtak, míg a bevétele csak 1 milliárd korona volt, s ebből a vonaljegyek és bérletek vásárlásából befolyó összeg csupán 391 millió koronát tett ki. Ilyen anyagi le­hetőségek mellett a modernizáció kérdése is egyre nehezebben oldható meg. Csak az összehasonlítás kedvéért: 1994-ben még 3,2 millió koronáért tudtak megvásárolni egy korszerű villamost, az idén ugyan­ez a közlekedési eszköz 7,5 millióba kerül. Változások történnek a bérletek vásárlása te­rén, ugyanis az eddigi törzslapokat fokozatosan mágneskártyára cserélik le. Elsőként a diákokat, pontosabban a 16 év feletti középiskolásokat és egyetemistákat érinti az újítás. Ennek megfelelően az egyetemisták eddigi törzslapjai 1995. június 30­ig, míg a középiskolások esetében szeptember 30-ig vannak érvényben. Egy mágneskártya a hoz­zá való védőtokkal és fényképpel (amit helyben készítenek) együtt 150 koronába kerül majd. AZ UNG-VIDÉKI VÁROSOK ES FALVAK TARSULASANAK ÜLESE A Lykotex privatizációja ÚJ Szó-tudósítás Tizenkét polgármester részvé­telével tegnap tartotta ülését az Ung-vidéki Városok és Falvak Tár­sulása a nagykaposi városházán. Bodnár Tibor elnök, Nagykapos polgármestere vezetésével megvi­tatták a vajáni Lykotex leányválla­lat privatizációs lehetőségeit, egy regionális szemétlerakat megépí­tését,' valamint a Szlovákiai Váro­sok "és Falvak Szövetségének Eperjesen rendezendő közgyűlé­sén való részvétel kérdéseit. A Lykotex privatizációjának le­hetőségéről azért tárgyaltak, mert az üzem vezetői kérték a társulástól, hogy támogassa a leányvállalatnál dolgozó munká­sok kezdeményezését a rész­vénytársasággá alakulásról. A jelenlevő polgármesterek ezt el­fogadták, abból a megfontolás­bői, hogy ne növekedjen a régió­ban munkanélküliség. Mivel mind az Ung-vidéken, mind a Bodrogközben gondot okoz a kommunális hulladék tá­rolása, ezért fontolóra vették egy közös szemétlerakat létrehozá­sát Szentes községben. Erről előrehaladott tárgyalásokat foly­tatnak a különböző kivite­lezőkkel és érdekeltekkel. Az el­képzelés szerint a falvak bevo­násával közös kft.-ként működ­tetnék a szemétlerakatot. Az épí­téshez szükséges anyagi eszkö­zöket kölcsönből vagy értékpapír kibocsátásából kivánják előte­remteni. A kormány is a regioná­lis szemétlerakatok megépítését támogatja, amit az Ung-vidékiek szintén járható útnak találnak. Végül egyeztették álláspontju­kat, hogy milyen „csomaggal" utaznak április közepén a Szlo­vákiai Városok és Falvak Szövet­ségének Eperjesen rendezendő közgyűlésére, ahol, az előzetes hírek szerint, a kormány a leg­felsőbb szinten képviselteti ma­gát. (d. varga) EGYUTTELES Felborul a hatalmi egyensúly UJ Szó-tudósítás Az Együttélés alelnöke, Duka Zólyomi Árpád szerint a legutób­bi parlamenti ülés eseményei alátámasztották: a kormánykoa­líció folytatja a hatalom kisajátí­tását és koncentrációját. A kor­mány hatáskörének növelése a demokratikus hatalommegosz­tás három alappillére, a törvény­hozó, a végrehajtó és a bírói ha­talom közti egyensúly megbom­lásához vezet - jelentette ki. Ba­uer Edit hozzátette: - A parla­mentben történtek nemcsak a hatalom koncentrálásáról ta­núskodnak, hanem az irányítási rendszer lassú megváltoztatásá­'ról is. Felhívta a figyelmet a kor­mánypártok újonnan alkalma­zott stratégiájára is, ami abból áll, hogy a parlamenti bizottsá­gok által megvitatott törvényter­vezetek előterjesztése során olyan módosító indítványokkal élnek, amelyek megváltoztatják a jogszabálytervezetek koncep­cióját. Duka Zólyomi Árpád beszámolt az Együttélés Országos Tanácsa hétvégi üléséről, amely mindenek­előtt a mozgalom március 24-25-i kongresszusának előké­szítésével foglalkozott, s bejelen­tette azt is, hogy az ülésen meg­szüntették Gyimesi György tagsá­gát a mozgalomban. Bauer Edit egy kérdés kapcsán azon vélemé­nyének adott hangot, hogy Gyi­mesi pártja a magyar kisebbség érdekeinek képviselete helyett in­kább a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalomnak és a kormány­koalíciónak jelent majd támoga­tást. (horváth) Lengyel útadó Lengyelországban ma lép életbe az a rendelkezés, misze­rint az 1,5 tonnánál nagyobb te­herbírású külföldi teherautók és autóbuszok útadót fizetnek. A tarifák a következők: egy napra 25 zloty (közel 340 korona), egy hétre 75 zloty, egy hónapra 250 zloty és egy évre 2000 zloty. Az útadót a Lengyelországba tör­ténő belépéskor a határát­kelőhelyen kell kifizetni. TA SR ÜNNEPSÉG A Csemadok Galántai Területi Választmánya és peredi alap­szervezete a Peredi Községi Ön­kormányzattal közösen ma 16.30 órai kezdettel koszorúzá­si ünnepséget rendez az 1848­49-es szabadságharc peredi emlékművénél, majd 17.30 órai kezdettel a peredi művelődési házban ünnepi emlékműsorra kerül sor. Az ünnepségek szóno­ka Dobos László, a Magyarok Vi­lágszövetségének alelnöke. NATO-UGYBEN Clinton-Jelcin levélváltás MTI-tudósítás Bili Clinton amerikai elnök le­vélváltás keretében kívánja biz­tosítani Borisz Jelcint arról, hogy a NATO többé nem oroszellenes szövetség, kibővítése nem Moszkva elszigetelésére irányul. A The New York Times tegnapi értesülése szerint a levélváltás­ra a következő tíz napon belül ­még Warren Christopher és Andrej Kozirev genfi találkozója előtt - sor kerülhet. Hivatalos forrásokból közöl­ték a lappal, hogy a cél: meggyőzni Oroszországot arról, hogy a NATO szuperhatalomnak tekinti, és kész különleges pár­beszédet folytatni vele a bizton­sági kérdésekről. - Fontos tényező, hogy a szö­vetség kibővítésével párhuza­mosan új viszony épüljön ki a NATO és Oroszország között ­mondta egy washingtoni kor­mánytisztviselő. Cserébe azt várják Borisz Jelcintől, hogy ki­fejtse Moszkva „nem ellenséges beállítottságú elképzelését" a stratégiai viszonyról. A források szerint a levélváltás egyúttal arra is szolgálhat, hogy elhárítsa az útból az amerikai el­nök moszkvai látogatását aka­dályozó problémákat. A Fehér Ház mindmáig nem kötelezte el magát a május kilencedikére, a győzelem napjának évfordulójá­ra szóló moszkvai meghívó elfoga­dása mellett, de míg korábban Bili Clinton tanácsadói azt hí­resztelték, hogy az elnök nem akar májusban utazni, most már azt mondják: még mindig fennáll a májusi látogatás lehetősége, ha Borisz Jelcin kész jelentős en­gedményeket tenni. A The New York Times értesü­lése szerint mind a NATO-bővi­tés, mind az atommegállapodás kiemelt helyen szerepel majd a március 21-22-i genfi külügymi­niszteri találkozón. DU DAJEV NYIL AT K OZATA Bosszúra készülnek a csecsenek Dzsohar Dudajev csecsen el­nök egy moszkvai lapban teg­nap megjelent nyilatkozatában bosszúval fenyegette meg a cse­csenföldi akció orosz felelőseit, és terrorakciókat helyezett kilá­tásba Oroszország területén. Dudajev a Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva a háború kiterjesztéséről beszélt az orosz területekre, és közölte, hogy „a bombázásokban életüket vesz­tett gyermekek és szülők meg­bosszulására halálbrigádok ala­kulnak". - Amint ezek az egységek be­szivárognak az orosz városokba, ártatlan emberek is áldozatul eshetnek akcióiknak. Ismerjük a békés csecsenek ezreinek ha­láláért felelős személyek tartóz­kodási helyét, és szervezetten akarunk fellépni - jelentette ki Dudajev. A lap tudósítójának sikerült a rendőrség és a titkosszolgálat által keresett Dudajevvel talál­koznia. Ennek kapcsán a Kom­szomolszkaja Pravda felvetette: esetleg azért nem tudják Duda­jevet elfogni, mivel nem is akar­ják. Dudajev szavaiból kiderült, hogy az őt keresők tudják, hogy hol jár, ugyanis mindig erősöd nek a támadások az adott tele­pülés ellen, amikor ott tartózko­dik. Elmondta, hogy grozniji há­zában járva az utána nyomozók elvitték személyes irattárát, illet­ve díszegyenruháját. Dudajev az interjúban kifejtet­te: nem a katonai, hanem az orosz politikai vezetés hozta a döntést Csecsenföld felfegyverzé­séről. Hatalmának megdöntése érdekében Moszkva 150 milliárd rubelt és 500 millió dollárt költött az ellenzékre, s ennek nagy ré­szét fegyvervásárlásra fordítot­ták. Dudajev állítása szerint eze­ket a fegyvereket később ők sze­rezték meg. Mi, több, az orosz hadseregtől is vásároltak a hábo­rú alatt fegyvereket, illetve zsák­mányoltak harci eszközöket, és jelenleg is van mivel harcolniuk. Engedetlen orosz tábornokok A Borisz Gromov orosz védelmi miniszterhelyetteshez hű táborno­kok és a főtisztek mintegy tíz fős csoportja hétfő óta nem hagyja el hivatali helyiségeit - jelentette tegnap az AFP. Borisz Jelcin febru­árban - miniszterhelyettesi rangja meghagyásával - külügyminiszté­riumi „katonai szakértővé" nevez­te ki Gromovot, a hadseregben igen népszerű, egykori afganisztá­ni parancsnokot. Gromov több íz­ben értelmetlennek minősítette a csecsenföldi háborút, és nyíltan összeütközésbe került Pavel Gra­csov védelmi miniszterrel. Gracsov pénteken utasította Gromovot és vezérkarát hivatali he­lyiségeik kiürítésére, s irattárát már el is szállította. Gromov szerint azonban Gracsov az elnöki határo­zattól eltérő értelemben, pusztán személyes bosszúból cselekedett., Gromov a hét vége óta laká­sában tartózkodik, ám közvet­len munkatársai megtagadják Gracsov utasításának a végre­hajtását, amíg ez a kérdés meg­nyugtató megoldást nem nyer ­közölte telefonon az egyik enge­detlen főtiszt, Pantyelejev ezre­des az AFP tudósítójával. ALGERIA Diplomaták halálos fenyegetése MTI-hír Algéria londoni nagykövetsé­ge levelet kapott, amelyben megfenyegették a diplomatá­kat: halál vár rájuk, ha nem szüntetik be az Algeria News című kiadvány megjelentetését - közölte az Al Hajat című, Lon­donban szerkesztett arab nyelvű lap, egy magát megne­vezni nem kívánó algériai sze­mélyiségre hivatkozva. A fenye­gető levelet angol nyelven fogal­mazták, és egy bizonyos Abu Omar írta alá - „az Európában élő algériai közösség" nevében. A törvényen kívül helyezett Isz­lám Üdvfront (FIS) közölte, hogy Londonban és más európai fővá­rosokban is olyan akciótól tarta­nak, amely maga után vonná a FIS szimpatizánsai elleni kam­pányt. Az Iszlgm Üdvfront azt állít­ja magáról, hogy európai tevé­kenységét a törvényes keretek kö­zött folytatja. Figyelmeztet viszont arra, hogy számos csoport a tör­vényt áthágva tevékenykedik, és segíti az Algériában működő fegy­veres csoportokat. Az algériai tit­kosszolgálat nem egy ilyen cso­portba beépült, és például a belgi­umi „iszlámisták" elleni fellépés is az algériai biztonsági erők köz­reműködésével történt. MAR MA KAPHATÓ A i/asárnap A tartalomból: • Ha nincs klub - alapíta­ni kell Vas Gyula riportja a po­zsonyi bölcsészhallgatók klubjáról, a PIJÁK-ról • A legnagyobb magyar bibliográfus Lacza Tihamér Szinnyei Józsefre emlékezik • Egy pohár víz: Lelki leltár Dusza István tárcasoro­zatának következő része • Mohi, a szükségtelen rossz P. Vonyik Erzsébet be­szélgetése Ľubica Trubí­niovával, a Greenpeace szlovákiai vezetőjével i Sétarepülés? Péterfi Szonya riportja a légi mentőszolgálatról I Magánbolero Szabó G. László beszélge­tése Ladányi Andreával i A tápióbicskei csata hőse Miklós Dénes írása Szini Sebő Alajosról, Kossuth alezredeséről i Rejtélyes látomások I Koldustarisznyával Zsigárdi László interjúja Ivan Hargašsal, a Szlo­vák Testkultúra Szövet­ség elnökével I Magazinunk sok érde­kességgel, részletes té­vé- és rádióműsor-mel­léklettel Sorsoltunk Tegnap , délután Miklósi Péter, a VASÁRNAP vezető szerkesztője közjegyző jelen­létében húzta ki annak a há­rom szerencsés nyertesnek a nevét, akik a BÖNGÉSZŐ című játékunkban ezer, illet­ve öt-ötszáz koronás juta­lomban részesülnek. Ezer koronát nyert.: Bányász Ida, Lice 124. (Rozsnyói járás). Ötszáz koronát küldünk Li­zák Évának, Nagyszelmenc 95. (Tőketerebesi járás) és Varga Ferencnek, Rúbanis­ko 1-18., Losonc. A nyerteseknek gratulá­lunk, a pénzt postán küldjük el. A helyes megfejtés: 1843­ban. Ne feledjék! A ma megje­lenő Vasárnapban folytató­dik a BÖNGÉSZŐ című já­ték. KÖZEL-KELETI RENDEZES Christopher és Major is segédkezik MTI-hírek Warren Christopher amerikai külügyminiszter és Hafez Asszad szíriai elnök tegnap dél­után Damaszkuszban két órán át tárgyalt a Golán-fennsíkon fo­ganatosítandó biztonsági garan­ciákkal kapcsolatos izraeli és szíriai elképzelésekről és javas­latokról - közölték jól értesült források a szíriai fővárosban. Egy amerikai tisztségviselő szerint Christopher közvetítésé­vel első ízben kerültek terítékre ilyen magas szinten és részle­tekbe menően biztonsági kérdé­sek. A külügyminiszter célja, hogy előkészítse a terepet a két fél közvetlen tárgyalásaihoz. Ta­valy decemberben Washington­ban Szíria és Izrael vezérkari főnökei cseréltek véleményt, de a találkozónak nem volt folytatá­sa. Christopher 24 órán belül tért vissza Damaszkuszba, ahol hétfőn öt órán át tárgyalt Asszad­dal, a megbeszélések eredménye­iről pedig tegnap reggel tájékoz­tatta Jichak Rabin izraeli kor­mányfőt. John Major brit kormányfő is a térségben tartózkodik. Tegnap Gá­zában járt, s országa támogatásá­tól biztosította Jasszer Arafat PFSZ­vezetőt. Azt hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a törvényesség a demokratikus társadalmakban. - Lehetőségeinkhez képest tá­mogatjuk a palesztin rendőrséget a kiképzés terén, s felszerelést is adunk - mondta Major, aki 50 rendőrautót adott át a paleszti­noknak. A kormányfő egyúttal brit know-how-t ígért az egészségügy, az infrastruktúra és a közigazga­tás területén. Majort sok üzletem­ber is elkísérte Gázába, személyé­ben az autonómia életbe lépése óta európai kormányfő először lá­togatott az övezetbe. A két politikus részt vett palesz­tin és brit üzletemberek találkozó­ján is, amelyet a palesztin gazda­ság fejlesztése érdekében hívtak össze. London a következő három évben 120 miiiió dollárnyi segélyt ígért a palesztinoknak azon a 100 millió dolláron túl, amelyet Nagy­Britannia az Európai Unión keresz­tül nyújt. Arafat a palesztin termékek közvetlen importjának elfogadá­sára kérte az Európai Uniót, és Major megígérte, hogy továbbítja a kérést európai partnereinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom