Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-14 / 61. szám, kedd

1995. március 594. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 ) Clinton-levél Mečiarnak Tudjman pálfordulása után Milosevicsen a sor Nemzetközi diplomáciai körökben nagy megkönnyebbü­lést váltott kl Franjo Tudjman horvát elnöknek az a dön­tése, hogy megmásítja vlsszavonhatalannak mondott határozatát és engedélyezi az ENSZ-erők Horvátország­ban maradását. Lényegében véve most másodlagos Je­lentőségű az a kérdés, hogy meddig, milyen megbízatás­sal maradhatnak a kéksisakosok, a lényeg az, hogy ma­radhatnak, s ezzel elhárult vagy legalább elodázódott az újabb szerb-horvát háború veszélye. TA SR-hí r Vladimír Mečiar kormányfő tegnap Pozsonyban fogadta The­odor Russelt, az. USA rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövetét, aki átadta neki Bili Clintonnak, az Egyesült Államok elnökének levelét. A levélben többek között az áll, hogy Holbrooke úr, külügymi­niszter-helyettes és Fried úr, a Nemzetbiztonsági Tanács mun­katársa tájékoztatta az amerikai elnököt a szlovák kormányfővel, illetve a kormány tagjaival ez év február 23-án és 24-én folytatott hasznos beszélgetésről, és a le­vél írója nagyra értékeli, hogy a szlovák kormányfő lehetővé tet­te e tartalmas találkozó létrejöt­i tét. Az amerikai elnök hangsúlyoz­' ' za továbbá, hogy támogatja Szlo­vákia politikai céljait, az atlanti közösségekbe való integrálódási törekvéseit. Szerinte e célok a szlovákiai demokrácia megerősí­tését szolgálják, éspedig a nem­zetiségek közötti konstruktív kapcsolatok révén, az alkotmá­nyosság megtartásával, a médi­ák függetlenségével, a piacgaz­dasági reformok, beleértve a pri­vatizálás végrehajtásával, illetve a szomszédos országokkal való együttműködés fejlesztésével. A levél leszögezi, hogy ennek alap­Peter Weiss, a DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJÁNAK elnöke szerint Ján Ľupták, a Munkásszö­vetség elnöke kétségbevonja a kormány programnyilatkozatát, amelynek külpolitikai része ki­mondja: Szlovákia stratégiai céljá­nak az Európai Unióhoz és a NATO­hoz való csatlakozást tekinti. We­iss sajnálkozva szólt Jozef Kalman miniszeterelnök-helyettesről, aki a Munkásszövetség színeiben a kor­mány EU-hoz való integrációval foglalkozó bizottságát felügyeli, és így két malomkő között őrlődik. A DBP elnöke nagyra értékelte az ENSZ koppenhágai Szociális Világ­konferenciáját, mivel egyetért az­zal a nézettel, hogy a világ országai közti áthidalhatatlan gazdasági és szociális különbségek kérdését meg kell oldani. Weiss szkizofréni­ára utaló jelnek tekintette, hogy Jo­zef Kalman munkásszövetségi mi­niszterelnök-helyettes Koppenhá­gában szintén nagyra becsülte a nincstelenség, a munkanélküli­ség, a szociális kirekesztettség fel­számolására irányuló nemzetközi összefogást, míg Ján Lupták ­szinte ugyanabban az időpontban - a munkáspártok besztercebá­nyai világtalálkozóján leki­csinylően nyilatkozottá csúcstalál­kozóról. A Demokratikus Baloldal Pártja ján Szlovákiának jelenleg sokkal nagyobbak a lehetőségei, mint eddig bármikor is voltak az euró­pai népek közötti helyzetének megszilárdítására. „Örömmel fogadtam a hírt, hogy a Magyarországgal való alapszerződés megkötésére tö­rekszik. Nagy hatást tettek rám az Ön és Horn Gyula magyar kormányfő általi kezdeménye­zések, amelyeket a mielőbbi megállapodás érdekében fejtet­tek ki. A közép-európai meg nem értés és feszültség poten­ciális forrásainak megoldása e térség stabilitásának és az eu­rópai integráció jövőjének leg­fontosabb feltétele. Jóakarattal és fokozott erőfeszítéssel csakhamar jelentős siker ér­hető el, és ehhez sok sikert kí­vánok önnek" - tartalmazza a levél, majd azzal folytatja, hogy az integrált Európa és intézmé­nyeinek bővítése egyetlen or­szág ellen sem irányul. A NATO bővítésének folyamata párhu­zamosan zajlik majd a demok­ratikus Oroszország és a bővülő NATO közötti kapcsola­tok elmélyítésével. Az amerikai elnök pedig végezetül afelől biz­tosította a szlovák kormányfőt, hogy a demokratikus és a refor­mok útján haladó Szlovákia to­vábbra is élvezni fogja az Egye­sült Államok támogatását. és a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt közös levélben tudatta Paulin Greennel, az Európa Parlament szocialista frakciójának elnökével, hogy támogatják a mohi atom­erőmű befejezését - tájékozta­tott a továbbiakban. Rámutatott: Mohi mielőbbi üzembe helyezését egyebek között a bősi vízi erőmű áramtermelésének kiesése is in­dokolja, amire nem Szlovákia hi­bájából került sor. (horváth) A DEMOKRATA PÁRT szerint a parlament 5. ülése egyértelműen megerősítette a párt- és koalíciós érdekek társadalmi érdekek fölé helyezésének gyakorlatát - hang­súlyozta a DP tegnapi pozsonyi saj­tóértekezletén Koloman Prónay pártalelnök. Példaként említette a közmunkaügyi minisztérium szük­ségtelen létrehozását, az állami tit­károk jogkörének bővítését, a Nemzeti vagyonalap „botrányos" költségvetésének jóváhagyását és a községek és városok költségve­tésének megkurtítását. A DP szerint a koalíció folytatja az államfő feladatkörének szűkíté­sét. Hiszen csakis így értelmez­hető az a lépés, hogy megvonták a köztársasági elnöktől némely köz­ponti hivatali vezető kinevezését, így értelmezhetők a kormány al­kotmánybíróság elleni lépései stb. Újvidéki tudósítás Kutatás tárgya lesz majd egykor, hogy mi késztette a horvát elnököt a pálfordulás­ra: a nemzetközi nyomás, vagy talán hagyta magát „megvesztegetni", esetleg en­gedett a zsarolásnak? Belg­rád egyáltalán nem lepődött meg a váratlan fordulaton, ahogy a Tanjug- kommentáto­ra írja, „nyugpdtan és megle­petés nélkül" fogadta a hírt, mintha ez lenne a legtermé­szetesebb kibontakozás. Át­látszó politikai játék volt az egész, állítja a már említett hírügynökség, amely nem más, mint Tudjman játéka az UNPROFOR-ral, a nemzetközi közösséggel, egyszóval egy taktikai manőver, amelynek az volt a célja, hogy újabb en­gedélyeket csikarjon ki. Ha ez állt mögötte, akkor Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyminiszter nyi­latkozatainak idézése után ­amelyeket úgy értelmez, hogy Washingtonban ingerültséget vált ki Budapest „obstrukció­ja" - a lap külpolitikai rovatve­zetője azt írja, hogy a szigorú amerikai figyelmeztetés elle­nére Magyarország tárgyalásai szomszédaival az alap­szerződésről, úgy tűnik, zsák­utcába jutottak. Kovács László külügyminiszter és Horn Gyula miniszterelnök ér­telmetlenül körhintában forog Budapest és a környező orszá­gok között, nem azért, hogy feloldja a válságot, hanem hogy meggyőzze a Nyugatot Tudjman célhoz ért. Elérte azt, hogy az UNPROFOR hor­vát területen megszűnik, he­lyette nemzetközi csapatok foglalnak állást a horvát­szerb és a horvát-bosnyák ha­táron. Érdekes, hogy Belgrád­ban elmaradt a szokásos há­borgás, a hűvös fogadtatást nemtetszésként, de egyszers­mind belenyugvásként és egy kissé megkönnyebbülésként is értelmezhetjük. Most Milosevicsnek kellene bizonyítania. Klaus Kinkéi né­met külügyminiszter szerint Jelcin orosz elnöknek nyo­mást kell gyakorolnia Milose­vicsre, hogy ismerje el Horvát­országot és Boszniát a nem­zetközi határok között. A tör­téntek után Milosevics aligha tudja következmények nélkül megkerülni ezt a kérdést. GYARMATI JÓZSEF Magyarország jószándékáról. Szlovákia alkotmánya nem fo­gadja el a nemzetközi egyez­mények elsőbbségét a belső törvénykezéssel szemben, Szlovákiától Magyarország a nemzetközi egyezmények ér­vényesítését kéri. Romániával szemben, ahol az alkotmány szerint a nemzetközi szabályo­zás előbbrevaló, Magyaror­szág nem zavartatva magát megváltoztatta lapját és olyan különleges jogokat próbált ki­kényszeríteni a magyar ki­sebbség számára, amelyeket semmiféle nemzetközi egyez­mény nem fogad el - véleke­dik a lap. A legnagyobb példányszá­NICKELSDORF 9 óra várás MTI-hír A magyar-osztrák hatá­ron Nickelsdorfnál (Miklós­halma) tegnapra virradóan kilenc órát kellett várakozni­uk a személyautóknak, mire beléphettek Ausztriába. A torlódást az okozta, hogy az osztrák vámőrség - első íz­ben és próbajelleggel - az Európai Unió külső határai­nak szigorú ellenőrzését előíró schengeni egyez­ménynek megfelelően el­lenőrizte a belépő járműve­ket. A Bécs és Budapest kö­zötti legforgalmasabb határ­állomáson, Nickelsdorfnál az osztrák vámosok minden útlevelet ellenőriztek, és min­den egyes csomagot átvizs­gáltak. A nem az EU-hoz tar­tozó országok állampolgárai esetében az útleveleket a bécsi belügyminisztériumon keresztül ellenőrizték, de mi­vel a központi számítógép­nek még nincs kihelyezett terminálja, minden esetben külön-külön telefonáltak. Már előző nap is 3-4 órás várakozási idő alakult ki. A helyzet tegnap reggel 8 óra­kor normalizálódott, miután az osztrák hatóságok lezár­ták a próbatesztet. mú román napilap, az Eveni­mentul Zilei „Új bécsi dön­tés?" címmel vezércikkben foglalkozik az Európai Unió ve­zetői által Romániához inté­zett, az alapszerződés márci­us 20. előtti megkötését sür­gető levelével. Az 1940. évi döntésben Romániával szem­ben igazságtalanságot követ­tek el egy másik ország, Ma­gyarország javára. Ezúttal olyan arbitrázsról van szó, amelyben a két országot arra akarják kötelezni, hogy legye­nek barátok. Ez azonban nem változtat azon, hogy ez is kí­vülről jövő kényszerítést je­lent. A nagy nyomás hatásárá a két ország aláírhatja az alapszerződést, de ez nem je­lenti, hogy automatikusan jó­szomszédi kapcsolat jön létre. Nincs kizárva az sem, hogy ez a hamis megbékélés még veszélyesebb lesz, mint az ed­dig zajlott őszinte veszekedés ­írja a lap. (MTI) Kommunista nosztalgiázás MTI-hír Az orosz kommunisták szerint márcsak kis időt kell várni arra, hogy a volt Szovjetunió területén élő népek érvénytelenítsék az egy­kori állam felbomlását eldöntő, 1991-es minszki egyezményt. Gen­nagyij, Zjuganov, az Orosz Kommu­nista Párt főtitkára ezt az ukrán testvérpárt múlt hétvégi kong­resszusa után rendezett kijevi saj­tóértekezleten hangoztatta. Zjuganov példamutatónak ne­vezte azt a határozottságot, ahogy az ukrán kommunisták kiálltak a hatalmon levő „elnyomó burzsoá­zia" ellen. A politikus arra szólította fel a baloldali érzelmű ukrajnai pol­gárokat, hogy a törvények betartá­sával igyekezzenek szorosabbra fűzni kapcsolatrendszerüket a volt szovjet tagköztársaságok kommu­nistáival. - Még nagyon sok problémát kell megoldani, ellentmondásos időkre kell számítani, de éltessen minket az a tudat, hogy az egykori összeesküvők, Kravcsuk ukrán el­nök és Suskevics fehérorosz parla­menti elnök már nincs hatalmon és a harmadiknak (Jelcinnek - a szerk. megj.) sincs már sok hátra ­fűzte hozzá. Christopher újra Damaszkuszban MTI-hír Warren Christopher amerikai külügyminiszter ma visszatér Da­maszkuszba, miután hétfőn „igen kedvező" tárgyalásokat folytatott Hafez Asszad szíriai elnökkel - kö­zölte a szíriai fővárosban egy név­telenségbe burkolózó amerikai tisztségviselő. Az amerikai külügy­miniszer tegnap Amman után Jeruzsálemben tárgyalt. Jelcin szabadságol Borisz Jelcin elnök az idén is két részletben veszi ki szabadságát és március 27-én két hétre távo­zik Moszkvából. A tervek szerint vonattal délre utazik, és Rjazany, illetve a doni Rasztov érintésével az ismert gyógyüdülőhelyre, Kisz­lovodszkba látogat, ahol hosszabb időt tölt, majd Szocsi­ban, illetve környékén pihen. Ezt Kreml-beli jól értesült forrásokra hivatkozva közölte hétfőn az orosz állami hírügynökség. Jelcin, aki ta­valy augusztusi szabadsága alatt hajóval a volgai városokat kereste fel, ezúttal a dél-orosz területekre látogat. A kiszlovodszki, illetve szocsi tartózkodást az elnök való­színűleg egy gyógyító-frissítő kúrá­val is egybeköti. MTI PÁRTSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ L ROMÁN LAPOK AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL A hamis megbékélésnél jobb az őszinte civakodás „Amerika elveszti türelmét: Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy kösse meg az alapszerződéseket Ro­mániával és Szlovákiával. Bili Clinton: Szerződések hiá­nyában a NATO-ba való belépés akadémikus kérdés ma­rad": ez a címegyüttes indulóanyagként szerepel a te­kintélyes bukaresti Adevarul tegnapi számában. EMBERI JOGOK: ÉSZAK-DÉL KONFLIKTU S S A Nyugat szót emel, ha neki előnyös Uj formát öltött az észak-dél konfliktus az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságában. A fejlődő országok mind gyakrabban tagadják meg a fejlett országok küldöttsé­gei által beterjesztett határozati javaslatok támoga­tását, és az emberi jogok érvényesítésével szemben a gazdasági fejlődés elősegítését helyezik előtérbe. MTI-hír A DPA értékelése szerint a fejlődő országok ezzel rész­ben az emberi jogok elleni hazai vétségekről igyekez­nek elterelni a figyelmet, másrészről azt juttatják kife­jezésre, hogy a nyugati or­szágok részéről „elnyomott­nak" érzik magukat. Leg­alábbis így vélekedett a . bi­zottságban helyet foglaló né­met küldöttség vezetője, Gerhart Baum volt bonni bel­ügyminiszter. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a nyugat­európai országok mellett az Európai Unió gyakorlatilag él­vezi szinte minden egykori keleti tömbbeli ország támo­gatását is. Az olyan országok, mint Kubá és India az elmúlt he­tekben sikeresen játszották ki a fejlődő országok sértődött­ségének kártyáját, és ily mó­don nem egy határozat elfo­gadását sikerült elodázniok. Nem egy fejlődő országbeli küldöttség megdorgálta a nyugati államokat amiatt, hogy - szerintük - destabili­zálni akarják a fejlődő orszá­gok kormányait. így például egy Kínát elítélő határozati javaslat elfogadása azon bu­kott meg, hogy a fejlődő or­szágok, mégpedig elsősor­ban az afrikaiak és a dél­amerikaiak, támogatták Pe­kinget. A kínai küldöttség ve­zetője pedig röviddel a sza­vazás előtt úgy jellemezte a határozati javaslatot, mint „a Nyugat új kereszteshadjáratát a fejlődő országok ellen ". Hasonlóképpen elutasítás­ra talált a bizottságban az a határozati javaslat, amely el­ítélte volna Nigériát az önké­nyes kivégzések, a kínzások és a kormányt bíráló médiák elnyomása miatt. Az afrikai országok tömbje egységesen a határozati javaslat ellen szavazott. Számukra ugyanis - jegyzi meg a DPA - a szoli­daritás nyilvánvalóan fonto­sabbnak bizonyult, mint az emberi jogok tiszteletben tartása. Az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottságában a fejlődő orszá­gok elsősorban azt vetik az iparilag fejlett államok sze­mére, hogy szelektív gyakor­latot folytatnak, csak akkor teszik szóvá az emberi jogok megsértését, amikor ebből előny származhat rájuk. A német küldöttség vezetője beismerte, hogy ez a szemre­hányás legalább részben igaz. Szavai szerint a nyugati országok talán „túlságosan kevéssé önkritikusak". Való igaz, hogy Genfben egyetlen európai ország sem kifogá­solta az emberi jogok töme­ges megsértését Törökor­szágban. Az Egyesült Álla­mok pedig megakadályozta, hogy a bizottság egyér­telműen elítélje Kolumbiát. Az izraeli látoga tásra érkezett John Majort Jicchak Rabin kormányfőknek ki­járó pompával üdvözölte rezidenziájának rózsakertjében. A mintegy 30 brit vállalkozó társaságában érkezett brit politikus Jeruzsálemben egy szeminá­riumot nyitott meg izraeli és brit üzletemberek számára. Major ma Gázába látogat, ahol találkozik Jasszer Arafattal..

Next

/
Oldalképek
Tartalom