Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-13 / 60. szám, hétfő

1995. március 13. VÉLEMÉNY - DOKUMENTUM ÚJ sz

ó [a] VÉGET ÉRT A KALLIGRAM BEMUTATKOZASA BECSBEN Jóleső' érzéssel Az osztrák televízió is kivonult az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének székházába, hogy tájékoztasson a Kalligram Kiadó bécsi bemutatkozásának és Csörgő Zsuzsa csallóközi festőművész kiállításának múlt heti záróaktusáról. A kamera szinte teljes egészében rögzítette azt a bevezető kultúrműsort, amellyel a dunaszerdahelyiek tisztelték meg a résztvevőket. Nagy Cecília tanítónő szavalata, Neczli Alexandra diáklány népviseletben előadott népdalcsokra és a pozsonyi konzervatórium magyarországi növendékének, Remitzky Zsuzsának a gitárján életre kelő Mozart-variáció láthatóan megfogta, igazi élményt adva, a maroknyi hallgatóságot. Népek, kultúrák közötti öröklött ellentétek és előítéletek természetrajzának ráébresztő feltárásában, a közvetítésben összegezte Deák Ernő, a szövetség elnöke az egy hónapos szlovákiai magyar szellemi-érzelmi jelenlét közös hozadékát. Az érdekek megütközését kísérő feszültség szikrapattanásai ugyanis a szomszéd országbeli székház falai közé is elértek. Bizonyos szlovák körök rosszallásuknak adtak kifejezést a képkiállítás „témája" miatt. Deák Ernő elmondta, hogy albumot kapott ajándékba, amely azt hivatott dokumentálni, hogy a bősi vízi erőmű miként járul hozzá a csallóközi táj kiességének megőrzéséhez. Közös felelősségre, a demokratikus értékóvásra figyelmeztetett a Kalligram kezdeményezte irodalmi felolvasóest. Wolfgang Kraus Jövőnk Európa című, a kiadó gondozásában magyarul és szlovákul megjelent könyvének német eredetijéből olvasott fel szemelvényeket a szlovák kiadás fordítója, Alma Münzová asszony. A német nyelv és beszéd pozsonyi ízeit élvezettel fogadó bécsieknek a neves osztrák kultúrtörténész és esszéíró kötetéből azokat a gondolatokat idézte, amelyek az európai politikai megosztottság utáni gondok orvoslását szolgálják, a kölcsönös szellemi értékgazdagítást szorgalmazva. Személyesen is méltatta a szerzőnek a közép-európai szellemi megújhodáshoz nyújtott segítségét. Mintha csak visszhangra talált volna Wolfgang Krausnak a közös önmegismerésre, a hibák szemléletes felismerésére ösztönző igyekezete Grendel Lajos És eljő az ő országa címmel készülő regényének motívumaiban. A szerző által felolvasott rövid részlet a rendszerváltás előtti és utáni közép-európai értelmiségi magatartás írói látleletét villantotta fel. Ebben az értelmiségi, közösségi önszembesülésben a maga gyarlóságaival és erényeivel úgy látszik, mindenki benne van. A kötetlen - hidegbüfé körüli - társalgás fűzte tovább az est gondolatainak fonalát. Távozáskor szinte fájó érzés volt látni, ahogy leürítik a könyvtárlót, és a hófehér falak Csörgő Zsuzsa önálló életet élő képeitől megfosztva egyszerre valahogy sivárak lettek. Jóleső érzés arra gondolni, hogy a bécsi bemutatkozás nyomot hagyott a lélek belső tartományaiban. (kiss) Állásfoglalások a szlovák-magyar alapszerződésről Magyar Polgári Párt: Az európai stabilitás és integráció fontos követelménye, hogy a közép«urópai államok az egymás közötti problémáikat közösen, a kölcsönös bizalmat, egyetértést és megbékélést erősítve oldják meg. Az elmúlt hónapokban Szlovákia és Magyarország rendezett kapcsolatának egyik alapfeltételévé vált, hogy a két ország megkösse az alapszerződést. Ennek fontos sarkköve, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés az európai normáknak és megállapodásoknak megfelelően rendeződjék, mint ahogy az is, hogy a két ország viszonya az európai államközi kapcsolatok normarendszerébe illeszkedjék. A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya áttekintette és megvitatta az alapszerződés kapcsán kialakult helyzetet, és aggodalmának ad hangot, hogy lassan és nehézkesen haladnak a tárgyalások, szinte a reménye is elveszett annak, hogy a kitűzött határidőig megkössék az alapszerződést. Ennek komoly kihatása lehet az európai stabilitási folyamatra és a két államnak az európai intézményekhez fűződő kapcsolatára. Meggyőződésünk, hogy kellő politikai akarattal a mai helyzetben is lehet jó alapszerződést kötni. Ahhoz, hogy ez megszülethessen, az alapszerződésnek négy fontos követelménynek kell megfelelnie: 1. Az alapszerződés nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részének konkrét formában kell rögzítenie a kisebbség minél szélesebb körű oktatási, kulturális és egyéb intézményrendszerét. 2. Jogi normaként kell az egyes országok jogrendjébe beépülniük mindazoknak a nemzetközi egyezményeknek, szerződéseknek és ajánlásoknak, amelyek a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozzák nemzetközi szinten. Különös tekintettel az ET 1201/1993. sz. ajánlására, az EBEÉ koppenhágai dokumentumára és az ENSZ 135/47. sz. Nyilatkozatára. Azokban a pontokban, amelyekben más-más értelmezése lehetséges a nemzetközi dokumentumoknak, az alapszerződésnek egyértelmű és közös értelmezést kell megfogalmaznia. 3. Elengedhetetlen követelménynek tartjuk, hogy a határokon átnyúló regionális együttműködés szerepeljen a szerződésben, hiszen csak így lehet elejét venni annak a meglepő és érthetetlen bizalmatlanságnak, amely ma a szlovákiai politikai közéletet jellemzi a regionális együttműködéssel és az eurorégiókkal kapcsolatban. 4. Fontos követelménynek tekintjük, hogy egy kölcsönösen elismert nemzetközi ellenőrzési mechanizmus alakuljon ki a szerződés maradéktalan betartásának ellenőrzésére, hiszen a Párizsban megkötendő Európai Stabilitási Egyeímény csak ennek révén érheti el eredeti célkitűzését. Kérjük a szlovák kormányt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a fenti követelményeknek megfeleljen a megkötendő alapszerződés. Ezzel elhárulna annak akadálya, hogy Szlovákia és Magyarország jő és gyümölcsöző kapcsolatokat alakítson ki egymással, valamint hog;' a Magyarországon élő szlovák nemzeti kisebbség és a Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzete rendeződjék. Léva, 1995. március 11. Együttélés: Az Együttélés programjához híven mind Szlovákia és Magyarország, mind a szlovák nemzet és a magyar nemzet közötti rendezett kapcsolatok híve. Közép-Európa politikai és társadalmi átalakulásának folyamatossága, valamint az európai stabilitás megkívánja, hogy a szlovák-magyar viszonyt az őszinteség, a kiegyezésre való törekvés és a megbékélés szelleme hassa át. Az európai integrációs folyamatban ezt a két ország közötti alapszerződés megkötése jelképezi. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a két nemzet közötti kapcsolatok hozzájáruljanak az európai integrációs folyamathoz. Ennek érdekében csak olyan alapszerződést szabad kötni, amely az európai normákból és szokásokból indul ki: tiszteletben tartja a helsinki záróokmány összes alapelvét, széles körű, minden területre kiterjedő regionális együttműködés lehetőségét teremti meg a két ország között, lehetővé teszi az országhatár két oldalán fekvő rokon helyzetű községek és régiók határon átnyúló együttműködését. - A két ország közötti együttműködés és az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódás megköveteli, hogy mind a két ország kölcsönös, szerződéses kötelezettséget vállaljon jogrendjének összehangolására, különös tekintettel a közigazgatás demokratizálására az Európai Önkormányzati Charta szellemében, a szubszidiaritás elvének gyakorlati érvényesítésével. A nemzeti kisebbségi kérdés folyamatos megoldása érdekében kölcsönösen kötelezzék magukat az EBEÉ koppenhágai találkozóján, 1990. június 29-én rögzített elveknek és az ET PKGY 1201-es ajánlásának jogrendjükbe' való maradéktalan beépítésére, valamint az ENSZ-nek a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogáról szóló nyilatkozatában rögzített elvek jogi minimumként való elfogadására. Ezen nemzetközileg elfogadott dokumentumok szellemében írják alá és ratifikálják a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Meggyőződésünk, hogy csak az ezt tartalmazó alapszerződés, valamint a benne foglaltak ellenőrzése fogja a két nemzet és a két ország jó viszonyát, kölcsönös bizalmát erősíteni. Ez a feltétele annak, hogy a kárpát-medencei térség részévé váljon az európai stabilitási és integrációs folyamatnak, különben csak akadálya lenne ennek az összeurópai törekvésnek. Javasoljuk, hogy az alapszerződés rögzítse, hogy Szlovákia az Európa Tanács ajánlásaival összhangban helyezze hatályon kívül az 1945-öt követő kollektív bűnösség elvének és a beneši dekrétumoknak emberi jogokat sértő intézkedéseit, ezek diszkriminatív elemeit a szlovákiai magyarság összefüggésében. Kalász, 1995. március 11. J ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT L INTERNACIONALIZÁLNÁK A CENZÚRÁT. A hét első felében viszonylag csekély, sőt azt is mondhatnánk, hogy minimális lelkiismeret-furdalást váltott ki a cseh állampolgárokban, hogy a sziovák sajtó egy részében, illetve az SZK hivatalos helyein kifogásolták néhány szlovákiai máskéntgondolkodó (értsd ezen: a kormány irányvonalától eltérően gondolkodó) személy szerepeltetését a Cseh Televízióban. Mjartan szlovák nagykövet diplomáciai lépéseket is tett az ügyben, és ez sok mindent elárul arról is, hogy mit várhatunk kormányunk tájékoztatási politikájától. A nyilván a külügyminisztérium, sőt feltehetően a Mečiarmozgalom központi irodája utasítására tett nagyköveti lépésről csak egyvalami jut az ember eszébe: az az időszak, amikor a tömegtájékoztatást - legalábbis az alapelveket illetően - nem Prágából, nem Budapestről, nem Varsóból vagy Szófiából irányították az adott országban, hanem Moszkvából. A cenzúra tehát nemzetközivé vált, így amelyik disszidens nemkívánatos személy volt Magyarországon, Csehszlovákiában vagy Lengyelországban, azt az egész lágerben persona non gratának minősítették. így az olyan személyiségekről, mint Václav Havel, Lech Walesa, Konrád György „táborszerte" hallgatni illett. Vagy ha szó esett róluk, az a szó csak mélységesen elítélő lehetett. Szlováklát most ismét a cenzúra szelleme lengi körül, és a pozsonyi közvéleményfelügyelők nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a cenzúra újbóli internacionalizálását. Ezen - ha nem mélységesen elszomorító jelenségről lenne szó - voltaképpen derülnünk kellene. Ugyanis nevetséges, ha valamely ötmilliós ország egy (igaz, időközben összeomlott) nagyhatalom allűrjeit próbálja lekoppintani. EGYIK PRIORITÁS: A TITKOSSZOLGÁLAT. A közintézményekben folyó tisztogatások egyik fontos mozzanata volt, hogy február végén a titkosszolgálat is teljesen a kormánykoalíció elenőrzése alá került. Voltaképpen tehát a mozgalom és a kormány most már önmagát el lenőrzi. Meglehetősen,nagy feltűnést keltett, hogy az 1995-ös állami költségvetésben 43 százalékkal növelték a titkosszolgálat által felhasználható összeget. Ivan Šimko kereszténydemokrata képviselő meg is jegyezte, hogy ez a szám azt fejezi ki, hogy Vladimír Mečiar kormánya mit tekint a legfontosabbnak. A titkosszolgálat - mint tudjuk egyrészt külföldi és hazai hírszerzést, póribban szólva kémkedést, illetve kémelhárítást jelent. Nincs nehezebben ellenőrizhető e tevékenységi területnél még a jól működő demokráciákban sem. így a parlamenti képviselők többsége is találgathatja, hogy az új hírszerzési és kémelhárítási főnökök majd miként használják fel a tavalyihoz képest jelentősen felemelt összeget, és milyenek lesznek az arányok az egyes szolgálatok súlya között. Védelmi doktrínánk szerint Szlovákiának nincs külföldi ellensége. így valószínűsíthető, hogy a rendelkezésre álló összeget nem külföldi kémkedésre használják fel elsősorban. Csakhogy akkor szükségszerűen „belső használatra" szánják a pénzeket, és ettől - korábbi tapasztalatok alapján - kissé lúdbőrös lesz az ember háta, és feltevésre kívánkozik a kérdés: vajon nem ólálkodnak-e az ŠtB öt esztendeje kiérdemesült legényei Mečiar „megújhodott" titkosszolgálata körül. És, persze, mindannyiunk körül. A DUNASZERDAHELYI TÖRVÉNYÉRTELMEZŐ. Šimek iskolaigazgató intézkedése, amelynek értelmében szlovák oktatási nyelvűvé próbálták átalakítani a dunaszerdahelyi (eddig magyar oktatási nyelvű) osztályokat, mindennél sokatmondóbban rávilágít a kisebbségi anyanyelvű oktatás törvényi szavatolásának gyenge pontjaira. Az egésznek az a lényege, hogy az alkotmány csak általánosan szabályozza az anyanyelvű művelődéshez való jogot, de hiányoznak a részleteket, a konkrét feltételeket meghatározó törvények. Ilyen viszonyok között minden szlovák nacionalista, akinek módja van a viszonyok befolyásolására, saját szája íze szerint hoz intézkedéseket. Dunaszerdahelyen is ez történt, és gyanítható, hogy „kísérleti léggömb" volt az iskolaigazgató intézkedése. E kísérlet, nacionalista próbálkozás során kitűnőre vizsgáztak a magyar szülők. TÓTH MIHÁLY AZ EGYUTTELES OT Gyimesi Györgyről Az Országos Tanács tagjai azon a véleményen voltak, hogy dr. Gyimesi György nem tudta elviselni a demokratikus versengésben elszenvedett vereségét. Dr. Gyimesi Györgynek a sajtóban és a rádióban közzétett nyilatkozatai szöges ellentétben állnak az Együttélésen belül képviselt véleményével, és ezzel önmaga fölött mondott elmarasztaló ítéletet. Szlovákiában ő az első olyan magyar közéleti személy, aki nyíltan támogatja azokat a politikai erőket, amelyek veszélyeztetik az ország demokratikus kibontakozását, a diktatúra bevezetésén munkálkodnak, és a magyarság elnyomására az 1945-48 közötti időszakban használt eszközöket kívánják felújítani. Feltételezhető, hogy akik felzárkóznak ezekhez a politikai erőkhöz, azoknak ebből közvetlen és jelentős anyagi hasznuk származik. (H) OMNIA MOTORS, spol. s r.o. a cég hivatalos forgalmazója a Honda valamennyi típusára rendkívüli lízinget kínál. 5 ajtós Honda Civic 559 000 korona Árusítás Lízing Szerviz Megtalál bennünket a Honda autószalonjaiban 88/75 92 88/75 92 IC^El"

ESC ©UJ •itt Megbízható partnert keres? Legyen az ügyfelünk! A dunaszerdahelyi AGROFRIGOR Rt. az idén is eladásra kínál gyökeres szegfűpalántákat. Bővebb tájékoztatást a következő címen és telefonszámon nyújtunk: lÉIMí AGROFRIGOR a. s. Budovateľská 1248/7 HHjJ 929 90 Dunajská Streda HHjJ Telefon: 0709/524 571, 522 170, 522 171 VK-ll HB^H^^HHaHHHaaBiBinanBBB mm