Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-09 / 33. szám, csütörtök

[ 21 új SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. február 9. RÖVIDEN Michal Kováč államfő teg­nap Ivan Gašparovičcsal, a parlament elnökével és Vladi­mír Mečiar kormányfővel Szlo­vákia vezetői külpolitikai tevé­kenységének összehangolásá­ról tárgyalt. A mohi atomerőműnek nyúj­tandó hitel felülbírálásának nyilvános szakaszát nem hosszabbítják meg. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank elnöksége hosszas vita után döntött így. Ez azonban nem jelenti, hogy február 17-e után a kormányok nem mondhat­nak véleményt a tervezetről. Szívsebészet létesítését ter­vezi a szliácsi gyógyfürdő új igazgatója, a hajdani egész­ségügyi miniszter, Viliam So­boňa. Elképzelése szerint kül­földi betegeket is kezelnének, így bizonyos tőkéhez juthatná­nak. Szavai szerint a közel­jövőben beindítják a személy­zet nyelvi képzését a nagyra­törő tervek megvalósításához. Teljes csőd fenyegeti Szlo­vákiában a tudományt. Amint a Szlovák Tudományos Akadé­mia szakszervezeti szövetsége tájékoztatta Eva Slavkovská oktatási minisztert, az ala­csony fizetések miatt kataszt­rofálisan csökken a tudomá­nyos munkatársak száma. A meghívó lengyel fél kéré­sére elhalasztották Vladimír Mečiar csütörtökre és péntek­re tervezett varsói munkaláto­gatását. A látogatást későbbi időpontban valósítják meg. Vladimír Mečiar tegnap a koalíciós pártok képviselőivel és a parlament külügyi bizott­ságának tagjaival tárgyalt kor­mánya külpolitikai feladatai ról. A belgiumi látogatáson tar­tózkodó Horn Gyula brüsszeli vendéglátói előtt utalt arra a lehetőségre, hogy a stabilitási konferenciáig esetleg sor ke­rülhetne a magyar-szlovák és a magyar-román alap­szerződések megkötésére. A magyar kormányfő hoz­záfűzte: különösen Szlovákia esetében mutatkozik erre készség és együttműködési szándék. Horn felvetette, hogy a konferencia keretében szü­letendő egyezmények teljesí tésének felügyeletét vállalhat­nák az Európai Közösségek. Eurorégió - nélkülünk (Folytatás az 1. oldalról) Csatlakozásukkor nem jár­tak el törvényesen, így a helyi államigazgatási szervek dönté­se a határ menti nemzetközi együttműködésről érvénytelen - olvastuk este a kormány­ülésről kiadott hírügynökségi jelentésben. Szóba került a Kárpátok Eu­rorégió a Kassai Liberális Klub­ban, az említett három parla­menti képviselővel rendezett beszélgetésen is. Milan Kňažko újból elmondta, hogy mint a ko­rábbi Mečiar-kabinet külügymi­nisztere 1993 februárjában azért nem vett részt a Kárpátok Eurorégió nemzetközi társulás debreceni alakuló gyűlésén, mert a kormánytól nem kapott erre felhatalmazást. A Mečiar képviselte politikai irányzattól elpártolt politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy ma már ő is más szemmel tekint erre a tömörülésre, belátja, hogy az akkori túlzott aggodalom, óva­tosság sok tekintetben fölös­leges volt még akkor is, ha el­ismeri, hogy a nemzetközi re­gionális társulásokhoz való csatlakozásnak is megvan a maga hivatalos útja. Belátja, hogy régiók együttműködésé­nek csak hasznát veheti mind­egyik részt vevő fél. Ján Fígeľ kijelentette, ő már 1993-ban is támogatta a Kár­pátok Eurorégió létrehozásá­nak tervét, s ma is támogatja a regionális együttműködés ki­bontakozását. Szerinte Szlová­kia keleti országrészének már a földrajzi fekvése is előnyös le­het, hiszen a Kárpátok Euroré­gió közepén helyezkedik el, s ez a nemzetközi kereskedelem szempontjából lényeges té­nyező. Marcela Gbúrová nem ezzel kapcsolatban ugyan, de elma­gyarázta, mi a liberalizmus és a konzervativizmus lényege. Elsősorban az, hogy a liberáli­sok a társadalom életében kis irányító szerepet szánnak az ál­lamnak, az államhatalomnak, míg a konzervatívok nagyobb teret adnak az államnak. A direktivizmust Milan Kňažko említette az ország po­litikai helyzetének elemzése közben akkor, amikor a jelenle­gi kormány néhány módszerét kifogásolta. « « O Tegnap megkérdeztük Edu­ard Ivančót, a szlovák-lengyel­ukrán hármas határ közelében fekvő Mezőlaborc polgármeste­rét, a Kárpátok Eurorégióhoz csatlakozott szlovákiai regioná lis tömörülés elnökét, mi a véle­ménye a kormány állásfoglalá­sáról. - Értesültem róla a tömegtá­jékoztató eszközökből, de a kormány hivatalos döntését még nem kaptam meg. Ha megérkezik, azt a kilenc járást képviselő közel harminc fős ta­nácsunknak a legközelebbi, vagyis a jövő hétre tervezett ülésén megtárgyaljuk. Egyelőre tehát csak a saját véleménye­met mondhatom. Megvallom, én nem ilyen állásfoglalást vár­tam a kormánytól, hanem azt, hogy a nemzetközi regionális együttműködést felkarolja, tá­mogatni fogja. Men mi úgy lát­juk, a szomszéd régiók igenis segíthetik egymást. Természe te sen csak akkor, ha sikerül egyeztetniük, összehangolniuk a közös érdekeket és lehetősé­geket. Nos, a mi kezdeménye­zésünknek ez a lényege, és nem más. Ha a helyi önkor­mányzatokat megyei, kerületi vagy területi tagoltságban egy felettes önkormányzati, hang­súlyozom, önkormányzati szerv összefogná, akkor sok ilyen kérdés megoldódna. Csupán erről van szó. Hogy a kormány ezt még nem tudatosította kellően, az részben információ­hiánnyal is magyarázható. Per­AZ ADRIA PÁRTJÁN ÁPRILISTÓL sze ha valaki megkérdezne, meghallgatna minket ebben az ügyben, akkor talán simábban menne a dolog. Varannó polgármestere, Mi­lan Muška a kormány állásfog­lalását túlzottan óvatosnak minősítette. Szerinte egyes kor­mánytagok nincsenek tisztá­ban a Kárpátok Eurorégió kül­detésével. A volt Szövetségi Gyűlés képviselője úgy látja, szélesebb összefüggésekben kell vizsgálni a regionális e­gyütműködés szerepét, s akkor az ember rájön, hogy van an­nak értelme. Többek között azért is, mert a regionális tömö­rülés képviselői, szervei a kor­mány munkáját is segíthetik, hiszen a helyi gondokat, problé­mákat és lehetőségeket ők is­merik a legjobban. Segíthetnek tehát a törvények kidolgozásá­ban is. - Látok benne fantáziát ­vélekedett kérdésünkre rea­gálva tegnap egy kassai ma gánvállalkozó a Kárpátok Eu­rorégióról. - Igaz ugyan, hogy az együttműködést kereső vál­lalkozók megtalálják egymás­hoz az utat például az ipari és kereskedelmi kamarák segít­ségével is, ám gondolom, a Kárpátok Eurorégió működése sokrétűbb lenne. Szerintem nem ártana kiadni ebben a térségben egy többnyelvű ha­vilapot, amely tájékoztatná ol­vasóit a zöldségpiaci árakról, az idegenforgalmi lehetősé­gekről és érdekességekről, je­lentősebb kulturális és sport­rendezvényekről, vámszabá­lyokról, a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedésekről... Tudniillik az információ is ér­ték - folytatta. Nagymihály újdonsült polgár­mesterét is szerettük volna megszólaltatni ebben az ügy ben, ám ő nem kívánt nyilatkoz­ni. (gazdag) Hozzászólás igen, döntés nem (Folytatás az 1. oldalról) - Ennek az a lényege, hogy a nemzetiségeket csak egy nyelvet beszélő csoporttá degradálják ­fejtette ki véleményét Bauer Győző. Elmondta, hogy ez ellen rajta kívül több, a nemzetiségekkel foglalkozó intézmény képviselője is tiltakozott, de szavazásra nem került sor. Szóba került a kisebb­ségekről szóló nemzetközi keretegyezmény is, amelyről elhangzott, hogy szem alőtt fogják azt tartani, de az egyezmény egyelőre még nincs ér­vényben. Bauer Győző a nemzetiségi kultúra állami támo­gatásának problémáját is felvetette, amire Hudec miniszter azzal válaszolt, hogy már dolgoznak a megoldáson, és szerinte félrevezetőek azok a hí­rek, hogy kevesebb lesz a támogatás, mint az előző években. Azt azonban elmondta, hogy a saj­tótermékek közül csak az egyértelműen kulturális lapokat fogják támogatni, a könyvkiadás címére pedig megjegyezte: nem folytatható az a tavalyi gyakorlat, hogy minden második író könyvét kiad­ják. A Csemadok elnöke elmondta: Ivan Hudec megismételte azt a véleményét, hogy a szlovákiai magyaroknak legalább a fele magyarul beszélő ci­gány, és ezért a cigánykérdéssel kellene foglal kőzni. A bolgár kisebbség képviselői beterjesztet­tek egy javaslatot, miszerint létre kellene hozni egy, a nemzetiségekkel foglalkozó és kompetenci­akérdésekben döntő központi államigazgatási szervet, valamint jó lenne létrehozni a nemzetisá gek kultúrájának házát. A tegnapi ülésen lényegi döntés nem született, mert az elhangzott kérdéseket szavazásra nem bocsátották, azokat a miniszter a kormány elé ter­jeszti, és a kormány hagyja majd jóvá. (gaál) „Ideális" helyzet az újabb háborúhoz Vérzivataros tavasz fenyegeti a balkáni térséget. A várható kedvező időjárás mellett a körülmények is - úgymond - ide­ális helyzetet teremtenek egy újabb háború kirobbantásá­hoz: március 31 után Horvátországból távozik az UNPRO­FOR, április 30-án lejár a négy hónapos boszniai tűzszünet, mindezt tetőzi, hogy május l-jén az amerikai kongresszus végleges döntést hoz a fegyverszállításokról. Újvidéki tudósítás A torzsalkodó felek a békülés­nek semmi jelét sem mutatják. A szerb tábor rendezni igyekszik so­rait, Zágráb a hároméves viszony­lagos béke ideje alatt felfejlesztett katonai erejében és a nemzetközi közösség - legalább erkölcsi - tá­mogatásában bízik, a muzulmá­nok a mohamedán testvéri segít­ségben és az USA támogatásá­ban­Vajon megállíthatják-e a ka­tasztrófát az európaiak időzavar ban meghozott sietős lépései, a Milosevics - Tudjman - Izetbego vics hármas találkozó és az eset­leges újabb nemzetközi konferen­cia? Belgrád máris jelezte, hogy a megszabott feltételeknek nem tesz eleget Viadiszlav Jovanovics külügyminiszter a kölcsönös elis­merés kérdésében kategorikus: Bosznia Hercegovina elismeré­séről szó sem lehet- Jovanovics szerint a háborút is Bosznia elha markodott nemzetközi elismeré­se váltotta ki, ha most Belgrád is elismerné Boszniát azzal csak olajat öntene a tűzre. A megoldás: előbb a politikai megegyezés a há­rom etnikai közösség részéről, s aztán jöhet az elismerés. A boszni­ai szerb vezér, Radovan Kara dzsics a nemzetközi konferencia kérdésében még keményebb. A boszniai szerb köztársaságnak Karadzsics szerint részt kell ven­nie minden ilyen konferencián, el­lenkező esetben nem ismeri el a konferencia eredményeit Kara­dzsics szerint a boszniai Szerb Köztársaságot és Krajinai Szerb Köztársaságot nem lehet kész té­nyek elé állítani, s ha ezt mégis megpróbálják, akkor a szerbek egyesülnek. GYARMATI JÓZSEF Bukarest ügyel a látszatra (Folytatás az 1. oldalról) a múlt héten bírálták - bár fi­nomabban mint az ún. szokásos magyar autonomista, szélsősé­ges törekvéseket - az egység párt köreiből származó szélsőséges megnyilvánuláso­kat is. Gheorghe Funar és pártja nem hagyta magát, és öt gépelt oldalnyi terjedelmű nyílt levél­ben szórt kígyót békát az ál­lamfőre és koalíciós partnerére. Mindezt természetesen ők sem hagyhatták szó nélkül, és az ál­lamelnöki iroda nyilatkozatban ítélte el Funarék levelét, .provo­katív és ostoba dolognak" minősítve azt. Funarék egyebek közt felszólították Iliescut, hogy amennyiben továbbra is tolerál­ni kívánná a magyar kisebbség „revizionista és államellenes" akcióit akkor inkább mondjon le. Adrian Nastase, a Szociális Demokrácia Pártjának egy má sik vezetője pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy pártja és az egységpárt közt csak akkor újulhat meg az együttműködés, a jó kapcsolat, ha Funart me nesztik. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette, hogy lehe tetlen az együttműködés egy olyan párttal, melynek vezetője állandóan a hazai és nemzetkö­zi közvélemény számára egyér­telműen szélsőséges és elfo­gadhatatlan nézeteket hangoz­tat Nemzetközi megfigyelők az ügy kapcsán megjegyzik, hogy a hivatalos román körök a rend szerváltást követően most első ízben határolódtak el nyíltan egyes hazai román politikai erők szélsőséges nacionalista meg­nyilvánulásaitói. Tegyük hozzá: közeleg az európai stabilitási konferencia, ahol a kisebbsé­gek kérdése központi téma lesz, s nyilvánvaló, hogy ezzel a hiva­talos Bukarestnek is számolnia kell, tehát ügyelnie kell a látszat­ra. Romániában egyébként a hét elején nyilvánosságra hozott legújabb közvélemény kutatás eredményei azt mutatták, hogy ha most lennének a parlamenti választások, akkor a mai ellen zéki pártok, beleértve az RMDSZ-t is, együtt 39,7 száza­léknyi szavazatot kapnának, míg a kormánykoalícióra a meg­kérdezettek 26,2 százaléka sza­vazna. Ami az elnökválasztást il­leti, a jelenlegi államfő. Ion llie c u a szavazók 27,9 százalékát, az ellenzéki Emil Constantines­cu pedig 26,3 százalékát kap­ná. Az adatok Iliescu nép­szerűségének fokozatos csök kenéséről tanúskodnak. KOKES JÁNOS Az ankét rossz időzítése Új Szó tudósítás Tegnap eredmény nélkül zárult a Szenei Magyar Tannyelvű Alapisko­lában az a közvéleménykutatás, amelyet az ún. „vegyesen lakott te­rületek" magyar iskoláit látogató gyermekek szülei körében kezde­ményezett az Inspekciós Központ. Az ankéton jelen volt a felmérés kérdéseit összeállító Sergej Chris­tenko, valamint a központ igazgató­ja, Pavol Matúškovič úr is. A magyar nyelvű kérdőívek szétosztását kö­vetően a szülők kérdéseket intéz­tek Christenko úrhoz, hogy megtud­ják, milyen célt szolgál a felmérés. A csaknem egy órás polemika során különböző megfogalmazásban ref­rénként ismétlődött meg a kérdés: mi a garancia arra, hogy a válaszo­kat nem manipulálják, és nem használják fel ürügy- vagy érvként a kétnyelvű oktatás bevezetésére? Az egyik szülő a többiek helyeslése mellett kijelentette: „Lehet, hogy nincs sanda szándék az ankét mö­gött, de nekünk gyanús. Ne vegyék rossz néven, ha bizalmatlanok va­gyunk, és a kérdőívet nem töltjük ki. A most uralkodó politikai légkör, a médiák folytonos érvelése és zajos kampánya a magyar iskolákban be­vezetésre szánt kétnyelvű oktatás mellett bizalmatlanná tesz bennün ket. Az ankét rosszul volt időzítve." A magyar nyelven készült kérdőív öt kérdése a következő volt: 1. Úgy vé­li, hogy az iskolában folyó oktató-ne­velő munka elősegíti a tanulók tel­jes értékű értelmi és fizikai képes­ségeinek fejlesztését? 2. Úgy véli, hogy az iskola megerősíti a tanuló tiszteletét a szülőkhöz, kulturális identitásuk és nyelvük művelésé­hez? 3. Az iskola oktató-nevelő munkája az ön gyermekénél hozzá­járul-e más népek és nemzetek kul­túrájának és nyelvének megbecsü­léséhez, figyelembe veszi-e a más nézetű és meggyőződésű emberek véleményét? 4. Az iskola egyik fel­adata, hogy az ön gyermekét előké­szítse felelősségvállalásra az élet­ben, a szabad társadalomban. Ön szerint az iskola eleget tesz ennek a feladatának? 5. Az ön gyermeke az iskolában tájékoztatva van a jogai­ról és az alapvető szabadságjogok­ról? Az öt kérdésre a, b, c, d és e vá­laszok voltak; a/ igen, teljes mérték, b/ igen, megfelelő módon, c/ csak részben, b/ nem, e/ nem tudom. Miután az első kérdőívet nem töl­tötte ki senki, a másik kérdőív kiosz­tására már nem került sor. Ez az utóbbi konkrét kérdéseket tartal mázott a kétnyelvű oktatással kap­csolatosan is. A szülők arra kérték az Inspekciós Központ munkatársa­it, igazolják jegyzőkönyvben, hogy a kérdőívek a 29 megjelent szülő ka zül egy sem írta alá, nehogy utóla­gos manipulálás történhessen. A jegyzőkönyv a következő szöveggel készült: A jelen lévő szülők miután megismerkedtek az egyes számú kérdőív tartalmával, több konkrét okból kifolyólag elutasították annak kitöltését. (vojtek) SZÖVETKEZETEK: Másfél évszázad TA SR-hír Hazánkban a szövetkezeti mozgalomnak 150 éves hagyományai vannak. Ebből az al­kalomból a Szlovákia területén elsőként be­jegyzett szövetkezet, a sobotištei (Senicai já rás) hiteltársulás alakulásának helyén talál­koztak a mezőgazdasági, lakásépítési, fa gyasztói és kisipari szövetkezetek képviselői, köztük a Dél-Szlovákiában működő szerve­zetek tagjai. A legnagyobb szlovákiai szövetkezet a la­kásépítőké - 130 alapszervezetben 430 ezer tagot jegyeznek. A fogyasztási szövet­kezetek uniója 256 ezer, míg a kisiparosa ké 30 ezer tagot számlál. Annak ellenére, hogy a rendszerváltást követően sok meg­válaszolatlan kérdés maradt a mezőgazda sági szövetkezeti mozgalomban, a legna­gyobb taglétszám-emelkedést éppen ők könyvelhették el tavaly. A közel 260 ezer tag 877 szövetkezetben társtulajdonos, ter melő vagy tag. Sobotíšteban megemlékeztek Samuel Jurkovičról is, aki kezdeményezője volt a Gazdák Hitelegyletének. Volt is, nem is határidő (Folytatás az 1. oldalról) Voltak néhányan, akik csak nyomtatványt vagy pénzesutalványt szerettek volna kapni, őket az ajtó­ban kiszolgálták, de be nem engedték őket Annak ellenére, hogy felmutattam az újságírói igazolványa mat. én is csak hosszas rábeszélés után léphettem az épületbe. Odabenn kiderült: mégiscsak van túlórázás. Igaz. hogy a főbejáratot pontban háromkor bezárták, de akik addig ott voltak, azokat beengedték a belső fo­lyosóra, a hivatalnokok pedig vállalták: addig tarta nak szolgálatot, míg a folyosón várakozók ügyét el nem intézik. Itt. az egyik iroda ajtaja előtt mondta el panaszait az ügyintézésbe beleunt vállalkozó. A biztosító igazgatónőjénél is érdeklődtem a hely­zetről, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, mondván, hogy ő csak a Általános Egészségbiztosító egyik fiókját igazgatja, és a központi székhely sajtó­szóvivőjéhez irányított információért. A szóvivőt saj­nos, már nem sikerült elérnünk - a központi irodá­ban nem túlóráztak. Annyit azonban az igazgatónő is elmondott, hogy az emberek saját maguk tehetnek a kialakult helyzetért, mert nagyon sokan rosszul értel­mezik a határidőkről a sajtóban megjelent híreket A február nyolcadikat határidő ugyanis kizárólag a ja­nuári hónapra szóló biztosítási díj befizetésére vonat­kozik, a Nemzeti Biztosítóból január elsejével létre­jött három biztosítóban történő nyilvántartásba vétel azonban nincs határidőhöz kötve. (gaál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom