Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-01 / 26. szám, szerda
1995. február 259. KALEIDOSZKÓP ÚJ sz ó JU MA MAR NEM NÓTÁZNÁK A KUNCSAFTOK Pálinkafőzés Gömörben Ha az időjárás is úgy akarta, Gömörben emberemlékezet óta a szilva- és az almafák termettek a legbőségesebben. És mindig ezek voltak a legkedveltebb gyümölcsök is. Az emberek tudják, hogy frissen, kenyérrel laktatóak, sokrétűen felhasználhatók és olcsón tartósíthatok. Aszalhatok, befőzhetők és kifőzhetők - mármint pálinkának. A lavorovica Valamikor minden gömöri családban megvolt a pálinkafőzéshez szükséges felszerelés. Elegendő volt hozzá egy nagy edény, amelynek belső falát kikenték zsírral, hogy ne égjen rá a cefre. Beleállították a drajfuszt, amelyre lábast helyeztek, abba csepegett a pálinka. Mivel az egész „szerkezetet" lavórral fedték le, hogy ne illanjon el a szesz, a főzetet lavorovicának hívták. Gömörben a hivatalos főzdék csak nemrégen kezdtek elterjedni. A gesztetei szövetkezet a nyolcvanas évek derekán nyitotta meg a szeszfőzdéjét, amelyben csak gazdák főzethettek és főzethetnek, közületek nem. - A pálinkafőzés mindig alulfizetett munka volt - magyarázza Albert Tibor, a főzde mostani bérlője. - Ezért főállásban senki nem vállalta el a főzést. Mivel én a villanytelepen dolgoztam és dolgozom most is, minden éjszakai munka után kapok két nap szabadnapot. Egy nyugdíjassal, Csank Dezső bácsival mellékállásban elvállaltuk a főzde működtetését. Ez így ment 1991-ig. Mivel a szövetkezetben kevés munka akadt, azon a télen a vezetőség két fiatal sofőrt helyezett ide. A rá következő évben szétesett a szövetkezet, a főzde Détérnek jutott, ahol vagyonrész fejében kiadták két magángazdának, akik, őszintén szólva, nem tudtak mit kezdeni vele, hiszen ez nagyon időigényes munka, nekik pedig nincs annyi idejük, hogy itt üljenek naphosszat. Az egyik tulajdonosnak volt cefréje, és megkért, nem főzném-e ki. Természetesen kifőztem, és akkor ötlött fel bennem az a gondolat, hogy jó lenne bérbe venni a főzdét. Megegyeztünk, elintéztem a formaságokat, és tavalyelőtt decemberben megkezdtem a főzést. Egy hónap szabadságot vettem ki, alig győztem a munkát. A cefréhez érteni kell Miközben beszél, végzi a munkáját. A két hatalmas, samotból készült tűzhelyből vaskaparóval kihúzza a fahamut, talicskába rakja, majd gyújtóst készít. Amikor mindezekkel végez, az órájára néz. - Mindjárt nyolc óra, hamarosan jön a kuncsaft mondja. - Tegnap elhozta a cefrét, ma csak felöntjük, és kezdődhet a főzés. Ha minden rendben megy, tíz órakor megindul az első főzet, a „vodka". A réztartályba egyszerre 250 liter cefre fér bele. Hogy ennyiből hány liter pálinka főzhető? Az attól függ, milyen érett volt a gyümölcs, hol és hogyan érlelték a cefrét, mennyi cukrot tettek hozzá... A cukros cefréből készült pálinka kaparja a torkot. Sokan értenek a cefre készítéshez, találkoztam olyan megrendelővel is, aki csak a déli lejtőn termett gyümölcsöt gyűjti össze, azt állítja, hogy az északi oldalon termő fák gyümölcséből nincs jó cefre. Nyílik az ajtó, megérkezik Csank Zoltán. Előző nap ő szállította oda az „alapanyagot" és a fát. - Máskor hosszabbra vágd a fát - magyarázza neki Albert Tibor. - Olyan forróság van a tűzhelyeken, hogy a rövid fákat csak dobálom a tűzre, kesztyűben sem bírja ki a kezem a meleget. A hosszúra vágott fát ráhelyezem a parázsra, meglököm és kész. Csank Zoltán még nőtlen, szakmáját tekintve építész, de jelenleg az üzemőrségnél dolgozik - magyarán: „fekete seriff". - Ez nálunk amolyan vendégváró ital - mondja. - Jobbára akkor kerül az asztalra, amikor jóbarát vagy kedves vendég érkezik a házhoz. Emlékezetem óta a szüleim sosem hagyják veszni a hullott gyümölcsöt: összeszedik és kifőzetik. Ezeket én gyűjtöttem tavaly és azelőtt, meg hoztam 30 liter bort is hozzá. Elromlott, kifőzetem. Csak azt ne kérdezze, miből van a jó pálinka, men én nem értek hozzá. Alkalomadtán megiszok egy-két kupicával, de tőlem ellehet. Az adóhivatal plombái Röviddel tíz óra után megindult az első főzet. Egy réztartályba gyűlik össze, ebből engedik majd bele a második katlanba, amelyből még egyszer kifőzik. Az ebből a katlanból kifőtt pálinka folyik keresztül azon a bizonyos mérőedényen, amelyet errefelé „financnak" neveznek. A mérőedény pontosan mutatja, mennyi liter pálinka folyt keresztül rajta, ennek alapján kéri az adóhivatal a „szeszadót". Mellesleg egy berendezésen sem látni annyi plombát, mint a szeszfőzőn. Minden összetételt külön viaszpecséttel látott el az adóhivatal. Egyszeriben forrósodni kezd a légkör az irodában. Nem a pálinkától, a radiátortól. A bérlő a főzőből távozó hűtővizet vezette bele a radiátorba. Egyebek mellett elmondta, hogy a vidéken minden második évben van jó Balról: Albert Tibor és Csank Zoltán gyümölcstermés. A bőségesebb esztendőben egy „kampány" alatt 5-6 ezer liter pálinkát főz ki. Ez, a mostani év a gyengébbek közé tartozik, eddig alig több, mint 600 liter pálinkát főzött ki. A főzési idény augusztusban kezdődik, és július végéig tart, de a főszezon lassan a vége felé közeledik. - Valamikor nótázástól volt hangos a szeszfőzde - emlékezik vissza Albert Tibor. - Most? Általában mindenki kocsival jön, meg sem kóstolják az italt, rohannak tovább. Emlékszem rá, néhány évvel ezelőtt az emberek megvárták az utánuk következő megrendelő pálinkáját is, közben kóstolgatták, beszélgettek. Arra nem emlékszem, hogy lerészegedett volna valaki, de jókedvük volt. Kéthárom éve változott meg minden. Most mindenki siet, rohan... Közben megszólal a telefon, „mikor vihetem?" - kérdi érdeklődve egy férfihang. Megegyeznek, én pedig továbbállok. Egy kortyot nem ittam, mégis izgultam: csak ne találkozzam rendőrrel. A ruhámat úgy átjárta a szesz szaga, nem hitték volna el nekem, hogy „tiszta" vagyok. FARKAS OTTÓ A szerző felvételei ...már februártól új típusú befizetés érvényes az SZK Foglalkoztatási Alapjába A SZK NT 366/94 Tt. törvény értelmében, amely módosítja és kiegészíti a 10/1993 Tt. törvényt, már a foglalkoztatási alapba 1995 januárjában esedékes befizetéseket is a regionális biztosító számlája helyett az illetékes járási munkaügyi hivatal által létrehozott számlára kell befizetni. A változás a következő szubjektumokat érinti: Munkaadók • Az alkalmazott kivetési alapját az elvégzett munka után kapott bevétel jelenti, amely tartalmazza a törvényben tételesen felsorolt munkabérpótlékokat is (10/1993 Tt. törvény 18 §. 1. bekezdés). • Az alkalmazottra érvényes legmagasabb kivetési alap a minimálbér nyolcszorosa. • Az alkalmazottak után elszámolt kivetési alap havi beterjesztési kötelezettsége az illetékes járási munkaügyi hivatalban beszerezhető új nyomtatványon. Önálló kereseti tevékenységet folytató A külföldi önálló kereseti tevékenysészemélyek és együttműködő szemé- get folytató, állandó szlovákiai laklyek hellyel rendelkező személyek • Amennyiben 1993 folyamán hat hónapnál, vagy annál hosszabb ideig folytattak önálló kereseti tevékenységet, 1995. 6. 30-ig kötelesek befizetni az 1993-as évi adóbevallás alapján kiszámolt kivetési alap 4 %-át (a kivetési alapot a kérdéses időszakban elért személyi jövedelemadó-alap 1/12-ének fele képezi). • Amennyiben 1993-folytán ezt a tevékenységet hat hónapnál rövidebb ideig folytatták, a kivetési alapot az általuk meghatározott összeg 1/12-e képezi. • Az együttműködő személy hozzájárulását az önálló kereseti tevékenységet folytató személy fizeti. • A kivetési alap nem lehet kevesebb a minimálbérnél (jelenleg 2450 Sk). A kivetési alap legnagyobb összege a minimálbér nyolcszorosa. • Kivetési alapot az általuk meghatározott összeg képezi, amely azonban a minimálbérnél nem lehet kevesebb. • A kivetési alap felső határa a minimálbér nyolcszorosa. • Igény alapján a járási hivatallal a hozzájárulás speciális formájában is megegyezhetnek. A számlaszámokat és a variabilis szimbólumokat az 1995. február 6-tól kezdődő héten hozzák nyilvánosságra. Bővebb információkkal a SZK Foglalkoztatottsági Alapja (tel. 07/44 20 21), illetve a járási munkaügyi hivatalok szolgálnak.
