Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-06 / 30. szám, hétfő
1995. február 6. KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [ 3 J Meghiúsított merénylet A jerikói palesztin rendőrség súlyos lzrael-ellenes merényletet hiúsított meg szombaton - közölte egy magas rangú izraeli illetékes. Az AFP jelentése szerint a nevének elhallgatását kérő izraeli vezető elmondta: iszlám szélsőségesek egy gépkocsiba rejtett pokolgépet akartak felrobbantani az izraeli-jordán határon a Jordán folyót átívelő Allenbyhídon. A palesztin rendőrség az izraeli biztosnági szolgálattól kapott értesülések alapján intézkedett. A jerikói palesztin biztonsági szolgálat vezetője az AFP tudósítójának elmondta: nincs tudomása a merényletkísérletről, de megerősítette, hogy az izraeli rendőrség a szombati nap folyamán megtiltotta a belépést a jerikói autonóm területre. (MTI) ECUADOR-PERU A tuzszünetet csak tanulmányozzák MTI-hír A perui járőrök ecuadori „beszivárgási kísérlete" miatt tovább folynak a harcok a két ország határán - közölte vasárnapra virradóra az ecuadori fegyveres erők vezérkara. A perui járőrök aknavetők és harci helikopterek támogatásával „egész nap" nyugtalanították az ecuadori csapatokat olvasható a quitói vezérkar közleményében, amelyet az AFP ismertetett. A közlemény az esetleges veszteségekről nem tesz említést. A Reuter jelentése szerint Peru és Ecuador új tűzszüneti tervet tanulmányoz. - A két kormánynak - különösen az egyiknek több időre van szüksége a terv áttekintéséhez - közölte Sebastiao de Rego Barros brazil külügyminiszter-helyettes. A tervet szombat reggel nyújtották át a két ország küldötteinek Rio de Janeiróban a Riói Jegyzőkönyv (az akkori határviszály rendezésére hivatott, 1942-ben megkötött szerződés) megvalósítását szavatoló államok - Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Chile - képviselői, akik a mostani konfliktusban is közvetítenek. A terv tartalmazza - a tűzszünet részletein kívül - a csapatkivonást és közvetítő országok megfigyelőinek jelenlétét is. Alberto Fujimori perui elnök a hétvégén több latin-amerikai államfővel, valamint az amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon, hogy megvitassa velük a tűzszüneti tárgyalásokat. Szombaton találkozott a helyi sajtó képviselőivel is. Megerősítette, hogy folytatódnak a harcok, egyben közölte: eddig 68 ecuadori és 12 perui katona vesztette életét az összecsapásokban. Üzemanyag-szivárgás a Discoveryn MTI-hír Szombaton üzemanyag-szivárgást észleltek a Discovery űrrepülőgép első hajtóművén. A meghibásodás meghiúsíthatja a mára tervezett Discovery-Mir randevút - közölte az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA). Az AFP jelentése szerint ez már a második üzemanyag-szivárgás, az elsőt a pénteki felbocsátás után észlelték - közölte a NASA, amely utasítást adott az űrrepülőgép legénységnek a hiba elhárítására. A hatfős legénységgel - közöttük Vlagyimir Titov orosz űrhajóssal - a fedélzetén pénteken felbocsátott Discoverynek a tervek szerint ma tíz méterre kell megközelítenie a Mir űrállomást. Az orosz űrhajózási központ vezetői azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az üzemanyag-szivárgás károkat okozhat az űrállomáson. Randy Stone, a Discoverymisszió irányítója közölte: a NASA alkalmazkodik az orosz ajánlásokhoz. Legrosszabb esetben az űrrepülőgép 120 méterre közelíti meg a Mir űrállomást. - Bárhogyan is sikerüljön az űrrandevú, az nem befolyásolja a júniusra tervezett Atlantis-Mir összekapcsolást - tette hozzá Stone. A Discovery legénysége a gondok ellenére is jókedvű Jalta Baljós előjelnek is tűnhetett volna Winston Churchill számára az a kellemetlenség, melyet elmaradhatatlan szivarja okozott a Fekete-tenger partján levő Saki repülőterén, mielőtt a gépkocsioszlop megindult Jalta felé. Gépe hamarabb érkezett, mint Roosevelté. Kabinjában várakozott, amíg az amerikai elnök különleges biztonsági intézkedésekkel ellátott repülőgépe, mely a „Szent Tehén" nevet kapta, földet nem ért. Amikor Rooseveltet testi fogyatékossága miatt egy külön erre a célra készített liften leeresztették, átment hozzá, szivarral a szájában. A jelentéstétel és a himnuszok elhangzása közben azonban még kézben sem akarta tartani a füstölő kis dorongot, eldobni viszont sajnálta. Ezért észrevétlenül az elnök mögötti jeepre tette. Az elnök vállára borított takaró azonban egyszer csak tüzet fogott, amit egy szovjet katona vett észre. Gyorsan elfojtotta a lángokat és Churchill szivarját is eltaposta. A miniszterelnök a ceremónia végeztével mosolyogva gyújtott új szivarra... Nem tudni, hogy lelke mélyén támadt e valamelyest is nyugtalanító előérzet. Mert a szivart eltaposó lábmozdulat már akkor is kiválthatott volna a „sztálini csizmával kapcsolatos", később oly érzékletessé vált képzettársításokat. Talán némi személyes lelkiismeretfurdalást is érezve, amibe belevetülhetett ama 1944 októberi moszkvai éjszakai intim alku hangulata, amit Warren Kimball úgy kommentált, mint az egyetlen olyan jelentős háború alatti konferenciát, „melyet a leplezetlen hatalmi politika uralt". Az antifasiszta koalíció nagyhatalmai a háború utáni biztonsági rendszer megteremtését szem előtt tartva saját hatalmi pozícióik megerősítésére törekedtek. Roosevelt elnök a roppant amerikai gazdasági és katonai potenciál birtokában széles körű háború utáni, a nagyhatalmak által ellenőrzött együttműködést tartott leginkább célravezetőnek, s ennek érdekébén az amerikai-orosz kapcsolatokra épített. Végül is erre a két országra hárultak a háború fő terhei. Kétségtelen reálpolitikai érzékről vallott az a felismerés, hogy a háború és az azt követő béke nem nyerhető meg a Szovjetunió nélkül. Ezt tudatosítva válhattak indokolhatóvá amerikai részről a Szovjetuniónak tett engedmények. A korabeli amerikai magatartást rendkívül kifejezően jellemzi Borhi Emil magyar történész, miszerint amerikai látószögből Kelet-Európa ügye a szovjet jóindulat és biztonság függvényének számított, „tehát az előbbit el kell nyerni, az utóbbit pedig meg kell erősíteni". Innen adódott a britekkel szembeni amerikai álláspont, hogy a hadműveletek szempontjából a Balkánra nincs szükség. Churchill Nagy-Britannia Földközi-tengeri nagyhatalmi szerepéért síkraszállva, s Amerika különleges európai partnerének pozíciójára igényt tartva aggodalommal figyelte a szovjet hadsereg előrenyomulását. A maga pragmatizmusában elfogadta ugyan a nyugati határai mentén biztonsági övezet kialakítására irányuló szovjet igényt, s erre való tekintettel tulajdonképpen szemet hunyt a varsói felkelés vérbefojtása és a Lengyelország függetlenségét veszélyeztető szovjet lépések fölött. De miután 1944 őszére, a kommunisták vezette görög partizánhadsereg felszabadította az ország nagy részét, elszánta magát arra, hogy hagyományos európai érdekszféramegosztási tárgyalásokba bocsátkozzon Sztálinnal. így került sor a moszkvai kínosan furcsa cédulás-százalékos osztozkodásra. Egyes nyugati történészek valamiféle „nyitott érdekszférarendszer" kialakítására tett kísérletként értelmezik a moszkvai alkudozást. Ennek értelme abban rejlett volna: a nagyhatalmak egyes övezetekben úgy jutnak döntő befolyáshoz, hogy ez nem jelent majd kizárólagos hegemóniát. Vagyis a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. A sztálini terjeszkedési politika azonban ilyesmit nem ismert. Mindenesetre Sztálin a moszkvai megállapodást később - Jaltában, igaz, még leplezve - háború utáni érvénnyel ruházhatta fel. A híres jaltai nyilatkozat egy nemzetközileg ellenőrzött szabad választáshoz kötötte az európai felszabadult országok szuverenitását. Nem valósult meg azonban a benne foglalt elvek betartását ellenőrző magas szintű négyhátalmi bizottság felállításának terve. Bár nem valószínű, hogy ez megakadályozhatta volna Kelet-Európa sztálini szovjetizálását és Európa kettéhasadását. Ennek csak úgy lehetett volna elejét venni, ha - ahogy Harriman moszkvai nagykövet írta - a második front jóval előbb nyílik meg. Vagy pedig egy Szovjetunió elleni vállalhatatlan háború árán. Jalta mint több évtizedes állapot a nagyhatalmi érdekek kizárólagosságával azonosult a köztudatban. De vajon az eredeti meghiúsult szándék, az Európa sorsáért vállalt közös nagyhatalmi felelősség érvényét vesztette-e? Hisz a berlini fal leomlása is a nagyhatalmi kompromisszumkészségnek köszönhető. Figyelemre méltó észrevételt tesz ezzel kapcsolatban Romsics Ignác magyarországi történész a Magyar Nemzet hasábjain nemrég megjelent tanulmányában. A szerző utal arra, hogy a hivatalos amerikai szemlélet nem tesz kölönbséget jogos és jogtalan közép-európai nemzeti, nemzetiségi problémák között, csupán „etnikai alapokon nyugvó államközi feszültségeket" ismer. Ettől nagyvonalúbb, sőt eltérő megközelítést mutat a Szabad Európa Rádió volt igazgatójának, James F. Brown-nak legutóbbi könyve, amelyben arról olvasható, hogy az ideális megoldás egy Versailles-hoz, illetve Jalta-Potsdamhoz hasonló „harmadik átfogó nemzetközi rendezés lenne". Ez a történelem mostani győzteseivel és veszteseivel szemben egyaránt méltányosan esélyt adhatna Kelet-Európának „egy 21. századi ígéretes újrakezdéshez". Romsics a volt igazgatóval együttgondolkodva hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban ez szinte kivitelezhetetlen. Nem tartja elképzelhetetlennek viszont a döntőbíráskodás egy új* megfelelőjogosítványokkal felruházott nemzetközi rendszerének életre hívását. Persze, nem a kis országok feje felett átnyúlva. íme, Jaltának többféle üzenete lehet. KISS JÓZSEF Tonnányi aranyrúd Nem akármilyen leletre bukkantak azok a földmunkások, akik Kuvait Citytől mintegy 30 kilométerre délre dolgoztak: egy építkezési területen tonnányi aranyrúdra bukkantak. Az Arab Times című napilap szombati számában megjelent hír szerint az aranyrudakat átadták a kuvaiti biztonsági hatóságoknak. Kuvaitban eddig inkább csak olajat szoktak találni a földben, s nem aranyat. Ez a mostani szenzációs lelet minden jel szerint az 1990-1991-es öböl-háborúval áll összefüggésben: alapos a gyanú, hogy a nemesfémet iraki katonák rejtették el. A már idézett lap értesülése szerint az aranyrudak feltehetően a térség ékszerüzleteiből rabolt zsákmány beolvasztásából származnak. ALGERI A . A GIA vállalta a merényletet USA-KÍNA Kereskedelmi hadüzenetváltás MTI-hír Az amerikai kormányzat szombaton bejelentette, hogy a szellemi termékek tulajdonvédelmének elmulasztása miatt büntető vámokkal sújtja a kínai exportáruk egy részét. Az intézkedés február 26-án lép érvénybe, és durván egymilliárd dollár értékű termékre terjed ki. A vámemelés százszázaié kös. Az Egyesült Államok történetében ilyen nagy arányú megtorló szankciót még nem alkalmaztak. A rendkívül drasztikus kereskedelmi lépés mögött a szellemi termékek és a márkanevek védelméről támadt vita húzódik meg. Washingtoni becslések szerint a Kínában gyártott hamis CD- és lézerlemezek, műsoros videokazetták, hangkazetták és számítógépes programok több mint egymilliárd dollárnyi veszteséget okoznak az amerikai gazdaságnak. A kínai kormány szombat este azon melegében megadta válaszát ezekre az intézkedésekre. Az „ellenrendszabályok" kihirdetésével megtörtént a „hadüzenetváltás", de a kereskedelmi háború még nem robbant ki: a kínai intézkedések is csak február 26-án, az amerikaiakkal egyidejűleg lépnek érvénybe. A kínai, ugyancsak százszázalékos többlettarifák amerikai videójátékok, videó- és magnetofonkazetták, lézerlemezek, cigaretták, szeszesitalok, kozmetikumok, fényképészeti cikkek és számítógép-vezérlésű kapcsolótáblák importját sújtják. MTI-hír Az algériai kormány szombaton hazahívta nagykövetét Párizsból, miután Mitterrand francia elnök pénteken felvetette egy nemzetközi konferencia gondolatát az algériai válság rendezésére. Az értekezletet az Európai Unió szervezné meg, részben az algériai ellenzéki erők múlt hónapban Olaszországban tartott tanácskozása alapján. Az AFP-nek az algrériai televízióra hivatkozó jelentése szerint a döntést Mitterrand kijelentése váltotta ki. Az algériai állami rádióban elhangzott, a Reuter által ismertetett hivatalos kommentárok a francia elnök állásfoglalásával kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy eleve kudarcra vannak ítélve az Algéria belügyeibe való beavatkozási kísérletek. A francia nyelvű adás szerint a javaslat tükrözi Mitterrand mély gyűlöletét a független Algériával szemben. A Reuter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az algériai ellenzék - így a törvényen kívül helyezett Iszlám Üdvfront - vezetői üdvözölték Mitterrand kezdeményezését, amely szerintük elősegítheti a három éve tartó algériai ellenségeskedések beszüntetését. Az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) nevű algériai muzulmán terrorszervezet az Al Hajat című, Londonban szerkesztett arab nyelvű napilap tegnapi számában nyilvánosságra hozott közleményében bejelentette, hogy hétfőn ő követte el Algírban azt a pokolgépes merényletet, amelynek következtében 42 személy életét vesztette. A terroristák továbbá kilátásba helyezték, hogy ramadán szent böjti hónapja idején fokozzák terrorcselekményeiket - jelenti az AFP. A közlemény szerint a GIA nem ismer kegyelmet. A ramadán a halál, a harc és a győzelem hava lesz. Az összes „iszlám szent harcos" (mudzsahed) köteles minél több rajtaütést végrehajtani, beleértve az öngyilkos merényleteket is - olvasható a közleményben, amely szerint a GIA szervezetének olyan emberei vannak, akik szeretik a halált. Abu Aderrahman Amin, a GIA feltételezett vezetője közölte, az algíri merényletet két kamikazéjük hajtotta végre, az egyik 16 éves volt. A robbanószerkezet 130 kilogrammot nyomott. FRANCIA SZOCIALISTÁK Jospin az elnökjelölt Lionel Jospin korábbi oktatási miniszter lett a Francia Szocialista Párt államfőjelöltje: a péntek este lezajlott országos „előválasztás" tegnap közzé tett eredményei szerint a voksok 65 százalékát szerezte meg. A párt 103 ezer tagja vehetett részt az szavazásban. Meglepő arányú Jospin ellenfelének, Henri Emmanuellinek, a párt jelenlegi vezetőjének veresége. Tavaly ősszel még 87 százalékos aránnyal lett a szocialisták első titkárává. A párt tegnapi, az államfőjelölt „beiktatása" végett összehívott kongresszusán Emmanuelli ennek ellenére bejelentette: nem mond le tisztségéről. (MTI)
