Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-04 / 29. szám, szombat

1995. február 289. KALEIDOSZKÓP Titokzatos lakok - és lakók Az oroszországi nyaralók, közkedveltebb néven a dácsák ebben a században a politikacsinálás színterévé lettek. Tit­kos találkozók zajlottak, és fontos döntések születtek a ve­zetők hétvégi házaiban. A dácsa mindig is legendák termőtalaja volt, s az ma is. Mint ahogy azt sem tudni pon­tosan, kinek fizet lakbért az orosz elnök. Beköszöntött a disznó éve Újévet ünnepeltek hétfőn Kínában és Kelet-Ázsia nagy részén, mindenütt, ahol a holdnaptár követése történel­mi tradíció. 'A holdnaptár 12 éves ciklusokkal tagolja az idő folyamát, és e ciklusok min­den egyes évét egy-egy állat­hoz köti. Most a kutya éve ér véget, és a disznóé kezdődik. A disznó az utolsó a zodiákus állatainak sorában. A legenda szerint azért, mert lassabban futott, és később érkezett, mint a többi állat, amikor Buddha szétosztotta közöttük az égövi jegyeket. Az állatövhöz számtalan hi­edelem fűződik, s ezek na­gyon is elevenek a kínai kö­zösségekben. Olykor még művelt emberek is asztroló­gus-jövendőmondóhoz fordul­nak tanácsért fontos döntése­ik előtt. Az egyik hiedelem szerint az ember „örökli" annak az állat­nak a tulajdonságait, amelyik­nek az évében született. A disznó évében „lusta és fa­lánk emberek születnek", ezért ez az esztendő ked­vezőtlen a szülésre, születés­re. Jóstehetség nélkül is meg­jövendölhető, hogy a kínai né­pességkorlátozó politikának viszont kedvez, mert az idén alighanem kevesebb lesz a népszaporulat a szokásosnál. Aki mégis a disznó évében született, azzal vigasztalhatja magát, hogy a hagyomány en­nek az állatnak is számon tartja néhány jó tulajdonsá­gát; a disznó jegyében szüle­tett ember okos, hűséges, ba­rátságos és béketűrő. Eszmé­nyi házastárs, nemde?! Azt hihetnők, hogy akik a disznó jegyében születtek, va­lamelyik korábbi ciklusban, ki­váltságosán szerencsések lesznek az idén, minthogy ez az ő évük. Szó sincs róla, az összefüggések sokkal bonyo­lultabbak! A kínai asztrológu­sok szerint rengeteg össze­tevőt kell figyelembe ven­nünk, amikor felmérjük, mit hoz az új esztendő. Születési évünk és a jelen esztendő je­gyeinek korrelációja a legfon­tosabb tényező. A kínai és hongkongi sajtó­ban közölt asztrológiai jöven­dölésekből az szűrhető ki, hogy a disznó jegyében szüle­tett emberekhez nem kegyes a saját esztendejük. Sok-sok megpróbáltatással kell szá­molniuk az idén, és sivár lesz a szerelmi életük. Ám ha meg­adással tűrik sorsukat, az év utolsó három hónapja megju­talmazza őket kitartásukért. (MTI-Panoráma) JELCIN ÉS GORBACSOV Jelcin elnök tengerparti pi­henőhelyére például eddig újság­író még nem tehette be a lábát, ezért meg kell elégednünk azok­kal az adatokkal, amelyeket Miha­il Gorbacsov krími, foroszi dácsá­járól szereztünk be. A keringő szó­beszéd szerint valószínűleg Jelci­né sem kevésbé kényelmes. A foroszi nyaraló összterülete 57 hektár. Az emeletes főépület­ben hat hálószoba található, egy dolgozószoba, két ebédlő és egy 50 négyzetméteres, kandallóstár­salgó. Ha Gorbi sportolni akar, vá­laszthat a masszírozóhelyiség és két hatalmas erősítőterem között. Ha filmet akar nézni - netán saját fogságának történetét a '91-es orosz puccs idején -, rendelkezé­sére áll egy 55 négyzetméteres vetítő, ahonnan kisétálhat a téli­kertbe. A házban üzemelő szemé­lyi felvonó mellett két részből álló mozgólépcső vezet az uszodához. Van még csónakszín és egy 25x11 méteres úszómedence, amelyet 14 méter mélyről szivaty­tyúzott és utótisztításon is átesett tengervízzel töltöttek fel. A hatal­mas parkban 150 fa- és cserjefaj­ta él. A kétemeletes kiszolgálóépület hálószobái 90 személy elhelyezé­sére alkalmasak, itt vannak az iro­dák, a telefonközpont, a konyha és a 100 személyes étkező. A főépület közelében, a hegyoldal­ban található Gorbacsov egyeme­letes vendégháza, két luxuslak­osztállyal és 10 hálószobával. Ez az épület különleges jelentőség­gel bírt, hiszen itt volt az úgyneve­zett „atomügyelet". Jelcin elnök a jelek szerint nem szereti Moszkvát. A főváros köze­lében lévő Archangelszkoje ked­vesebb számára, általában az itte­ni elnöki dácsában lakik, innen jár be naponta a Kremlbe. Pedig van a fővárosban is egy lakása, 170 négyzetméternyi szupervédett lakosztály, s a szomszédja sem problémás: a saját lánya. Krilatszkoje kerületben, az Oszennyaja, vagyis Ősz utca 4. számú tömb látszólag olyan, mint bármely más szürke moszkvai la­kóház, valójában azonban egy kész erődítmény. Húsz lakás van benne, az államfő és leánya csa­ládján kívül csak azok élnek ott, akik a Kreml urának szolgálatá­ban állnak. A földszint a személy­zeté, ott található a telefonköz­pont, ott vannak az őrséget ellátó tisztek pihenőszobái, s egy külön helyiség jár a „nukleáris gomb" kezelőjének. Jelcin és lánya laká­sa a hatodik emeleten van. Amikor kereken megkérdezték tőle, mennyi lakbért fizet, Jelcin így válaszolt: „Pontosan annyit, mint bármelyik más orosz állam­polgár". Figyelembe véve a moszkvai lakásbérleti díjakat, en­nek az összegnek havonta úgy 6800 rubelnek kellene lennie, a közüzemi dijak pedig havi kb. 20 ezret tesznek ki. Egyszóval Jelcin évi lakásköltsége úgy 200-250 ezer rubel lenne, amit 900 ezres elnöki fizetéséből, amely körülbe­lül négyszerese a moszkvai átlag­fizetésnek, játszva kifizethet. A kérdés csak az, hogy kinek fizet az elnök. Ezt a legszemfülesebb, legrámenősebb újságíróknak sem sikerült kideríteniük. Nem tudja ezt az elnöki apparátus ház­vezetői-háztartási ügyeit rendező illetékes, s Krilatszkoje lakáshiva­talának egyetlen munkatársa sem látta még soha az elnöki la­kás bérét, sem bármilyen bizony­latot annak megtérítéséről. A lak­bértitok nyitját bizonyára abban kell keresni, hogy anno a KGB ki­lencedik ügyosztálya kezdte el építtetni azt a házat, majd a Kreml parancsnoksága fejeztette be. Mihail Gorbacsov viszont ked­den visszaszerezte a dél-oroszor­szági Privolnojeban lévő szülőhá­zát - már ha egyáltalán itt szüle­tett. Pontosabban édesanyja, Ma­rija Pantyelejevna perelte vissza a házat a távoli rokontői, Andrej Ra­zintól, a Laszkavij Maj nevű is­mert rockegyüttes énekesétől. Három évvel ezelőtt Marija asszony azért adta el a házat, mert túl költséges volt a fenntar­tása. Közben ő is Moszkvába köl­tözött a fiához, akinek egyszeri­ben nosztalgiája támadt, s elhatá­rozta: mindenáron visszaszerzi a házat. A konkrét ár pedig 18 mil­lió rubel, vagyis úgy 7200 német márka. Ennyit fizetnek Gorbacso­vék Razinnak az adásvételi szerződés semmissé nyilvánítása után. Három éve a nem kedvelt rokon 8 milliót fizetett a házért, de a bíróság figyelembe vette nemcsak azt a pénzt, amit köz­ben a házra költött, hanem az inf­láció mértéket is. Ez nyilvános ügy volt, ám Gorba­csov körül titok is található: az a hír járja, hogy ingatlanja van az Egye­sült Államokban. Formálisan ugyan a nevét viselő alapítvány tu­lajdona, ám az amerikai sajtó ­még az olyan tekintélyes folyóirat is, mint a National Geographic ­szintén úgy tudja, valójában az egyetlen szovjet elnöké. Georgij Sahnazarov, a Gorba­csov Alapítvány egyik vezetője vi­szont tagadja, hogy bármiféle in­gatlanuk lenne külföldön. Akkor miről közölt képeket a világszerte elismert, már említett amerikai lap? Ráadásul azt is megírta, hogy a területet, ahol az épület áll, nem­rég természetvédelmi területnek nyilvánították. Valójában ez volt a felvételek közlésének fő indoka, s nem az exállamfő személye. Hiába cáfol az alapítvány, politi­kai és gazdasági szakemberek egya rá nt meg va n na k győződve a r­ról, hogy ha háza nincs is, pénze bi­zonyosan van külföldön Gorba­csovnak. Megbízható forrásokból származó információk szerint Gor­bacsov óriási összegeket kapott ­több milliárd dollárt - a volt NDK­ban szovjet tulajdonban lévő gyá­rakért, épületekért, földterülete­kért. Ezek a pénzek is az ő számlá­ját gazdagították, nemcsak a te­kintélyes jogdíjak, a beszédekért kapott tiszteletdíjak és a külön­böző címen felvett adományok. Summa summarum: hiába volt Gorbi glasznosztyja, hiába Jelcin reformjai: él még a jó szovjet szo­kás, hogy azt is eltitkolják, amit iga­zán nem kellene. Hát még azt, ami kellemetlen lehetne! ÚJ SZ Ó JU Mit iszik a tengerész? Számos dal szól az angol mat­rózok ivászatáról, de kevesen tudják, hogy a brit hadiflottánál a kincstár látja el itallal a tengeré­szeket. Igaz, a „Rumosztáshoz sorakozó!" vezényszó már régen kiment a divatból a hadihajókon, a Navy Newsban, a flotta újság­jában most közzétett szabályo­zás azonban pontosan megszab­ja, kinek mennyi szeszes ital jár. Napi brandyadag ősidőktől fogva járt a büszke vitorlásokon és hadigályákon, majd 1650, Ja­maica meghódítása után - Bla­ker tengernagy parancsára - azt felváltotta a rum. Volt, aki tisztán itta, volt, aki kétharmad részt víz­zel hígította; az így nyert „fröccs" neve volt grog. (Nem tévesz­tendő össze Fülig Jimmy recept­jével, aki a vörösbort hígította rummal.) Több mint háromszáz évvel később, 1870-ben őfelsége ha­ditengerészetének parancsnoka elrendelte, hogy a legénység tag­jai naponta kapjanak három (egyenként 3,3 deciliteres) do­boz sört. A most közzétett új sza­bályozás tekintettel van a nö­vekvő számú nőnemű haditen­gerészre, akik között sokan nem szeretik a seritalt. Ők (de persze a férfiak is) bort kaphatnak he­lyette: egy doboz sör 1 deci bor­ral helyettesítendő. Ez azonban csak a matrózok adagja. A tisz­teknek naponta 2 pint (kb. 1,1 li­ter) sör dukál, míg az altisztek és a zászlósok annyi italtban része­sülnek, amennyit a parancsnok megállapít részükre. A tisztek normáját a szabályozás nem tar­talmazza, csak azt mondja ki, hogy a részegségig nem ihatják le magukat. Az Egyesült Államok hadihajó­in a „száraz törvény" érvényesül: (elvben) egyáltalán nem fo­gyasztható szeszes ital. A német hadiflotta nem állapít meg ivási plafont, csak a részegséget tiltja. Ugyanez a szabály érvényes az olaszoknál is, de az ő hajóikon jókora boroshordók is vannak. Akárcsak a franciáknál, náluk vi­szont a szabályozás előírja, hogy ebédre és vacsorára minden tengerésznek negyed liter bor jár. Az orosz és az ukrán haditen­gerészet csak ünnepkor juttat fejadagként szeszes italt a sze­mélyi állománynak (ezért viszi mindenki dugiban a vodkát a ha­jóra), kivéve a nukleáris meghaj­tású tengeralattjárókat, ahol állí­tólag a sugárzás ellen szolgáló védőitalként a legénység napon­ta kap fél liter cabernet-t. (M-p - K. I.) Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA Jelcin a barátait szintén Arhangelszkojeban, a dácsán fogadja. Jobb is, mert - s ezt az elnök maga árulta el - ugyancsak szeretnek énekelgetni. Ezt bizonyítja ez a felvétel is, amely „Borisz cár" hatvanadik születésnapján készült. Nyakunkon a báli szezon - ha vala­ki még nem vette volna észre. S nem­csak a nők problémája, hogy mit is vegyenek fel, hanem a férfiaké is. Mert egy bál úgy az igazi, ha nem­csak a terem, a teríték csillog-villog, hanem a vendégek is „fényesek". S nemcsak abban az értelemben, hogy az idei báli szezonban a fényes kel­mék a divatosak. Lassan európaiasodó tájainkon is előfordul már, hogy a báli meghívón a rendezők kimondottan megszabják, mit vegyenek fel a vendégek. A kelle­metlenségek elkerülése végett eleve megkérik az urakat, hogy - például ­szmokingot viseljenek, a hölgyeket pedig arra, hogy hosszú estélyit öltse­nek. Aki nem tesz eleget a kérésnek, azzal könnyen előfordulhat, hogy az ajtóban illedelmesen megkérik: fá­radjon haza, szíveskedjék átöltözni, s utána szeretettel várják. Akkor sem kell pánikba esni, ha a meghívó „fehér nyakkendős" öltözé­ket kíván az uraktól. Ez annyit jelent, hogy kötelező a frakk, a fehér frakk­ing, mandzsetta- és inggomb, fehér csokornyakkendő és fehér övkendő vagy fehér mellény. A szabálytól el­térni veszélyes, mert előfordulhat, hogy pincérnek nézik a vendéget. A „fekete nyakkendős" öltözet a már említett szmokingból áll, kiegészítője pedig a fehér ing, fekete csokornyak­kendő, mandzsetta- é« inggomb, öv­kendő, fekete selyemzokni és fekete lakkcipő. Az urak ilyen szigorúan megszabott öltözéke mellé a hölgyek­nek feltétlenül hosszú estélyit kell vi­selniük, „fehér nyakkendős" esetben pedig kötelező a hosszú fehér kesztyű. Ha a meghívó nem tartalmaz meg­kötéseket, akkor sem engedélyezett a „szakadt fazon". Az uraknak ilyen­kor ajánlott a sötét öltöny a megfe­lelő szolid kiegészítőkkel, hölgyeknek pedig a koktélruha vagy a kisestélyi. Hogy igazán jól érezzék magukat, ne pedig feszélyezetten. Becsavarodnak a franciák A francia Közegészség­ügyi Bizottság egy 907 olda­las jelentést adott át az egészség- és szociális ügyi miniszternek. A jelentés az ország 57 millió lakosának egészségügyi helyzetéről szól, és 200 kutató kétévi munkájának az eredmé­nye. Az országos méretű el­lenőrző vizsgálatokból ki­derült: a születéskor várha­tó élettartam a franciáknál lehetne a leghosszabb a vi­lágon, ehhez minden felté­tel megvan, s igen kedvező a szív- és érbetegségek ará­nya is. Ugyanakkor azonban a franciák öt százaléka sú­lyos károsodáshoz vezető pszichológiai zavaroktól szenved. Feltűnően nagy az idő előtti - 65 év alatti - el­halálozás aránya, főleg a férfiaknál. Igen nagy a kü­lönbség a társadalom előnyös, illetve hátrányos helyzetű rétegei között: minden ötödik francia anya­gi okokból kénytelen lemon­dani bizonyos költségesebb gyógymódokról. Ami pedig az úgynevezett „új betegsé­geket" illeti: a franciák 6,5 százaléka kóros álmatlan­ságban szenved, 5 százalé­ka depressziós, s majdnem 10 százalékuk az allergia különféle válfajaitól beteg. A jelentést áttanulmá­nyozva az illetékes minisz­ter két újítást jelentett be 1995 elejére. Az egyik, hogy gyorsabban érkezzék orvosi segítség a szívroham áldozataihoz. A másik az el­mebetegségek újfajta meg­közelítésére indított kam­pány. (MN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom