Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

1995. február 6. KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó [ 3 j Felemás megfogalmazások (Folytatás az 1.. oldalról) államnak e tekintetben vaj van a fején. A legnagyobb problémát ab­ban látom, .hogy: az eredeti jegyzőkönyv az európai emberjogi konvenció része lett volna és le­hetőséget adott volna minden ál­lampolgárnak arra, hogy a Stras­bourgban székelő emberjogi bíró­sághoz forduljon. Szeretném el­mondani, hogy Szlovákia minden állampolgára már most az emlí­tett bírósághoz fordulhat az em­berjogi konvenció által szabályo­zott kérdésekben. Ez a konvenció azonban kisebbségi vonatkozás­ban nagyon keveset mond, és csak a legkirívóbb eseteket fogad­ja el, miközben döntései az illető országra nézve kötelezőek. Re­mélhetőleg a közeljőben megszü­letik egy kisebbségi jegyzőkönyv, amelyről még csak viták folynak, és ez továbblépést hoz. • Előbbi válaszában említette, hogy vegyesek az érzelmei a dokumentumot illetően. Miért? -Ha ezt a keretegyezményt akarnám értékelni, akkor azt kell, hogy mondjam, tartalmát tekintve nagyon felemás megfogalmazá­sokat, úgy is mondhatnám: gumi­paragrafusokat tartalmaz, ame­lyek többféleképpen értelmez­hetők. Éppen ezért várható, hogy nagy viták forrása lesz. További hi­ányossága, hogy nem szerepel benne a kisebbség fogalmának definíciója. A legnagyobb kifogá­saink azonban azzal kapcsolat­ban vannak, hogy a zárórendelke­zésekben olyan lehetőségeket ad az országoknak, hogy ha aláírták is, bármikor egyoldalúan felmond­hatják. Ezért nagyon kétséges, hogy milyen kényszerítő erővel tud majd hatni nemzetközi téren. • Ennek a dokumentumnak a szellemében magánszemé­lyek panaszaikkal fordulhat­nak nemzetközi fórumokhoz? - Ha az adott állam megsérti a keretegyezmény valamelyik cik­kelyét, akkor igen. Csakhogy, mint már említettem, a megfogal­mazások túlnyomórészt olyan tá­gan értelmezhetőek, hogy ebből inkább jogi viták keletkeznek majd, semmint okos és jó megol­dások. • Talán ha kézzelfogható pél­dát említenénk... - Ez a keretegyezmény például biztosítja a nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyeknek a tör­vény előtti egyenlőséget, és tilt mindenfajta diszkriminációt. Ez egy szép kinyilatkoztatás, de a gya­korlatban nehezen számonkér­hető, ugyanis az állami hatóságok sehol sem fogják például írásban, adni, hogy valakit a nemzetisége miatt nem alkalmaznak. Ezt és számos hasonló esetet nagyon ne­héz lenne a bíróság előtt bizonyíta­ni. Egyedül a névhasználat terén nincsenek ilyen bizonyítási gon­dok. • A mi szempontunkból a ko­rábbi kisebbségvédelmi doku­mentumokhoz képest mik az előnyei a keretszerződésnek? - Lehetőséget ad az utcanevek, a földrajzi nevek kisebbségek nyel­vén történő használatára. Ha egy jóakaratú politika sorakozik fel az említett dokumentum mögé, ak­kor ez a keretszerződés is pozitív előrelépésre adhat lehetőséget. El­lenkező esetben viszont bizony le­hetőséget nyújt bizonyos tekintet­ben visszalépésre is. Én a legve­szélyesebbeknek nem is a'szemé­lyi jogokra vonatkozó fejezeteket tartom, hanem az oktatásüggyel kapcsolatos megfogalmazásokat, amelyek véleményem szerint kö­dösek, eltérő értelmezésekre ad­hatnak okot... • Például az alternatív iskolák bevezetése is belefér ezekbe a gumiparagrafusokba? - Attól tartok, hogy igen. A szlo­vák kormány véleménye szerint is, és éppen ez az egyik fő oka annak, hogy ezt a dokumentumot az elsők között írta alá Szlovákia. Né­hány nyugati szakértő szerint és a mi véleményünk szerint sem sza­badna bevezetni az alternatív ok­tatást a keretmegállapodás 14. cikkelye alapján. De ez egy tipiku­san olyan megfogalmazás, ame­lyet mindenki úgy értelmezhet, ahogy éppenséggel akar. • A keretmegállapodás mind­végig a nemzetiségi kisebbség­hez tartozó személyek jogairól beszél, nem pedig kollektív jo­gokról. - A nemzetközi dokumentu­mokban is ezt a fogalmat használ­ják, és ezzel kapcsolatban számos elméleti kérdés tisztázatlan. Vi­szont a koppenhágai emberjogi dokumentum és az ET 1201-es ajánlása is elismeri, hogy bizonyos jogokat egyének csoportjai kell, hogy gyakoroljanak, tehát a cso­portjogoknak a csírája megtalálha­tó ezekben a dokumentumokban, így ebben a keretegyezményben is. • Ilyen szempontból előrelé­pést jelent a többi emberjogi szerződéshez képest? - Ebből a szempontból az emlí­tett két dokumentum szintjén van. Az előrelépés az lenne, ha kimon­daná, hogy kisebbségi közössé­geknek mire van joguk. Ezt azon­ban ez a keretegyezmény sehol sem mondja ki, és mindenütt a nemzeti kisebbséghez tartozó sze­mélyekről beszél. • Vannak olyan elemei, ame­lyek lehetővé teszik bizonyos te­rületeken a meglévő jogok bőví­tését a magyar kisebbség szá­mára? -A 9. cikkely első pontja alapján kérni fogjuk a tévé és a rádió ma­gyar nyelvű adásának bővítését, mert a megfogalmazás ezt le­hetővé teszi. Van néhány ilyen cik­kely, amelyeket az MKDM már kije­lölt, mert lehetségesnek tartjuk a továbblépést. A következő cikkely egyik bekezdése is hivatkozási alap lehet, amely ugyan tekervé­nyesen van megfogalmazva, de le­hetőséget nyújt arra, hogy azokon a területeken, ahol létszámfölény­ben élünk, a hivatali nyelvhaszná­latban is az anyanyelvünket alkal­mazzuk. Egyik bekezdése értelme­zésünk szerint bővítené a jelenlegi nyelvtörvény nyújtotta lehetősége­ket. Felfogásunk szerint írásban is lehetőséget biztosít az anyanyelv használatára a hivatallal való kap­csolattartásban, igaz, ott szerepel egy félmondat is, hogy „atehetősé­gekhez mérten." A 10. cikkely 3. bekezdésében foglaltak alapján mérlegeljük, hogy újra kérelmezni fogjuk magyar egyetem létrehozá­sát, ugyanis a szöveg az anyanyelvi oktatás összes szinten történő biz­tosításáról beszél. Az egyik bekez­dés úgy is értelmezhető, hogy tulaj­donképpen módot nyújt a magyar tanárképzés lehetőségeinek bőví­tésére, noha ebben is szerepel „a lehetőségekhez mérten" megfo­galmazás. A féloldalas megfogal­mazások egyik ékes példája až a szakasz, amely úgy is értelmez­hető, hogy nemzetiségi magánis­kolákban folyjon a kisebbségi okta­tás, így az állam teljesen kibújhat e kötelezettsége alól. Még egy ve­szélyre felhívnám a figyelmet, mert az egyik cikkely szerint az illető ál­lam meghatározhatja, hogy az or­szág mely területeire terjeszti ki a dokumentum érvényét, például egy konkrét zártabb területre. A szerződés ugyan hangsúlyozza, hogy az elért szintről nem lehet visszalépés, és ennek ellenőrzésé­re elismert nemzetközi szak­értőkből álló bizottság alakul. • Annak a szlovákiai küldött­ségnek, amely Strasbourgban tartózkodik az EP Parlamenti Közgyűlésén, első ízben nincs magyar tagja. Nem érkezett erről önökhöz valamiféle vissza­jelzés az ET köreiből, hogy ezt visszatetszései fogadták? - Ezt hivatalos csatornákon ke­resztül is furcsállták és nehezmé­nyezték. Az ET illetékesei azonban a reményüket fejezték ki, hogy a probléma rövidesen megoldódik. Ezen azt kell értenünk, hogy a tízta­gú küldöttség egyik tagja a Magyar Koalíció képviselője lesz. Amíg ez nem történik meg, nekem; mint a parlamenti közgyűlés korábbi tag­jának küldik a különféle dokumen­tumokat. A küldöttségnek ugyan je­lenleg nincs magyar tagja, de kap­csolatunk továbbra sem szakadt meg Strasbourggal. Naivitás a kor­mánykoalíció részéről az a feltéte­lezés, hogy a küldöttségből való puszta kihagyásunkkal nyugati kapcsolataink megszúntethetők. P. VONYIK ERZSÉBET Nobel-díj Hrabalnak? Ismét irodalmi Nobel-díjra java­solja Bohumil Hrabal világhírű cseh írót - a tavalyi év után - a Nemzet­közi PEN-klub cseh centruma. A Svéd Királyi akadémia Nobel-díj Bi­zottságához elküldött javaslatot ezúttal a cseh írószövetség is támo­gatja. A JiríStránsky (PEN-klub) és Eva Kanturková (írószövetség) által alá­írt indoklás szerint Hrabal 45 évi munkássága alatt mintegy 80 re­gényt, elbeszélést, költeményt és esszét írt, amelyekben nagy huma­nitással és együttérzéssel fejezi ki az elnyomottak érzéseit. Az ajánlók konkrétan Hrabal három művét, az „Őfelsége pincére voltam", a „Szi­gorúan ellenőrzött vonatok" és a „Pacsirták cérnaszálon" című regé­nyeket említik. Az ajánlat kitér arra is, hogy a modern cseh irodalom legnagyobb képviselőjének tartott Hrabal műveit a kommunista rendszer idején néhány évig betiltották. MTI Egy Groznij melletti faluban nem kellett sokat noszogatni a gyereke­ket, hogy segítsenek kirakni a Vöröskereszt humanitárius küldemé­nyét szállító teherautók tartalmát. JURAJ SCHENK A KERETMEGALLAPODASROL Nem minimum, maximum UJ SZO-tudósitás Egyesek sokallni, mások viszont kevesellni fogják azokat a kisebb­ségi jogokat, amelyeket a Strasbo­urgban most aláírt kisebbségvé­delmi keretszerződés biztosít, nyi­latkozta tegnap Juraj Schenk, miu­tán hazatért az ünnepélyes aláírá­si ceremóniáról. A szlovák diplo­mácia vezetője szerint a szerződés azért jelentős, mert a kisebbségi jogokat illetően meghatározza az európai mércét, amelyhez az alá­író országoknak a hatályba lépése után tartaniuk kell magukat. Ez a maximum, amit a jelenlegi helyzetben a kisebbségvédelem terén szerződéses formában el le­hetett érni, szögezte le Juraj Schenk. A kisebbségi jogoknak a keretmegállapodásban rögzített szintje azonban szlovák vélemény szerint nem örök időkre szól, a szint a későbbiekben esetleg emelhető is, ha erre vonatkozó újabb megállapodás jön létre, s ez esetben az új mércéhez igazítják majd a honi törvényeket. A szlovák külügyminiszter kie­gyensúlyozottnak minősítette a kö­telező érvényű dokumentumot, mert a jogok mellett meghatároz­za a kisebbségekhez tartozó egyé­nek kötelességeit is, s azt, hogy ezek nem érvényesülhetnek más kisebbség vagy a többség rovásá­ra. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a cikkelyek kizárólag egyéni jogokat említenek, s nem szerepel sehol sem a kollektív kisebbségi jogok fogalma. Juraj Schenk elis­merte, hogy az egyes megfogal­mazások nagyon tág értelmezési lehetőséget biztosítanak, ami megítélése szerint Szlovákiára nézve nagyon előnyös, mert az ille­tékesszervek hazai sajátosságok­nak megfelelően járhatnak el. Arra a kérdésre, hogy vajon a ki­sebbségvédelmi keretmegállapo­dást Szlovákiában milyen formá­ban hozzák nyilvánosságra, s meg­jelenik-e a kisebbségek nyelvén is, a külügyminiszter nem tudott vég­leges választ adni, mindössze azt jelentette ki, hogy ez ügyben még nem született döntés. (p.vonyik) TOKES LASZLO SZERINT Az RMDSZ puszta léte forog kockán Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke z MTI irodájába eljuttatott nyilatkozatában bejelentette: mindad­dig tartózkodni kíván a nyilvános közszerepléstől, amíg a szövetség nem talál „megnyugtató megoldást" a képvi­selőcsoportjában történtekre MTI-hír Ennek előzménye, hogy Nagy Benedek képviselő tavaly decem­berben a tiszteletbeli elnököt bírá­ló fogalmazványt terjesztetta képvi­selőcsoporton belül. Ezt azonban a képviselőházi frakció egyik tagja, Borbély Imre - Tőkés Lászlóval együtt - nyilvánosságra hozta pár nappal később tartott sajtóérte­kezletén. Az RMDSZ legfőbb ve­zetőit tömörítő Operatív Tanács ki­állt Tőkés László mellett, és az eti­kai bizottság elé utalta Nagy Bene­dek írásának ügyét. Tőkés és a parlamenti frakció tagjai között ezt követően tartott megbeszélésen azonban nem született eredmény, mert bár Nagy Benedek visszavon­ta írását, a püspök külön politikai határozatot is elvárt a képvi­selőktől. Erre azonban nem került sor. Tőkés László és a 27 tagú kép­viselőcsoport 15 tagja a testület ezzel kapcsolatos új ülésének az összehívását sürgette. Tőkés László nyilatkozatában összefüggésbe hozza a történte­ket az RMDSZ elleni „kívülről jövő, előre kitervelt és jól össze­hangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal". Miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a romá­niai politikai életből, véleménye szerint jelenleg a „radikálisnak" és „szélsőségesnek" bélyegzett maradék magyar vezető szemé­lyiségek erkölcsi és politikai, vagy éppen fizikai megsemmisí­tése van napirenden. A felsorolt magyar vezetők sorsáért, illetve politikai lehetetlenné tételéért, valamint a jelenlegi belső meg­osztásért az RMDSZ egyes kép­viselőit és csoportjait is súlyos felelősség terheli - olvasható a nyilatkozatban. A képviselőházi csoportban történt „durva meg­osztó kísérlet a frakció elnöké­nek és a tagság egy részének cinkos hallgatása folytán azóta kifejtette hatását, és országos, illetve nemzetközi méreteket öl­tött". Az RMDSZ jövendő politi­kája és puszta léte, önkormány­zati-szervezeti integritása forog kockán - fejti ki álláspontját. CSEH FESZTIVALUGYBEN Nincs még döntés Prágai tudósítás Pavel Tigrid cseh kultuszminisz­ter a héten nyilvánosan felszólítot­ta a Karlovy Vary-i és a prágai film­fesztiválok alapítványainak ve­zetőit, hogy sürgősen egyezzenek meg, melyik város ad otthont az idén immár jubileumi, 30. évadjába lépő nemzetközi filmfesztiválnak. A két konkurens alapítvány ve­zetői a felhívás után megegyeztek abban, hogy valószínűleg ezen a héten még egy újabb megbeszé­lést tartanak, s megpróbálnak megállapodni. Ugyanakkor mind­két alapítvány igazgatója Jifí Bar­toška (Karlovy Vary), valamint Jan Knoflíček (Arany Gólem, Prága) úgy nyilatkozott, hogy a rendezés jogá­ról nem kíván lemondani. Bartoška pesszimista, s a másik fél részéről nem lát készséget a megegyezés­re. A fürdőváros képviselői azzal ér­velnek, hogy Karlovy Varyban már 29-szer volt filmfesztivál, ezért jo­gos az az óhaj, hogy az idei jubileu­mi is náluk legyen megrendezve. A fesztivál esetleges új helyszínéről pedig csak ezután döntsön a cseh filmgyártók szövetsége. A prágai Arany Gólem Alapítvány viszont úgy véli, hogy a legutóbbi, rende­zés szempontjából, nem éppen a legsikeresebb fürdővárosi fesztivál után jogos, hogy ezután Prága le­gyen a házigazdája a neves nem­zetközi rendezvénynek. A prágaiak ezzel az új álláspontjukkal felrúg­ták azt a két fél közt korábban szü­letett megegyezést, miszerint idén Karlovy Varyban lenne fesztivál, jövőre Prágában, s időközben pe­dig minden jövőt illető kérdés tisz­tázódhatna. A cseh filmgyártók szövetsége, amelyre a filmfesztiválokat enge­délyező nemzetközi bizottság a végső döntést bízta, viszont hivata­losan még nem döntött az ügyről. Tekintettel a szakma megosztott­ságára nyilvánvaló, hogy egyha­mar nem is lesz döntés, ami szélsőséges esetben viszont azt is eredményezheti, hogy Csehország nem kap jogot semmiféle „A" kate­góriájú nemzetközi filmfesztivál megrendezésére. A cseh kultusz­minisztérium a kezdeti bizonyta­lanság után most egyértelműen amellett van, hogy az idei fesztivál mindenképpen Karlovy Varyban legyen. A tárca képviselője tegnap azt is bejelentette, hogy a fesztivált a minisztérium anyagilag is támo­gatni fogja. Bartoška szerint a mi­nisztérium későn lépett közbe, s ha korábban állást foglal, akkor ta­lán nem is alakult volna ki a mos­tani áldatlan, nemzetközi bot­ránnyal fenyegető helyzet. A Karlovy Vary-i alapítvány kép­viselője a héten hivatalosan is be­jelentette, hogy a városban már minden készen áll arra, hogy júni­us 30-án megnyílhasson a film­fesztivál. Az alapítvány szerinte megtalálta a megfelelő anyagi tá­mogatókat is, akik közt prágai cé­gek is vannak. KOKES JÁNOS AZ OSZTRÁK FEGYVERBOTRANY MIATT Inog egy miniszteri szék MTI-hír Az ausztriai fegyvervásárlási és párttámogatási botrány legújabb fejleménye, hogy megingott Ma­ria Rauch-Kallat környezetvédel­mi miniszterasszony helyzete. Az ő férje, Alfons Mensdorff-Poully gróf lett volna a British Aerospace cég részéről a közvetítő abban a helikopter-vásárlási ügyletben, amelynek 70 millió schillinges ju­talékát a két főszereplő, a nép­párti Hermann Kraft és a szociál­demokrata Peter Marizzi párttá­mogatásként használta volna fel, Miután a két parlamenti képvi­selő már lemondott mandátumá­ról és pártfunkciójáról, a News című hetilap - amely a tisztázat­lan körülmények között készült magnófelvételt közölte - most megjelent számában az eddiginél nagyobb, kezdeményező szere­pet tulajdonít a grófnak. Emellett tudni véli, hogy a miniszter­asszony politikai kapcsolatait ki­használva több találkozót szerve­zett Werner Fasslabend (szintén néppárti) védelmi miniszter bevo­násával. Mind a környezetvédel­mi miniszterasszony, mind Fass­labend elhárít minden vádat: Ma­ria Rauch-Kallat változatlanul úgy nyilatkozik, hogy férje üzleti ügye­ihez semmi köze. Fasslabend pe­dig közölte, hogy a gróffal soha nem tárgyalt fegyverüzletről. Az ellenzéki Zöldek a környe­zetvédelmi miniszter lemondását követelik, arra hivatkozva, hogy nem tárta a parlament elé férje üzleti kapcsolatait, másrészt visszaélt politikusi helyzetével. Az ellenzéknek javasolta, hogy ala­kuljon különbizottság az ügy ki­vizsgálására. A koalíciós pártok ellenzik ezt a megoldást. Megfi­gyelők tudni vélik, hogy a most ki­pattant botrány csak a jéghegy csúcsa, nem az első ilyen eset, sőt: a fegyverüzletek jutaléka rendszeresen a pártok pénzalap­jaiba folyik be. Az osztrák kor­mány és Vranitzky kancellár hely­zete a lehallgatási botrányon kí­vül a költségvetési tárgyalások kudarca miatt is megrendült. A koalíció takarékossági program­jának eddig egyetlen pontjában sem sikerült a szociális partnerrel megállapodni, s emiatt még min­dig nincs idei költségvetés. Ferdi­nand Lacina kizárólag olyan költ­ségvetést hajlandó benyújtani, amelyben a deficit kevesebb mint 100 milliárd schilling, ami csakis a takarékossági program beikta­tása révén, szociális juttatások le­faragásával érhető el. Ellenkező esetben a pénzügyminiszter le­mondással fenyeget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom