Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-28 / 49. szám, kedd

[ 4 ] ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. február 28. A

baloldal együttműködésének megteremtését nevezte a cseh Baloldali Blokk (LB) előtt álló legfontosabb feladatnak Jaroslav Qrtman, akit az LB hétvégi kongresszusán a párt elnökévé választottak. Ortman, a párt frakcióvezetőjét, Marie Stiborovát váltja fel e poszton. Az LB 1993 decemberében alakult, a KSČM néhány képviselőjének kezdeményezésére, akik elégedetlenek voltak a kommunista párton belüli pártharcokkal és a vezetés ellenségkereső politikájával. Kiválásukkal kettészakadt a kommunisták és posztkommunisták által létrehozott választási szövetség. A kevesebb mint háromezer tagot számláló Baloldali Blokk törvényhozási frakciójához jelenleg 24 képviselő tartozik. A

mexikói Chiapas tartomány déli részén 24 indián felkelő megadta magát a hatóságoknak jelentette tegnap az AFP a szövetségi tagállam főügyészségétől kapott tájékoztatás alapján. A Zapatista Nemzeti Felszabadító Mozgalom feltételezett tagjai - miután önként és békésen adták meg magukat Guadalupe Tepeyac városban - hazatérhettek otthonaikba. Néhány nappal korábban 11 zapatista már letette a fegyvert. N

égy személyt túszként foglyul ejtettek muzulmán szélsőségesek a Fülöp-szigetek déli területén. A hatóságok attól tartanak, hogy az erőszakos cselekménnyel a május 8-ra kiírt általános választásokkal összefüggő emberrablás) sorozat kezdődik - jelentette az AP. A túszokat - egy nőt és három férfit - csütörtökön a Manilától 944 kilométerre délre fekvő Maimbungban, Jolo-szigeten lőfegyverrel kerítették hatalmukba a banditák. A

lgériában a napokban megölték a mezőgazdasági egyetem egyik professzorát. Két héten belül ő volt a harmadik egyetemi oktató, aki merénylet áldozata lett. A professzorasszony halálának hírét a rádió részletek ismertetése nélkül közölte. A rádióban felolvasták a felsőoktatási és tudományos kutatások miniszterének részvéttáviratát. Az elmúlt 15 hónap alatt több mint 300 nőt, köztük 30 tanárt öltek meg Algériában. T

öbb száz szomáliai nő és gyermek tüntetett tegnap a békéért a főváros déli részén - jelentette az AFP. A Mogadishu repülőterére vezető út közelében több órán át nehézfegyverekkel lőtték egymást a szemben álló klánok, amelyek szeretnék a repülőteret megkaparintani az ENSZ-csapatok utolsó 2500 katonájának e héten esedékes kivonása után. Alig néhány órával a harcok elcsendesülte után „Nem akarunk polgárháborút!" kiáltásokkal vonultak ki a tüntetők. RENDKÍVÜLI ALLAPOT KARACSIBAN Rijád pénzeli a vallási fanatikusokat Rendkívüli állapotot vezettek be tegnapra virradóra Karacsiban. Az intézkedés közvetlen előzménye az a hét végi merényletsorozat, amelynek során álarcos fegyveresek 22 hívőt öltek meg két síita és egy szunnita mecsetben. A Pakisztán gazdasági fellegvárának számító 12 millió lakosú városon példátlan erőszakhullám söpört végig az utóbbi hetekben. A muzulmán felekezetek számos fegyveres csoportjának összetűzései csupán az elmúlt 48 órában legalább 30 halálos és 50 sebesült áldozatot követeltek, de az egész böjti hónap során meggyilkoltak száma meghaladja a százötvenet - írja az ITAR-TASZSZ. A hatóságok több mint 40 vallási fanatikust őrizetbe vettek, az utcákon megerősített rendőrjárőrök cirkálnak. Szemtanúk szerint azonban a hatóságoknak nem sikerült úrrá lenni a helyzeten. Gyakorlatilag megbénult a város üzleti élete; a bankok, boltok és piacok nagy része zárva van; szünetelnek az iskolák, nem működik a tömegközlekedés. Városszerte állig felfegyverzett csoportok járnak, bosszút követelve. A kiéleződött helyzet a kormányzó Nemzeti Párt és Benazir Bhutto miniszterelnök heves bírálatára adott alkalmat a kormány lemondását követelő ellenzéki politikusoknak. A kormány Indiát vádolja a fanatikusok felbujtásával, mások arra gyanakszanak, hogy Szaúd-Arábia pénzeli a szunnita, Irán a síita szélsőségeseket. A zavargások továbbfejlesztését megakadályozandó fokozott biztonsági intézkedéseket léptetett életbe a főváros Iszlámábád rendőrsége is. A kalózmásolatoknak befellegzett MTI-hír Kína és az Egyesült Államok képviselői Pekingben megállapodást írtak alá vasárnap az éjszakai órákban a szellemi tulajdonjo gok védelméről, s ezzel elhárították a két ország készülő kereskedelmi háborúját. A kilátásba helyezett szankciók mégsem lépnek érvénybe, mert az elvi egyezség mindkét fél állítása szerint már a határidő előtt létrejött, s csak a fordítás és szövegegyeztetés technikai nehézségei miatt késlekedett az aláírás. A megállapodás szövegét még nem hozták nyilvánosságra, így egyelőre nem tudható egyértelműen, melyik fél engedett többet. Mindkét fél engedett korábbi álláspontjából, az Egyesült Államok például nem érte el annak a 29 kínai üzemnek az azonnali bezárását, amelyek - vádja szerint amerikai kompaktlemezek, videófelvételek és számítógépprogramok kalőzmásolataival árasztják el a délkelet-ázsiai piacokat. Igaz, hetet közülük önként bezáratott a kínai fél a február 15. óta tartó tárgyalási forduló alatt, kettőt éppen vasárnap. Barshefsky sejteni engedte, hogy ennek a vasárnapi döntésnek jelentős szerepe volt a holtponton való átlendülésben, mert - mint mondta - e két üzem volt a legnagyobb szálka az ameri kai fél szemében. A FENEKKUSZÖB ES HAGA Ront-e a magyar esélyeken? MTI-hír A magyar parlament külügyi bizottsága támogatja a magyar-orosz alapszerződés és az azt kiegészítő külügyminiszteri levélváltás ratifikálását. A testület egyhangúlag hozta meg döntését tegnapi ülésén. A magyar-orosz kapcsolatokat új alapokra helyező dokumentumot mint ismeretes - Antall József volt miniszterelnök és Borisz Jelcin elnök írta alá 1991. december 6-án, de az orosz Duma csak több mint három évvel később, ez év január 13-án ratifikálta. A bizottság döntött arról is, hogy a jövő héten zárt ülésen hallgatja meg a kormány képviselőit és a szakértőket azzal a céllal, hogy - mint az előterjesztő, az MDF-es Csapody Miklós megfogalmazta egyértelmű feleletet kapjanak arra, hogy a dunai fenékküszöb megépítése rontja-e hazánk pozícióit a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. CSECSENFÖLD Hídrobbantás MTI-hír Tegnap hajnalban ismeretlen személyek levegőbe röpítették az Akszaj folyó felett átivelő vasúti hidat a csecsenföldi-dagesztáni határon - jelenti a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma. A közlés szerint a terrortámadás következtében a híd íve beomlott. Ezen a hídon át vezet a dél-oroszországi Rosztov és Azerbajdzsán közötti vasútvonal. Nem sokkal korábban pokolgépes merénylettel megrongálták a Jamanszu határfolyó fölött átvezető gépkocsi hidat. A hídon azonban változatlanul lehet közlekedni. A minisztérium további részleteket nem közölt. GYILKOSSÁGOK FRANCIAORSZAGBAN Nem az orosz maffia müve Szörnyű gyilkosság történt vasárnap éj/el Franciaországban: a Párizs közelében lévő Louveciennes-ben egy lakásban agyonlőttek három házaspárt. Mind a hat áldozat orosz származású volt, s így a hatóságok eleinte az orosz maffia valamifajta belharcára gyanakodtak. A legújabb hírek szerint ez a feltételezés megdőlt, s most az egyik házaspár 17 éves fia került a nyomozás középpontjába: hétfőn hajnalban, órákkal a gyilkosság után ő értesítette a rendőrséget, de a kihallgatás során ellentmondásokba keveredett, s ezért őrizetbe vették. A lakásban tartózkodott még egy három éves kislány is, ő sze rencsére sértetlen maradt. A hafembert (a lakástulajdonosait, a feleség szüleit és egy baráti házaspárt) gyakorlatilag kivégezték: valószínűleg lefekvéshez készülődtek, amikor a tettes agyonlőtte őket. A lakásban számos lőfegyvert találtak, s ezek közül a merénylő többet is felhasznált akciójához. Egyébként alig néhány órával a louveciennes-i dráma előtt gyilkosság történt egy középfranciaországi nagyvárosban, Saint Etienne-ben is: itt egy marokkói férfit lőtt le a tettes, méghozzá a város mecsete előtt. Az ügy hatalmas felháborodást keltett, hiszen alig néhány nappal a marseille-i gyilkosság (egy comore-szigeteki fiú halála) után sokan újabb rasszista merényletre gyanakodnak. Az áldozat - egy 46 éves, négygyerekes festő - a muzulmánok szent hónapjának, a Ramadánnak egyik ünnepe miatt ment a mfr esetbe, s mikór egyik ismerőse rosszul lett, néhány társával együtt kiállt az épület elé, hogy ott várják a kihívott orvosokat. Ekkor történt a tragédia: egy 55 éves (mint utóbb kiderült, teljesen részeg) francia férfi a közelben álló kocsijából két lövést adott le a csoportra, s az egyik lövedék fején találta a festőt. Nem sok politikus kockáztatja manapság, hogy bagdadi látogatásával járassa le magát. Vlagyimir Zsirinovszkij viszont nem zavartatta magát és ellátogatott az iraki fővárosba, ahol a honi parlament elnöke fogadta. A szélsőséges orosz politikus tegnap Bagdadban kijelentette, hogy az oroszok és a muzulmánok barátok, akiknek közös ellenségük a Nyugat. Az orosz pártvezér elmondása szerint tegnap, iraki látogatásának második napján Tarik Aziz miniszterelnök-helyettessel folytatott eszmecserét arról, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz a muzulmán világot és az oroszokat. Zsirinovszkij megkérte Azizt, továbbítson Szaddam Husszein elnöknek egy dokumentumot, amelyben javasolja az ortodox keresztények és a muzulmánok koalíciójának létrehozását. Az ötven tagot számláló orosz delegáció élén Zsirinovszkij sürgette az Irak elleni ENSZ-embargó feloldását, hiszen Irak 9 milliárd dollárral tartozik Moszkvának. EPUL AZ INF0RMACI0S SZTRADA Még jobban elidegenít Hallott ön már az információs sztrádákról? A hét legfejlettebb tőkésország múlt hétvégi brüsszeli tanácskozásáig biztosan nem. Az Európai Unió statisztikai hivatala a tagországok polgárait szondázva maga is azt állapította meg, hogy csak minden második EU-polgár sejt valamit arról, mit is takar ez a kifejezés. Az Eurobarometer reprezentatív mintavétel alapján a 15 EU-ország 500-500 állampolgárát kérdezte. Az „információs autópályák" a komputerizált világ szellemi útvonalai: a számítógépes, telefonos és televíziós kapcsolatok egész világra kiterjedő kissé utópisztikus hálózata. A 21. század telekommunikációját forradalmasító hálózatban lehetővé válik a páciens vizsgálata több száz kilométer távolságból, lekérdezhetők a „beszélő térképek", amelyek elmondják a legrövidebb, közlekedési dugóktól mentes utat két város között, de ősi indián kéziratok is tanulmányozhatók a számítógép monitorján. Az EU 15 országa közül a hollandoknak, a finneknek, a dánoknak és a svédeknek tetszik leginkább az ötlet. Nemek szerinti bontásban, a technika iránt nagyobb érdeklődést mutató férfiak üdvözlik inkább, kor szerint pedig értelemszerűen inkább a fiatalok. A megkérdezettek kétharmada szeretne kis számítógépet használni autójában - például a legrövidebb, vagy legkevésbé zsúfolt útvonal meghatározására. Az Eurobarometer vizsgálódása szerint azonban tíz ember közül hét úgy vélte, hogy az információs sztrádák kiépítése még inkább eltávolítja egymástól az embereket, még embertelenebbé teszi a társadalmakat és tovább csökkenti az emberek közötti szolidaritást - írja a felmérést idéző Reuter. Pillantás a jövőbe. A gazdaságilag legfejlettebb hét nyugati ország tanácskozásával párhuzamosan a XXI. század termékeiből tartottak bemutatót Brüsszelben, s ezeket a látogatók is kipróbálhatták. E készüléket viselve a hölgy fejmozgásával irányíthatta a kiállításon elhelyezett kamerákat. AZ OROSZOK 7%-A HISZ JELCINNEK Mélyponton a bizalom MTI-hir Egy országos közvélemény-kutatás szerint jelenleg a megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka bizik Jelcin elnökben. Ezt az NTV orosz tévétársaság közölte politikai magazinműsorában. A felmérés szerint az orosz államfő iránt 71 százalék bizalmatlan, és 13 százalék nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy bízlk-e Jelcinben. Az ltogf (Összegzés) című műsorban elhangzott kommentár szerint a népszerűségi mutató, Illetve Jelcin választási esélyei között mindazonáltal nincs feltétlen összefüggés. Egy múlt héten Moszkvában ismertetett másik közvélemény-kutatás adataiból az derült ki, hogy az elnök politikája egyre népszerűtlenebb: a tavaly decemberi 75 százalékkal szemben idén februárban 83 százalék volt elégedetlen Jelcinnel. A megkérdezettek 72 százaléka szerint az utóbbi események, így a csecsenföldi beavatkozás, zsákutcába viszik az országot.