Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-21 / 43. szám, kedd

1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 1 3 | Vállalkozni nehéz (Folytatás az 1. oldalról) Aztán egy újabb élelmiszerbolt nyílt a faluban, és tovább csökkent a napi forgalmam. Jóformán semmilyen nyereségem sem volt, ezért úgy döntöttem, felszámolom a boltot, visszaadom a vállalkozói engedélyemet. Most munkanélküli vagyok. Nem akarok újabb magánvállalkozásba kezdeni. Bejelentkeztem egy számítástechnikai tanfolyamra. Talán abban az ágazatban alkalmazottként sikerül majd valahol elhelyezkednem ••• mondta reménykedve a magánvállalkozásban csalódott pányi lakos. Visszaadta vállalkozói engedélyét a gumitömítők- és pakolások forgalmazásával foglalkozó szepsi Lyócsa Imre is. Az édesapja, aki szintén magánvállalkozó, tovább folytatja ezt a munkát. - Eddig a mozgássérült fiam is önálló vállalkozóként dolgozott a családi vállalkozásban, miután a korábbi munkahelyén két évvel ezelőtt elvesztette állását. A családban megvitattuk a feltételeket, de úgy láttuk, gazdaságilag megengedhetetlen, tűrhetetlen, hogy egyikünknek és másikunknak is külön iparengedélye legyen. Egyegy vállalkozónak az állammal szembeni befizetési kötelezettségei már olyan magasra rúgnak, hogy az embernek alig van haszna az egészből, holott az üzlet létrehozásába befektetett egy jókora összeget. Elsősorban ez kényszerített rá minket arra, hogy a fiam visszaadja az engedélyét. Nincs munka nélkül, tovább dolgozik a szakmában, de alkalmazottként, nálam. Nem tudom, meddig bírunk fennmaradni, meddig leszünk képesek eleget tenni az állam növekvő igényeinek - tette fel a szónoki kérdést mintegy önmagának a családfő. A Komáromi Körzeti Hivatal vállalkozói osztályán 1992. január 1től 1994. december 31-ig, tehát három év alatt összesen 7461 vállalkozót tartottak nyilván - tudtuk meg Tóth Andrástól, a vállalkozói osztály vezetőjétől. A regisztráltakból 6824 volt a természetes, míg 634 a jogi személy. A kiadott engedélyek száma összesen 5864 volt. „Köszönhetően" a kormány vállalkozóellenes rendelkezéseinek, az utóbbi néhány hónap alatt egyre többen válnak meg kiváltott engedélyüktől. Míg tavaly novemberben 58-an adták vissza az ipart, decemberben 94-en, addig ez év januárjában már 145 vállalkozó döntött úgy, hogy feladja az idegőrlő harcot. Ha valaki azt hinné, hogy az engedélyek visszaadásában felállított januári rekordot aligha lehet megdönteni, nagyon téved. Februárban, pontosabban csak a hónap közepéig már 203-an mondtak búcsút az engedélynek. A vállalkozók zömét a társadalombiztosítás megváltozott befizetési módja kényszeríti arra, hogy felszámolja vállalkozását. Persze, akadnak olyanok is, akiket a regisztrációs pénztárgépek kötelező bevezetése kényszerít meghátrálásra. Egyébként az engedélyek visszaadásának nagyobb ütemére a komáromi hivatal dolgozói már 1993-ban is felfigyeltek, amikor a Mečiar-kormány idejében dolgozó parlament a Nemzeti Biztosítóról szóló törvényben olyan cikkelyeket fogadtatott el, amelyek hátrányosan érintették a vállalkozókat. Néhány hónappal később azonban a Moravčík-kabinet a vállalkozók tiltakozására kitolta a jogszabály hatályba lépését. A Rimaszombati Körzeti Hivatal vállalkozói osztályán - mint arról Alica Bárdošová tájékoztatott tavalyjanuárban 3054 vállalkozót tartottak nyilván. Az év folyamán még 900 új vállalkozói igazolványt állítottak ki, december végéig azonban hozzávetőlegesen 300an hagytak fel a vállalkozással. Egy részük azért, mert idényjellegű munkát végzett, és a kőműves, szobafestő télen nem talál folyamatosan munkát. Aztán voltak, akik munka mellett vállalkoztak, de akadnak, persze, szép számban olyanok is, akik megpróbálták és nem jártak sikerrel. Az idén, mint a legújabb adatokból kiderült, kissé másképpen alakul a vállalkozók aránya. Február 15-ig összesen 195 új iparengedélyt állítottak ki, legtöbben a mezőgazdasági szférában próbálnak szerencsét. Az említett időpontig 160 vállalkozás szűnt meg, bár a megszűnés okát a vállalkozók nem tüntetik föl, sejteni lehet, miért döntöttek úgy, ahogy végül is döntöttek. A járásban ugyanis kevés a befektethető tőke, kicsi a vásárlóerő, nagy a bizonytalanság, még nagyobb a kockázat. A Losonci járásban tavaly összesen 319 vállalkozó adta vissza iparengedélyét. December végén 5051 vállalkozót jegyeztek a Losonci Körzeti Hivatal vállalkozói osztályán. De mint azt Magdaléna L íróvá, a hivatal vezetője elmondta, ez a szám naponta változik. Ez év február 15-ig 200 új iparengedélyt adtak ki, viszont 250-en váltak meg tőle. Volt nap, amikor húsznál többen adták vissza iparengedélyüket. (t. szilvássy, gazdag, kosár, farkas) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ! —jt TA SR-hírek A DEMOKRATA PART meggyőződése, hogy Peter Weiss ismételt megválasztásával megőrződik a folyamatosság a párt európai baloldali pártokhoz történő irányulásában - jelentette ki Peter Osuský, a DP elnöke. Ľudovít Hudek belügyminiszternek a Szlovákia és Oroszország között létrejött vízummentességi egyezmény esetleges negatív hatásait kilátásba helyező kijelentésével összefüggésben Peter Osuský leszögezte, hogy a „szlovák kormány tudatosítja, ezzel az egyezménnyel állampolgáraink biztonságát és életét veszélyezteti". A DP szerint a szerződések esetleges kihatásait a parlamentnek kellene megítélnie, és a nem megfelelő szerződéseket nem kel lene ratifikálnia. „Ez korrekt eljárás lenne az állampolgárokkal szemben még azon az áron is, hogy veszélybe kerülne Csernomirgyin kormányfő kijelentése, miszerint Oroszország és Szlovákia között nagyon jók voltak, nagyon jók és nagyon jók lesznek a kapcsolatok" - hangsúlyozta. A DP elismerését fejezte ki azon környezetvédelmi szervezeteknek, amelyek aktívan bekapcsolódtak a mohi atomerőmű tervezetével kapcsolatos közmeghallgatási folyamatba. A DP szerint fellépésük nagy segítséget jelent az öntudatos polgári társadalom .létrehozásának folyamatában. A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJÁNAK poprádi kongresszusa Pavol Kanis szerint megerősítette, hogy a párt a Szocialista Internacionálé tagiává akar válni, s hogy segíteni akarja Szlovákiát a nyugat-európai politikai és gazdasági szervezetekbe történő integrálódási folyamatban, illetve az ország NATO-taggá válásában. Rendkívül fontosnak tartja, hogy az egyes politikai pártok erőteljesebben és hangsúlyozottabban álljanak ki ezen irányvonal mellett, mint a kormánykoalíció. Brigita Schmögnerová mindenekelőtt a Szlovákia és Oroszország között aláírt szerződések negatívumaira mutatott rá. A KERESZTÉNYSZOCIÁLIS UNIÓ május elején tartja közgyűlését, és a közgyűlés előkészítésével kapcsolatban Ján Klepáč, az unió elnöke tisztségéből való felmentését kérte az elnökségtől. Az elnökségfebruár 17-i ülésén tudomásul vette kérését, és a párt alapszabálya értelmében a közgyűlésig Viliam Oberhauser, az unió eddigi alelnöke tölti be az elnöki tisztséget. Claes a NATO kibővítéséről A délszláv térség horizontján továbbra sem látszanak a megbékélés jelei, Csecsenföld romokban hever - mindezek láttán sokan vélekednek úgy, hogy Európa biztonságát a korábbinál is súlyosabb veszélyek fenyegetik. - fejtegette a Financial Times hétfői számában az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. A NATO bővülni fog, de ez nem lehet öncélú terv, hanem Európa stabilitását kell szolgálnia. Az új tagok felvételével nem szabad máso.kat automatikusan kizárni; el kell kerülni, hogy Európát új választóvonalak szabdalják fel hangsúlyozta Claes. A NATOnak el kell ismernie azt a befolyást, amelyet Oroszország gyakorol az európai biztonságra, s ugyanígy el kéli fogadnia jogos biztonsági érdekeit is. Az USA tegnap NATO-szövetségeseinek támogatását kérte ahhoz, hogy Oroszországnak egy szélesebb kapcsolatrendszert ajánljanak fel, mérséklendő Moszkva aggodalmait a NATO kelet felé történő kibővítése miatt. A NATO nagyköveti tanácsa megvizsgálta annak a levélnek a tartalmát, amelyet Clinton elnök küldött orosz partnerének, kifejtve benne a „szélesebb dialógus" körvonalait. Egyelőre nem tudni, hogy a washingtoni álláspont élvezi-e a szövetségesek teljes támogatását. Funar Kasszandra szerepében MTI-hírek A román közvéleményt és politikai világot felkavaró szélsőséges nyilatkozatok után Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke kilépett a nemzetközi porondra. Mint arról több román lap is beszámolt hétfőn az AFP alapján, egy bécsi lapnak nyilatkozva a szélsőséges vezető lehetségesnek minősített egy fegyveres konfliktust az erdélyi románok és magyarok között. „Ez nem azt jelenti, hogy én ilyen konfliktust akarok, hanem azt, hogy az RMDSZ felelőtlen vezetői képesek ilyen értelmű jelt adni" - idézte Funart az AFP alapján a Cronica Romana és a Romania Libera. Az utóbbi hírek címe: „Funar ismét Kasszandra szerepében". © © © A kolozs megyei prefektus - a kormány helyi képviselője interjúban bírálta az RMDSZ által létrehozott Országos Önkormányzati Tanács elnökségének szombaton, Kolozsváron lezajlott alakuló ülését. A prefektus vitába száll az RMDSZ önkormányzati tanács vezetőinek nyilatkozataival, amelyek szerint nincs szó párhuzamos, a választásokon létrejött testületek fölé helyezett szervről, és hogy tiszteletben tartják az alkotmányt. Szerinte válasz nélkül maradt a nagy kérdés, hogy miért van szüksége az RMDSZ-nek „etnikai közigazatási szervezetre" - amely szerinte igenis párhuzamos a helyi közigazgatási szervekkel és fölébük rendelt. Csehország - A Dukovany erőmű szakszervezeti vezetői szerint az atomerőműben könnyen baleset történhet, „mivel sok szakember rossz kondícióban jár munkahelyére". Erről írt tegnapi számában a Mladá fronta Dnes, amely szakszervezeti képviselőkre hivatkozva számol be arról, hogy a váltott műszakokban dolgozó 600 alkalmazott közül mintegy 300-an vállal1' nak különmunkát, úgyhogy fáradtan érkeznek az atomerőműbe. Statisztikai adatok szerint az atomerőművekben történő balesetek 5 százaléka emberi mulasztás következtében történik. ČTK Magyarország - A Fidesz elnöksége és parlamenti frakciója úgy döntött, hogy csatlakozik ahhoz az aláírásgyűjtő akcióhoz, amelyet négy környezetvédő szervezet indított a mohi erőmű elleni tiltakozásul - jelentette be DeutschTamás frakcióvezető-helyettes. Hangsúlyozta: az akció 10 napja kezdődött, és máris 30 ezren írták alá az íveket. MTI Konvertibilis lesz a cseh korona A cseh korona teljes átválthatósága reálisan egy éven belül megvalósítható - jelentette ki Vladimír Dlouhý cseh ipari és kereskedelmi miniszter a NOVA prágai magántelevíziónak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint a cseh nemzeti valuta teljes konvertibilitásának bevezetésével a cseh gazdaság előtt új tér nyílik meg a növekedéshez. Ezen növekedés lehetőségének alapját az adja meg, hogy Csehországban a reformfolyamatokat kísérő termeléscsökkenés után ma már stabilizálódott a makroökonómiai helyzet. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korona teljes átválthatóságához vezető út hátralévő szakaszát nagyon pontosan fel kell mérni és meg kell tervezni, tekintettel a lehetséges kockázatokra - konkrétan megemlítette az ingatlanok esetleges nagyarányú felvásárlásait üzérkedés céljaira, vagya lehetséges spekulációs beavatkozásokat a normális napi pénzforgalomba. Václav Klaus miniszterelnök a gazdasági tárcák vezetőinek múlt heti tanácskozásai után jelentette be, hogy a cseh kormány még ebben az évben bevezeti a korona teljes konvertibilitását. Az új devizatörvényt a kormány egyik legközelebbi ülésén kívánja megtárgyalni, majd a parlament elé terjeszteni. A készülő devizatörvény szerint a jövőben a cseh cégek és magánszemélyek korlátozás nélkül hozzájutnának bármiféle valutához, illetve koronáért vásárolhatnának külföldön ingatlanokat, árut stb. A vállalatok számára megszűnne az az előírás, miszerint a megszerzett valuta egy részét kötelesek voltak felajánlani az államnak. Ezentúl a bankok, vállalatok külföldön szabadon vehetnének fel kölcsönöket, kötvényeket bocsáthatnának ki idegen pénznemben. Az állampolgárok szempontjából egyelőre, de csak rövid időre fennmaradna az az előírás, hogy évente százezer koronáért vásárolhatnak valutát. Ugyanakkor újdonság lesz, hogy mindenféle külföldre irányuló fizetséget már koronában is lebonyolíthatnak. Tehát, ha valaki például Oxfordban szeretné taníttatni gyermekét a tandíjat koronában is megfizetheti. Bizonyos ideig megmaradna az a megszorítás is, hogy cseh állampolgárok és vállalatok küldölfön nem nyithatnak számlákat. Ezzel kapcsolatban helyénvaló megjegyezni, hogy Csehországban most arról is vitáznak, hogy leértékeljék-e vagy felértékeljék-e a cseh koronát a legfontosabb nyugati valutákhoz képest. Bár a szakemberek többsége úgy véli, hogy a korona ma alulértékelt a nyugati valutákhoz képest, tehát a felértékelés reális lenne, politikai körök a felértékeléssel egyelőre nem számolnak. KOKES JÁNOS, Prága Az Európa Parlament határozata Mohi elhagyható ÚJ SZÓ-tudósitás Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank halassza el a döntést a mohi atomerőmű finanszírozásának ügyében mindaddig, amíg nem születik meg Szlovákia új energetikai koncepciója - áll abban a felhívásban, amelyet S3 hazai, nem kormányszintű szervezet juttatott el a londoni székhelyű bank, az EBRD központjába. Erről a szlovákiai környezetvédők tegnapi sajtóértekezletén kaptunk tájékoztatását azzal összefüggésben, hogy a múlt pénteken zárult le a Mohiról tartott nyilvános vita. Ľubica Trubíniová a Greenpeace képviseletében a vitáról elmondta, hogy a közvélemény tájékoztatása, valamint a vitafórumok propagálása nem volt a megfelelő, s erről levélben tájékoztatták az EBRD elnökét. Míg Ausztriában több, mint 1200 000 tiltakozó aláírás gyűlt össze, addig idehaza mindössze 2 500, ami szintén az információk megszűrésének tudható be. Mikuláš Huba egykori parlamenti képviselő, ismert természetvédő kifejtette: ha Mohi megépül, s függetlenül attól, hogy nyugati vagy orosz hitelből, Szlovákia mindenképpen függő viszonyba kerül Moszkvától, hiszen Mohi a nukleáris hasadóanyagot mindkét esetben az orosz féltől kapná. Megítélése szerint az igazi pozitív alternatíva az lenne, ha nem helyeznék üzembe a mohi erőművet, ellenkező esetben keleti függőségünk fokozódik. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy energetikái szempontból az egyik legpazarlóbb ország vagyunk, s ha ezen a hozzálláson változtatnánk, a gazdaság nem érezné meg Mohi hiányát, (p. v) Mint tájékoztattunk róla, az Európa Parlament múlt csütörtökön 44 tartózkodás mellett, 181:28 arányban elfogadott határozatában felszólította az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, az EBRD-t: halassza el a döntést a Mohi atomerőmű finanszírozásának ügyében mindaddig, amíg nem oldódnak meg megnyugtatóan a biztonságos üzemelésével kapcsolatos kérdések. Lapunk hozzájutott a Strasbourgban elfogadott dokumentum szövegéhez, s az alábbiakban idézzük annak legfontosabb megállapításait. Az állásfoglalás szerint csődöt mondtak a nyilvános közmeghallgatások Mohi ügyében, jóllehet ezek megtartása volt a hitel folyósításának alapfeltétele. Katasztrofálisnak minősíti a továbbiakban az atomerőműben uralkodó biztonsági körülményeket, s konkrétan megemlíti a hiányos szigetelést, a megrozsdásodott anyagokat, a nem hatékony tűzvédelmi intézkedéseket. Tanulmányokra hivatkozva arra a megállapításra jut, hogy a felsorolt hiányosságok teljes eltávolítását nem teszik lehetővé nyugati technológiák sem. A dokumentum figyelmeztet arra a kockázatra, hogy a VVER440-213-as szovjet típusú reaktor biztonságának javítása oly módon, ahogy azzal a terv számol, sehol a világon még nem volt kipróbálva. A határozat készítői szerint a vitához hozzászólók döntő többsége kétségét fejezte ki, hogy sikeresen működtethető egy vegyes orosz-nyugati biztonsági technológiára épülő atomerőmű. A határozat egyik pontja kimondja, hogy sem a hitelező EBRD, sem pedig a terv megvalósításában érdekelt francia és német cégek nem tettek eleget két alapvető követelménynek: nem tartottak a szó szoros értelmében vett nyilvános közmeghallgatást, s mulasztást követtek el a részletes információk nyújtását illetően is. Az Európa Parlament határozata úgy látja, hogy az EBRD a szlovákiai hitelkérelem elbírálásának sima lefolyását mintegy vizsgatesztnek tekinti, hasonló más, a közép- és keleteurópai országokban esedékes projektek százainak vonatkozásában. A következő bekezdés kétségbe vonja, hogy az EBRD által ígért 1,3 milliárd márka egyáltalán elegendő lesz-e a nyugati színvonalat megütő biztonsági normák bevezetésére. Az utolsó előtti pont rámutat: valójában nincs feltétlenül szükség a mohi atomerőmű üzembe helyezésére, hiszen a szlovákiai energiaszükséglet sokkal könnyebben és környezetkímélőbb módon biztosítható, mindenekelőtt takarékos energiafelhasználással. A EP-határozat második része hat pontba foglalt felhívásból áll, amelyet az EBRD-hez intéztek. A Európa Parlament felszólította az EBDR-t arra, hogy teljes egészében hozza nyilvánosságra a mohi atomerőművel kapcsolatos gazdasági, környezeti és biztonsági tanulmányokat. Egyidejűleg tudomásul vette, hogy az EP illetékes bizottságai, a környezetvédelmi és a költségvetési bizottság, március elsején nyilvános vitát tartanak Mohiról. A határozat végezetül kezdeményezi egy „ad hoc" bizottság kiküldését Mohiba, amely helyszíni terepszemléjéről jelentésben számolna be az EP plenáris ülésén. (p.vonyik)