Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-20 / 42. szám, hétfő
1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1 3 | MEGVESZTEGETÉS. PÉNZMOSÁS ELLEN? A „Tiszta kezek"-rol A Národná obroda napilap pénteken és szombaton közölte a „Tiszta kezek" c. dokumentumtervezetet, amelyet a belügyminisztérium dolgozott ki. Ez a program - a hivatalos indoklás szerint - nemcsak a korrupció elleni harcra, hanem egyáltalán a közélet tisztaságára helyezi a hangsúlyt. Arra, hogy megakadályozza az úgynevezett piszkos pénzek legalizálását, illetve az állami apparátus dolgozóinak megvesztegetésére, a politikai pártok befolyásolására történő felhasználását. Az említett célok érdekében a kormány olyan intézkedéseket tervez, amelyekkel a korrupció, a hivatalos jogkörrel való visszaélések, a protekciózás, a kereskedelmi élet számára lényeges információkkal való visszaélések, a közéleti, illetve közigazgatási funkciók gyakorlása és a magánvállalkozások egybemosódása, az indokolatlan provízók (közvetítői díjak) ellen kíván harcolni, illetve amelyekkel növelni akarja az állami alkalmazottak szociális és jogi biztonságát, és gátat kíván szabni a politikai hovatartozás miatti diszkriminációnak, a politikai pártok nem legális forrásokból való és az államérdek rovására történő finanszírozásának. Mindezeket az intézkedéseket a program három csoportba osztja. Az elsőbe a törvényhozásra, a másodikba az egyes intézményekre és belső szervezetükre, a harmadik csoportba pedig a személyzeti politikára és a sajtóra vonatkozó intézkedések tartoznának. A program megközelítőleg negyvenötven alapvető fontosságú törvény módosítását és kiegészítését, illetve megalkotását irányozza elő az 19951996-os években, és egyben röviden jellemzi is kívánatosnak ítélt tartalmukat. Elsőként az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvényt említi, amely meghatározná, hogy a magas állami funciókat betöltő tisztségviselők milyen tevékenységeket nem végezhetnek és milyen egyéb funkciókat nem tölthetnek be. Itt a program szerint a törvény esetleg leszögezhetné, hogy az állami hivatalnok nem gyakorolhat semmiféle más funkciót vagy foglalkozást, illetve megtilthatná számára, hogy vállalkozás céljából állami vagy községi vagyonhoz, illetve közszolgálati intézmények vagyonához jusson. Egyes esetekben pedig nemcsak a meghatározott tisztségviselőkre vonatkozna a vállalkozás tilalma, hanem a családtagjaikra is. A kormány elképzelései között szerepel a képviselői mentelmi jog „átértékelése" is, mégpedig olyan értelemben, hogy a parlament a tételesen meghatározottjogsértő cselekmények (hazaárulás, különlegesen súlyos vagy korrupciós bűncselekmények) esetében köteles lenne a képviselőt megfosztani mentelmi jogától. Az állami szolgálatról (az állami hivatalnokok jogállásáról) szóló törvénynek egy szakmailag képzett, a politikai hatalomtól független állami szolgálat működésének garanciáit kellene tartalmaznia, amely egyben növelné a hivatalnokok személyes felelősségét és korlátozná az illetéktelen befolyásolásuk lehetőségét. A Büntető Törvénykönyv és a Büntető Perrendtartás módosítása főként a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeinek szigorítására, valamint új korrupciós büntető tényállások megfogalmazására irányulna. A politikai pártokról szóló törvény módosításával a kormány a politikai pártok finanszírozása áttekinthetőségének javítását és azt akarja elérni, hogy a pártok ne fogadhassanak el ajándékokat olyan személyektől, akiknek tartozásaik vannak a bankokkal, adóhivalatokkal, biztosítási alapokkal, illetve az állammal szemben. Törvényt kellene előkészíteni a vagyon eredetének igazolásáról is, és abban rögzíteni, milyen értékű vagyonra vonatkozna az eredet igazolásának kötelessége, de azt is, miként lehet elvenni, konfiskálni azt a vagyont, amelynek eredetét az érintett személy nem képes igazolni (mégpedig olyan esetekben is, amikor nem lehet bizonyítani semmiféle bűncselekmény elkövetését sem). Ezzel együtt megszigorítanák a privatizáció során felhasznált pénzeszközök eredetének igazolásáról szóló törvényt is. A Munka Törvénykönyve módosítása főként azoknak az alkalmazottaknak a körét bővítené, akiknek tilos vállalkozni, továbbá az azonnali hatályú felmondás lehetőségét kiterjesztené azokra az alkalmazottakra is, akiket egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetésre ítéltek el jogerősen, és bevezetné a funkció gyakorlása felfüggesztésének lehetőségét azokban az esetekben, amikor az alkalmazott indokoltan gyanúsítható szándékos bűncselekmény elkövetésével. A Rendőri Testületről szóló törvény módosításával a kormány a pénzügyi rendőrség hatáskörét akarja bővíteni, ugyanakkor pedig a rendőrökre vonatkozó fizetési rendeletettel is foglalkozni kíván. A bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálása elleni törvény módosítása elsősorban a feljelentési kötelezettséggel terheltek körének bővítésére és az említett kötelesség teljesítése elmulasztásának szankcionálására irányulna, de a kormány azzal is számol, hogy a feljelentési kötelezettség teljesítésében anyagilag érdekeltté tenné azokat is, akiket a törvény kötelez ilyen kötelesség teljesítésére. A program viszonylag sok új törvénnyel és módosítással számol a tőkepiac, a bankok és biztosítótársaságok, és nem utolsósorban az adójog területén, ahol az adózási fegyelem megszilárdítására, az adóigazgatás és az adóbehajtás hatékonyabbá tételére törekszik. Az elképzelések között szerepel például az is, hogy az adóhivatalokon létrehozzák az adóvégrehajtási osztályokat (illetve, hogy a kisebb adóhivatalokon egy-két adóvégrehajtót foglalkoztassanak), amelyek az adókat az eddiginél nagyobb mértékben hajtanák be az adósok ingóságainak és ingatlanainak eladásával. Itt tennénk említést arról, hogy a kormány fokozottabb figyelmet kíván szentelni annak is, hogy az érintett hivatalok következetesebben éljenek az iparengedélyek bevonásának lehetőségével, ha a vállalkozó az adóbevallási és -fizetési kötelességeit ismételten nem teljesíti. A program szerint a korrupció megfékezése érdekében az egyes tárcáknak is új és egységes jogszabályokat kellene előkészíteniük, amelyek többek között a dotációk, hitelek és garanciák (az állami garanciákat is beleértve) megadásának egységes szabályait tartalmaznák, továbbá pedig az ügyészség hatáskörét bővítenék a községi vagyon és az egyes közszolgálati intézmények vagyona kezelésének ellenőrzése terén. A szervezeti intézkedések közül különösen említésre méltó a kormány azon elhatározása, hogy bevezeti a közigazgatási bíráskodást, amivel a közigazgatási szervek határozatainak bíróságok általi felülvizsgálatához való alkotmányos jogot erősítené, illetve hogy csatlakozni kíván az Európa Tanács 1990. évi, a bűnözésből származó nyereségek mosásáról, felkutatásáról és konfiskálásáról szóló megállapodásához. Megfontolandónak tartja azt az elképzelést is, hogy az államigazgatási hivatalokban valamiféle külön irodák alakulnának a nyilvánosság részére, hogy az ügyfelek ne kerülhessenek közvetlen kapcsolatba a hivatalnokokkal. A sajtót illetően a kormány fontosnak tartja azoknak a jogi feltételeknek megteremtését, amelyek lehetővé tennék a külföldi vagyoni részesedés arányának meghatározását; a tömegtájékoztató eszközök koncentrálásának és átláthatóságának megakadályozását; a tömegtájékoztatás terén működő társaságok vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalának kötelességét stb. Ügyelni kíván arra is, hogy a bíróságok a személyiségvédelemmel kapcsolatos perekben „gyorsítva" járjanak el. Ugyanakkor hangsúlyozottan akarja megkövetelni, hogy minden egyes szerkesztőség hatékony intézkedéseket foganatosítson az olyan mesterséges vesztegetési botrányok létrehozása ellen, amelyek jogerős bírósági ítélettel meg nem alapozott, esetleg az adott szervezet vezetője által nem hitelesített információkra épülnének. A kormány azt is meg akarja követelni, hogy a sajtó többet foglalkozzék a közélet tisztaságával kapcsolatos kérdésekkel, tájékoztassa a közvéleményt a korrupció elleni harcban elért sikerekkel, népszerűsítsen egyes intézkedéseket és az olvasók, illetve a szakmai közvélemény hatékony bevonásával keresse a társadalmi klíma egészségesebbé tételéhez vezető megoldásokat. (m-n.) SLOVENSKÁ SPORITEĽŇA, a. s. DIÁK ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLA - ÁLMAID A KÖBÖN A 3 + B 3 =??? Erre a vizsgára alaposan felkészültél. Az életben ezért külön jutalmakban lesz részed. Ezzel megbirkózol, mert képes vagy rá. A Szlovák Takarékpénztár Rt. DIÁK ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁJA lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy saját betétszámlájukkal gazdálkodjanak. A DIÁK ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLA a hagyományos átutalási betétszámlarendszer minden előnyét magában hordozza. Időt takarít meg, a tulajdonos pénze nem veszhet el, el sem lophatják. A kellemetlen kötelességet is leveszi a válláról, s rendezi a rendszeres befizetéseket (tandijak, ébedjegyek, a különböző tanfolyamok stb. díjai). A DIÁK ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLA még ennél is több előnnyel jár, hisz itt van a két fizetőkártya. A DIÁKKÁRTYÁVAL a Szlovák Takarékpénztár Rt. bármely pénzkiadó automatájából készpénz vehető ki a nap 24 órájában. Az EURO<26 fizetőkártya tulajdonosa pedig számtalan előnyre számíthat nemcsak szlovákiai, hanem európai utazásakor is. A DIÁK ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLA növeli személyi varázsodat, hozzájárul a sikerélményhez és a függetlenség kialakításához. VK-IOOT
