Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-20 / 42. szám, hétfő

1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD új szó 1 3 | Erkölcsi kötelesség MTI-hír „Erkölcsi kötelességünk, hogy közreműködjünk a mohi erőmű befejezésében" - mondotta a londoni BBC rádiónak adott szombati nyilatkozatában Alain Pilloux, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mohi erőmű-projektumának a ve­zetője. „Szlovákiában most egyedülálló lehetőség áll előttünk. Két veszélyes reaktor leállításáért - mondjam úgy: cserébe - befejezhetjük és nyu­gati színvonalra emelhetjük a mohi erőmű két egységét." Rá­adásul - fűzte hozzá - nem csu­pán a hírekben szereplő Orosz­ország tud Szlovákiának segíte­ni az erőmű befejezésében, ha­nem a szlovák kormány maga is be fogja azt fejezni, ha a nem­zetközi közösség nem vállalja a nyugati színvonalra való feleme­lést. „Ebben az esetben viszont nem lenne módunk követelni az említett két rossz állapotú, veszélyes reaktor sürgős bezá­rását" - érvelt Pilloux. I F elülvizsgálati munkák so­rán 10 technikus szen­vedett csekély fokú sugárár­talmat a franciaországi Catte­nom' 'atomerőműben. Az erőmű igazgatója elmondta: a radioaktivitási szint, amely a technikusokat érte „egy tüdőröntgen során" a szerve­zetet érő sugárdózisnak felelt meg. Közölte továbbá, a su­gárzás sem az erőmű személy­zetére, sem környezetére néz­ve nem jelent semmiféle ve­szélyt. B orisz Jelcin orosz elnök rendelete értelmében összegyűjtve kiadják a szovjet atombomba létrehozásával kapcsolatos, eddig szupertit­kos dokumentumokat. T örökország délkeleti ré­szén a kormánykatonák és a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyvereseinek összecsapásá­ban a PKK 51 tagja és két ka­tona vesztette életét. S zombaton az utolsó kubai emigráns is elhagyta a panamai Csatorna-övezetet. A kubaiakat Panamából a guan­tánamói amerikai haditenge­részeti támaszpontra vitték. Kevés a reményük arra, hogy egy harmadik országban kezd­hessenek új életet, hacsak nem térnek vissza Kubába és kérvényezik a kivándorló útle­velet, ahogyan abban Was­hington és Havanna megálla­podott. A menekülők többsé­ge ezt elutasítja, mert a ható­ságok megtorlásától tart. KOLOZSVÁR: AZ RMDSZ ONKORMANYZATI TANACSANAK ELNOKSEGI ULESE Visszautasított román okfejtések MTI-hírek Az atlantai párbeszéd nem je­lentett tárgyalást, mert semmi tár­gyalnivalónk nincs - jelentette ki több szombati román lap által is idézett nyilatkozatában Ion Iliescu román államfő. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt hangoztat­ta, hogy az atlantai találkozó sok­kal banálisabb esemény, mint ahogy azt a sajtó feltüntette. A po­litikus szerint az RMDSZ képviselői más nyelvet használtak Atlantá­ban. Nem beszéltek önrendelke­zésről. Frunda György szenátor ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az RMDSZ sohasem követelt önrendelkezést, hanem a belső önrendelkezés mellett szállt síkra, ami, mint mondotta, megfelel az alkotmány előírásának. A további dialógusban pontosan tisztázzák A Demokratikus Konvenció ultimátuma Az RMDSZ vezetősége a hétvégén a bukaresti székházban rövid nem­hivatalos ülést, majd sajtótájékoztatót tartott. Ezen leszögezték, a szö­vetség továbbra is tartani kívánja magát a szervezet legfőbb döntéshozó fórumai által korábban elfogadott autonómia-koncepcióhoz, melynek megvalósítása a romániai magyarság alapvető érdeke. A Bukarestbe visszatért RMDSZ-vezérkarnak rövid időn belül azonban egy újabb prob­lémát is megfog kelleni oldania. A hétvégén ülésezett ugyanis a legfőbb ellenzéki erőket tömörítő Demokratikus Konvenció Végrehajtó Bizottsá­ga is, amely összes tagjának egyetértésével 30 napos határidőt adott az RMDSZ-nek: amennyiben továbbra is a Demokratikus Konvenció tagja akar maradni, akkor adjon ki egy nyilvános nyilatkozatot, amelyben elis­meri Románia egységes, független és nemzeti jellegét, a román törvé­nyeket és az alkotmányt. Az RMDSZ egyelőre nem reagált erre a felszólí­tásra. KOKESJÁNOS majd az autonómia-formák tartal­mát. Markó Béla, az RMDSZ ve­zetője elutasította a román sajtó­ban megjelent okfejtéseket, ame­lyek szerint az RMDSZ maga pro­vokálta ki az ellene irányuló romá­niai támadásokat, hogy így „meg­nyerje a magyar közvélemény tá­mogatását" és „akadályozza a ro­mán-magyar alapszerződés meg­kötését". „Ez is, mint annyi más, hajánál fogva előrángatott speku­láció, viszont megint ott van benne az elfogadhatatlan szemlélet, hogy a legutóbbi politikai nyilatko­zatháborút az RMDSZ indította el". „Az, hogy én magam az autonómi­áról Kolozsváron egy összefoglaló előadást tartottam, hogy utána többször nyilatkoztam erről, hogy Sepsiszentgyörgyön értekezletet szerveztünk önkormányzati taná­csunk létrehozására - mindez csak ürügy volt. Az utóbbit illetően ismét hangsúlyozom, semmiféle aggályunk nem merült fel, hogy kétségbe vonhatják alkotmányos­ságát vagy törvényességét. Kolozsváron szombaton megtartotta első munkaülését az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának kilenctagú elnöksé­ge. A testület nyilatkozatot fogadott el, és ebben vitatta a román kormány állásfoglalását, amely az új RMDSZ-szerveződést alkot­mány- és törvényellenesnek minősítve annak megszüntetését kö­vetelte. A testület, mint azt Sántha Pál Vilmos elnök elmondta, azt hangsúlyozza, hogy az önkormányzati tanács létrehozása nem sérti az alkotmányt, s az új RMDSZ-szerv együtt kíván működni más pártok hasonló szerveződéseivel. Közölte továbbá, munka­ülésről volt szó, amelyen az öt alelnök és három titkár elosztotta maga között a munkát. MTI MÁRCIUS ELEJEN Űj lengyel kormány? MTI-hír Jozef Oleksy leendő lengyel miniszterelnököt és kormá­nyát a parlament várhatóan március elején megválasztja ­nyilatkozta szombaton Varsó­ban Zbigniew Siemiatkowski, a Demokratikus Baloldali Szö­vetség (SLD) szóvivője. A kormányzó baloldali koalí­ció pártjai szombaton a képvi­selőházban indítványt terjesz­tettek elő „konstruktív bizal­matlansági szavazásról", amelynek értelmében a tör­vényhozás leváltja Pawlak je­lenlegi kormányfőt és helyére Oleksy házelnök lép. Oleksy új­ságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a szavazást valószínűleg a parlament követező ülésén, március elsején vagy másodi­kán tartják meg. Elmondta: kormánylistája gyakorlatilag kész, reméli, hogy megállapo­dásra tud jutni Lech Walesa el­nökkel. i Élesen bírálta az Európa Tanács keretében aláírt kisebbségvédel­mi keretegyezményt, illetve a terv­hez adott francia támogatást a Le Point című francia hetilap. Az új­ság egyenesen „botrányos kapitu­lációval" vádolta a francia vezetést (amely elfogadta, bár egyelőre még nem írta alá a megállapo­dást), s azt hangoztatta, hogy ez a keretegyezmény „megnyitja a ka­put mindenféle eltévelyedés előtt". A lap nem a kelet-középeu­rópai kisebbségek helyzetének ja­vítási szándékét bírálja, hanem a keretegyezmény esetleges fran­ciaországi hatásait. Mint írja, a megállapodás tervezete egy olyan tévedésen nyugszik, amely az azt kidolgozó jogászok egyfajta törté­nelmi tudatlanságát tükrözi: hi­szen nem lehet egy kalap alá ven­ni azokat a kisebbségeket, ame­lyek - mint Közép-Euópában vagy Oroszországban - akaratuk ellené­re, túlzott határmódosítások miatt kerültek ebbe a létbe, s azokat a kisebbségeket, amelyek önként vándoroltak be a saját maguk által választott országba, ezáltal előre elfogadva az adott állam jogrend­szerét. Az újság a keretegyezmény ve­szélyét abban látja, hogy arra hi­vatkozva bármilyen franciaországi közösség kérheti majd „sajátos szokásai" fenntartását, csúfot űzve a mostani alapelvekből. Va­jon a poligám házasságok elsza­porodása gazdagságot jelent-e Franciaországnak? S vajon miért jelentene sikert országunk számá­ra az iszlám szélsőségesek, és a fátylat hordó fiatal lányok számá­nak látványos növekedése? - te­szi fel a hazai tapasztalatokon ala­puló kérdéseket a lap. ARD: Szemben az igazsággal CTK-összeállítá s A németeknek fel kell készülniük az olyan igaz­ságok hangoztatására, mint amilyeneket Václav Havel írt be a történelem könyvébe, amilyeneketa cseh elnök-költő emlegetett a prágai Károly Egye­temen mondott pénteki beszédében. Erre figyel­meztetett az ARD német tévéállomás, kommen­tálva Havel beszédét, amelyben az államfő a né­metek és a csehek közti jószomszédság felé ve­zető utakról szólt, s elutasította azokat a próbál­kozásokat, hogy „a történelmi eseményekből és igazságtalanságokból időszerű politikai vagy jogi követelményeket, igényeket" forgácsoljanak. A második világháború befejezésének 50. év­fordulója közeledtével a következő hetekben, na­pokban még sok hasonló beszédet hallhatnak majd a németek, de közülük kevés lesz olyan tisz­tességes, mint Havelé, értékelt a kommentátor, majd felvetette a kérdést: vajon a német kormány meddig fogja még az asztal alá söprögetni a nyílt számlákat vagy támogatni a tegnap híveit? „Igy semmi esetre sem lehet jószomszédi kapcsolato­kat építeni". Az ARD a továbbiakban tényszerűen állapította meg: a cseh fél Németországtól szeretne pénzt sze­rezni a nácizmus áldozatainak kártérítésére, miköz­ben Bonn a szudétanémetek számára vár bizonyos kártérítést. Folynak a tárgyalások, de a bonni külügy­minisztérium semmit sem hajlandó elárulni, mivel ­állítólag - erre még nem érett meg az idő. Ilyen érte­lemben nyilatkozott egy hajdani kitelepített, Peter Glotz, a Bundestag szociáldemokrata párti képvi­selője is, aki szerint a német-cseh kapcsolatok ko­moly veszélyben vannak. Véleménye szerint a cseh kommunisták és nacionalisták a Németországgal szembeni ellenségeskedésre építenek, a másik olda­lon pedig, a szudétanémetek szövetségének kemény magja úgy gondolja, hogy a már amúgy is „kifacsart" Cseh Köztársaságtól még lehet anyagi kártérítést sze­rezni., Havel ezt egyértelműen elutasítja, mondván: aki megbékéléstakar, annak fel kell hagynia a kölcsö­nös vádaskodásokkal, számlázásokkal - állapította meg az ARD. Szaddam titkos arzenálja Az iraki diktátor bolondot csinált a külvilágból, amikor tö­megpusztító fegyverei teljes leszereléséről biztosította az ENSZ illetékes bizottságait - közölte a The Sunday Times­szal egy szökevény iraki katonatiszt, aki valaha Szaddam Husszein bizalmas tanácsadói közé tartozott. A tábornok el­mondta: Husszein legalább 80 Scud típusú rakétát rejteget, mintegy 200 biológiai töltettel együtt, amelyekben az anth­rax nevű, napok alatt biztos és kínos halált okozó baktéri­umtörzs tenyészik. A Scudok elindítása sem jelenthet gondot Husszeinnek, mivel 10 kilövőállomás érintetlenül került ki a háborúból. A riasztó arzenált állítólag a diktátor szülőfaluja, Tikrit közelében őrzik. A CKP Tájékoztató Központjának közleménye A Vagyonjegyes Privatizáció Tájékoztató Központja (IS CKP) közli, hogy 1995. február 20-án megkezdi azon vagyonjegykönyvek áru­sítását, amelyekre kicserélhetik a regisztrációs pótkártyát. A vagyonjegykönyvek minden olyan város és község postáján megvásárolhatók, ahol megtalálható a vagyonjegyes privatizáció II. hullámának regisztrációs helye. A regisztrációs pótkártya tulajdonosának a postán meg kell ven­nie a vagyonjegykönyvet, és azon a regisztrációs helyen, ahol ere­detileg regisztrálták, a regisztrációs pótkártyát kicseréli a vagyon­jegykönyvre. Amennyiben a regisztrációs hely valamilyen oknál fogva nem megfelelő, bármelyik más regisztrációs helyen kérheti az átre­gisztrálást. LÁTÓSZÖG Nemcsak az ideiglenes költségvetésből a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek jut­tatott pénzösszegek keltenek elégedet­lenséget az egyes kulturális szövetségek vezetőiben és tagságában. A kulturális kormányzat és a Matica slovenská a Cse­madokot megkerülve a nemzetiségileg ve­gyesen lakott déli járásokban hetek óta tartó kampányba kezdett a kétnyelvű ­szlovák és magyar - kulturális élet megte­remtéséért. Ezeket a kezdeményezéseket a külföld és az Európa Tanács felé a szlo­vák kormány úgy prezentálja, mint a ma­gyar nemzeti kisebbség és a szlovákok kö­zeledését szolgáló tetteket. Olyankor arról nem esik szó, hogy valójában minden tö­rekvés a vegyesen lakott területek szlo­vákságának állítólagos egyenjogúsítását segíti. Egyre erőteljesebb az a hazug pro­paganda, mely szerint a magyarokkal e­gyütt élő szlovákok kevesebb joggal ren­delkeznek, mint a magyarok. Indokolják ezt az önkormányzati választások ered­ményeivel, a kulturális életben történt hát­térbe szorulásukkal és a hivatalos nyelv (a szlovák) használatának visszaszorulásá­val a mindenapokban. Ezek ellen lép fel a kulturális minisztéri­Türelem, önfeladás nélkül um, s teszi ezt olyan vehemenciával, ami­vel messze túllő a kultúra határain. Kezd­ték azzal, hogy a regionális kulturális köz­pontokat, úgymond, kétnyelvűsítik. Ez Du­naszerdahelyen és Komáromban azt je­lenti, hogy az eddigi magyar rendezvénye­ket kötelezően ki akarják bővíteni szlovák blokokkal is. Növelik a csak szlovák nyelvű tanfolyamok, szakkörök, amatőr művé­szeti együttesek, színházi előadások szá­mát. Szigorúan megítélik, mely magyar kulturális rendezvényektől vonják meg a regionális központok az anyagi támoga­tást, mondván szlovákellenesek és üzleti alapon szervezik azokat. Ugyanakkor a szlovák nyelvű kulturális eseményeken sehol sem hangzik el magyar szó, az oly sokat forszírozott kétnyelvűségnek megfe­lelően. Maticás körökben az is felvetődött, hogy a Szlovák Nemzeti Színház rendsze­resen tájoljon a nemzetiségileg vegyesen lakott régiókban. Minderre lesz pénz, el­végre szabadon el lehet venni a regionális művelődési központoknak a költségveté­séből. Azokban ugyanis nem a nemzeti ki­sebbség kultúrájára szánt tételek szere­pelnek, hanem a nemzetiségileg vegye­sen lakott területek kulturális életére szánt összegek. A kettő között lényeges különbség van. Ezért sem lehet hinni a kulturális mi­nisztériumnak, amikor a szlovákiai ma­gyar kultúra támogatására fordítható pén­zek hármas megoszlásáról beszél. A Cse­madok költségvetési támogatása még el­lenőrizhető, s állítólag ezt szolgálják majd a minisztériummal aláírt szerződések is. A bennük rögzítettek garantálják a jogi kö­vetkezményeket, a felek részéről kölcsö­nösen. Azt még el tudom képzelni, hogy a Csemadokot bíróság elé citálják, ha nem megfelelően használja fel a pénzeket, de azt már nehezen, hogy a kulturális minisz­tériumot elmarasztalja valamely bíróság, mert nem utalta át idejében a költségveté­si támogatást, aminek következtében el­maradtak országos ,Csemadok-rendezvé­nyek. Kevésbé követhető a regionális kul­turális központok, a közkönyvtárak és más nyilvános művelődési intézmények költségvetési pénzcsomagiában a magyar kultúra részére szánt összeg. Végül az sem garantált, hogy a harmadik támoga­tási forma, a Pro Slovaka állami alapítvány pályázati rendszeréből akárcsak a száza­lékaránynak megfelelő pénzeket megkap­juk a benyújtott magyar kulturális terveze­tekre, könyvekre, kiállításokra stb. Ismerve az ország gazdasági helyzetét, érthető a támogatási pénzek követésének a szándéka, viszont kevésbbé ezek elosz­tásának a módszere. Ebben igen sok a bi­zonytalanság, s legtöbbször hivatalnokok vagy a magyar kultúrával szemben nega­tív értelemben elfogult egyének döntenek. Ráadásként kötelező érvényű lesz valami­lyen - újabban sokat emlegetett - elvi pre­ferencia. Félő, ho^ ez a fogalom a nem­zetállam nemzeti alapokon szerveződő kulturális életének az ideológiájává válik. Márpedig ennek a szlovákiai magyar nem­zeti kisebbség aligha akar és tud megfelel­ni. Már most kirajzolódik, hogy a Csema­dok első félévben esedékes rendezvénye­it, különösen a Tompa Mihály Vers- és Pró­zamondóverseny, a Duna Menti Tavasz és a Jókai Napok előtt sorrakerülő járási for­dulókat igen nehéz körülmények között rendezhetik meg. Ezekhez igenis hozzá kell járulniuk a regionális kulturális köz­pontoknak, hiszen a nemzeti kisebbség kultúrájának támogatására is megkapják a pénzt. Amíg ez az áldatlan költségvetési álla­pot, amíg ez a körmönfont módszerekkel szorongató nemzeti kulturális ideológia és propaganda hat, türelemmel, önfeladás nélkül kell helytállnunk. Vállalkozók, ma­gánszemélyek, önkormányzatok támoga­tására és még talán közadakozásra is szükség lesz, hogy megőrizzük kulturális értékeinket. A megtartás, a jelenlét és nem a nagyszabású, olykor pazarló pom­pázatosság a fontos. Most a szellemi java­ink fölötti őrködés ideje jött el. DUSZA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom