Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-16 / 39. szám, csütörtök

1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 1 3 | 13 Oscar a Forrest Gumpnak? A múlt év legjobb filmjének járó Oscardíjat előreláthatóan március 27-én adják át. A tegnapelőtti jelölésen nem kevesebb, mint 13 Oscar-díjra javasolták a Forrest Gump című. amerikai filmet. A.filmművészet történetéjjen ez idáig mindössze egy film kapott több jelölést, 1950-ben az Ali About Eve (tizennégyet). Legtöbb Oscar-díjat eddig - tizenegyet - a Ben Hur kapta. A tegnapelőtti jelölésen az is kiderült, hogy a legjobb női szereplőnek járó Oscar lehetséges várományosai Jodie Foster, Jessica Lange, Miranda Richardson, Winnona Ryder és Susan Sarandon, a férfiaknál Tom Hanks, Morgan Freeman, Nigel Hawthorne, Paul Newman és John Travolta. A külföldi (nem angol) legjobb filmért egy orosz, egy macedón, egy tajvani, egy belga és egy kubai film versenyez. (ČTK-hír) KÖZLEMÉNY A Kapu c. folyóirat szerkesztősége és a K & W Kft. több társadalmi szervezet támogatásával ez év tavaszán (május 14-17 között) megszervezi a határon túli Filmesek, Televízió- és Videóstúdiók I. Fesztiválját és Vásárát. Ezt a fesztivált visszatérő rendszerességgel a következő években is meg szeretnénk rendezni. A rendező cég biztosítja a helyszínre utazók útiköltségét és ellátását, a filmek átmásolásához szükséges technikai hátteret, valamint megteremti ezen idő alatt a kapcsolatfelvétel lehetőségét Önök és más magyar filmes és televíziós műhelyek között. A fesztiválra dokumentumfilmekkel, riportfilmekkel, esszéfilmekkel és kis játékfilmekkel lehet benevezni. Egy film készítői közül három szakember részvételét tudjuk vállalni. A filmek bemutatása és cseréje mellett pályázati lehetőséget is teremtünk, amelynek során egy elismert szakemberekből álló zsűri választja ki a díjazásra érdemes produkciókat. Jelentkezni a Kapu c. folyóirat vagy az AB-ART Kiadó címén lehet (ABART KIADÓ, Komárnická 20, 821 03 Bratislava. Telefon/telefax: 0042-7232-410). LILIUM AURUM BIBLIOTÉKA „Négykezes" gyermekkönyv „Messze, messze, ahol a tűzbab izzik, ahol a napfénytől hunyorog a zöld levelű hunyor, ahol útilapu lapul a földhöz, s ahol szellőrózsa szellőzködik a melegben, született egy tamarindusz. Nőtt, nőddögéit, szárat eresztett, levelet hajtott, és mindig nagyon jókedvű volt" - ezzel a friss felvezetéssel indul N. Tóth Anikó meséskönyvének címadó „mesketéje", a Tamarindusz. A hasonló című meséskönyv, amely a közelmúltban jelent meg a Lilium Aurum könyvkiadó gondozásában, tulajdonképpen kétszerzős mű, mint ahogyan a kötet borítójára vetett pillantásból is kiderül. Egyik szerzője (a mesék írója) N. Tóth Anikó, a mesékkel rímelő üde képek megálmodója pedig Németh Ilona képzőművész, akinek míves illusztrációival egyre gyakrabban találkozhatnak a legkisebb olvasók. Már a mesecímek is sokat elárulnak az első kötetével jelentkező N. Tóth Anikó „kisvilágából" (A füstfaragó meséje, A halványkék kisoroszlán, Kaimómese, számokkal ellátott mesketék), de az igazi meglepetést maguk a színes, fantáziadús rajzok közt kacskaringózó, gömbörödő, hullámzó szövegek jelentik. A fiatalos frissességet árasztó, konvencióktól mentes, leginkább a skandináv iskolához közelítő „beszélgetős, önvallomásos" mesék bizonyára sok kis nebulót rabul ejtenek, hiszen - mint a szerző is ajánlja kötetét - piciny titkokat, félelmes élményeket, izgalmas kalandokat találhatnak a lapokon, melyek gyermekkori élményekre, „álomcserepekre" épülnek. (k-y) Rushdie - még mindig „halálos" téma MTI-hír „Rushdie a világ több mint egymilliárd muzulmánjának hitét gyalázta meg - jelentette ki Mahmud Mohammedi iráni külügyminisztériumi szóvivő az író Sátáni versek című regényére utalva. A szóvivő kedden este nyilatkozott a Khomeini ajatollah által egy vallási kiáltvány (fatva) keretében kimondott halálos ítélet hatodik évfordulóján. Az iráni származású brit íróra kimondott halálos ítélet az egész muzulmán világ halálos ítélete, írta szerdán a Reuter hírügynökség. Az Európai Unió hétfőn érvénytelennek és meg nem történtnek ítélte a fatvát, s felszólította Iránt, vonja vissza azt. Irán megismételte álláspontját, hogy a kiáltvány kizárólag vallási ügy, semmi köze a kormányhoz. Iráni állami vezetők kijelentései szerint az Iszlám Konferencia Szervezete ugyan hitehagyottnak bélyegezte az írót, de már nem szólít fel a megölésére. Rushdie kedden azzal vádolta a világ vezetőit, nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy Irán visszavonja az ítéletet. „HOGY MAGYARORSZAG MAGYAR ORSZÁG MARADHASSON..." A Magyar Szellemi Alapítvány és a „Magyar Jövőért" Alapítvány koncepciópályázatá A Magyar Szellemi Alapítvány és a „Magyar Jövőért" Alapítvány a honfoglalás közelgő 1100. évfordulója alkalmából KONCEPCIÓPÁLYÁZATOT hirdet színvonalas dolgozatok megírására A NEMZETI MEGMARADÁS ÉS FELEMELKEDÉS ÚTJA témakörben. Pályázni mindenekelőtt az alábbi 33 kérdéskör valamelyikének kidolgozásával lehet: 1. A magyarság megmaradásában és felemelkedésében érdekelt nemzeti erők egységének alapdokumentuma: egy közös nevezőt megfogalmazó ún. Nemzeti Minimum vagy Nemzeti Káté. 2. A nemzeti megmaradás és felemelkedés cél- és eszközrendszere, stratégiája és taktikája (elméleti sík). 3. A nemzeti megmaradás és felemelkedés külpolitikája. 4. Egy magyar érdekű országépítés programja és gazdaságpolitikája. 5. Egy nemzeti elkötelezettségű Magyar Jövőkutató Intézet terve. 6. A megmaradás és felemelkedés népesedéspolitikája. 7. „Egy ország gyógyítása". Az alkoholizmus és a drogfogyasztás visszaszorításának módja, az öngyilkossági trend megváltoztatásának esélyei. 8. „Egy ország a csillagon". Magyarország környezetvédelmének megszervezése (koncepció és program). 9. „Hogy Magyarország magyar ország maradhasson..." (nemzetbiztonsági intézkedések és elvárások, bevándorlási politika). 10. A magyar mezőgazdaság és a magyar falu lehetséges jövője az Egyesült Európában. A falusi lakosság felkészítése a Közös Piacba és a világgazdaságba való bekapcsolódásra (speciális népfőiskolai képzés terve). 11. Mit tehet az anyaország az elcsatolt területek magyarságának megmaradásáért? (Egy-egy régió megsegítésének átfogó terve.) 12. Ami élni segít... A magyar 1956 mint modell értékű kezdeményezés (a nemzeti erők egysége, a létező világrend korrekciójának és meghaladásának kísérlete). 13. A „Magyar Szolidaritás Napja" ünnep bevezetése s az augusztus 15-20. közötti szolidaritási ünnepségek rendezvényeinek terve. 14. A magyarság megszerveződésének eszközei: I. A Szárszó-modell. 15. A magyarság megszerveződésének eszközei: II. A Magyarok Világszövetsége. 16. A magyarság megszerveződésének eszközei: III. A Nemzeti Együttműködési Bizottság. A nemzeti elkötelezettségű társadalmi szervezetek. 17. A magyarság megszerveződésének eszközei: IV. A Duna TV nemzetnevelő és nemzetszervező funkciója (koncepció és műsorszerkezet). 18. Egy többcsatornás közszolgálati Nemzeti Televízió (koncepció és műsorszerkezet). 19. Egy három adóval működő közszolgálati Nemzeti Rádió (koncepció és műsorszerkezet. 20. Egy nemzeti elkötelezettségű országos napilap kiadásának és terjesztésének terve. 21. Nemzet és demokrácia. A demokrácia „magyar modellje", „magyar útja" mint történelmi kísérlet-sorozat és mint eszmény. 22. „Álom az országról". A magyar népi mozgalom és a magyar népi irodalom társadalomeszményei. 23. A magyar államiság jogrendjét meghatározó alaptörvény (egy új alkotmánytervezete). 24. Az ún. „Nemzeti Charta". (A mindenkori magyar kormányzattal szemben támasztható erkölcsi-politikai követelmények és elvárások.) 25. A szabad Magyarország iskolája. Művelődéspolitikai alapelvek. A történelmi és nemzeti tudat helyreállítása, a magyar ifjúság visszamagyarosítása. A nevelők átnevelése. 26. A szabad Magyarország iskolája. Egy ideális,' nemzetépítő Nemzeti Alaptanterv. 27. A magyar néphagyomány és népi kultúra oktatásának tanterve (különböző iskolatípusokban). 28. A „vidéki Magyarország" felemelkedését segítő új típusú főiskola és művelődési rendszer. A népfőiskolai mozgalom. A népi kollégiumok pozitív, ma is hasznosítható tapasztalata. 29. Az „Új Nemzeti Színház". Az Összmagyarság Nemzeti Színházának építészeti tervpályázata, szellemi modellje, működtetésének „alkotmánya". 30. Az 1100. évfordulón. Mit adott a magyarság a világkultúrának? (Történelmi tettek, kulturális és morális vívmányok, feltalálók és találmányok.) 31. Mire tanít az 1100 esztendős magyar történelem? 32. A magyarság - nemzetkarakterológiai szempontból (történelmi áttekintés). 33. Lesz-e sajátos arcunk és nemzeti viseletünk a XXI. században? A pályázat célja: az előttünk álló millecentenáriumi előkészületekjegyében a nemzet szellemi energiáinak mozgósítása, az értékes országépítő gondolatok összegyűjtése s az arra érdemesek közkinccsé tétele füzetsorozat vagy dokumentumgyűjtemény formájában. A pályázaton való részvételre a magyarság legkiválóbb hazai és határon túli személyiségeit, a szóban forgó kérdések nemzeti elkötelezettségű szakembereit kérjük föl elsősorban, de szívesen fogadjuk mindazok részvételét is, akiknek kiérlelt elképzelésük, gondolatuk, koncepciójuk van a Haza felvirágoztatásáról, egy igazi országépítés rövid-, közép- vagy hosszú távú programjáról. A 10-15 gépelt oldalnál lehetőleg nem hosszabb pályamű a felsorolt témakörök egy-egy részletkérdésének kidolgozására is vállalkozhat. A beküldött pályaművek minősítését (az I., II. és III. díj kategóriánkénti odaítélését) a „Magyar Jövőért" Alapítvány Kuratóriuma és az általa fölkért Bíráló Bizottság fogja elvégezni. A Bíráló Bizottság az egyes pályamunkák elbírálásához - szükség esetén - külső szakértőket is fel fog kérni. A díjazott pályamunkákat nem pénzzel, hanem reprezentatív kiadványban való megjelentetéssel fogja jutalmazni a Kuratórium, illetve a pályázat Bíráló Bizottsága. A kiadásról a „Magyar Jövőért" Alapítvány és előreláthatólag a Püski Kiadó fog gondoskodni. A kötet - terveink szerint - 1996-ban a millecentenáriumi könyvhétre jelenne meg. Beküldési határidő: 1995. május 1. - Eredményhirdetés: 1995. augusztus 20-án. A jeligés pályamunkákat ajánlott levélben - két példányban az alábbi címre kérjük beküldeni: Magyarok Világszövetsége Magyar Szellemi Alapítvány 1068 Budapest VI., Benczúr utca 15. A pályaműhöz zárt borítékban kérjük mellékelni a szerző nevét és lakáscímét. Érdeklődés: a 268-1059-es telefonszámon délután 15-17 óra között dr. Varga Mihálynál. Dr. Andrásfalvy Bertalan a „Magyar Jövőért" Alapítvány Kuratóriumának elnöke Cigányozás helyett - tényeket Miközben a szomszédságban, a Duna ausztriai oldalára rúgó szlovák kertek aljától alig egy kőhajításnyira, országos szánakozást, a demokrácia, a tolerancia, az emberi kisebbségi jogok féltése miatti aggodalmat s a társadalom egészét átfogó, politikai, egyházi, közéleti, művészeti fórumokat és magánemberek százezreit, millióit mozgósító tiltakozó, elítélő szóra bíró megbotránkozást vált ki a cigány emberek életét kioltó pokolgépes merénylet, s hozzánk is áthallik Bécsnek az európai emberjogi, kisebbségvédelmi normák szellemében fogant szava, a szlovák sajtó, sőt - horribile dictu! - a szlovák politika egy része (tisztelet a kivételnek) a hejszlovák elfogultságból eredően, az intoleranciának nemzeti(?) mételyétől bódítottan folyamatosan és „magas színvonalon" cigányozza le cigány származású állampolgárait, mi több: cigány magyarozza le - alig pár nappal Mečiar úr budapesti látogatása után! - a szlovákiai magyarságot, illetve legalábbis annak egy (általuk jelentős lélekszámúnak tartott) részét. Kezdte e cigánymagyarozást Mečiar úr február 3-án (lásd: Indokolatlanok a magyar kifogások. Új Szó, 1995. február 4-e), amikor is a Rádióžurnálban kijelentette: „...sok roma vallja magát magyarnak". (Hogy mi minősül „sok"-nak, s hogy milyen nézőpontból sok valójában a „sok": arról majd az alábbiakban. Folytatta a „magyar cigányozás"-t az íróminiszter Ivan Hudec, aki az újonnan létrehozott NT első ülésén (lásd: Vita a Nemzetiségi Tanácsban. Új Szó 1995. február 9.) „Megismételte azt a véleményét, hogy a szlovákiai magyaroknak legalább a fele magyarul beszélő cigány..." Ha nem is általános, de a többségi nemzet nagy, jelentős részét mételyező jelenséggel: balhitekkel, balítéletekkel állunk itt szemben. Nézzük tehát a tényeket. Mit is mondanak (Gyönyör József Államalkotó nemzetiségek, 1989-es könyve alapján) a tények? Nos: az 1970. évi népszámlálás Szlovákiában 159 275 cigányt talált. Közülük (rutén, lengyel stb. nemzetiségiekre most nem térünk ki) 121 961 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, azaz a cigányság összlétszámának a 76,6 százaléka. A magukat magyarnak valló cigányok száma 1970-ben 33 328 volt (20,9 százalék). Hogy aztán ezekből az adatokból miképpen jön ki az az eredmény, hogy „a szlovákiai magyarokíjak legalább a fele (!) magyarul beszélő cigány" annak csak Hudec miniszter úr s a mélyszlovákok matematikatanára a megmondhatója. Egy évtizeddel később, 1980-ban a Szlovák (akkor még: Szocialista) Köztársaságban a cigány lakosságnak, illetve nemzetiség szerinti megoszlásának a vonatkozásában az alábbi adatokat rögzítette a népszámlálás: az országrészben a cigányok száma 199 853 fő. Ebből magyarnak vallja magát 40 046 fő - azaz 20,0 százalék (egyötödük, Hudec úr, egyötödük! nem pedig: több mint 50 százalék!). A szlovák cigányok száma ugyanakkor: 157 185 azaz: 78,7 százalék. Összevetve egymással a hetvenes, nyolcvanas népszámlálás adatait fény derül arra is, hogy elsősorban és főleg a szlovák cigányok száma és százalékaránya gyarapodott jelentősen: az előbbi 35 224 -gyei, az utóbbi pedig 2,5 százalékkal lett magasabb, mint volt egy évtizeddel korábban. A magyar nemzetiségű cigányok száma a mondott időszakban szintén nőtt ugyan (de csak 6718 fővel), százalékarányuk ugyanakkor 20,9 százalékről kereken 20 százalékra szállt alá. Ami egyúttal ezt is jelenti: a magukat szlováknak valló cigányokkal, a magyar cigányokon túli 78,7 százalékkal számoljon el (és lehetőleg: nem le!) az, akit ez megillet: a miniszterelnök úr s az oktatási miniszter úr. Akiket kérünk: hagyjanak már föl (ha adnak magukra s az ország jó hírére-nevére valamicskét) a lecigánymagyarozás szlovák közvéleményt manipuláló téveszméivel. E sorok írója, akinek számára a magyar cigány egy közülünk, egy a magyarok közül, azt már végiggondolni sem meri, hogy az Európába ácsingózó Szlovákiában mi rejlik a szlovákság „cigánytalanítá sának", a cigányok magyarok nyakába varrásának az igaztalan, tudománytalan, bundás balkáni indulatokat kiváltó, társadalmietnikai feszültségeket szító sanda szándék mögött... -Z-