Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-01 / 26. szám, szerda

254 j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. február 27. Az államfő válaszolni fog Michal Kováč köztársasági el­nök valószínűleg e hét csütörtö­kén vagy péntekén fejti, ki véle­ményét a szlovák parlamentnek azzal a határozatával kapcsolat­ban, melyet a múlt héten hozott az államfő által Wiliam Orme­nak, a nemzetközi újságíróvé­delmi szervezet ügyvezető titká­rának adott válaszáról. Ezt meg­előzően szeretné alaposan átta­nulmányozni a határozat szöve­gét és a parlament 4. ülése 6. programpontja keretében folyta­tott vitáról készült jegyzőköny­vet, melyet kikért - mondotta a sajtóiroda munkatársának Vla­dimír Štefko elnöki szóvivő. Ivan Gašparovič, a parlament elnöke hétfőn személyesen kéz­besítette az államfőnek a szó­ban forgó parlamenti határoza­tot, melyet a képviselők a múlt hét szerdáján hagytak jóvá. L RÖVIDEN Max van der Stoel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa saját kezdeményezésére rövid időre Szlovákiába látogat. Kéré­sére február 6-án és 7-én fogad­ja őt Michal Kováč köztársasági elnök, és többek között találko­zik Vladimír Mečiar kor­mányfővel is. Látogatásának célja, hogy megismerkedjen a jelenlegi szlovákiai politikai helyzettel és részletesebb infor­mációkat szerezzen a kormány programnyilatkozatának teljesí­téséről. Michal Kováč köztársasági elnök tegnap kinevezte Michal Vaľo főügyészt. Az ünnepélyes beiktatáson jelen volt Ivan Gašparovič, a parlament elnö­ke is. -:1c- * * Az iskolaügyi minisztérium­nak nincs tudomása arról, hogy általános lenne az iskolaszéki igazgatók leváltása. Ismertek azonban az egyes ikolaszéke­ken folytatott gazdasági el­lenőrzések eredményei, melye­ket most dolgoznak fel, és ame­lyek megfelelő alapul szolgálnak majd az adekvát döntéshozatal­hoz - jelentette ki Ján Felix, a minisztérium sajtótitkára azokra a napilapokban megjelent hírek­re reagálva, amelyek az iskola­széki igazgatók leváltásával kapcsolatban az idevágó tör­vény megsértésére figyelmeztet nek. II. kiadás Lapzárta: 22.00 ULESEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY: Leállítva a lakbár-liberalizálás A tegnapi kormányülésen Mečiar kormányfő beszámolt a budapesti szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó ered­ményeiről, az elhangzottak értékelésére azonban nem ke­rült sor - tájékoztatott a kabinet sajtóértekezletén Ivan Hu­dec kulturális miniszter. Tudomást szereztünk tőle a fajgyűlölet, a xenofóbia, az antiszemitizmus és intolerancia elleni akcióterv megvalósítását felügyelő bizottság tagjai­nak kinevezéséről is. A nyolctagú munkacsoportban találjuk Igor Chamulát, az oktatási minisztérium hivatalvezetőjét is. mint pl. az államnyelv, s az egyes kisebbségi jogok biztosítását ah­hoz a feltételhez köti, hogy általuk ne szűküljenek a többségi nem­zethez tartozó állampolgárok jo­gai sem a kultúra, sem az oktatás terén. - Úgyhogy azok a terveze­tek, amelyek a kormány program­nyilatkozatában is jelen vannak, teljes mértékben összhangban állnak ezzel a nemzetközi jogi do­kumentummal - tette hozzá. Új Szó-tudósítás Jóváhagyta a kormány annak a nemzeti kisebbségekről szóló ke­retmegállapodásnak az aláírását, melyet a Mečiar-Horn találkozón született mégegyezés értelmében ma Strasbourgban együtt ír alá a szlovák és a magyar külügyminisz­ter. Hudec fontosnak tartotta hangsúlyozni: Szlovákia az elsők között csatlakozik az ET első nem­zetiségi kérdéskörrel foglalkozó, jogilag kötelező érvényű doku­mentumához. - A kisebbségi jo­gok védelme szempontjából ez azt is jelenti Szlovákia számára, hogy ily módon dokumentálja a te­rületén élő nemzeti kisebbségek jogainak magas színvonalát. Fi­gyelemre méltónak nevezte, hogy a nemzetközi dokumentum olyan jogi meghatározásokat tartalmaz, Miként az Katarína Tóthová mi­niszterelnök-helyettes tájékoztatá­sából kiderült, a tanácskozás napi­rendjéről lekerült a kabinet idei munkatervének alapanyaga. Az in­doklás: az elkövetkező napokban a kormányprogram alapján ponto­sítják. Az 1995-re tervezett tör­vény-előkészítési tervet viszont jó­váhagyták. A munkaterv nem tar­talmazza a munkavállalók és a munkáltatók központi érdekszer­vezeteinek, valamint a kereskedel­mi kamarának az elképzeléseit. A kabinet tegnapi ülésén előirá­nyozta a lakások és a nem lakás­célokra szolgáló helyiségek tulaj­donáról szóló törvény módosító ja­vaslatát is, ám ennek részleteiről a jelen lévő miniszterek nem tud­tak tájékoztatást nyújtani. Módo­sult a kormány lakásfejlesztési koncepciója is. Ivan Hudec szerint a Moravčík-kormány által kidolgo­zott koncepciót elsősorban a lak­bér-liberalizálás tekintetében bí­rálták felül. - Vegyék ezt úgy, hogy a liberalizálást tulajdonképpen le­állítottuk - jelentette ki. Tóthová beszámolt arról is, hogy a kormány legiszlatív taná­csa múlt héten megvitatta a gyó­gyászati rendre vonatkozó tör­vénytervezetet, ezt a parlament soron következő ülésén megvitat­ják. A gyógyszertérítés tekinteté­ben az egészségügyi miniszter el­fogadta azt az ideiglenes megol­dást, hogy az első osztályba tarto­zó gyógyszerek jelentős részét második kategóriába sorolják át, ami a törvénytervezetben is he­lyet kapott. (horváth) KRUMPLIPIAC: Európa-szerte kevés termett Uj Szó-összeállítás Száz forint körülire kúszott fel a burgonya kilónkénti ára Ma­gyarországon, 16-20 cseh koro­náért kínálták e mindennapi ele­delnek számító terményt az utób­bi héten Csehországban (tegnap­ra ugyan már csökkeni kezdtek ezek az árak), nálunk pedig mind­eddig 12 koronáért, de jó ideje már sem ennyiért, sem többért nemigen kapható. A krumpli ­szinte minden környező ország­ban ügy lett, éspedig kormány­szintű. Ismeretes, hogy a szlovák kormány nem egész két héttel ezelőtt törölte a 10 százalékos behozatali vámot, és 80 ezer ton­na burgonya szabad importjára nyílt lehetőség. A lehetőség adott, de kérdéses, honnét sike­rül ilyen mennyiséget beszerezni. Hogy bajok lesznek ezzel, azt az is jelzi, hogy déli szomszédunk is nehézségekbe ütközik a megfe­lelő minőségű burgonya beszer­zésekor. Magyarországon még novemberben írtak ki pályázatot 50 ezer tonna importjára, de ak­koriban a kereskedők csak 20 ezer tonnát hoztak be. Amint az a Népszabadság tegnapi számá­ból is kiderül, hiába tartották szá­mon például Romániát is „krumpliforrásként", idén ott is ellátási gondok vannak, más­részt a gumók veszélyes kár­tevőkkel fertőzöttek. Az idézett lap e tárgyú összeállítása szerint „Nyugat-Európa sem jöhet szóba mint exportőr, mivel ott is a ke­reslet uralja a piacokat. A magyar importőrök valószínűleg Lengyel­országból és Hollandiából szerez­hetik be a burgonyát, de szóba jö­het még Észak-Afrika és Észak­Amerika is: innen állítólag 45-60 forintos kilónkénti áron lehet be­szerezni. A szállítási költségek miatt azonban nem valószínű, hogy annyival olcsóbb lehet az így piacra kerülő krumpli, hogy a magas árakat tartósan letörné". Nyilvános vita Mohiról Uj Szó-tudósítás Helyenként izgatott légkör­ben folyt le tegnap este a pozso­nyi Istropolis 500 személyes mozitermében a mohi ato­merőmű befejezésével kapcso­latos első hazai nyilvános vita. Ennek során több környezet­védelmi szervezet képviselője felszínesnek ítélte a közszem­lére bocsátott dokumentumo­kat. Kétségbe vonták, hogy az erőmű befejezése jelenti az energianyerés leggazdaságo­sabb megoldását, több szem­pontból is hiányosnak találták a környezetvédelmi hatástanul­mányt, és felhívták a figyelmet a biztonsági kockázatokra is. Arra is választ vártak, mi lesz a kiégett fűtőelemekkel, illetve miként törleszti a Szlovák Erőművek a külföldi hitelt. A hazai és külföldi illetéke­sek több kérdésre választ ad­tak, néhányat csupán elméle­tinek ítéltek, azt viszont min­denképpen megígérték, hogy a felvetett problémákat írás­ban is megválaszolják. A nyil­vános vita ma délután három­kor, a SZÉP vezérigazgatósá­gának ebédlőjében folytató­dik. (tuba) Mindent és ellenkezőjét Szlovákiában akkor lepődnék meg, ha meglepődhetnék azon, hogy minden történés, dologiság egyik pillanatról a másikra nem változhatna meg, nem veszíthetné el lényegét, Jogi megalapozottságát vagy éppen visszamenőlegesen nem vonnák kétségbe törvényességét. A múlt hét végén bejelen­tette a Matica slovenská, hogy kezdeményezni fogja Tornai­ja szlovák nevének megváltoztatását, illetve visszaváltozta­tását Tornaiéról Šafárikovóra. Arról nem szól a hír, hogy ezt milyen módon teszik majd. Ha jogállamban élnénk, akkor, az érvényes törvények is­meretében ez fel sem merülne, vagy legalábbis helyi népsza­vazást kezdeményezne helynéwáltoztatási javaslatáról a Matica slovenská. Igazából teheti, amit tesz, hiszen a jelen­legi kormány programjának alaptézise: a nemzeti érdek min­denekfölött. Köztudott, hogy ennek részben törvényes és részben törvénytelen meghatározója ez a nemzeti kulturális intézményként deklarált, de a nacionalista, soviniszta ideo­lógiára alapozott politizálás, törvényhozás és társadalmi el­lenőrzés egyik gerjesztőjeként tevékenykedő szervezet. Ezért sem lepne meg, ha a tornaljaiak egyszer már törvénye­sen visszaigazolt véleményét figyelmen kívül hagyva, a kor­mány törvényváltoztatási lépéseket tenne. Akár úgy, hogy új­keletű szokásához híven visszamenőleges hatályú törvénye­ket szavaztat meg a parlamentben. DUSZA ISTVÁN A román ellenzék az RMDSZ mellett A „nemzetállam", valamint az „etnikai alapú autonómia" kérdéséről vallott eltérő néze­tek, elképzelések tisztázása, az ezzel kapcsolatos vélemény­csere volt a célja annak a talál­kozónak, amelyet a hét elején tartott Bukarestben a Románi­ai Magyarok Demokratikus Szö­vetsége és a román ellenzék legbefolyásosabb pártjait, cso­portosulásait tömörítő Demok­ratikus Konvenció. Az ellenzéki csoportosulás elnöke, Emil Constantinescu professzor, valamint az RMDSZ részéről Takács Csaba ügyve­zető elnök és Bodó Barna politi­kai alelnök egyaránt sikeres­nek minősítette a többórás megbeszélést. A felek meg­egyeztek abban, hogy az emlí­tett két kérdéskör további tisz­tázására közös munkacsopor­tot állítanak fel. Egyetértés alakult ki abban is, hogy az RMDSZ és a Demok­ratikus Konvenció együttműkö­désének elvi alapját az 1918­as gyulafehérvári határozat ide­vágó fejezete alkotja. Az emlí­tett dokumentumban az erdélyi románok 1918. december 1­jén kimondták, hogy Erdély Ro­mániához való csatolását köve­telik. Az akkor elfogadott hatá­rozat kollektív jogokat és szé­les körű autonómiát, szabad anyanyelvhasználatot stb. ígért a Romániába került magyar nemzetrésznek. Az ígéret, saj­nos, a mai napig csak ígéret maradt. Az RMDSZ és a Demokrati­kus Konvenció találkozója után kiadott közös nyilatkozatban az aláírók leszögezik, hogy elisme­rik Románia területi egységét, szuverenitását és egységes jel­legét. Ugyanakkor a Demokrati­kus Konvenció kijelenti, hogy támogatja az RMDSZ által janu­ár elején létrehozott helyi pol­gármesterek és képviselők ta­nácsát. Ezt az állásfoglalást igen ko­moly politikai gesztusnak kell tekinteni a román dernokrati­kus ellenzék részéről a magyar kisebbség irányába. Ugyanis mint ismeretes, a magyar ön­kormányzati képviselők taná­csának létrehozását maga a ro­mán kormány is két ízben rend­kívül éles nyilatkozatban ítélte el, s követelte feloszlatását. A román nacionalisták, élükön a Gheorghe Funar vezette Ro­mán Nemzeti Egységpárttalj amely négy miniszterrel tagja a kormánykoalíciónak, pedig egyebek közt követelték az RMDSZ betiltását és a szükség­állapot kihirdetését a magya­rok lakta területeken. Az RMDSZ-t az ellenzék is élesen támadta, ezért a most kifeje­zett nyílt támogatást talán nem várt, de pozitív fordulatnak kell minősíteni. Teodor Melescanu román külügyminiszter tegnap Buka­restben reményét fejezte ki, hogy még március 21-e előtt, tehát az Európai Stabilitási Konferencia megnyitásáig alá­írásra kerül a román-magyar alapszerződés. Úgy véleke­dett, az alapszerződés aláírá­sa elől már elhárultak az aka­dályok. KOKES JÁNOS AZ EGYÜTTELES A HORN-MECIAR TALALKOZOROL Nem volt jól előkészítve Az Együttélés szerint Vladi­mír Mečiar és Horn Gyula bu­dapesti találkozója nem volt megfelelően előkészítve. Du­ray Miklós pártelnök szerint erről tanúskodik az is, hogy a tárgyalásokról nem adtak ki hi­vatalos közleményt, a minisz­terelnökök kijelentései pedig helyenként pontatlanok voltak. Üdvözölte Mečiar Budapesten hangoztatott célkitűzéseit, de a baj csak az, hogy a szlovák kormány programja ellentét­ben áll a miniszterelnök által deklarált külpolitikai irányel­vekkel. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák rádió és televízió újonnan meg­választott tanácsában a Ma­gyar Koalíció jelöltjei nem kap­tak helyet, s ez a politikai ellen­zék szerepének semmibevéte­léről, a nemzeti kisebbégek diszkriminálásáról tanúskodik. Kifogásolta: a televízió hírműsoraiban nem ,adnak te­ret a magyar politikusoknak. Duray rámutatott: a parlamenti választások óta csak egyszer kaptak meghívást a Lépések című vitaműsorba. Az Együtt­élés politikusai kinyilvánítot­ták: csatlakoznak a televízió legnézettebb műsorainak meg­szüntetése ellen szervezett aláírásgyűjtési akcióhoz, Duka Zólyomi az Együttélés nevében állást foglalt a Re­publikánusok 77 nevű szerve­zetnek a parlamenti mandá­tumvizsgáló bizottsághoz in­tézett azon felhívásával kap­csolatban, melyben arra kérte a bizottságot, foglaljon állást Duray Miklós kijelentéséről, miszerint a szlovák kormány­program a harmincas évek Németországának szellemét idéző alapelveket tartalmaz. - Ez a követelés nézetünk szerint alaptalan, és jogilag megalapozatlan - jelentette ki. A pártelnök közölte: ismere­teik szerint a magyarlakta járá­sokban is működnek a kor­mánykoalíció négy pártjának egy-egy megbízottjából és a já­rási elöljárókból álló ún. akció­ötösök, mélyek az állami tiszt­ségek „megfelelő személyek­kel" való betöltésére felügyel­nek.. Figyelmeztetett arra is, hogy a járási tanfelügyelőknek nincs joguk a szülői munkakö­zösségek összehívására, ahogy azt a jövő hétre meghir­dették. (horváth) OROSZORSZÁG Döntés a választásokról MTI-hír Az orosz központi választási bizottság illetékese tegnap be­jelentette, hogy parlamenti vá­lasztásokat idén december­ben, elnökválasztást pedig jövő júniusban tartanak Orosz­országban. Alekszandr Ivan­csenko, a választási bizottság elnökhelyettese tegnapi moszkvai sajtóértekezletén be­szélt erről. Bejelentése arra utal, hogy egyelőre lekerültek a napirendről az egyidejű válasz­tásokra vonatkozó, több ve­zető orosz politikus támogatá­sát is élvező korábbi elképzelé­sek. Ivancsenko sürgette, hogy a duma mihamarabb fogadja el az új választási törvényt. Hangsúlyozta, hogy az alsóház hivatott dönteni arról is, mi­lyen típusú választási rendszer szerint válasszák meg a mai törvényhozás utódját. Tavaly­előtt decemberben vegyes rendszer alapján, azaz pártlis­tán, illetve egyéni választóke­rületekben induló jelöltekre voksolhattak a szavazópolgá­rok. Ugyancsak döntenie kell a dumának a felsőházi, illetve elnökválasztási, valamint a népszavazásról szóló törvé­nyekről. Ivancsenko minderről annak kapcsán beszélt, hogy nemzet­közi konferenciát tartanak Moszkvában a választási rend­szerekről. A politikus hangsú­lyozta, hogy különösen fontos a nemzetközi tapasztalat a kiala­kulóban lévő orosz demokrácia számára. A jelenlegi orosz törvényho­zást két évre választották 1993­ban, Jelcin elnök ötéves mandá­tuma pedig 1996. június 12-én jár le. Strasbourgi találkozók MTI-hír Kovács László külügyminisz­ter ma Strasbourgba utazik, ahol aláírja az Európa Tanács kisebb­ségi keretegyezményét - jelen­tette be tegnap Szentiványi Gá­bor, a magyar külügyi szóvivő. Hangsúlyozta: az esmény alkal­mával Kovács László megbeszé­léseket folytat Juraj Schenk szlo­vák és Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, ők ketten is az említett szerződés aláírása céljából tartózkodnak Stras­bourgban. Szentiványi elmondta: a szlovák-magyar alapszerződés előkészületei felgyorsultak, és a magyar fél várhatóan a napok­ban javaslatot tesz arra, hogy mi­kor kerüljön sor a szakértői tár­gyalások következő fordulójára. A román-magyar szakértői tár­gyalásokra még nem tartanak itt, bár a román-magyar alap­szerződés munkálatai is felgyor­sultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom