Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-26 / 21. szám, csütörtök
10| ÚJ SZ Ó KALEIDOSZKÓ P A NATO-TAGSÁG A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉT IS SZOLGÁUA A csecsen háború és biztonsági aggodalmak Az orosz-csecsen háború - kimenetelétől függetlenül - kikényszeríti a nemzetközi politika számos fontos kérdésének újraértékelését. Ilyen pl. Oroszország szerepe és jövője; a NATO szerepe és jövője (kibővíteni vagy nem?); a középeurópai országok biztonsági igényel; érvényes-e még az általános európai katonai egyensúly? - és így tovább. Alacsonyabb szintű egyensúly Már két éwel ezelőtt, az új orosz katonai doktrína megfogalmazásakor felmerült Moszkva részéről az az igény, hogy módosítsák az 1990 novemberében Bécsben, a Varsói Szerződés és a NATO országai között létrejött szerződést az Európában állomásoztatott hagyományos fegyverzetek csökkentéséről (CFE-szerződés). Ezt a NATO 16 és a VSZ 6 tagállama (az NDK egy hónappal korábban megszűnt) írta alá. Az évtizedekkel korábban megkezdődött tárgyalások a két tömb között csak a kelet-európai fordulat után, a bizalmatlanság megszűnését követően öltöttek testet egy olyan megállapodásban, amelynek alapvető célja az volt, hogy a mindkét oldalon felhalmozott hagyományos fegyverek egyensúlyát a korábbinál jóval alacsonyabb szinten teremtsék meg. Elevenítsünk fel néhányat a nem egészen öt évvel ezelőtt oly gyakran publikált adatokból. A két katonai tömb számára a bécsi hagyományos leszerelési szerződés 20 000-20 000 harckocsit, 30 000-30 000 páncélozott harcjárművet, 20 000-20 000 tüzérségi eszközt, 6800-6800 harci repülőgépet, 2000-2000 támadóhelikoptert stb. engedélyezett. De a helyzet nem ilyen egyszerű. A VSZ már nem volt fenntartható, ezért a 6 tagország előre elosztotta egymás között a rá eső szinteket. Az „osztódás" tovább folytatódott a Szovjetunió 1991 végén bekövetkezett felbomlása és a 15 önálló állam megalakulása után. Majd 1993-ban Csehország és Szlovákia állapodott meg a CFE-szerződésben meghatározott fegyverfajták és a személyi állomány maximális szintjének 2:1 arányú elosztásában. Túl nagy lenne a zűrzavar, ha az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő térséget érintő CFE-szerződést nem osztották volna zónákra is, hogy ezzel korlátozzák az eszközök koncentrálásának, átcsoportosításának lehetőségét. És a zóClinton Ciprusról MTI-hír Bizalomerősítő intézkedések megtételére szólította föl az amerikai elnök a ciprusi törököket és görögöket a megosztott szigetország problémáinak általános rendezése érdekében. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Richard Beattie, Clinton elnök ciprusi különmegbízottja hétfőn találkozott Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnökkel, valamint Rauf Denktassal, a ciprusi törökök vezetőjével. Mindkettőjüknek hasonló tartalmú levelet adott át Clinton elnöktől, aki kifejtette, hogy az általános rendezés elősegítése érdekében bizalomerősítő intézkedésekre volna szükség Cipruson. Ennek keretében meg kellene nyitni a nicosiai repülőteret, s a világszervezet ellenőrzése alá helyezni Varosha települést, amely a ciprusi törökök kezén van. Az amerikai elnök levelében kifejtette azt is, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatná a'ciprusi görögök és törökök föderációját. nák plafonjainak meghatározása megkönnyítette a VSZ, majd a Szovjetunió összeomlása után az egyes országokra történő lebontást. Itt fontos tudni, hogy a szovjet utódállamok közül a három balti ország nem írta alá (1992. május 15-én) az utódállamok közötti szerződést az elosztásról. Lényegesen több gondot okozott az utóbbi években - amit 1990-ben még nem lehetett előre látni -, hogy a CFE-szerződést csak a VSZ és a NATO országai kötötték, és nem terjedt ki a semleges és tömbön kívüli országokra. Igy Jugoszláviára sem, s ez a délszláv válság elmélyülése; után érthető aggodalmakat kelthetett a szomszédokban. Nos, dióhéjnál is tömörebben ennyit az eddigi legjobb európai leszerelési szerződésről. Moszkva azt kérte a Nyugattól, hogy a csapatszárnyakkal kapcsolatos korlátozásokat változtassák meg, mert az új helyzetben sokkal több orosz harckocsit kívánnak állomásoztatni északon, a balti országok viszonylatában, és a déli szárnyon, a Kaukázusban. Hangsúlyozni kell: ez a probléma már a csecsen háború előtt felmerült, s a Nyugat egyes politikai körei hajlottak is volna rá. Azzal a megfontolással, hogy a Jelcin vezette Oroszországnak Jelcinnek, mint a demokrácia letéteményesének - békefenntartó feladatokat is el kell látnia az utódállamok számos konfliktusában Moszkva már bomlasztó tényező Bár a Nyugat rendkívül nehezen hajlik arra, hogy ejtse Jelcint, mint ahogy annak idején Gorbacsowal tette, valószínű, a republikánus többségű amerikai kongresszus változtatni fog azon a szemléleten, amely szerint az amerikai külpolitika elsődleges szempontja az, hogy ne ártsanak Jelcinnek. A csecsen háború sok mindent bebizonyított: 1. Jelcin nem demokrata, hanem ugyanolyan szovjet típusú apparátcsik, mint Brezsnyev volt, aki Afganisztánba küldött csapatokat. 2. A keményen italozó orosz elnök nem tudja kézben tartani az egész birodalmat. 3. Ragaszkodik rossz tanácsadóihoz, az igazi demokraták és reformerek elfordultak tőle. 4. A hadsereg, ha akarja, függetlenítheti magát a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól. Mindezekből következik az, amit már többen kimondták a tengerentúli politikusok közül. A Clinton-kormányzatnak fel kell hagynia annak hangoztatásával, hogy a csecsen háború orosz belügy, és ki kell mondania: a Jelcinféle moszkvai vezetés nem szilárdító, hanem bomlasztó tényezője a nemzetközi biztonságnak. Már az orosz-csecsen konfliktus kitörése után, december végén ismét többet foglalkozott az amerikai sajtó Moszkva igényével a CFE-szerződés módosítására, megállapítva, hogy Washington ezt egyelőre elutasítja. Oroszország a megváltozott helyzettel érvelve sokallja, hogy 36 ezer tankot, ágyút és harci repülőgépet kell megsemmisítenie, s e tárna kapcsán az orosz külügyi szóvivő még azt is kilátásba helyezte, hogy egyoldalúan felrúgják a szerződést Kettős feladat Először a balkáni válság, most pedig a csecsen háború erősítette föl a közép-európai országok NATO-ba igyekvését. Itt természetesen nem hagyható figyelmen kívül Moszkva határozott tiltakozása, s az eddigi elméletek közül a legelfogadhatóbb és az összeurópai biztonságot leginkább szolgálhatja Zbigniew Brzezinski elképzelése. Szerinte egyrészt fel kell venni a közép-európaiakat a NATO-ba (megengedhetetlennek tartja, hogy Moszkva diktáljon, sőt valamiféle ellenőrző szerepet is gyakoroljon a NATO fölött), másrészt Moszkvának megfelelő súlyt kell kapnia egy új összeurópai biztonsági szervezetben. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az ún. Békepartnerség, ha nem is tiszta blöff, de csak időhúzásra, a probléma megoldásának halogatására szolgál. Az is biztos, hogy Oroszországot nem lehet úgy kezelni, mint egyet a békepartnerek közül, és az is, hogy Oroszország nem lehet soha NATO-tag, mert szétverné azt. Sokan egy Oroszország-NATO Fórum létrehozásában látják a megoldást. Vagyis egy rendkívül szoros, mindennapi együttműködést, kapcsolattartást garantáló szervezetben. Tehát az alapelv az kell legyen, hogy a NATO bővítésével párhuzamosan olyan lépéseket is kell tenni, amelyek eloszlatják az orosz aggodalmakat és bebizonyítják: nem az a cél, hogy Moszkvát elszigeteljék Európától. És itt eljutottunk egy sor olyan nyitott kérdéshez, amelyekre a nyugati fővárosokban is csak most keresik a választ. Az egyik a NATO jelenlegi helyének, szerepének a meghatározása, a másik pedig a szervezet bővítésének a problémaköre. Bevezetőül idézzük Christoph Bertram tanulmányának egyik konklúzióját, amelynek lényege, hogy a NATO-nak is létérdeke, fennmaradásának eszköze a kelet-európai országokkal való bővülés. (A cikk a Népszabadság 1994. december 30-i számában jelent meg, s a Közép-európai Egyetem bocsátotta a szerkesztőség rendelkezésére.) A NATO túlélése Kiindulási pont az a sokat vitatott állítás, hogy a négy éve dúló balkáni háború nemcsak az ENSZ, hanem az Európai Unió, az EBESZ és a NATO kudarcát is jelenti. Ezt a Nyugat nehezen tudja lenyelni, hiszen a kommunista rendszerek bukása után a NATO volt az egyetlen működő/többnemzetiségű biztonsági szervezet a kontinensen. A»NATO-t egy világméretű kihívás hozta létre, és a szovjet fenyegetés hangoztatása volt az, ami ä tagországok összetartását garantálta. A kétpólusú világ megszűnt, de jött a balkáni válság, és ez egyből felszínre hozta a NATO. országainak ellentéteit, melyek különböző kérdésekben, területeken nyilvánultak meg. A szervezet tavaly elhunytfőtitkára, Manfred Wörner is azt mondta, hogy a NATO nem tudna túlélni még egy Jugoszláviát, már a mostani konfliktus is nagyon mély sebeket ejtett rajta. Nem ellentmondásos-e akkor az, hogy a kelet-európai országok éppen most törekednek hanyatt-homlok a NATO-ba? Az említett Bertram-tanulmány abból a hipotézisből indul ki, hogy ha a volt Jugoszlávia NATO-tag lett volna, ez még nem feltétlenül akadályozta volna meg a szétesését, de nagy valószínűséggel meg tudta volna akadályozni, hogy a szétesés véres háborúba torkolljon. „Akkor a jugoszláv hadsereg integrálódott volna a NATO katonai szervezetébe, és így egyetlen felelőtlen szerb vezetőnek sem lett volna módjq arra, hogy e hadsereget más köztársaságok rovására, területszerzésre használja fel. Ugyanakkor a NATO minden diplomáciai erőfeszítését arra összpontosította volna, hogy a szétválás békés úton történjék, amint ezt több ízben is megtette a görög-török feszültség kiéleződött pillanataiban is. Vagyis belül lenni annyit jelent, mint biztonságban lenni, védelmet élvezni nemcsak egy potenciális külső agresszor ellen, hanem a belső háborúk pusztítása ellen is." Védelem saját maguktól És ez az utolsó a kulcsmondat. Az orosz tankok bevonulása Csecsenföldre a kelet-európai emberben rossz emlékeket idézett föl, bennünk például 1968-at, bár nem hinném, hogy sokan tartanák komolynak egy újbóli orosz bevonulás veszélyét. Viszont a NATO biztonsági ernyőjén kívül rekedt mindazon posztkommunista országokban, ahol élesek a nem1995. január 26. zetiségi feszültségek, fennáll a balkanizálódás veszélye. Talán azt is lehetne mondani, hogy ezeket az államokat a NATO (az intézményrendszerével, feltételeivel) saját maguktól vagy - ha úgy tetszik - saját politikusaik hülyeségétől tudná megmenteni. Ugyanis a védernyőn kívül rekedtek biztonsági vákuumban vannak, s az űr betöltését egyes kormányok szélsőséges, kisebbségellenes törvényekkel is megpróbálják betölteni. Meggyőződésem: Szlovákia NATO-tagsága az itteni magyarságnak is érdekében áll! Közvetve arra is utaltunk mindezzel, hogy miért érdeke a NATOnak a bővülés. Mert az igaz, hogy a bosznai háború nem fenyegeti közvetlenül a NATO-országokat, de mint utaltunk rá: bomlasztja az összetartozásukat, „a perifériákon aláássa stabilitásukat és ily módon csökkenti biztonságukat". A NATO-egység - mivel akkora kihívás nem lesz, mint a második világháború után volt - csak úgy őrizhető meg, ha kiiktatják az egységet bomlasztó konfliktusok lehetőségeit a NATO-országok tőszomszédságában, a „perifériákon". Ugyancsak Bertram megállapítása: a NATO „védernyője oltalmát kereső országoknak csak két lehetőségük van: kint vagy bent. A kettő között nincs semmi. Meglepő lenne, ha a kelet-európai országok vezetői másként értelmeznék a balkáni háború leckéjét. Ezért meg fogják sokszorozni erőfeszítéseiket, hogy bekerüljenek a nyugati biztonsági klubba". Tegyük hozzá, ezeket a Balkán miatti aggodalmakat az orosz-csecsen háború még inkább felerősítette, úgyhogy ismétösszeurópai biztonsági problémákról lehet beszélni, különösen az oroszországi bizonytalanság miatt. Mert a háború következményei beláthatatlanok. Mi lesz Moszkvában? Jelcin bukhat, s ha ez bekövetkezik, mely erők ragadják magukhoz a hatalmat? MALINAK ISTVÁN PÁLYÁZAT Dunaszerdahelyi székhelyű részvénytársaság pályázatot hirdet <tiiitMirjE<®a v Követelmény: teljes szakközépiskolai végzettség, az angol nyelv ismerete. Fizetés: megegyezés szerint. yR 8 g Belépés: 1995. február 1-én. Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a következő ^ telefonszámon kaphatnak: 0709/52 30 24. ^ SZERETNÉ MEGŐRIZNI A MELEGETTÁRT AJTÓK MELLETT IS? THERMOSCREENS ÉS SHEARFLOW meleglevegő-függönyök - megtartják a meleget a gyakran vagy állandóan nyitva tartott ajtó mellett is - megakadályozzák a huzat keletkezését - a fűtési energia akár 40%-a is megtakarítható általuk -megfelel üzletekben, bankokban, gyártócsarnokokban, műhelyekben, raktárakban, autószalonokban, benzinkutaknál stb. - az eladási teret is növelik (nincs szükség előajtóra) - környezetkímélő és biztonságos üzemelés - a szervizről gondoskodunk A MELEGLEVEGŐ-FÜGGÖNY MEGRENDELHETŐ: Mlletičova 23 82108 BRATISLAVA SLOVAKIA Telefon/fax: (07)214083 £ Telefon: 07/214 889 * n INTERNATIONAL Big Dutchman t GmBH i D - 49360 Vechta, Germany i Postfach 1163 Telefon (0)4447/801-0 I Telex 255 10 big d d l Fax (0)4447/801-237 KOMPLETT TECHNOLÓGIÁK SERTÉSHIZLALÓ TELEPEKRE o számítógépes folyadéketető automata gépsor « komplett gépsor szárazetetésre (önetetővel) « sertésistállőzási technológiai egységek komplett, takarmánytároló és -szállító berendezések o tartós építőelemes istállórekeszek « a mezőgazdasági épületek szellőztetése A Big Dutchman cég elve: a szerkezetek egyszerűsége, a felhasznált anyag minősége és ipari megmunkálása. Ezáltal biztosított a termékek hosszú élettartama és ennek köszönhető világszerte a népszerűségük. SINCLOPORC IV Elsősorban az felújított épületek és kisebb hizlaldák látják hasznát - Singloporc IV 12 hízósertés számára. Szlovákiai képviselet: Ing. Karol Kalúz, CSc.DIhá 10, 949 01 Nitra Tel./fax: 087/318 19
