Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-24 / 19. szám, kedd

226 ] ÚJ SZÓ SZULOFOLD 1995. január 24. TASZLIMA NASZRIN PERE EROS UTORENGESEK KOBEBAN Negyedszer is elnapolták MTI-hír Taszlima Naszrin svédországi „önkéntes száműzetésben" élő bangladesi írónő perét tegnap elnapolták február 9-re - jelentette az AFP. A muzulmánok vallásos érzelmeinek megsértésével vádolt írónő perét negyedik alkalommal halasztották el. A dakkai bíróság felszólította a védelmet, hogy mutassa be a hiteles másolatát annak a bangladesi legfelsőbb bírósági határozatnak, amely belügyminisztériumi engedélyhez köti a per megindítását. Taszlima Naszrin hónapokig bujkált hazájában, majd Svédországba szökött, miután egy iszlám fundamentalist^ .csoport ötezer dolláros vérdíjai tűzött ki a fejére a Korán állítólagos becsmérlése miatt. Olajfolt Kolumbiában MTI-hír A kolumbiai kormány vasárnap szükségállapotot hirdetett ki az ország északi térségében, ahol egy robbantásos gerillaakció következtében 14 ezer hordó kőolaj került a Magdaléna folyóba. A szélsőbalos gerillák Kolumbia legnagyobb olajvezetékét, a Cano Limon-Covenast robbantották fel. A kiömlött olaj előbb kisebb folyókba, majd a szélesen hömpölygő Magdalenába került. A kormány legutóbbi közlése szerint az olajszőnyeg a Karib-tenger felé tart, és egyelőre nem sikerült feltartóztatni. MOSZKVAI FAGYOK Nyolc halott MTI-hír Az elmúlt hét végén nyolc ember fagyott meg Moszkva utcáin, s-a tél idei halálos áldozatainak száma ezzel 65-re emelkedett. Az ortodox vízkereszt körüli kemény fagyok okozta sérülések következtében további 41 ember került kórházba. Az áldozatok szinte kivétel nélkül ittasak voltak, csakúgy, mint a csúszós járdákon a hét végén kezét-lábát törő 186 moszkvai járókelő többsége. Oroszország középső és északi részén az ilyenkor szokásosnak megfelelő az időjárás. A hőmérséklet jórészt napközben is 10 fokkal van a fagypont alatt, éjszaka viszont mínusz 20 fok körül mozog. Szibéria egyes részeiben gyakori a mínusz 30-40 fokos, „farkasordító" hideg. Ötezernél több a Miközben Japán nyugati részének földrengés sújtotta övezeteiben továbbra is megfeszített erővel folynak a mentési és helyreállítási munkálatok, az epicentrumhoz közeli Kobe kikötővárost hétfőre virradóra és a kora reggeli órákban újabb erős utórengések rázták meg. Avadzsi szigetén ezek erőssége a meteorológiai intézet szerint 4,2, Kobéban pedig 2 volt a nyílt Richter-skálán. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma már meghaladja az 5000-et, a sebesülteké csaknem 26 ezer, s több százan szerepelnek az eltűntek listáján. A pusztító erejű köbei földrengés 300 ezer embert tett hajléktalanná. mindig találjanak túlélőket a romok között. Walter Mondaté, az Egyesült Államok tokiói nagykövete kijelentette, hogy országa „minden elképzelhető támogatást" megad a katasztrófa sújtotta övezet lakosságának. A diplomata nem értett egyet azokkal, akik bírálták a japán kormányt a terméMTI-hírek Hétfőn elutazott Köbéből az a 25 tagú svájci mentőalakulat, amely különlegesen kiképzett kutyákkal segített a katasztrófa túlélőinek felkutatásában. Ez arra enged következtetni, hogy csaknem egy héttel a földrengés után - gyakorlatilag már nincs remény arra, hogy még szeti csapásra való állítólag késedelmes reagálása miatt. Ilyen bírálatok hétfőn is elhangzottak a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Határ Pártja részéről. Kaifu Tosiki volt miniszterelnök, az ÚHP elnöke a parlamentben azt vetette a kormány szemére, hogy hiányosnak bizonyult a szükséghelyzetekre való reagálásra kidolgozott rendszer. Az amerikai nagykövet viszont arra mutatott rá, hogy a katasztrófa mindössze 40 másodperc alatt következett be, a körzet infrastruktúrájának csaknem teljes megbénulásával járt, s ilyen körülmények között a világon bármely kormány katasztrófaelhárítási mechanizmusa a legsúlyosabb próbatételek elé kerülne. . A három éve készült felvételen Rose Kennedy fiával, Edwarddal és unokájával, Teddel látható Hyannisportban. KINA-TAJVAN Közel a megállapodás MTI-hír Peking és Tajpej közel jutott a megállapodáshoz a Tajvanra menekült kínai légikalózok ügyében - jelentette az Új Kína hírügynökség. Az egymást el nem ismerő, rivalizáló felek vasárnap újabb tárgyalási fordulót kezdtek Pekingben három sürgető gyakorlati probléma megoldásáról. A gépeltérítők kiadatásán kívül a halászati viták rendezéséről és a Tajvanon őrizetbe vett illegális kínai bevándorlók hazatelepítéséről lesz szó a csütörtökig tartó fordulóban. Mivel a két kormány nem tart semmilyen hivatalos kapcsolatot, egy-egy társadalmi szervezetnek álcázott fedőszerv főtitkárai folytattak megbeszélést a forduló első napján. Elhunyt Rose Kennedy MTI-hír A massachussettsi Hyannisportban, vasárnap este elhunyt az egyik leghíresebb amerikai politikusi dinasztia, a Kennedy család matriárkája, Rose Kennedy. Száznégy éves volt. Halálát tüdőgyulladás nyomán fellépő szövődmények okozták. A gyászhírt fia, Edward Kennedy szenátor jelentette be. 1890. július 22-én született Rose Fitzgeraldként, egy ír családban. Hosszú életét diadalmas pillanatok és tragikus események kísérték végig: kilenc gyermekéből négyet erőszakos halál következtében veszített el. Legidősebb fia, Joseph Kennedy a második világháborúban esett el; lánya, Kathleen 1948-ban repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett; John Kennedy elnököt 1963-ban Dallasban lelőtték, és öt évvel később merénylet végzett öccsével, Robert Kennedyvel is. A fájdalmat rendíthetetlen bátorsággal viselte el: Rose Kennedy a nyilvánosság előtt soha egyetlen könnyet nem ejtett. Mélyen vallásos katolikusként némán, lelkében gyászolt. 1914-ben ment feleségül Joseph Patrick Kennedyhez, aki akkor, huszonnyolc éves korában, az ország legfiatalabb bankelnöke volt. Bili Clinton és felesége részvététfejezte ki a családnak. Nyilatkozatukban hangoztatták, hogy nagyon kevés amerikainak kellett annyi személyes fájdalmat és szenvedést elviselnie a haza szolgálatában, mint Rose Kennedynek. KOVÁCS LASZLO AZ EU-TAGSAGROL: „Nem szeretnénk senkire várni" MTI-hír Kovács László csütörtöki ausztriai látogatása előtt a Profil című osztrák lap tegnapi száma interjút közölt a magyar külügyminiszterrel. A címben is jelzett hat kérdés közül az első arra vonatkozik, milyen témái lesznek a látogatásnak. Kovács válaszában arról beszélt, hogy Ausztria Európai Unió-taggá válása problematikus lehet Magyarország számára, mert a két ország szerződéseit az EU és Magyarország közötti szerződések váltják fel. Ez befolyásolhatja a magyar áruk piacát, illetve átjutásukat a határon. „Látogatásom egyik legfontosabb célja, hogy kapcsolatainkat Brüsszel ne szűkítse le" - mondotta Kovács László. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikortól akar az Európai Unió tagja lenni, a külügyminiszter 1996-ot jelölte meg a tárgyalások megkezdésének kívánatos időpontjaként. Mint hozzátette, Magyarország felvételét önmagában kell vizsgálni, nem pedig együtt kezelni a hat belépni szándékozót. „Nem szeretnénk, hogy Romániának várnia kelljen ránk, és természetesen mi sem szeretnénk senkire sem várni. Ebben számítunk Ausztria támogatására" - tette hozzá. Az osztrák újságírónak arra a megjegyzésére, hogy Magyarország csak 2010 körül fog a feltételeknek megközelítőleg eleget tenni, Kovács kijelentette: ez a századfordulóig sikerülni fog. Amikor Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot felvették, messze az Európai Unió szintje alatt voltak. Magyarország előbbre fog tartani. A NATO-tagságra törekvéssel kapcsolatban feltett kérdésre Kovács leszögezte: nem háborús veszély az indíték, de a NATO az egyik leghatékonyabb eszköz a térség stabilitásának megőrzéséhez. A bővítésnek úgy kell végbemennie, hogy Oroszország ne provokációként értelmezze azt - mondta, és hozzáfűzte: a NATO-nak intenzívebbé kell tennie partneri viszonyát Oroszországgal. Az osztrák lapnak arra a kérdésére, mit jelent a csecsenföldi háború Kelet-Európa számára, Kovács mindenekelőtt azt szögezte le, hogy Csecsenföld az Oroszországi Föderáció része. A helyzet súlyos, de nincs nemzetközi konfliktus. Nem lehet arra következtetni, hogy Oroszország Közép-Európában fegyveres erővel fog fellépni - mondotta, és kifejtette: Oroszország nem globális nagyhatalom, és á közeli jövőben nem is válik azzá. Emellett nem fog katonai befolyási övezeteket sem kiépíteni. Az osztrák újságíró hatodik kérdése belpolitikai természetű volt: „Ön kommunista volt, s most az egykori ellenzéki szabad demokratákkal kormányoz együtt. Hogyan érzi magát?. Kovács a helyzetet történelmi kompromisszumnak nevezte. Az elmúlt négy évben a parlamentben éreztem, hogy közös nyelven beszélünk - mondotta. - Stabil kormányra volt szükségünk, és ma azt kell mondanom, ez volt a legjobb, amit tehettünk. A modernizálok koalíciója vagyunk - fejezte be a Profil című osztrák hetilapnak adott nyilatkozatát a magyar külügyminiszter. Mohi megéri de kinek? Második hónapja tart a mohi atomerőmű közszemlére bocsátott dokumentumai feletti vita, illetve vitafórum híján egyelőre csak telefonon, valamint a sajtó hasábjain üzengetnek egymásnak a szlovák és osztrák politikusok. A közvélemény bevonásával tegnapra-mára tervezett nyilvános, tévékamerák előtti vita - a public hearing, vagyis a szakértők részvételével esedékes közmeghallgatás - elmaradt. Pedig ennek megtartása az egyik alapfeltétele annak, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank folyósítsa a Mohi befejezéséhez szükséges hitelt. Remélhetőleg azonban legkésőbb február derekáig megvalósul, hiszen újabban már a szlovák fél a francia kivitelező partnerekhez hasonlóan egyértelműen nem zárkózik, el a nyilvános fórum megtartásától. A jelek szerint már csak a körül folyik az alkudozás: kik és hányan legyenek jelen a vitának helyt adó teremben. Várhatóan előbb-utóbb megállapodás jön létre ez ügyben. Mohi kérdése egyébként szóba került a kormányprogram pénteki vitájában, igaz csak egyetlen felszólalás erejéig. A zöldek képviselője mellbevágó dologra hívta fel a figyelmet: a számos külföldi szlovák nagykövetségen és több hazai polgármesteri hivatalban közszemlére bocsátott dokumentumokból a napnál is világosabban kiderül, mibe is kerülne az országnak Mohi. A nyugat-európai hitelezők, -mint mindig, ezúttal sem nagylelkűségből adnák a kölcsönt, hanem megkérik az árát. A kölcsönt az atomerőmű beindítása után villamos energia exportjával törlesztené Szlovákia, méghozzá nem is akármilyen áron. A külföldre szállítandó villanyáramért a nyugatiak tízszer alacsonyabb árat számolnának fel, mint amennyit az ország lakossága jelenleg fizet a villanyért. A Mohi szükségessége mellett érvelő szakemberek ezt érthetően nem verik nagydobra, s az égbekiáltó engedékenységre rámutató Pokorný képviselő figyelmeztetése is csak pusztába kiáltott szó maradt a parlamentben. Remélhetőleg a halogatott közmeghallgatáson akad majd olyan hétköznapi adó- és villanyszámla-fizető szlovák honpolgár, aki majd megkérdezi a mohi és pozsonyi illetékesektől: vajon mindezt rendjén valónak tartják-e. Ebből a szemszögből nem nehéz a címben feltett kérdésre felelni: Mohi a nyugati bankoknak és a francia kivitelezőknek ilyen áron mindenképpen megéri. P. VONYIK ERZSÉBET" USA: VELEMENYEK AZ ABORTUSZROL Szükséges rossz MTI-hír Az amerikaiak többsége egyetért az abortuszhoz való joggal, ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy szükség lenne az ilyen orvosi beavatkozások korlátozására. Ez derült ki egy vasárnap közzétett amerikai közvélemény-kutatásból, amit abból az alkalomból készítettek, hogy a legfelsőbb bíróság 22 évvel ezelőtt legalizálta a művi terhességmegszakítást. A csaknem ötezer megkérdezett 38 százaléka vélte úgy, hogy biztosítani kéli a nők abortuszhoz való jogát. 37 százalékuk szerint szükséges a terhességmegszakítások korlátozása, míg 23 százalékuk betiltaná az ilyenfajta műtéteket. Az amerikaiak 46 százaléka számára az abortusz egyet jelent a gyilkossággal, azonban közülük minden második elismerte, hogy néha szükség van erre a műtéti beavatkozásra. 41 százalék vá laszolt úgy, hogy az abortusz nem gyilkosság. (A felmérést január 10-e és 20-a között végezték telefonon.) Az AFP jelentése szerint múlt szombaton és vasárnap számos amerikai városban tüntettek az abortuszt ellenzők és támogatók. Amerika öregszik MTI-hír A mai kerékpárutak fél évszázad múlva tolószékutak lesznek, vagy ősz hajú kerékpárosok hajtanak rajtuk - írja azAP amerikai hírügynökség. A legújabb népesség-nyilvántartási tanulmány ugyanis azt jósolja, hogy ötven év múlva az amerikaiak húsz százaléka 65 év feletti lesz. A statisztikai kiadvány szerint az Egyesült Államoknak jelenleg 261 millió lakosa van. Ez a szám 2000-re 276 millióra, 2010-re 300 millióra és 2030-ra 392 millióra növekszik. A várható átlagéletkora 2050. évre a jelenlegi 76,3-ról 82,6-ra emelkedik a népesség-nyilvántartó becslése szerint. Milyen változások várhatók az USA életében? - tette fel a kérdést Longino professzor az észak-kaliforniai orvosi egyetem tanára. - Annyi bizonyos - jelentette ki -, hogy nem fogjuk használni az ilyen kifejezéseket, mint „korához képest jól néz ki". A 80 éves és annál idősebb emberek száma különösen gyorsan növekszik. 1993-ban ennek a csoportnak a létszáma 3 milliót tett ki. 2050-re 19 millió ilyen idős ember él majd az USA-ban. Elképzelhető-e, milyen árucikkek jelennek meg majd a piacon? tette fel a kérdést Longino professzor. Kerékpárok helyett mindenesetre mind több tolókocsit fognak gyártani. Az idős emberek nagy része azonban nem lesz másoknak kiszolgáltatott. Nem lehet például előre látni, hány éves korban mennek a dolgozók nyugdíjba. Az egészséges öregek ugyanis sokkal tovább fognak dolgozni, mint jelenleg. Annyi mindenképpen bizonyos, hogy idősebb embereket fogunk középkorúnak nevezni, mint jelenlég.