Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-21 / 17. szám, szombat

1995. január 3. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK ÚJ SZ ÓL9] I M ár három halálos áldozata és negyverr sérültje van annak a földrengésnek, amely csütörtö­kön rázta meg Kolumbiát - jelen­tette tegnap az AP hírügynökség. A földrengés epicentrumában, a Bo­gotától 145 km rre levő területen 6,9-es erősséget mértek, a rengé­seket a venezuelai Caracasban is érzékelték. A Richter-skála szerinti 4,5-ös erősségű földrengés pusztí­tott csütörtökön Indonézia egyik szigetén és Pakisztánban is. Áldo­zatokról, sebesültekről és anyagi károkról nem érkezett jelentés. W ashington sürgeti Oroszor­szágot, hogy minél előbb jusson döntésre a haiti ENSZ-köte­lék (UNMIH) felállítására vonatko­zó javaslat ügyében. Amerikai for­rások ugyanakkor közölték: arra nincs bizonyíték, hogy az orosz késlekedés „szándékos bosszú" volna a csecsenföldi beavatkozás bírálata miatt. A Biztonsági Ta­nácsnak január 31-ig kell szavaz­nia az UNMIH megbízásáról. BRÜSSZELI VELEMENYEK Mečiar látogatása előtt TA SR-hír „Dehaene kormányfőnek meggyőződése, hogy az Euró­pai Uniónak keleti irányban kell terjeszkednie" - nyilat­kozta a belga miniszterelnök szóvivője a szlovák sajtóiroda munkatársának abból az alka­lomból, hogy Jean Luc Dehae­ne hétfőn munkaebéden talál­kozik Vladimír Mečiarral, aki delegáció élén hétfőn és ked­den fog Brüsszelben tartóz­kodni. A politikus állást foglalt az intenzív kapcsolatok fej­lesztése mellett azokkal az ál­lamokkal, amelyek csatlakoz­ni akarnak az EU-hoz. A szlovák kormányfő ked­den találkozik Klaus Hänsch­sel, az Európa Parlament elnö­kével, Jozef Kalman miniszter­elnök-helyettest és Juraj Schenk külügyminisztert pe­dig Hans van den Broek, az Európai Unió külkereskedelmi kapcsolataiért felelős biztosa fogadja. Ján Lišuch, az EU-hoz akkre­ditált szlovák nagykövet azt állította, az utóbbi évben je­lentősen javult Szlovákia meg­ítélése az Unióban és szervei­ben. Egy magát megnevezni nem kívánó EU-forrás viszont megerősítette: az unió kapott bizonyos információkat a szlo­vákiai választások egyes visszásságairól, de nem tett ebben az irányban semmilyen kezdeményezéseket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nagy figyelemmel kíséri a fej­leményeket, ám egy társult or­szág belügyeibe nem szabad beavatkoznia. KUBAIAK MENEKÜLTEK Csónakon Miamibe A tavaly nyári nagy menekült­hullám óta csütörtökön első íz­ben érkeztek csónakon illegális kubai kivándorlók az Egyesült Ál­lamokba. 18 ember, köztük 5 gyerek ért partot-Miami Beach­ben. Kubából még december 29­én indultak el egy 7,3 méter hosszú motoros csónakon, s út­közben kikötöttek a Bahamákon is. A menekülteket mindaddig őrizetben tartják, amíg a hatósá­gok nem döntenek arról, hogy szabadon engedik-e őket, vagy kiutasítás vár rájuk. A csónak érkezése ellenére Washington úgy ítéli meg, hogy a kubai kormány tartja magát a szeptemberi megállapodáshoz, s nem engedi szabadon elutazni az illegális kivándorlókat. Egyéb­ként éppen csütörtökön zárult New Yorkban a menekültügyi kérdéssel foglalkozó kétnapos kubai-amerikai tárgyalás, még­pedig allítólag eredményesen. A felek egybehangzó megítélése szerint sikerült haladást elérniük a kubai kivándorlók „biztonsá­gos, törvényes és rendezett távo­zásának" megszervezésében. A megbeszélésen szóba került a guantánamói bázison elhelyezett mintegy 21 ezer menekült sorsa is. Washington szerint az odaszállított személyek csak azután folyamod­hatnak vízumért, ha előbb vissza­térnek Kubába. Teng kómában MTI-hír A 90 éves Teng Hszi­ao-plng, „a kínai refor­mok atyja", akit válto­zatlanul az első számú vezetőnek tartanak, kó­mában van, és , felte­hetően nem éri meg a március végét. Erről kí­nai források alapján tegnap tájékoztatott a Tokióban megjelenő The Asian Wall Street Journal. A lap szerint a politikus állapota de­cember végén súlyosbo­dott, elveszítette esz­méletét, s azóta sem tért magához. Murajama Tomiicsi japán kor­mányfő pénteken elismerte, hogy nem minden tekintetben műkö­dött kielégítően az a katasztrófa­elhárítási rendszer, amelyet a kormány a pusztító erejű keddi földrengés következményeinek enyhítésére alkalmazott - jelen­tette az MTI. Politikai nyilatkoza­tában ugyanakkor leszögezte, kormánya minden szükséges in­tézkedést megtesz a katasztrófa sújtotta övezetben élők helyzeté­nek javítására. Ez költségvetési és pénzügyi intézkedéseket is je­lent. A halálos áldozatok száma még négy nappal a rengés után is emelkedőben volt, a tegnapi ada­tok szerint immár meghaladja a 4100-at. Felvételünkön: a köbei földrengés egyik sebesültje, akit 35 órával a katasztrófa után sike­rült kimenteni a romok alól. ÉSZTORSZÁG Állampolgársági törvény Az észt parlament csütörtökön új állampolgársági törvényt fogadott el - jelentette a Reuter. Ezentúl az Észtországba újonnan érkezetteknek nem kétévi, hanem ötévi ott-tartózkodást kell igazolniuk, ha állampolgár­ságért kívánnak folyamodni. A törvény nem érinti az észt állampolgárság­gal nem rendelkező, kisebbségi lakosok jogállását - zömmel azokét, akik 1991, az észt állami függetlenség elnyerése előtt születtek a volt Szovjetunió valamelyik tagköztársaságában, s azóta is folyamatosan Észtországban élnek. MTI AUSZTRIA-OROSZORSZÁG Vranitzky: Nincs szükség alapszerződésre MTI-hír Franz Vranitzky osztrák kancel­lár a Die Presse tegnapi számában megielent nyilatkozatában ismét elutasította.az osztrák-orosz alap­szerződés gondolatát, bár ez Bo­risz Jelcin orosz államfő régi kíván­sága. Ezt egyebek között azzal in­dokolta, hogy Ausztriának soha nem volt szokása ilyen szerződé­seket kötni. „A jó kapcsolatok nem a szerződéstől függnek, azoknak tényleges cselekedetek és maga­tartás útján kell kialakulniuk" - vé­lekedett Vranitzky, s egyben elége­detlenségétfejezte ki amiatt, hogy Csernomirgyin orosz kormányfő 1993-as látogatása óta semmi sem lett a sokféle együttműködési tervből. A tekintélyes osztrák lap ugyanakkor úgy értesült, hogy Jel­cin áprilisra tervezett bécsi látoga­tása alkalmával létrejöhet egy osztrák-orosz jegyzőkönyv: ez a dokumentum nem lenne nemzet­közi jogi jellegű, és nem igényelne parlamenti ratifikálást. Tűzharc Dél-Libanonban MTi-hír tagiainak eltökélt szándéka, hogy kiűzzék az izraelieket Dél-Libanon­ból. Az AP ezzel egyidőben arról szá­molt be, hogy izraeliek helikopte­rekből lőtték a síita muzulmán fegyveresek állásait. Korábban az iszlám katonák rajtaütöttek egy iz­raeli járőrön, s a tegnapi támadás nyilvánvalóan ezt torolta meg. Dél-Libanonban tegnap izraeli katonák tűzharcban megöltek há­rom iszlám fegyverest, s ezzel nyolcra emelkedett a két napja tar­tó összecsapások halálos áldoza­tainak a száma. A libanoni Hezbol­lah Irán-barát szervezet közölte: harcosai csaptak össze az izraeli katonákkal. Egyben bejelentette, II. János Pál Sri Lankán MTI-hír II. János Pál pápa tegnap Sri Lankán tett látogatást. Tá­vol-keleti és ázsiai körútjának utolsó állomására Sydney-ből érkezett, ahol megerősítette azt az álláspontját, amellyel elutasítja, hogy nőket pappá szenteljenek. A túlnyomórészt buddhista vallású szigetor­szágban boldoggá avatott egy 17. századi misszionáriust, akinek munkája révén fenn­maradt a katolicizmus az egy­kori Ceylonon. Jozef Tomko bíboros, a pápa hivatalos kíséreté­nek tagja nyilatkozott a Sydney-i rádió szlovák adásának. Sajnálatát fe­jezte ki, hogy a zsúfolt program miatt nem tudott találkozni az ott élő szlo­vákokkal, de megelége­déssel nyugtázta, a Fülöp­szigetek fővárosában, ahol 4 millió ember üdvö­zölte a pápát, a szlovák zászló is a tömeg felett lengett. Emlékeztetett rá, a pápa az idén júliusban Szlovákiába készül. Örül, hogy meglátja Lőcsét, de főleg az tölti el örömmel, hogy látni fogja a Tátrát a déli, számára ismeretlen oldalról. A bíboros felszólí­totta az Ausztráliában élő szlovákokat, vegyenek részt ezen a ritka esemé­nyen. TASR RMDSZ-SAJTOERTEKEZLET Válasz a támadásokra MTI-hír Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Ta­kács Csaba ügyvezető elnök sajtóértekezleten fej­tette ki álláspontját azokról a támadásokról, ame­lyek az utóbbi két hét alatt érték a magyar érdek­képviseletet. Mindenekelőtt Országos Önkormány­zati Tanácsa megalakulásának kapcsán támadták a szervezetet, másrészt, hogy megalakulásának ötödik évfordulóján megerősítette koncepcióját az autonómiáról. "Takács Csaba rámutatott, hogy e nyilatkozatok egy része - például a Gheorghe Funar, a kormány­ban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke által kiadott állásfoglalás - nem képezheti párbe­széd tárgyát, mivel egyszerűen fasiszta jellegű megnyilvánulásról van szó, amelynek szerzője la­kosságcserét, az RMDSZ törvényen kívül helyezé­sét követelte. Takács Csaba meggyőződését fejez­te ki, hogy nem Románia lesz az első állam Euró­pában, amely betiltja egy nemzeti kisebbség de­mokratikus képviseletét, mert ez az egész világ szemében etnikai totalitarizmus lenne. Az RMDSZ-t bíráló nyilatkozatok, állásfoglalások másik része egyszerűen tájékozatlanságból, téves információkból ered - mutatott rá Markó Béla. Csütörtökön ezekről a kérdésekről megbeszélést folytattak Teodor Melescanu román külügyminisz­terrel, továbbá Emil Constantinescuval, a Románi­ai Demokratikus Konvenció elnökével és Corneliu Coposuva\, a Konvenció legnagyobb pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak az elnökével, amelynek keretében ismét kifejtették az RMDSZ autonómiakoncepcióját. Az RMDSZ vezetők egyben hangsúlyozták, hogy továbbra is a Konvenció keretében kívánnak politi­zálni. Álláspontjukat azonban a partnerekkel való tárgyalások függvényében alakítják ki. Az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla - nem arra tart igényt, hogy szövetségesei teljes egészében elfogadják a progamját, de szükség van bizonyos minimális megértésre. Mellékes körülménnyé zsu­gorodott az elmúlt évtizedek magyar történelmi összegezé­seiben az a vétó, amelyet Harri­man amerikai követ emelt a moszkvai magyar fegyverszü­neti megállapodás feltételeit megszabó egyeztetési tárgyalá­sokon. Fél évszázaddal ezelőtt . írta alá Vorosilov marsall a szö­vetséges nagyhatalmak képvi­seletében, illetőleg Gyöngyösi János, Vörös János és Balogh István a Debrecenben létreho­zott Ideiglenes Nemzeti Kor­mány meghatalmazásából azt a dokumentumot, mely elvileg elismerte Magyarországot szu­verén államnak, de a győztesek közötti egyezményes hatalmi akarat korlátai között. Maga az aktus hamar megtörtént, az­után, hogy ugyancsak kurtán elintéződött - egy nappal ko­rábban - a magyar észrevéte­lek megtétele. Egy napot kapott a magyar fegyverszüneti küldöttség a szövetséges hatalmak közös megállapodású feltételeinek áttanulmányozására. Tulajdon­A nemzet gondviselő karja képpen Gyöngyösi külügy­miniszter csak égyetlen akkor komolynak minősülő hozzászó­lással élt (a szerencsétlen ma­gyar hadifoglyok hazatérésé­nek felvetése nyilván nem szá­mított ilyennek). Gyöngyösi Já­nos a jóvátételi kötelezettsé­gek teljesítésének határidejére vonatkozóan állt elő kérelem­mel. Az elnöklő Molotov kijelen­tette: „Magyarországot nem tá­madta meg senki... Magyaror­szág hadat üzent a Szovjetunió­nak és a szövetségeseknek." A semminemű magyarázatot nem tűrő hang nem váltott ki angol-amerikai reagálást. Nem férhetett kétség ahhoz, hogy a legyőzött ország képviselői még a megértésre, méltányosságra hivatkozó igyekezetükben részvétlenséggel találják magu­kat szemben. Egy ponton azon­ban mégiscsak rést nyitott a belátás, jobban mondva a győztes hatalmak közötti komp­romisszumkényszer, ami pedig egyet jelentett a szlovákiai ma­gyarság megmentésével. S ez sikkadt el az elmúlt évtizedek hivatalos történetszemléleti ér­tékrendjében. Igaz, a Prágai Tavasz röpke­ségében Janics Kálmánnak az Irodalmi Szemle hasábjain megjelent írásai, révén a felelős magyar értelmiségi közvéle­mény tudomására jutott, hogy a nyugati hatalmakjelesül Har­riman moszkvai USA-követ ma­gatartása hiúsította meg, hogy a fegyverszüneti feltételek közé bekerüljön a szlovákiai magya­rok kitoloncolása, amit a londo­ni emigráns Beneš-kormány 1943 decembere, a csehszlo­vák-szovjet meg nem támadá­si szerződés aláírása óta kitar­tóan szorgalmazott. Hubert Rip­ka iondoni csehszlovák minisz­ter azért minősítette halasztha­tatlannak ezt a lépést, mert szerinte „rögtön a felszabadu­lás után a népharag kiüldözi a németeket, és nyilván a magya­rokat is. Spontán mozgalom­mal kell számolni." Érdekes módon a csehszlovák kormány egy korábbi- -194-4. ..navem bé­réből származó memorandum­ban az akció szervezett, terv­szerű előkészítését hangsú­lyozta." Több mint kétórás tárgyalás után a csehszlovák részről oly vehemensen követelt kitolon­colást az angol képviselő a fegyverszüneti szerződés kere­teit meghaladó döntésnek minősítette, az amerikai Harri­man pedig elutasította. A szov­jet támogatás magára maradt. Nem járt teljes sikerrel az a csehszlovák igény sem, hogy a Csehszlovákia és Magyaror­szág közötti tulajdonképpen formálisan soha be nem jelen­tett hadiállapot időpontját 1938. október 7-ére vagy no­vember 2-ára időzítve rögzítse a fegyverszüneti megállapo­dás. De kötelezte Magyarorszá­got az 1937. december 31-i ál­lamhatárok közé való visszavo­nulásra és a bécsi döntések ér­vénytelenítéséré. A nyolcvanas évek magyar liberalizálódó történetkutatá­sában már a fegyverszüneti delegáció magatartásának kritikai hangvételű elemzése is érvényre jutott. Ennek szel­lemében fogalmazódott meg - az ideiglenes magya^ kor­mány kiszolgáltatott helyze­tét ismerve is - a fenntartás: vajon hallgatni kellett-e Moszkvában a csehszlo­vák-magyar határvonallal kapcsolatban, hogy demar­kációs vonalról vagy végleges határról van-e sző. S ugyan­csak számon kérték a magyar küldöttségtől Magyarország és a szomszédok viszonyá­nak történelmi perspektívájú elemző bemutatását is. Per­sze lehet, hogy a történészi számonkérés csupán abból indult ki, hogy legalább kordo­kumentum maradhatott volna fenn a magyarság helyzeté­nek tárgyilagos láttatásáról. Vitatják: mentsvára lett-e az ideiglenes kormány a ma­gyar nemzeti lét megóvásá­nak. A későbbi nemzetközi fó­rumokon tanúsított magatar­tása a szlovákiai magyarság szemszögéből azonban ki­váltképp aláhúzza, amit a korszak jeles szakértője Ba­logh Sándor írt a közelmúlt­ban: „A Debrecenben szüle­tett új magyar politikai képvi­selet nem a nagyhatalmak meghosszabbított keze, ha­nem bár sokszor gúzsbakötve is, de a nemzet gondviselő karja lett." KISS JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom