Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-03 / 2. szám, kedd

1995. január 17. KULTÚRA - HÍRDETÉS ÚJ SZ

Ó 9 I TIZENÖT ÉV A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN „Rév"-be ért a Hajós Néptáncegyüttes! Tizenöt év! Sok ez vagy kevés egy néptáncegyüttes életében? Ki-ki a saját mércéje szerint adhatja a választ. Ha a magam korához mérem, annak negyedét sem teszi ki - tehát kevés; ha a szlovákiai magyar néptáncmozgalomhoz viszonyítom, annak egyharmada - tehát sok. Sok, mert a komáromi HAJÓS Néptáncegyüttes létrejötte óta mindig a mozgalom élvonalában volt. Rendszeresen ott volt Zselízen az országos népművészeti fesztiválon, Gombaszögön az országos kulturális ünnepélyen, és ott volt az országos versenyeken, ahonnan rendszeresen díjakkal tért haza. Ez minőséget, a mozgalomban betöltött mindenkori helyének meghatározásátjelentette. Szerencsés csillagzat alatt született, a néptánc művészeti-színpadi értelmezésének reneszánszakor. A '69-ben alakult Szőttes indította el a megújhodás folyamatát, mely '79-re már erőssé duzzadt. Minden jelentősebb szlovákiai magyar együttes - kivéve a félprofi Ifjú Sziveket - már a néphagyományok értelmezésének új felfogását alkalmazta. Katona István, a Hajóst létrehozó, alapító koreográfus is ezzel a megújhodási hatással „fertőzve" került Magyarországra szakmát tanulni, és a táncalkotás új felfogásában jelentősen megerősödve jött évek múltán haza. És milyen jó, hogy hazajött! Ezt a jó cselekedetét még a nyolcvanas évek második felében történt ország- és hazaváltása sem negálta. Bárcsak mindannyian, akik szakmát tanulni más országba vándoroltak (esetleg állami ösztöndíjjal), ilyen Katonához hasonlóan áldásosán kamatoztatnák. idehaza is, szerény nemzetiségi kultúránkjavára. Szerencsére az együttes Katona távozása után is hű maradt a megválasztott útjához, és folytatta a néptáncos, népzenei anyanyelv tökéletesebb megismerését. Figyelmét, erejét elsősorban a hazai hagyományok elsajátítására összpontosította. Műsorainak jelentős részét a felvidéki és az azzal közvetlenül határos tájegy. ségek tánc-, zene-, dal- és viseletkultúrája képezte. Ebben mélyültek el, ennek lettek amatőr együttes létükre profi szintű ápolói, tolmácsolói. Keszeg István, Korpás György, Korpás Éva, Öl veczky Árpád, Czuczor Péter és a többiek, élükön Varga Anna igazgatóval - a Katona István utáni vezetők - tudatosították, hogy a saját hagyománykultúra alapos megismerése nélkül gyökértelenné válik az együttes, nincs továbblépés, de kérdéses a fennmaradás is. A magyar néptáncmozgalom, a magyar nemzeti néptánchagyomány megismerését, tökéletes elsajátítását, színpadi nyelvezetként alkalmazását a 70-80as években már nemzettudat-formáló kötelességnek tartotta. Ők beleszülettek ebbe a korba; a célt, és a célhoz vezető utat ők is követendő feladatként vállalták. Nemcsak vállalták - járták, járják is az utat. Mindannyiunk örömére - eredményesen. Az egész szlovákiai magyar néptáncmozgalom számára példamutató eredmények születtek munkájuk nyomán. Idehaza: az országos fesztiválok és versenyek díjai, nagydíjai, rendszeres részvétel az országos fesztiválok televíziós műsoraiban, helyi és regionális táncházszervezések külföldön: Ausztriában, Németországban és Magyarországon sikerrel mutatták be jellegzetes hagyományainkat, táncainkat, dalainkat martosi és más viseleteinket, és onnan is jelentős díjakkal tértek haza - pl.: Szekszárdról elhozták DélMagyarország Fesztiváljának különdíját. És mindezen eredményeknek hazai koronájaként a bemutató ünnepi előadásuk előtt egy héttel Tornaijáról a Szlovákiai Magyar Néptáncegyüttesek Országos Versenyéről aranysávos csoportként tértek haza. Ünnepi műsorukban hazai tájainkat: Martos, Mátyusföld, Ipoly mente, Zoboralja, Gömör; Magyarországot: Sárköz, Somogy és Dél-Alföld; Erdélytválaszút, Mezőkölpényés Palatka képviselte. E sokrétűségben mutatkozott meg igazán a tánci, zenei, éneki, viseleti tisztaságuk, ami egyben mesterségi tudásuk fokmérője is volt. Azért tudták tisztán táncolni a más tájegység és náció (Pacalka, román) jellegzetességeit, mert nagyon mélyen ismerik a sajátjukat. Tudatosítják, hogy egy-egy népcsoport, tájegység mozgáskultúrájának szépségét az erőteljes karakterisztikus vonásai mellett a kisebb díszítő elemek megszólaltatása, hangsúlyozása teszi igazi értékké. Két szélső példa a műsoruk táncanyagából: első a Mátyusföldi lakodalom című kompozíció. A Palóc tájegység nyugati csücskének, Martosnak, Tardoskeddnek, Madarnak és Izsának hagyományaira épült táncjáték. A táj általános mozgásjellemzője a lágy és aránylag mély rugózó mozgás, díszítő elemei az „ahány táncos annyiféleképpen járja" tánci megszóltatás. A táncos mozdulatok egyéni díszítési módjának markáns példái: az eszközös táncok, a menyasszonytánc, a lakodalmi verbunkos és a nagy lakodalmi csárdás egyéniséget tükröző pillanatai. Mindenki a lakodalmas népet - ebben az esetben a közönséget - figyelembe véve a maga örömére táncolt. Ezért volt élethű és élő a tánc, az előadás a sokrétűsége mellett a tisztasága azért tündökölt, mert tökéletesen és az apró díszítő elemekig ismerték az előadott, a megszólaltatott tájegység hagyománykultúráját. Ilyen alapismeretek birtokában nyúltak a Palatkai táncok színpadra állításához is. Palatka egy erdélyi, Maros menti román falu. Jellegzetes tánca a hajdau (hajdútánc), a 3-as és 4-es forgás-forgatás. Mozgáskultúrája pedig tükrözi a keleties-balkánias ritmusgazdagságot, a férfiak „vad" keménységét, a táncbeli uralkodásának kihangsúlyozását. A Palatkai táncok mozgás-, ritmus- és előadáskultúrája teljes ellentéte a mátyusföldi magyarnak. De az előadók: táncosok, zenészek, viseletvarrók, csujjogatók szakmai hozzáállásának krédója - a hagyomány tisztes tolmácsolása - itt is alapelvként jelent meg és érvényesült. Az előadás számomra - aki 1969ben részese voltam az eredeti anyagot filmre rögzítő gyűjtésnek - hozta az ott átélt hangulatot, az ott rögzített tisztaságot. E két példán érzékeltetett hagyomány- és stílushű feldolgozás, valamint a tiszta előadás volt jellemzője az ünnepi műsor minden számának: táncnak, éneknek, zenének, viseletnek. Munkájuk, előadásuk művészi színvonalához felnőtt és annak társkovácsolója a fenntartó szerv, a Komáromi Városi Művelődési Központ és maga Komárom városa is. Ők nemcsak büszkék a Hajós Néptáncegyüttesre, hanem jelen vannak a munkanapjaikon is, a fennmaradás, a működés körülményeinek megteremtésében, a gondjaik, a problémáik megoldásánál is. így, joggal lehetnek büszkék, és Pásztor István, a város polgármestere bátran állhatott szembe ünnepi köszöntőt mondani a telt házat jelentő kb. 700 fős közönséggel. Ez a gesztus is az együttes munkáját elismerő és magasan értékelő megnyilvánulás volt a város részéről. Mint ahogyan az volt a műsorfüzetben szép számban felsorolt szponzorok támogatása is. Nekem, krónikásnak legalább is annak tűnt. Az est sikereinek alkotóit (álljon itt a nevük a műsor sorrendjében felsorolva: Timár Sándor, Hégli Dusán, Varsányi Ildikó, Árgyélus zenekar, Korpás Éva, Túri György, Keszeg István, Czuczor Péter, Ölveczky Árpád, Lakatos Róbert, Korcsán László, Szabó Szilárd, Németh Ildikó) őszinte elismerés illeti meg. Hasonlóképpen az előadókat, a közreműködőket is. Remek egy előadást hoztak össze - méltó volt a jeles évfordulóhoz. TAKÁCS ANDRÁS (Fotó: az együttes archívuma) Hol volt, hol nem volt... Január 11-én 10.00 órakor mutatja be a Komáromi Jókai Színház társulata Gabnai Katalin Mindenlátó királylány című mesejátékát. Ezzel régi adósságát törleszti a színház, hiszen a gyerekek utoljára öt évvel ezelőtt láthattak kizárólag nekik szóló előadást. A színház ezért mesebérletet hirdetett, s bizony az érdeklődés jóval meghaladta a tervezett előadásszámot. Ezért három helyett hat bérletes teltház előtt szórakoztatják majd a gyerekeket a Jókai Színház művészei: Benes Ildikó, Petrécs Anna, Mák Ildikó, D. Németh István, Kukola József, Pőthe István, Bernáth Tamás stúdiós és mások. Tüskerózsa királylányt Noszlopi Judit vendégként alakítja. A népmesét Meczner János m. v. rendezi. Két további vendég is részt vesz a produkcióban: a díszlettervező Csanádi Judit és a jelmeztervező Torday Hajnal. (bol) CSILLAGKÉP A Quadrantidák meteorraj A címben említett meteorraj, ill. hullócsillagok rendszeresen megjelenő sokasága január 3án figyelhető meg az égbolton. Nagyon gazdag és szép rajról van szó, amelynek meteorjai fényesek és nagy számban jelennek meg az esti égbolton. Az éjjeli megfigyelő óránként kb. százat is láthat, de természetesen ez nagyon függ a meteorraj aktivitásától. A Quadrantidák „hullása" nagyon rövid ideig tart, kb. csak fél napig. A raj radiánsa, ill. az a pont, ahol mintegy megjelennek a meteorok, az Ökörhajcsár csillagkép felett van. A képen a csillagképet és a radiánst is lehet látni. Az Ökörhajcsárt a Nagy Göncölszekér rúdjának meghosszabbításával találjuk meg a nyugati égbolton. MÉHES OTTÓ O A raj radiánsa "7 Az Ökörtiajcsár 0 \ (latinul BooUm) / 1 \ « í ^PRÓHIRDETÉ^ • Szomorú szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, a féli és az illésházi szomszédoknak, ismerősöknek, a féli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 6. és 7. osztályos tanulóinak, tanárainak és a szülőknek, mindazoknak, akik 1994. december 2-án elkísérték utolsó útjára a féli temetőbe, ifj. P E S K Ó GÉZÁT, akit a kegyetlen halál súlyos betegség után 33 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép koszorút, virágot és a vigasztaló szavakat. A gyászoló család V-4365 • Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, édesapára és nagyapára, NAGY TIBORRA (Balony) 1995. január 3-án, halálának második évfordulóján. Emlékét és jóságát örökké megőrizzük. Felesége, gyermekei, menye, veje, unokái és az egész rokonság V-4356 \mm • Azonnali belépéssel gyógyszerészt keresünk Pozsonyban. Tel.: 07/241 384, este. V-4360 tmwm • Kárpótlási jegyet vásárolunk, azonnali fizetéssel. Érdeklődni naponta 8-tól 14 óráig és 17 órától a 07/29 46 58-as telefonszámon lehet. V-4264 • Vennék üzemképes MT-8-as kaszálógépet forgatóval együtt. Tel.: 0942/972 64. V-4366 • Kárpótlási jegyet vásárolunk magas árfolyamon, azonnal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Rt. Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. V-4369 Kínálata: • hóláncok fali elsősegélyláda autó-elsősegélyláda és tartozékai 031 04 Bratislava Magnetová 2 Tel.: 07/32 00 24 Fax: 07/32 00 28 Az árgyélus kismadár - martosi táncok