Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-25 / 52. szám
Vasárnap 1994. december 25. KARÁCSONY’94 Vas árnap 1994. december 25. A NAP kel 07.43 - nyugszik 16.01 órakor A HOLD kel nyugszik 11.13 órakor Karácsony Névnapjukon szeretettel köszöntjük Anasztáz, Anasztázia, Botond, Eugénia, Génia, Karácson, Nikodémusz, Noel, Zseni nevű kedves olvasóinkat Karácson - régi magyar személynévből ered. Ez lehet karácsonykor született gyermek névadása. Származtatják a cseh Kracirt>ó\ és a latin Gratianus- ból is. December 26. Karácsony, István December 27. János December 28. Kamilla December 29. Tamás, Tamara December 30. Dávid December 31. Szilveszter A legfőbb jó törvényei - Zám Vénusz hagyatékából A jó kétszeresen jó, ha csupán jó. A rossz is erény. A jó reciproka. (Murphy) Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető 'gazgato. Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig O.S'do M VASÁRNAP: 205 éve, 1789. december 25-én Komáromban született Péczely József történész, Péczeli József költő, műfordító fia. Történetírói tevékenysége mellett esztétikai, kritikai munkássággal, valamint versírással is foglalkozott. • 70 éve, 1924-ben született Váci Mihály Kossuth-díjas költő. HÉTFŐ: 290 éve, 1704. december 26-án II. Rákóczi Ferenc vereséget szenvedett a nagy- szombati csatában. KEDD: 180 éve, 1814. december 27- én halt meg Kelemen László színész, a magyar hivatásos színészet megindítója. Színműfordítással is foglalkozott. Magyarra fordította Moliére: Képzelt beteg és Shakespeare: Othello című művét. • 80 éve, 1914-ben hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, a Természetrajzi Füzetek megindítója és szerkesztője. Nevéhez fűződik az ősemberkutatás megkezdése Magyarországon. Ő a Magyar Ornitológiái Központ megalapítója. • 20 éve, 1974-ben halt meg Csorba Géza, li- pótújvári születésű Kossuth-díjas szobrász. Ady-szobrai a legismertebbek. Ő készítette Ady halotti maszkját is. SZERDA: 180 éve, 1814. december 28-án hunyt el Benkő József történetíró, flórakutató, református lelkész, orvosbotanikus. Érdeme, hogy elsőnek ismertette Linné rendszerét magyar nyelven, és a növényeket nálunk ő jelölte elsőként kettős névvel. CSÜTÖRTÖK: 135 éve, 1859. december 29-én halt meg Thomas Babington Macaulay angol történész, esszéíró, költő, politikus, a 19. század egyik legtehetségesebb, legsikeresebb és legjelentősebb történelmi és irodalmi esszéírója. Anglia története című főművét a világ szinte valamennyi fontosabb nyelvére lefordították. Esszéinek nagy része magyarul is megjelent. • 70 éve, 1924-ben hunyt el Banda Marci, a legnagyobb magyar cigányprímások egyike. Apja, Mihány, Bihari János zenekarában volt klarinétos. Ő maga hosszú ideig játszott Rácz Pál cigányprímás zenekarában, majd önálló zenekart alapított, amellyel sokat járt külföldön. • 50 éve, 1944-ben halt meg Móra László költő, műfordító, Móra Ferenc unokaöccse. Költőként a húszas években vált ismertté. PÉNTEK: 1955 éve, 39. december 30-án született Titus római császár, aki atyja császárságának idején a Palesztinában harcoló római seregek fővezéreként elfoglalta és leromboltatta Jeruzsálemet. Apja halála után mindössze 2 évig volt császár. • 245 éve, 1749-ben alapította Mária Terézia Bécsben a róla elnevezett Collegium Theresianumot. *155 éve, 1839-ben Pozsonyban született Ponori Thewrewk Árpád irodalomtörténész és kritikus. Sokat foglalkozott Petőfi költészetével és a görög színpaddal. Középiskolai tankönyveket, irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányokat, humoros jellegű munkákat üt. • 120 éve, 1874-ben született Bánffy Miklós gróf, író, politikus. Az állami színházak kormánybiztosa, külügyminiszter és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere volt. Később Erdélyben élt, az ottani magyar irodalmi és kulturális élet egyik vezéregyénisége lett. Zenével, festészettel, színpadi rendezéssel is fogalkozott. Több műve Kisbán Miklós néven jelent meg. Legnagyobb vállalkozása nagyszabású regénytrilógiája, az Erdélyi történet, melynek részei: Megszámláltattál..., És híjával találtattál..., Darabokra szaggattatok • 50 éve, 1944-ben hunyt el Romain Rolland Nobel-díjas francia író, akit Stefan Zweig .Európa lelkiismeretének” nevezett. Tízkötetes, Jean-Christophe című regényfolyamával új műfajt teremtett a világirodalomban. SZOMBAT: 335 éve, 1659. december 31-én halt meg Apáczai Csere János, a magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a felvüágosodás nagyjelentőségű előfutára, filozófiai és pedagógiai üó. a szerétéiről Újra itt a karácsony, számomra a legszebb ünnep. A csillogó-villogó karácsonyfa alatt gyermekkorom óta valami különös érzés kerít hatalmába. Azt hiszem, ezekben a napokban az emberek megszépülnek és az egész évben elszürkült, kifakult, gyakran elfelejtett szeretet szinte kicsordul az emberi szívekből. Ilyenkor mindig eszembe jut a bölcs magyar közmondás: Aki szeret, kétszer él. Amikor a szeretet elárasztja szívünket, úgy érezzük, kimondhatatlanul gazdagok vagyunk. A szerétéiről írók, művészek vallottak halhatatlan alkotásaikban, de pontos, tudományos meghatározást még nem olvastam róla. A szeretet csodálatos érzés. Nem véletlen, hogy a Kisjézus születésnapját a szeretet és a békesség ünnepének tartjuk. Szeretet! Hányféle arcod van? Milyenek megszámlálhatatlan megnyilvánulásaid? Ezernyi érzésben lopakodsz szívünkbe, teszed szebbé gyarló életünket. Amint világra jöttünk, máris hatalmába kerített a szülői szeretet. Leírhatatlan a gyermeki ragaszkodás, amely a családi légkör lénye. Ilyenkor karácsony táján érdemes feltenni a kérdést: Ápoljuk-e a sírig a szülői szeretetet? A családi fészekből kiröppenve, nem feledkezünk-e meg azokról, akik életet adtak nekünk és féltve felneveltek? A családi szeretet ápolásáért, őrzéséért elkövettünk-e minden tőlünk telhetőt? Őrizzük-e a család melegét, nem hagyjuk-e, hogy a rideg külső világ sok-sok ármánykodása tönkretegye? Hát a felebaráti szeretettel hogyan állunk? Embertársaink mássága, faji, nemzeti, vallási különbözősége, társadalmi rangja, vagy elesettsége nem távolít-e el tőlük? A bűnös világ, az irigység nem tesz-e közömbössé bennünket felebarátaink gondjaival szemben? Aztán itt van a hazaszeretet. A politikai intrikák pergőtüzében az itt élő magyarság számára bonyolult probléma. A szlovák politikusok számon kérik tőlünk, hogy miért nem harsogjuk úton-útfélen, hogy szeretjük hazánkat, Szlovákiát. De az ország vezetői hányszor jelentették már ki, hogy szeretik a dolgos, higgadt és a szlovákokkal példásan együttélő magyarokat? Hol van a többség ragaszkodása, viszontszeretete? Számunkra a hazaszeretet elsősorban a szülőföld szereteted jelenti, amelyen őseink éltek és amely nem tehet a gyakori határváltozásokról. Senki se kívánja tőlünk azt, hogy hűségesküt tegyünk minden hatalomra kerülő politikai pártnak és azokat a felebarátainkat is szeretni fogjuk, akik a magyarság beolvasztásáról ábrándoznak. A szlovákok hazaszeretete is elsősorban a szülőföld szeretetén alapszik. Az, hogy nekünk „két hazát adott a végzetünk”, a történelem kiszámíthatatlan fordulatainak következménye. A nacionalistákat annyira ingerlő „anyaország” a mi második hazánk. Oda köt bennünket egész történelmünk, nemzeti kultúránk, ezeréves hagyományunk. A mi anyaországhoz kötődésünk nem irredentizmus, nem határrevíziós törekvés, hanem identitásunk ápolása. Rosszul esik, hogy ezt épp a szlovák értelmiség egy része nem érti meg. Reméljük, a nehezen formálódó Új Európában a hazaszeretetnek is más dimenziói lesznek, és a határokat nem rakétákkal fogják őrizni. Szent karácsony napján egy kicsit kitágítottam a szeretet határait, és számtalan megnyilvánulása közül kiemeltem néhányat, amelyek az elmúlt évben is átszőttél nem éppen rózsás életünket Szeretet nelkh egy társadalom sem létezhet, lolsztoj tg. vallott róla: „A szeretet nem egy személy kizárólagos szeretete, hanem olyan lelkiállapot, amelyben készek vagyunk mindent szeretni, az az állapot, amelyben egyedül ismerhetjük föl lelkünk isteni eredetét”. Szűcs Béla KÖRKÉRDÉSÜNK Elidegenedtünk egymástól, vagy él-e még bennünk az embertársi szeretet? GÁSPÁR TIBOR. középiskolai tanár (Komárom) Nagyon-nagyon aktuális kérdés. Pont most írtam erről a témáról egy karácsonyi visszaemlékezést egykori tanáromra, illetve a kulcsodi iskolánkra, ahol a szeretet pedagógiája uralkodott. Sajnos úgy látom, hogy az emberi szívekben meglazult, elkopott az egymás iránti megértés, szeretet, és helyükre a bizalmatlanság, az önzés, az irigység, a gyűlölködés lépett. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik önzetlenül is hajlandók valamit tenni a közösségért. Az elmondottak okát abban látom, hogy az elmúlt évtizedekben hiányzott a vallás oktatása, a templomba járás. Ez különösen a fiatal, illetve a középnemzedéken érződik, s ennek egyik eredménye az elidegenedés is. A hajdani társas összejöveteleket pedig különösen hiányolom. MIHÁLY JUDIT, adminisztrátor (Sókszelőce) Szerencsére a szeretet még nem halt ki egészen, de tény, hogy kezd hiánycikké válni. Talán azért is, mert anyagias világban élünk. Az emberek bizalmatlanok, gyanakvók és egyre önzőbbek, eközben versengési lázban élnek. A baráti, sőt a rokoni kapcsolatok sem olyanok mint a szüléink, nagyszüleink korában. Ha valakinek születésnapja van, sietve veszünk egy csokrot, felugrunk hozzá, aztán puszi-puszi, és máris rohanunk tovább. Ügy érzem, a karácsony varázsa is kissé megkopott. Pár órára összejövünk, nosztalgiázunk, aztán szétszéledünk, és minden visszazökken a régi kerékvágásba. HOLOP RÓBERT, rendőrtiszt (Bátorkeszí) Való igaz, távolodunk egymástól, közömbösek vagyunk a mások gondja- baja iránt. Saját tapasztalatból tudom, hogy sokan nem hajlandók tanúskodni - amíg maguk is bajba nem kerülnek,- pedig vallomásukkal olykor sokat segíthetnének embertársukon. Mindenki fut a pénze után, nem ér rá meghallgatni a másikat. Hajdan megállt az úton a lovasszekér, a kocsis maga mellé, a bakra ültette az idegent és jól elbeszélgettek. Ma autókon száguldunk, és a nagy rohanás közben nem vesszük észre, hogy mellőzzük a legfontosabb emberi értékeket: a szeretetet, a tiszteletet a megbecsülést. Valamikor az emberek a petróleumlámpa fényénél és egy karéj zsíros kenyérrel is elégedettek voltak, jól el tudtak beszélgetni egymással. ROSENBERG ZSUZSANNA, diák (Szene) Biztos, hogy van elidegenedés, különösen a városokban. Vidéken meghittebbek a kapcsolatok, viszont az sem jó, hogy ott meg mindenki mindent tud a másikról. Odahaza mi szeretet- ben, megértésben élünk. Tavaly pedig eljutottam Taizéba, egy franciaországi ifjúsági táborba, ahol különböző vallás képviselői találkoztak. Annyi szeretetben, jóságban volt részem, hogy az szinte csoda. Az első kellemes meglepetés már a megérkezéskor fogadott. Mindenki mosolygott mindenkire, amihez mi itt nem vagyunk hozzászokva. Hogy egy ilyen sikeres rendezvényt nemcsak külföldön lehet összehozni, azt a gadóci nyári alkotótáborban tapasztaltam, ahol szintén kiváló légkör uralkodott. ÖLLÉ EMŐKE, pincér (Dunaszerdahely) Szerencsére, nem szenvedek hiányt a szeretetben. Legalábbis családon belül nem, hiszen rendszeresen összejövünk. Szülők, nagyszülők, gyerekek, unokák, dédunokák. Olykor alig férünk el, de nagyon jól érezzük magunkat. A ho- dosi nagymamám például sokszor mesélt a régi karácsonyokról. Visszatérve az emberi kapcsolatokra, általában valóban jobbak lehetnének. Nemegyszer észre sem vesszük egymást, nem mutatunk nagy hajlandóságot segíteni a rászorulókon. Szöveg és kép: (Ordódy) BÖNGÉSZŐ Olvasóink már nagyon megkedvelték a Böngésző cimu versenyünket. Sokan túl könnyűnek, mások viszont nehéznek találják a kérdéseinket. Nos, ebben az esetben sem tudunk mindenkinek a kedvében járni, de célunk, hogy ki-ki felelevenítse régebben szerzett ismereteik azaz böngésszen... Mai számunk kérdése kicsit bővebb: A világon a legmagasabbra kétségkívül a zsiráf nő. Egy példánya az egyik angliai állatkertben élt, és kilencéves korára a hat méter kilenc centis, tekintélyes magasságot ■rte el. Körülbelül mennyit nvom hát eg\ -sirríC 1. Mintegy kétszáz kilót; 2. Mintegy ötszáz kilót; 3. Mintegy kilencszáz kilót. Ne feledje! A helyesnek vélt választ péntekig adja postára. A helyes válaszadók között 1000, illetve 500- 500 koronát sorsolunk ki. A nyertesek nevét a jövő heti Új Szó szerdai számában közöljük.
