Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-11-13 / 46. szám

NOVEMBER 18-19. - HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK

Figyelmünket elterelik a közelgő helyhatósági választásokról a fordulatokban bővelkedő belpolitikai események, az elhúzódó kormányalakítás. Pedig rövidesen ismét megnyílnak a szavazóhelyiségek, s nekünk, választóknak fontos kérdésben kell döntenünk: abban, hogy az elkövetkező négy évben kik irányítsák községeinket, kiket bízunk meg legszűkebb közösségünk ügyeinek intézésével. A lakóhelyünk és önmagunk jövőjét meghatározó önkormányzati választásokkal kapcsolatban Bugár Bélának, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Duray Miklósnak, az Együttélés és A. Nagy Lászlónak, a Magyar Polgári Párt elnökének tettük fel kérdéseinket.

(Méry Gábor (2) és Prikler László felvétele)

F elelősségtudat és helyi cselekvés

• Gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy jövőnk szempontjából a helyhatósági választások legalább olyan fontosak, mint a parlamentiek. Hogyan vélekednek erről?

B.B.: Ügy érzem, hogy a helyhatósági választások a fontosabbak. Bár igaz, hogy a parlamenti képviselők az ún. nagypolitika szférájában tevékenykednek, de nincsenek mindennapi kapcsolatban a választópolgárokkal. A helyi képviselők és a polgármesterek, akiket négy évre választanak, viszont naponta szembesülnek az emberekkel és gondjaikkal. Napi problémaként találkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a törvények csak nagy általánosságban foglalkoznak. Az Európa Parlament szakértői azt tanácsolták, hogy decent- ralizáni kell a közigazgatást, a legtöbb jogkört a legkisebb sejtekre, tehát a községekre kell átvinni. Ezeket a jogköröket pedig éppen a helyhatósági választásokon megválasztott embereknek kell majd gyakorolniuk. Ebből a szempontból is fontos, hogy hiteles, tenni akaró emberek kerüljenek a helyi ön- kormányzatokba. Még egy dolgot említenék: sokszor mondjuk, hogy a polgár- mesterek és a helyi képviselők a mozgalom meghosszabbított keze. Ha jó kapcsolatot tudunk kialakítani, akkor az általuk észlelt és összegyűjtött problémákat a parlamentben is fel tudjuk verni.

D.M.: Mind a helyhatósági, mind a parlamenti választásoknak óriási jelentőségük van, a demokrácia megteremtését szolgálják. Nem lehet a kettő között valamilyen fontossági sorrendet állítani. A parlamenti választások által teremtett legitimitás magasabb rendű, de ugyanakkor a helyhatósági választások hozadéka egy község növekedése vagy romlása lehet. Az alkotmány által teremtett lehetőség, az, hogy a községek településszövetségeket hozhatnak létre, növeli a helyhatósági választások egyébként is nagy jelentőségét.

A. N.L.: Négy évvel ezelőtt a helyhatósági választások jelentős sikerrel zárultak a szlovákiai magyarok számára. Nemcsak azokban a községekben szerezték meg a magyar pártok és a független magyar jelöltek a szavazatok többségét, ahol a lakosság többségét magyarok alkotják, hanem ott is, ahol kisebbségben vannak. Nem készült kimutatás a helyi képviselők és a polgármesterek nemzetiségi összetételéről, de sejteni lehet, hogy eléri a szlovákiai magyarok arányát. Az elmúlt négy évben az ön- kormányzatok bebizonyították, hogy fontos ellensúlyai az államigazgatási szerveknek és egyben a demokratikus rend bástyái. Az önkormányzatok jelentették azt a területet életünkben, amelyről elmondhatjuk: ott vagyunk, mi magunk dönthetünk saját dolgainkról. Bárhogyan is fejlődjön az ország politikája az elkövetkező esztendőkben, jó volna, ha az önkormányzatok pozíciója megmaradna, sőt azt szeretnénk, ha hatásköreik tovább bővülnének, folytatódna a decentralizálás.

• Valamennyiünk érdeke, hogy a legrátermettebb, a közösség bizalmát élvező emberek kerüljenek a polgár- mesteri hivatalokba, a képviselő-testületekbe. Mit tesznek, mit tehetnek pártjaik a mai és a jövőbeli helyi vezetők támogatásáért?

B. B.: Ha politikánk elfogadható a polgárok számára - s ez lemérhető a

népszerűségi listák és a parlamenti választások eredménye alapján - , akkor nagymértékben az alapszervezeteinktől függ, hogy megtalálják-e a megfelelő jelölteket, meg tudják-e őket győzni, hogy vállalják a tisztséget. A polgármesteri, de a képviselői munka sem egyszerű, hiszen emberekkel dolgozni nem könnyű, a szociális és gazdasági nehézségek hatásáról nem is beszélve. Azoknak, akik vállalják a megbízatást, segítünk az elméleti felkészülésben, és ha igénylik, a helyi választási kampányban is. Mozgalmunknak négy éve jóval kevesebb jelöltje volt, számuk megkétszereződött. Reméljük, megtaláltuk az utat azokhoz, akik akarnak és tudnak is tenni a helyi közösségekért. Egyre többen vannak, akik úgy érzik, hogy az MKDM eredményeire alapozva községi szinten is lehet és érdemes politizálni.

D.M.: Nem beszélnék legrátermettebbekről, mert ez azt jelentené, hogy akire nem esett választás, az nem rátermett. Gondoljunk az 1990-es választásokra, amikor szinte lasszóval kellett fogni a jelölteket. Nagy részüket meg is választották, s egy részük valóban rátermettnek bizonyult. Nem lesz ez másképp az idén sem, azzal a különbséggel, hogy most már nem kell keresni a jelölteket, rengeteg önjelölt van, megkezdődött a harc a posztokért. Vannak viszonylag kis települések, ahol négy, sőt nyolc polgármesterjelölt is van. Azt, hogy kik a legrátermettebbek, majd a gyakorlat mutatja meg. Mivel a helyhatósági választások a demokráciának azon a szintjén helyezkednek el, ahol nem nyilvánulhatnak meg a pártérdekek, az Együttélés, úgy mint a többi politikai szervezet, sem tehet mást, minthogy megteremtse a szervezeti feltételeket ahhoz, hogy legyenek jelöltek. Ezen túl azt teheti, hogy segít a megítélése szerint legmegfelelőbb jelöltek kiválasztásában. Természetesen részt kell vennie a helyhatósági választások megszervezésében és a helyi kampányban is. A pártok azonban semmiképpen sem befolyásolhatják, hogy a helyiek kit jelölnek. Teljes mértékben érvényesülnie kell a pártdemokráciának.

A.N.L: Továbbra is meg kell őriznünk a demokratikus választás lehetőségét a magyarok lakta községekben, azt, hogy a különböző világnézetet valló, különböző pártállású és a független jelölteknek továbbra is meglegyen a lehetőségük rátermettségük bizonyítására. Ezt célozza a politikai pluralizmus fenntartása az önkormányzati politikánkban. Azokban a községekben, ahol többséget alkotnak a magyarok, helyénvalónak tartjuk, hogy a rátermett emberek versenyezzenek egymással, és a legjobb győzzön. Ez elsősorban a község érdekeit szolgálja. Azokban a községekben, ahol a magyarok kisebbségben élnek, nagyon áldásosnak tartjuk a magyar nemzetiségű jelöltek összefogását. Hogy mit tettünk pártként az ön- kormányzatokért? Meg kell említeni az önkormányzati munka színvonalának emelésére létesített Civitas alapítványunkat, amely másfél év alatt több tucat továbbképzést szervezett.

• A magyar pártok koalíciós szerződése a helyhatósági választások során folytatott együttműködésre is kitér, és azt ajánlja, hogy lehetőleg ne indítsanak egymással szemben jelölteket. Megvalósul ez az együttműködés?

B.B.: Olyan falvakban, ahol hatvan százalék vagy ennél még magasabb a magyarok részaránya, ezt sajnos nem lehetett megvalósítani. Talán az is szerepet játszik ebben, hogy sokan azt hiszik, a polgármesterség tiszteletbeli funkció. Néhány helyen pedig nagyon keményen ütköznek a pártérdekek. Azt tapasztalom, hogy a helyi képviselő- testületekben először csak másolták azt, ami a parlamentben történik, de most már túl is tesznek azon. Jó javaslatokat elutasítanak egyszerűen azért, mert azt egy bizonyos párt képviselője terjeszti elő. Ez nyilvánult meg a jelölésnél is. Nem tudtak megegyezni a közös jelöltben, így aztán három párt is állított jelöltet, akik pedig ebből kimaradtak, függetlenekként indulnak. Esetleg még a szlovák pártok is összefogtak, ez elsősorban a peremterületeken tapasztalható, és szinte magyarellenes koalíciót alakítottak. Remélem, hogy még folytatódnak az egyeztetések, és élnek a visszalépés lehetőségével ott, ahol fennáll a veszély, hogy a sok jelölt miatt annyira szétforgácsolódik az erőnk, hogy végül nem lesz polgármesterünk vagy képviselőink.

D.M.: Van, ahol megvalósult, van, ahol nem. Jelöltjeink egy része az MPP, az MKDM, esetleg más pártok támogatásával indul, s több esetben mi is támogatjuk az ő jelöltjeiket. Nagyon fájó, hogy pl. Somorján, Párkányban vagy Komáromban és Királyhelmecen nem sikerült megegyeznünk. Ez általában ott jelentkezik, ahol csökkent a közösségi felelősségérzet, az egyéni érdekek úgy fogalmazódnak meg, hogy azok nem biztos, hogy a közérdeket szolgálják. 1990-ben nagyon sok olyan helyen, ahol a lakosság aránya szerint a magyar jelölt nem volt esélyes, mégis megtörtént, hogy a magyar jelöltek kerültek többségbe a helyi ön- kormányzatokban. A szlovák jelöltek ugyanis egymás ellen indultak, s így a magyar jelöltek lettek eredményesebbek. Ennek pontosan a fordítottja történhet meg most. Megmutatkozik, hogy bár sikerült megfogalmaznunk önkormányzati politikánk elemeit, az emberek tudatilag lemaradtak emögött. Meg kell várnunk, míg megértik, hogy az önkormányzati tevékenység a helyi

önvédelem fóruma. A parlamenti választásokon beigazolódott, hogy a szlovákiai magyarság nagyon komolyan veszi az országos politikát, a helyi politikában, úgy látom, ez még nem igazán következett be.

A. N.L: 1990-ben sem volt különösebb szembenállás a magyar pártok jelöltjei között. Néhány kivételtől eltekintve akkor is és most is a személyiségek súlya volt a döntő. Nem titkolom azonban, hogy nem sikerült mindenütt a szlovákiai magyar érdekeknek megfelelően megegyezni, de a választásokig még van lehetőség, hogy egyeztessük álláspontjainkat, és a legelőnyösebb pozíciókat alakítsuk ki. Elmondhatom, hogy az MPP jelöltjeinek egy része már az elmúlt négy évben is végzett önkormányzati munkát, tehát van tapasztalatuk. Az újak is talpraesett, képzett szakértők, akik a település bizalmát is élvezik. Ha azt vesszük figyelembe, hogy eddig 34 polgármestere és 465 képviselője volt pártunknak, akkor a mai 131, illetve több mint 1700 jelölt is jelzi, hogy nagy előrelépést értünk el. Egy dolgot nagyon sajnálok. Azt, hogy az önkormányzati választásokra való felkészülést megzavarta az előrehozott választás és a szerencsétlen népszavazás.

• A népszavazás a lakosság érdektelensége miatt kudarcot vallott. Kérdéses, hogy csak a közömbösség játszott-e ebben szerepet, vagy pedig a lakosság így fejezte ki elutasító álláspontját. Ezt eldönthetik majd a helyhatósági választások. Nem kell esetleg mégis attól tartani, hogy az érdektelenség az önkormányzati választásokon is megnyilvánul?

B. B.: A mai gazdasági és szociális helyzet nyilván érezteti majd hatását. Látni kell azonban, hogy a népszavazás előtt nem volt kampány, még azok a pártok sem használták ki a sajtó, a rádió és a tévé kínálta lehetőségeket, amelyek kezdeményezték a referendumot. A helyhatósági választások előtt viszont lesz kampány, s ha az emberek megtudják, hogy polgármestert és képviselőket kell választani, biztos nagyobb lesz az érdeklődés, mint a népszavazáskor. Azt hiszem, az emberek többsége elmegy választani, mert tudják, hogy ezzel saját sorsukat tudják befolyásolni.

D.M: Megítélésem szerint a népszavazás nem az érdektelenségen bukott meg, egy politikai magatartás nyilvánult meg. Ha megnézzük, hol, milyen eredménnyel zárult, egyértelművé válik, hogy ahol a magyar koalíció erős volt, ott a népszavazás csúfosan megbukott. A szlovákiai magyarság egyértelműen kifejezte, nem lát semmilyen közös platformot azokkal a pártokkal, amelyek a népszavazás kiírásában valamilyen szerepet vállaltak. Tény, hogy az egymás után következő választásoknak olyan lélektani hatása van, amely csökkentheti az érdeklődést. Már önmagában a parlamenti választások sűrűsége is terhelő. Ha ehhez hozzáadjuk a népszavazást és a helyhatósági választásokat, ez kiválthat egy valódi érdektelenséget a választópolgároknál. Persze tudni kell, hogy a helyhatósági választásokon a többségi rendszer érvényesül, tehát gyakorlatilag 10-20 választó is elég ahhoz, hogy összeálljon' egy helyi képviselet. Ez figyelmeztető is. Minden szavazat döntően befolyásolhatja a választások eredményeit és négy évre egy község életét.

A. N.L.: Tartok attól, hogy a céltudatos munkát, a helyhatósági választásokra való felkészülést megzavarta a két választás. Nyugodtan értékelni kellett volna az elmúlt négy év munkáját, de erre nemigen kerülhetett sor, hisz a parlamenti választások kampánya már nyáron megkezdődött. A magyar választókat pedig gyakorlatilag tavasztól izgalomban tartotta a hármas koalíció kérdése. Az esetleges alacsonyabb részvételt én nem az érdektelenség számlájára írnám, hanem a pszichikai, politikai fáradtságra utalnék, az embereknek egyszerűen elegük van a politikai kampányokból. Ennek ellenére remélem, hogy minél nagyobb számban részt vesznek a szlovákiai magyarok a választásokon, hiszen azokról a kérdésekről kell dönteni, amelyek hétköznapjaikat meghatározzák majd.

• A magyar pártok sikeresen szerepeltek a parlamenti választásokon. Lehetségesnek tartják, hogy ez a siker megismétlődik a helyhatósági választásokon is?

B. B.: Azt hiszem, hogy ez a siker másfél hónap elteltével még az emberek tudatában lesz, és arra ösztönzi őket, hogy leadják voksukat. Ott, ahol ellenjelöltek vannak, nem biztos, hogy a siker olyan egyértelmű lesz, mert a szavazatok elosztódnak majd. Ennek ellenére úgy gondolom, bíznunk kell az emberek felelősségtudatában. Ráadásul a települések nagy többségében az elmúlt négy év eredményei az általunk jelölt és megválasztott helyi vezetőket igazolják.

D.M.: Erre sajnos nem tudok válaszolni. A helyi érdekek másképpen fogalmazódnak meg, tehát egészen ellentétes is lehet a helyi eredmény, de erősítheti is a parlamenti választások eredményeit. Nagyon szeretném, hogy ne csak az Együttélés, hanem a magyar pártok jelöltjei is eredményesek legyenek, mert azt a közös vállalást, amit ez év januárjában a komáromi nagygyűlés részvevői kinyilatkoztattak, illetve a Magyar Koalíció politikai céljait csak akkor lehet megvalósítani, ha nagyon erős önkormányzataink lesznek.

A.N.L.: Nagyon bízom abban, hogy igen, hiszen a községek döntő többségében a négy éve választott képviselők nem okoztak csalódást. Nem véletlen, hogy hatvan százalékuk újból jelölteti magát. Remélem, hogy a négy éve beindított jó irányt folytatni tudjuk, és meg tudjuk majd szervezni a másodfokú önkormányzati képviseletünket is, amelynek alapját a most megválasztott polgármesterek és képviselők képezhetik majd.

Csizmár Eszter

1994.november 13. l/BSámnp