Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-11-06 / 45. szám

„Egér a sárkány szájában kötött ki” - írta a Corriere dello Sport a római száz hát döntője után, jelezve: az új bajnok Kínából szárma­zik. Ho Ce-hung - az olasz lapok csak kantoni katonának titulálták a keleti hölgyet - aztán kétszáz háton is fricskát mutatott a világnak és, sajnos, Egerszegi Krisztinának is. A római rémálomnak immár egy hónapja, lassan a következő idénynek kezdenek neki a váloga­tottak. így Krisztina is, aki a vb utáni pihenésen is túl van.- Jó volt kicsit kiengedni. Keszthely mellett, Gyenesdiáson töltöttem több mint két hetet. Az idővel nem volt gond, és a társaságra sem lehetett pa­naszom. # Miért nem külföldön pihente ki a római csalódást?- Nekem külföld az edzőtáborozást jelenti, nagyon jó volt így is. Beszélgetés Egerszegi Krisztinával Ián még nem is rajtoltam. Nem tudtam behozni ezt a hátrányt... • Már tavasszal lehetett hallani olyan hangokat, hogy befejezi, sokan tudni vélték, hogy már a római világ- bajnokságon sem indul el. Abban vi­szont mindenki egyetértett, hogy ez a vi­lágverseny lesz Egerszegi Krisztina utolsó fellépése.- Így is lett volna, ha nem kapok ki A sárkány szájában í. • Ha röviden össze kellene foglalni azt, hogy mit rontott el a felkészülés során és Rómában, mit mondana?- Megtettem már magamban, letisz­tult a dolog. A felkészülésről szólva: ha valaki nem koncentrál eléggé a fel­adatára, az nem érhet el sikereket. • Meglehetősen önkritikus.- Ezek a tények, rajtam úszott el a jó szereplés. Már az elején tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, éreztem, hogy nem tudok odafigyelni, zavart az edzés, zavart minden, ami az úszással kapcsolatos. Belefáradtam. Unalmas­nak éreztem a fogadásokat, az élmény- beszámolókat, a korai kelést, a mono­ton edzéseket, az edzőtáborozást. 0 És ennek a következménye volt a trónvesztés.- Jobban is mehetett volna a világ- bajnokságon, de mindkét számban hi­báztam. Kétszáz hámál Laci bácsi (Kiss László, Egér edzője - a szerk.) azt mondta, a második hosszra tartogassam magam, erre az első százon a világcsú­cson belül úsztam. Amikor százötven­nél mellettem jött a kínai lány, tudtam, hogy ő fog nyerni, nyilvánvaló volt előttem, hogy nem fogom bírni a tem­pót. Így is lett... A száz háton megcsú­szott a lábam a rajtnál, ilyen rosszul ta­mindkét számban. A kétszáz hát utáni római sajtótájékoztatón azt mondtam: „Vereséggel nem lehet befejezni, ezért folytatom Atlantáig”. így is lesz... 2. • Mivel lehetett volna felrázni Egerszegi Krisztinát? Mi kellett volna ahhoz, hogy ne ilyen fásultan készül­jön a római világbajnokságra?- Nem tudnám megmondani. Egy­szerűen elegem volt mindenből, nem hiszem, hogy hatott volna valamiféle praktika. • Ha mondjuk, Kiss László párszor hazazavarja az edzésről?- Ezt azért sem tette, mert jól tudja, hogy akkor soha többé nem mentem volna el az uszodába. De komolyan szólva, nem hiszem, hogy valami is segített volna, hosszú évek alatt ala­kult ki bennem ez az állapot. • Kit bántott jobban a római sze­replés? Önt vagy az edzőjét?- Tudom, hogy Laci bácsit jobban megviselte, bizonyítani akart, bizonyí­tani, hogy a női szakág vezetőjeként is megállja a helyét. Sajnálom, hogy csa­lódást okoztam neki. • Ha erősen akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy miatta folytat­ja Atlantáig?- Igen, miatta is. Persze, én sem akarom vesztes világbajnoksággal be­fejezni a pályafutásomat. • Egyébként a szponzorok mit szól­tak a gyengébb produkcióhoz?- Nem éreztették velem, hogy csaló­dottak, sőt, a Pharmavit Rt.-től például kaptam egy levelet, amelyben gratulál­tak, hogy a gyengébb szereplés elle­nére folytatom, nem adom fel a harcot. 3. • Ha azt mondom, kínai úszósport, mi jut eszébe?- Nem a dopping, azt hiszem, kár ez­zel a témával foglalkozni. Lehet gyanú- sítgatni, ám semmi értelme, amíg nincs bizonyíték, felesleges a vádaskodás. • Diplomatikusan fogalmaz. ■.- Így is érzem. • Mégis, ön szerint melyik kínai hölgy gyanús egy kicsit?- Alkatilag nézve talán csak a gyorsúszás világbajnoka, hihetetlen milyen izmai vannak annak a lánynak. De ez sem azt jelenti, hogy feltétlenül tiltott szereket használ. • Mennyiben hasonlítanak a kínai lányok a volt NDK-s hölgyekre?- Nem sokban. Egy biztos, a kínaiak sokkal technikásabbak. Az igazság az, hogy nem nagyon emlékszem a ke­letnémetekre. 0 Haragszik a kínai­akra?- Nem, nincs miért. Tudom, hogy ha százon és kétszázon is meg­úszom a legjobb időmet, akkor megverem őket. • Gondolja, hogy At­lantában sikerül?- Ezen fogok dolgoz­• Már csak azért em­lítettem, jnert a közvéle­mény valószínűleg csak az aranyat tudja elfogad­ni Egerszegitől, főleg, hogy ezt beígérték neki.- Én csak azt tudom mondani erre, hogy raj­tam nem fog múlni, mindent megteszek a si­kerért. 0 Mi a garancia ar­ra, hogy nem uralkodik el önön ismét az általá­nos apátia, mi lesz, ha ismét elmegy a kedve az egésztől?- Most sem érzem másképp, jó lenne már az úszás nélkül élni, iga­zi hétköznapi ember­ként, de ha egyszer elhatároztam, hogy Atlantáig csinálom, akkor az úgy is lesz. • Egyébként kinek a hatására dön­tött a folytatás mellett?- Én döntöttem így, Laci bácsinak semmi köze hozzá. • Ha szívesen élné már a maga vi­lágát, miért ragaszkodik ehhez a bú­csúhoz? Azt hiszem, ha Egerszegi Krisztina holnap bejelentené, hogy kö­szönöm, befejeztem, senki sem szólna egy rossz szót sem.- Tényleg nem akarom vesztes vi­lágbajnokként befejezni a pályafutáso­mat! • Említette, hogy szeretne már hét­köznapi életet élni. Ez miből áll?- Nyugodtan elmehetek egy mozi­ba, ha kedvem van, beülök egy cuk­rászdába. Akkor, amikor én akarom, reggel vagy este. Nem nagy dolgok ezek, ám nagyon hiányoznak. • Mit kell másképpen csinálni ah­hoz, hogy Atlantában sikeres legyen?- Laci bácsival éppen a napokban ültünk le megbeszélni a továbbiakat. Abban maradtunk, hogy változatosabb edzések lesznek, és ami nagyon fon­tos, olyan rangos versenyekre fogunk menni, ahol találkozhatok a kínaiak­kal. Sok versenyem lesz... 4. • Kérdezték már, hogy mikor fog férjhez menni?- Egyszer, régebben már föltették ezt a kérdést, hogy akarok-e gyereke­ket. Akkor azt mondtam, hogy igen, huszonhárom-huszonnégy éves ko­romban lesz az esküvőm, utána pedig jöhetnek a gyerekek. • Lassan benne van a korban...- Igen, lassan... • Még most is otthon lakik?- Persze, nagyon jó így nekem. • Nem gondolkodott még azon, hogy vesz egy külön lakást és önálló életet kezd?- Még nem érzem úgy, hogy itt az ide­je, de el tudom képzelni, hogy rám jön egy szeszély és elköltözöm otthonról. • Lenne hova mennie?- Lenne... • A jól értesültek szerint Egersze­gi Krisztina üzletasszony lesz. Egy érdligeti pizzéridról szól a fáma...- Valóban nyitunk egy pizzériát a családdal Érdligeten, de nem én leszek a főnök, ez családi vállalkozás. A hét­végi házunk mellé húzzuk fel az üzle­tet. 0 Mi lesz a cégéren?- Nem sokat gondolkodtunk a né­ven, az lesz fölírva, hogy Egér-lyuk. 0 Egyébként az előbb említett üzlet­asszonykodás messze áll öntől?- Igen, nem az én világom, már csak az öltözködés miatt sem. Nem szeretem a merev, kosztümös megjelenést, a le- zserebb dolgok közelebb állnak hozzám. 0A viselet még nem lehet akadály...- Tudom, de akkor sem. • Mit fog csinálni, mondjuk, har­mincévesen?- Fogalmam sincs, jelenleg is a TF szakedzőire járok, lehet, hogy az óvo­dásoknak fogok úszást oktatni az Egerszegi-úszósuliban. Lesz egy önál­ló lakásom, féljem, gyerekeim. Ennyi... És remélhetőleg legalább két atlantai aranyérem a polcomon. A leg­előkelőbb helyen... (S. E.) Linford, az orokitju Olvassuk a hírt, hogy a 100 méteres férfi síkfutás olimpiai és világbajnoka, az angol Linford Christie (felvételünkön) indulni kíván a jövő évi fedettpá­lyás atlétikai Európa-bajnokságon Barcelonában (csak természetes, hogy a 96-os olimpián is), mert eddig tető alatt csak két ezüstérmet nyert... Hát nem öregszik ez az atléta? (Végül is vágtázó- ról van szó). Áprilisban múlt 34 esztendős, s a 92-es nyári játékok óta uralja a legklasszikusabb futó­szám mezőnyét. Ráadásul jövőre világcsúcsot ígér, 9,80 másodpercre akarja lefaragni sikerszáma leg­jobb idejét. „Folyton fiatalnak érzem magam. Mikor igazán fiatal voltam, nem vettem komolyan az atlétikát, többet törődtem a szórakozással, a gondtalan élet­tel. ” Sokáig úgy tűnt, örök második lesz Carl Lewis árnyékában. Aztán a 92-es olimpián elfoglalta az amerikai megüresedett trónját, és tavaly Stuttgart­ban sem engedte vissza rá. Azóta, ha találkoztak a pályán - ami manapság ritkaság és a különböző vi­adalok rendezői számára szinte megfizethetetlenül sokba kerül - , mindig Christie nyert. „El szeretném hódítani Carl 9,86-os világrekord­ját, ezzel tartozom neki. A barcelonai olimpiáig nagy bajnoknak tartottam, Spanyolországban azon­ban én nyertem, és ő rosszmájúan megjegyezte, ez csak sérülése miatt következhetett be. Kijelentését nem tartom sportszerűnek. Szerintem Lewis már a múlté, most én vagyok a soron. ” Nem sokkal e kijelentése után Leroy Burrell volt az, aki megjavította a csúcsot, így Christie-nek jövőre a 9,85-öt kell megcéloznia, és Burrelltől „el­venni” a rekordot. Christie karrierje tehát a 30-as éveiben járó vág- tázókat bátorítja. De a sokkal fiatalabbakat is lelke­síthetné, ha 1985 táján nem követ­kezik be a törés. Lindford akkori­ban gyakran nézett a pohár fenekére és a dominózásnak hódolt. Más nem érdekelte. Mígnem edzője, Ron Rod- dan ráncba nem szedte. Hat esz­tendőn át kemé­nyen dolgozott, és csak utána mutat­kozott meg mun­kája eredménye. „Amikor érte­sültem Ben John­son doppingese­téről, egy világ omlott össze bennem. Mindig felnéztem rá, s emlék­szem, amikor megnyerte az olimpiát, egész Jamaica (Christie is onnan származik - a szerk.) kivonult az utcára, és őt ünnepelte. Leleplezése után sírtak az emberek, velem együtt. Nagyon sajnálom, hogy megtörtént. Én sohasem használtam tiltott szereket. Ha meghalok, felkoncolhatják a testem, s megál­lapíthatják, Linford Christie tiszta volt. Különben nem szeretem, ha erről faggatnak. Bárhol ellenőriz­hetnek, mindig rendben vagyok. Szinte folyton ko­pogtatnak nálam, legutóbb autózás közben szólalt meg a telefonom, egy motelben találkoztam az ajzó­szerellenőrrel. ” Amíg Lindford nem húzta magára a hosszú ber- mudát, addig csak elvétve fordult elő valakin. Mió­ta hordja, azt viseli a futók nagy többsége. „Sokáig nem mertem felvenni, a kerékpárosoktól ered, jól néz ki és praktikus. Aerodinamikus a külseje, miköz­ben melegen tartja az izmokat. Különösen a vágta­számoknál hasznos. A megismételt rajt előtti vára­kozásban lehűl a test, s az újabb induláskor rendkí­vüli módon megnő a sérülésveszély. ” Ő volt az egybeszabott nadrág-trikó meghonosí­tója is. Mikor honfitársa, Colin Jackson meglátta rajta, szóvá tette: „Őrültek házába kerül majd ve­le. ” Erre mi történt? Legközelebb mindenkin ez fe­szült. Colinon is. Népszerűségét akár a politikában is meglovagol­hatná. Nagyon büszkén nyilatkozta a nyáron: ha ki­írnák a választásokat, úgy megverné John Major mi­niszterelnököt, mint Lewist a stuttgarti világbajnok­ságon. Céljai egyelőre a futópályára viszik. Atlanta után akár politikusként is folytathatja...

Next

/
Oldalképek
Tartalom