Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-28 / 35. szám
1994. augusztus 28. PUBLICISZTIKA A Szlovák Köztársaság Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma Lubomír Harach miniszterrel az élén még áprilisban hozta nyilvánosságra az 1994/95-ös tanévre vonatkozó pedagógiai és szervezési utasításait. Ezek értelmében a szeptemberben induló új tanév oktatásügyünk fokozatos transz- formációjának további időszaka lesz. E transzformáció keretében el kell érnünk, hogy az ifjú nemzedék gondolat- világa pozitív módon megváltozzék, hogy iskoláinkból toleráns, a demokráciát jól ismerő és megvalósító tanulók kerüljenek ki az életbe, akik ismereteik és képességeik által képesek a párbeszédre, valamint tudásuk sikeres fel- használására. Mivel 1994 a Család éve, minden egyes iskolának arra kell törekednie, hogy javuljon az iskola és a szülők közti kapcsolat, s így a gyermekek és az ifjúság nevelése és oktatása eredményesebbé váljék, valamint javuljanak az iskolai oktatás és nevelés anyagi és műszaki feltételei. Az egyes iskoláknak be kell kapcsolódniuk a „Szlovák Köztársaság állami egészség- ügyi politikájába”, valamint az „Egészségtámogatás nemzeti programja a Szlovák Köztársaságban” elnevezésű tervezeteknek a támogatásába. Az egészséges életre nevelésnek minden iskolában a nevelési folyamat szerves és permanens részévé kell válnia. Az Európa Tanács kezdeményezésére a jövő esztendő, 1995 „Az európai természetvédelem éve” lesz. Az iskolaszékek feladata ezzel kapcsolatban az, hogy a körzetükhöz tartozó iskolák figyelmét felhívják a közvetlen és a távolabbi természet védelmének szükségességére. Hasonlóképpen a környezetvédelem szükségszerű megvalósítására is kellő módon nevelni kell a tanulókat. Az alapiskolák 1-4. évfolyamában az etikai nevelés és a hittan választható tantárgyként szerepel. Az alapiskolák 5-8. évfolyamában mindkét tantárgy a kötelezően választható tantárgyak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy aki kötelezően látogatja (heti 1 órában) az etikai nevelést, annak nem kell kötelezően látogatnia a hittanórákat, de a hittant mint nem kötelező tantárgyat látogathatja. Ugyanez a helyzet fordítva is: kötelező hittan - nem kötelező etikai nevelés. Az etikai nevelést csak olyan pedagógus oktathatja, aki ezzel kapcsolatos továbbképzésen vesz részt. Polgári neveléstan órák már csupán az alapiskolák 8. évfolyamában lesznek az érvényes tanterv szerint. Hogy e tantárgyat fogják-e osztályozni vagy sem, arról az igazgató dönt a tanári karral és az iskolatanáccsal lefolytatott előzetes megegyezés alapján. A nem osztályozott tantárgyakkal osztályzat helyett ezt kell beírni az osztálynaplóba (és bizonyítványba): „látogatta”. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák 1-4. és 5-7. évfolyamában a szlovák nyelv és irodalom oktatása a minisztérium 1991-ben jóváhagyott koncepciója szerint fog folyni. Annak érdekében, hogy e tantárgy oktatása a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban minél eredményesebb legyen, továbbra is csoportokra kell felosztani az egyes osztályokat. A középiskolai oktatásban némely kiválasztott középiskolában - a piac- gazdaságra való áttérés szellemében - tovább fogják folytatni a vállalkozói szellem kialakítása és fejlesztése érdekében az „Ifjú vállalkozók - alkalmazott közgazdaságtan középiskolák számára” elnevezésű programot. Ez az oktatás jelenleg kísérleti stádiumban van. Az EC PHARE-program keretében egyes kijelölt ipari szakközépiskolákban, szaktanintézetekben és kereskedelmi akadémiákon elkezdik „A munkapiac szerkezeti átalakítása” elnevezésű program megvalósítását. A magyar tanítási nyelvű középiskolákban (az 1., 2. és 3. évfolyamban) a szlovák nyelv és irodalom oktatása az új tanévben is a nyelvi kommunikáció kihangsúlyozására épülő módszer szerint fog folyni, melyhez a módszertani utasításokat a minisztérium 1991-ben küldte el az iskoláknak. Az alapiskolákhoz hasonlóan a középiskolákban is továbbra fenn kell tartani a szlovák nyelv és irodalom tanulócsoportokban történő oktatását. A magyar tanítási nyelvű középiskolákban a szlovák nyelven folytatott szakkonverzáció a nem kötelező tantárgyak között szerepel. Újdonság az új tanévben, hogy az oktatásügy központi szervei és az iskolaszékek elemzést fognak készíteni arról, milyen arányú az érdeklődés a középiskolai tanulmányok iránt, s azt is fel fogják mérni, vannak-e még szabad helyek a középiskolákban a tanulni vágyók számára. A középiskolákban gondoskodni kell az etikai nevelés és a hittan kötelező oktatásáról, mivel ezek a tantárgyak 1995 szeptemberétől kötelező tantárgyakká válnak a középiskolák 1. és 2. évfolyamában, valamint a nyolcévfolyamos gimnáziumok 1-6. évfolyamában. Azok, akik e két tantárgy közül az egyiket kötelező tantárgyként tanulják,a másik tantárgyat mint választhatót tanulhatják. A szaktanintézetek hálózata az új tanévben is bővülni fog, s az eddigi hagyományos szakágazatokon kívül experimentális formában bevezetik a menedzserképzést, a farmerképzést, a környezetvédelem és a vasúti közlekedés védelme és biztonsága elnevezésű ágazatokat is. Továbbfejlesztik az elektronika és a telekommunikációs szakágazatokat, valamint a prémek feldolgozását iparművészeti szinten. A lányok részére a szakközépiskolákban bevezetik a háztartástani és a gondozónői szakot is. A pedagógiai szakközépiskolák végzett növendékei szeptember elsejétől folytathatják tanulmányaikat, s ezáltal gyógypedagógusi képesítést szerezhetnek. Egyes gimnáziumokban a hagyományos tantárgyakon kívül különféle speciális tantárgyakat is bevezetnek, mint pl. a népművelői tevékenység, a testnevelés és sport, a képzőművészetek és az idegen nyelvek bővített oktatása. Valamennyi gimnáziumra várnak olyan feladatok, melyeket még a tanévkezdés előtt, legkésőbb augusztus végéig teljesíteni kell. Az iskolák igazgatóságainak a tantestülettel és az iskolatanáccsal lefolytatott egyeztetések alapján eddig az időpontig véglegesíteniük kell - az előírások által engedélyezett - csoportos oktatás bevezetését (szlovák nyelv és irodalomból), s el kell addig dönteni azt is, hogy a nem kötelező tantárgyak közül melyeket fogják osztályozni, s melyeket nem. A minisztériumi utasítások alapján az óvodákban a nevelői munka átgondolt megszervezése által el kell érni azon feltételek teljesítését, melyek garantálják a gyermekek fizikai, szellemi és érzelmi fejlődését és biztonságát. Be kell biztosítani azt a nevelői ráhatást, mely kialakítja és fejleszti a gyermekek szocializálódását, beilleszkedését a közösségbe. A személyiség intenzív és rendszeres fejlesztésével be kell biztosítani a gyermekek iskolaérettségét, sikeres iskolai tanulmányaikat. Ennek érdekében az óvodáknak együtt kell működniük a szülőkkel, a nevelési és pszichológiai tanácsadó központokkal, az alapiskolával és az iskolaszék módszertani osztályával. Az egyéb fontos tudnivalók közül még a következőkre szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét. A minisztériumi utasítások szerint az iskolai nyomtatványok megrendelésének, számlázásának módja és szállításuk határideje a múlt tanévhez hasonló lesz. A minisztérium azonban figyelmezteti az iskolák igazgatóit, hogy a nyomtatványokat lehetőleg csupán a szükséges mennyiségben rendeljék meg, ugyanis a nyomtatványok szövege folyamatosan módosul, ésszerűsödik, nem ajánlatos tehát a forgalomból kivont iskolai nyomtatványok halmozása. Az iskolák tájékoztatási rendszerének bevezetése által több nyomtatványt kiselejteznek, illetve megszüntetik azokat, s az egyes nyomtaványok kitöltése egyszerűbbé válik, melyhez külön utasításokat adnak majd ki. További fontos tudnivaló elsősorban a tankönyvszerzők számára. Azok a tankönyvírók, akik szerződés alapján írnak a kiadó részére valamely tankönyvet, alkotói szabadságot vehetnek ki legfeljebb fél esztendőre, amennyiben ehhez - kérvényezés alapján - megkapják a Szlovák Irodalmi Alap (Slovensky literámy fond) alkotói ösztöndíját. Befejezésül néhány információ az 1994/95-ös tanév néhány fontos dátumáról. A tanév szeptember 5-én, hétfőn kezdődik. Ezen a napon 9 órakor közvetíti a rádió az oktatás- és tudományügyi miniszter beszédét. Az órarend szerinti tanítás szeptember hatodikén kezdődik. Az első félévi osztályozó értekezletet legkésőbb 1995. január 23-án kell megtartani. Az első félév január 31-én ér véget. Egynapos félévi szünet után a második félév február másodikán kezdődik. A második félévi osztályozó értekezleteket legkésőbb június 21-én kell megtartani. A tanév június 30-án ér véget. Szünidőkben nem lesz hiány az új tanévben sem. Az őszi szünidő kétnapos lesz: október 31-én és november elsején. A karácsonyi szünidő bizonyára nagy örömet jelent majd elsősorban a diákoknak, hiszen 1994. december huszonharmadikától 1995. január kilencedikéig tart. Ez bizony összesen 17 nap. A félévi szünidő egynapos lesz csupán: február elsején. A tavaszi szünidő egy hétig tart, éspedig: a főváros és a volt nyugat-szlovákiai közigazgatási kerületben február húszadikától huszonnegyedikéig, a volt közép-szlovákiai kerületben március hatodikától tizedikéig, a volt keletszlovákiai kerületben február 27-től március harmadikáig. A húsvéti szünidő Nagypénteken, április 14-én kezdődik és tizenkilencedikéig tart. Az alapiskolák első évfolyamában a beíratások 1995. január tizenötödike és február tizenötödike között lesznek az egyes iskolák igazgatósága által megállapított időpontban. A középiskolai felvételi vizsgák időpontjáról majd később intézkednek. A főiskolai és egyetemi felvételi vizsgák időpontját a minisztérium az érettségi vizsgák időpontjával összehangolva június 12- től fogja ajánlani a felsőoktatási intézményeknek. Sági Tóth Tibor Még pár nap vakáció... Méry Gábor illusztrációs felvétele £ gy‘POXÁ^víz— Leteszi az asztalra a bevásárlószatyrot, s a mozdulatból fakadó lendülettel ki is borítja. Lassú folyással terül szét az enyvesvásznon a rózsaszín tüdő. Mikor kissé megigazítja, ujjhegyein még érzi a leölt állat melegét. Maga alá húzza a széket, s a fáradtságtól görnyedt háttal nézi a véres víztől lassan szétázó papírt. Néhány percig a hajszálerek, a hörgők, hörgőcskék és léghólyagok bizarr formáit vizsgálgatja. Az itt-ott megsérült sötétvörös erekből a vér lassan ázalog, s az alig látható vércsermelyek találkozása egyre dúsabb patakkokká duzzad. Mire a papírra csöppen, szinte mozgás közben megalvad, s egyre növekvő csomókban látható mindenütt. Feláll, s lemeli a falról a nagyobbik mosogatótálat. Lassan belérakja a papírcafatoktól megszabadított tüdő kilónyi darabjait. Vizet önt rá a vödörből, majd óvatosan megforgatja benne. Hallgatja a hörgőkből előtörő levegő buborékhangjait. Mintha a leölt állat lelke szabadulna ki a rózsaszín fogságból, gyöngyöztetve a véres vizet... Hajnalban szóltak neki, hogy elletés közben le kellett ölniük az Eprest, mert amúgyis belepusztult volna. Ő tudta, hogy valami nincs rendben az állattal, mert amikor este behajtották a csordát, s bekötötték a teheneket a jászolokhoz, feltűnt neki, hogy a reggel bennhagyott jószágot szinte marták a legyek, de már arra sem volt ereje, hogy megrázza a fejét, s farkával elhajtsa a férgeket. Mondta is az urának, hogy éjszaka az Epressel nagy bajok lesznek. Az meg csak legyintett rá, mert az majd az állatorvos meg az éjjeles dolga lesz. Hát lett. Megmentették ugyan a borját, egy életrevaló borzas homlokú bikácskát, de Epressel nem tudtak mit kezdeni. Mentették, ami menthető, s az ellető csatornanyílásába engedték le a vérét. Az állatorvos ellátta az ártatlan kisborjút. Megvizsgálta Eprest, mintát vett a belső részekből, a húsából, s még hajnalban betelefonált a telepre: kimérhető az állat húsa. Fél hatkor elsőnek érkeztek az urával, amikor az Epres már fel volt darabolva. A férfi hallani sem akart róla, hogy vegyenek a húsából. Tehenet a tehéncsordás nem eszik, jelentette ki, bizonytalan gőggel a hangjában. Mikor aztán hatkor elhajtotta a csordát, a bevásárló szatyorba tett kétkilónyi tüdőt elhozta az asszony... nállal megforgatja a tüdődarabokat. Elgyönyörködik a zöldség színeiben, amelyek a lassan bebamu- ló főzőlé fodraiban bukkannak fel a gőzölgő víz felszínén. Már kezd illatozni. Míg fő a tüdő, átugrik az üzletbe egy üveg tejfölért... Kezében a tejföllel meg három zsemlével odalép a sparhelthez. Csendesedett ugyan a víz forrása, de nem maradt abba. Gyorsan még fát dob a tűzre, majd a nagy kétágú villával kiveszi a megfőtt tüdő Boldogság és boldogtalanság Legalább ennyit a magam akaratának, ha már a hús ellen tiltakozik, gondolja magában. A tüdőre öntött víz a mosogatótálban lassan pirosra festődik az erekből kiázó vértől. Légbuborékok gyöngyöznek a felszínén. Egyre halványodik a tüdő göcsör- tös felszíne. Hagymát, répát, petrezselymet pucol. Kihozza a kamrából a nagyfazekat, vizet önt belé, s beleszórja a zöldségdarabokat és a három részre vágott tüdőt lassan beleeregeti. Egy pillanatra megáll. Töpreng, mit is felejtett még el, de semmi nem jut eszébe. Talán majd ha a tüdőt aprítja. Szinte már érzi ujjaiban, ahogyan vigyázva teszi a kést a meg- megremegő, meleg darabokra.Elképzeli, amint arányos méretű, gusztusos vékonyságú szeleteket metsz ki. A babérlevél és a szemes bors, villan agyába a hiány. Fordulóban még kiveszi a mosogatótálból a véletlenül ottmaradt apró darabot is. Most már nem felejti el a borsot és a babért sem. A nagyfazékban halk zúgással főni kezd a víz. Megrakja a csikólábú sparheltot aprófával, majd a fakadarabjait egy tálba. Míg hűl, felvágja a zsemléket, olajban megpirítja a kockákat, majd az egészet belekeveri a pirítás alatt szép simára vert tésztába. Formás gombócokat dob a másik fazékban már forrásnak indult sós vízbe. Kihűlt a főtt tüdő, jöhet az aprítás. Újra eszébe jut: nem felejtett-e ki valamit? Az utolsó csíkokat dobva a tálba, a zöldséges, babérleveles főzővízre pillantva, mégiscsak megbotlik emlékezete saját feledékenységében. Az ecet hiányzik. Savanyú tüdő ecet nélkül? Ki látott már olyat? Abbahagyva pillanatnyi méltatlankodását már méri is a főzőlébe a két evőkanál ecetet. Minden a helyére kerül. A zsemlegombóc megfőtt, a lyukaskanállal kimeri a vizéből. Gyorsan rántást készít, s amikor már eléggé barna, pirospaprikát dob rá, majd az egészet beleönti a tűzhely szélén forrón hagyott zöldséges, ecetes főzőlébe. Már csak a megfőtt és feldarabolt tüdőt kell hozzáadnia. A nagyfazekat a sparhelt szélére húzza, s úgy hagyja, hogy lassú főzés nyomán besűrűsödjön a rántástól és a zöldségtől, majd leemeli a tűzről. Hirtelen vánszorgón álmosítóvá lett a délután. Ledől a konyhai heverőre, s az álom meglibbenő csendfátyla alól még visszanéz a mosogatás után száradó edényekre, az asztalon hűlő savanyútüdőre. A lassan gömbölyödő álomvilágba zsemlegombócok gurulnak. Mosolygóssá változtatva a benne egyre jobban alámerülő ébrenlétet. Látja a napot a konyhában. Még délután van, mégis oly nagyok az árnyak. Két kezét szeme elé teszi, hogy jobban lásson. Minden megnyúlik. Fák meredeznek az égig. Lassú mozgású állatok közelednek felé. Mindez oly ismerős, és mégis rémisztőén idegen. Lovak állnak meg az ajtó előtt, s patájukkal a küszöböt kaparják. Tehenek dugják be fejüket a nyitott udvari ablakon. Szemükben a végtelen szomorúság mélysége. Kecskék és bárányok esnek egymásnak. Szárnyasok tépik tollúkat. Mintha mindent láthatatlan porréteggel fedne be a sejtelmes lassúsággal fújó szél. Látja a szelet. Egy borzas honiokú bikaborjút emel a magasba. Viszi, dobálja ide-oda.Egyszerre minden elcsendesedik. Semmi nem mozdul. Úgy érzi, hogy a bikaborjú ott áll a konyhában.- Szegény Epres! Mintha az álmában kimondott szavakra ébredt volna fel. Odamegy a vizes vödörhöz, a bádogbögrébe merített víz felét kiisza, másik felét a lavórba önti. Amikor arcát nedves tenyerébe temeti, már eldöntötte, hogy a savanyú tüdőt a malacoknak adja.
