Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-28 / 35. szám
ilasúmap 1994. augusztus 28. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1994. augusztus 28. A NAP kel 06.05 - nyugszik 19.40 órakor A HOLD kel 22.49- nyugszik 13.30 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁGOSTON - AUGUSTIN valamint Ágost,Herman, Hermész, Hermina, Jermák, Mimóza, Mózes, Peiágia nevű kedves olvasóinkat Ágoston - a latin Augustinus név Augustin rövidüléséből keletkezett. Az Augustinus az Augustus név származéka. Ez utóbbi jelentése: fenséges, fennkölt augusztus 29. Beatrix, Erna augusztus 30. Rózsa augusztus 31. Erika, Bella szeptember 1. Egyed, Egon szeptember 2. István szeptember 3. Hilda Artológiai relativitás Akinek kicsi, nagyobbat szeretne, akinek dús, ritkábbat. Akinek nagy, az nem is akar egyáltalán. (Murphy) ]Ibsárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (w 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (tr210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit 210/4460) Adminisztráció - «■ 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 335 éve, 1659. augusztus 28-án halt meg Francisci de Rioja spanyol költő, a 17. század első harmadában a sevillai iskola legjelentősebb egyénisége. • 245 éve, 1749-ben született Johann Wolfgang Goethe, a legnagyobb német költő, a világirodalom egyik legismertebb alakja. Sokoldalú alkotó tevékenysége átfogja az irodalom valamennyi műfaját, kiteljed az irodalom- és művészet- elméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére is. • 100 éve, 1894-ben született Kari Böhm osztrák karmester, a bécsi Staatsoper zeneigazgatója. • 75 éve, 1919-ben született Godfrey Newbold Hounsfield Nobel-díjas angol mérnök, a számítógépes tomográf kifejlesztője. • 20 éve, 1974-ben adták át Pozsonyban a város és a közlekedés használatába az új, egyetlen árbocpilléren nyugvó, a szlovák nemzeti felkelésről elnevezett hidat. HÉTFŐ: 560 éve, 1434. augusztus 29- én született Janus Pannonius, Csezmicei János humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője. • 245 éve, 1749-ben Pozsonyban hunyt el Bél Mátyás evangélikus lelkész, történetíró, korának kiemelkedő tudósa. • 150 éve, 1844-ben született Edward Carpentier angol író, publicista. Ő szerkesztette az első olyan angol nyelvű világirodalmi antológiát, amely az azonos neműek szerelméről szól. KEDD: 420 éve, 1574. augusztus 30-án a Pozsony melletti Szencen született Szenei Molnár Albert református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. SZERDA: 240 éve, 1754. augusztus 31-én született Virág Benedek költő, író, a magyar ódaköltészet egyik legnagyobb mestere. Első művei a kassai Magyar Museum és az Orpheus című folyóiratokban jelentek meg. • 85 éve, 1909- ben született Fejtő Ferenc Franciaországban élő magyar kritikus, író, a legtekintélyesebb kelet-európai publicisták egyike. Nagyon sok könyve jelent megj többnyire francia nyelven. CSÜTÖRTÖK: 310 éve, 1684. szeptember l-jén nyílt meg Párizsban a világ első, vak gyermekek számára szervezett intézete és iskolája. • 55 éve, 1939-ben a fasiszta Németország Lengyelország elleni támadásával megkezdődött a második világháború. PÉNTEK: 180 éve, 1814. szeptember 2-án született Ernst Curtius német ókortörténész, régész. Görög történelemmel foglalkozott. Az olümpiai ásatások kezdeményezője és vezetője volt. • 80 éve, 1914-ben született Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, aki elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Gyöngyvirágtól lombhullásig című munkájának sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt sohasem vetítettek magyar alkotást. SZOMBAT: 135 éve, 1859. szeptember 3-án született Jean Jaurés francia politikus, történész, filozófus. Jelentős szerepet játszott a francia szocialista pártok egyesülésében. Háborűellenes fellépése miatt 1914-ben merénylet áldozata lett. • 125 éve, 1869-ben született Fritz Pregl osztrák orvos, Nobel-díjas kémikus. Róla nevezték el a gyógyászatban ismeretes gyulladáscsökkentő hatású jodidokat. BÖNGÉSZŐ Versenyünknek a közel százezres példányszámban megjelenő VASÁRNAPban máris óriási sikere van. Heti kérdésünk nem lesz nehéz, csupán a VASÁRNAP egyes számaira, továbbá napi életünkre, nagy emberek ismert mondásaira, és persze a világ dolgaira kell egy kicsit odafigyelni - és akkor máris gyerekjáték az egész. A helyes válaszadók között minden héten 1000 és 2x500 koronát sorsolunk ki. Arra kérjük a Kedves Olvasót, hogy válaszát levelezőlapon, ezen a héten is péntekig adja postára, mert így a nyerteseket már a jövő hét szerdáján az Új Szóban közölni tudjuk. E heti kérdésünk: Ki mondta: És mégis mozog a Föld 1. Giordano Bruno 2. Leonardo da Vinci 3. Galileo Galilei A levelezőlapra írja rá BÖNGÉSZŐ, és az Ön által helyesnek vélt választ. Lehet, hogy a jövő héten épp Öné lesz az ezres! Vagy „csak” ötszáz korona? Még ez is pénz! a ,Jelelősségre- vonásróF Mióta a parlament megszavazta az anyanyelvi és a táblatörvényt, Meciar pártja, a Szlovák Nemzeti Párt és legújabban a Matica slovenská egyre agresszívabban támadja a szlovákiai magyar kisebbséget és pártjait. No és „az áruló” szlovákokat. Erre lelkesen teret ad a Slovenská republika, amely maga is piszkál mindent, amit csak lehet, azonban három melléklete: a HZDS, SNS és a Maticné noviny aztán a nevetségességig viszi az uszítást. Négy-négy oldalukon minden számban legalább féltucat magyarellenes szellemeskedés, történelemhamisítás, vádaskodás sorakozik. Szerencsére, mi magyarok, nem vesszük fel ezt a szennyes kesztyűt és nem vitatkozunk az ezerszer is elcsépelt nacionalista „érvekkel”. Nem süllyedünk a kicsinyes torzsalkodás ilyen alacsony színvonalára. Van azonban az egész magyarellenes hadjáratnak egy általános eleme, amelyre nem árt felhívni a figyelmet és véleményt mondani róla. Ez pedig az örökös , felelősségrevonás” a múlt történéseiért, a szlovákokat ért méltánytalanságokért. Végre jó lenne, ha megértenék a szlovák történészek és újságírók, hogy a szlovákiai magyarság egyáltalán nem felelős a történelmi változásokért. Amit azt egykori uralkodók, rendszerek, történelmi erők műveltek, ahhoz a ma élőknek semmi közük. Hogy egy profán hasonlattal éljek, nekünk körülbelül annyi közünk van az 1938-as határváltozásokhoz, mint a szlovák népnek a zsidók elhurcolásához De így van ez a világ minden zugában. Ma a németeket sehol nem szidják azért, mert a nácik brutálisan leigázták Európát és irtották a nemzeti erőket. Ez tanulságos történelem és nem a ma élő németek bűne. Ezért nem kell minden Szlovákiába látogató német politikusnak bocsánatot kérni a szlovák néptől, hogy a ásói fasisztákkal együttműködve irtották a szlovák hazafiakat. Telgárt! Bizonyára e gaztettek sokszorosan felülmúlják azokat, amelyeket a Horthy-kor- szak Szlovákiában elkövetett. Végre jó lenne tudomásul venni, hogy ma más világban élünk. Kö- zép-Európa népei együtt igyekeznek földrészünk nagy közösségébe. A gyűlölködés helyett mikor ejt már ki a Matica egy kedves, baráti, testvéri szót az itt élő magyarokhoz. Minden áron szét akarja verni a magyar-szlovák falvakban az együttélés rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatait? Nevetségesek és kicsinyesek a nacionalista uszítások. Nem méltóak egy nemzeti fellendülés felé törekvő új országhoz Ne azon rágódjanak a szlovák történészek, hogy milyen megalázó a sok száz éves ,fehér ló legendája”, hiszen hasonló mondákkal tele van a világtörténelem. Nem a ma élő nemzedékek találták ki és a legenda bizonyára tovább fog élni akkor is, amikor a mai túl érzékeny urakról már senki sem fog tudni. így alakult a történelem. Ma nem az a fontos, hogy Attila vagy Svátopluk volt-e „nagyobb”. A szlovák lapokban gyakran olvasunk olyan becsmérléseket a történelem magyar nagyjairól, akiknek nemzetiségi politikája nem felel meg a mai kívánalmaknak. Ezért ellenzik például Kossuth emléktáblájának elhelyezését Szlovákiában. Sajnos, ez békaperspektíva. Kossuth az európai történések olyan személyisége volt, amilyennel kevés nép dicsekedhet, és ez a lényeg. Egyesek papagájként ismételgetik, hogy a legutóbbi évszázadban Magyarország ötször „támadta meg” Szlovákiát. Melyik Magyarország? A polgári társadalmat építő jelenlegi? No és Németország hányszor támadta meg szomszédait, akikkel ma a legnagyobb barátságban él. Legyen már egyszer s mindenkorra vége a történelmi ,felelősségrevonásoknak”! Mi a a demokratikus Szlovákiában élünk és számunkra a múlt csak tanulságos történelem, amelynek bűneiért bennünket nem terhel semmiféle felelősség. Legyen már vége az irrendentizmussal folyó ijesztgetésnek, mivel ez távol áll a szlovákiai magyarságtól. A táblaeltávolító Hofbauer úr pedig ne rémisztgesse a szlovák lakosságot olyasmikkel, hogy új München közeleg, s.hogy egy új bécsi döntés előtt állunk, hogy a, jelenlegi kormány és parlament az európai és magyar lobby nyugodtan pontot tehet államiságunk végére”. Az ország népét jobban érdekelné végre az eredményes munkához szükséges nyugodt légkör. Erre azonban, úgy látszik, még várni keli Szűcs Béla _. "'W^-^M- ' 3 i5';::: '^ "’ -: :t ■■: S-.' Kihullvoban a nvar, oda a hevület..
