Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-14 / 33. szám

Déli autópálya: alom az Államban? Jozef Moravcík miniszterelnöknek a közelmúltban tett losonci látogatása alkalmával föltették a kérdést: vajon nem azért ódzkodik-e a szlovák kor­mány a Kassát Pozsonnyal - Loson­con és Nagykürtösön át - összekötő déli autópálya építésétől, mert ez a vonal a magyarok lakta területen ha­ladna keresztül; és a kormány attól tart: fönnáll a veszélye annak, hogy a terület valamikor esetleg Magya­rországhoz kerülhet... A miniszterel­nök szerint ilyesmiről szó sincs. Sőt! A kormány elvben támogatja is ezt az építkezést, de az észak-déli vona­lat most fontosabbnak tartja. Mivel Szlovákia pénzügyi lehetőségei meg­lehetősen korlátozottak, most inkább a Lengyelországból Ausztriába a Vág völgyén át futó autóút építését helyezik előtérbe. Egy olyan nagy vállalkozás, mint az autópálya-épí­tés, egyébként is nemzetközi egyezte­tést igényel - tette hozzá Jozef Mo­ravcík. Azt viszont nem mondta, hogy ilyenfajta egyeztetésre már sor került-e. Ha nem, lehet, hogy ennek akadálya a gyakori szlovák kor­mányváltás volt. Tény, ha a déli au­tópálya fölépülne, ez sokat segíthetne Dél-Szlovákia gazdaságán. Ugyanak­kor úgy hírlik, Magyarországon is tervezik, hogy az ország északi felé­ben egy kelet-nyugati autópályát épí­tenek. És ha az elkészül, akkor a szlovákiai útvonal megépítésének immár nemigen lesz értelme... A DÉLI VONAL A LEGIDEÁLISABB Ama hazai régiók közül, amelyeken a szóban forgó szlovákiai autópálya esetleg áthaladna, talán a nógrádi az, amelyik a legtöbbet teszi azért, hogy az építkezés mihamarabb elkezdődjék. Találkozókat szerveztek Losoncon, amelyeken az érintett régiók állami hi­vatalainak és önkormányzatainak kép­viselői állást foglaltak az autópálya szükségessége mellett. Legutóbb pedig a közlekedési minisztériumban járt a losonciak küldöttsége - Tibor Kotek, a járási hivatal vezetője, dr. Miroslava Cermáková, Losonc polgármestere és Juraj Dobrocky, a regionális vállalko­zói kamara elnöke hogy az építke­zés megkezdésének lehetőségei felől érdeklődjenek. Pozsonyi látogatásuk másnapján Losoncra utaztam, hogy út­juk eredményeiről faggassam őket. Először Tibor Rőtekkel beszélgettem, akit egyúttal megkértem, mondja el, hogy szerinte milyen érvek szólnak az autópálya mellett.- Szlovákia keleti nagyvárosát, Ka­sát és környékét a fővárossal, Po­zsonnyal éppen ezzel a déli vonallal le­hetne a legoptimálisabban összekötni. Hiszen ez az út nem magas hegyeket szelne át, mint északon, hanem java­részt sík vagy enyhén dombos terepen futna. Itt azonban nem csak Pozsonyról és Kassáról van szó! Pozsonyból egye­nes autóutak vezetnek nyugat felé, Kassáról pedig Ukrajnába és Oroszor­szágba lehet eljutni. Hogy ez a legopti­málisabb összeköttetés, annak ékes bi­zonyítéka, hogy minden fontos vezeték- villany, olaj, gáz - éppen errefelé fut- kezdte a hivatalvezető majd így foly­tatta: - Amikor XIV. Lajos király meg­kérdezte a kereskedőktől, mit tehet ér­tük, a kérdezettek így válaszoltak:„Ve- ressen jó pénzt, építtessen utakat, gon­doskodjék a biztonságról. A többit pe­dig bízza ránk.” A szlovák kormány­nak is fontos feladata a jó utak építése. Mert az utak magukkal hozzák a gaz­dasági fölemelkedést, a kultúrát, a ma­gasabb életszínvonalat.- Mikor vetődött fel először a déli autópálya építésének gondolata?- Már több mint 25 éve. Az első ter­veket a néhai LukniS professzor dol­gozta ki. Tőle BaSovsky professzor vette át a stafétabotot, a pozsonyi Ko- mensky Egyetem Természettudományi Karának tanára, aki egy munkacso­porttal azóta is dolgozik a terven. Ter­mészetesen, az autópálya járásunk hosszú távú fejlesztési terveiben is rendre ott szerepel.- Milyen eredménnyel jártak a mi­nisztériumban?- Tudtuk, hogy a kormány koncepci­ójában nem szerepel a déli autópálya építése. Mi azonban azt szerettük volna megtudni, hogy most milyen a helyzet. Nem tudjuk, hogy az egyik kormány mit vesz át a másiktól, vagy éppen mi­re helyezi a hangsúlyt. Kiderült, hogy ezt az építkezést nem vetették el egé­szen, hosszabb távon számolnak vele, de az ország most olyan helyzetben van, hogy ilyen nagy akcióra nincs pénz. Nem marad hát más hátra, mint javítani azt, ami már megvan.- Ezek szerint most nincsen semmi­lyen lehetőség az építkezés megkezdé­sére? Az esetleges külföldi hitelek vagy a külföldi tőke más formájú bevonása sem jelenthet megoldást?- Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az 1993 szeptemberében elfoga­dott, útalapról szóló törvényt követke­zetesen betartsák. Hogy azt a pénzt, amit az útadóból és az üzemanyagok adójából beszedtek, útépítésre és út­karbantartásra költsék, amint ezt a tör­vény előírja. Az történt ugyanis, hogy ezt most javarészt másra költötték. Igaz, az iskola- és egészségügynek is szüksége volt a pénzre, a jó utak azon­ban - mint mondtam - gazdasági föl- emelkedést hoznának. Így, hosszú tá­von, az egészségügy vagy az oktatás­ügy helyzete is javulna. Ami a külföldi hiteleket illeti: akadnának, akik adná­nak pénzt erre a vállalkozásra. A kor­mány azonban nem vállal garanciát e hitelekre, hiszen ezeket most nem len­ne miből visszafizetni. A gazdasági visszaesés miatt ugyanis nem folyna olyan mértékű szállítás ezen az útvo­nalon, amely behozná a ráfordítást. LOSONC KOCKÁZATOT IS vállalna Ezen a minisztériumi találkozón az is elhangzott, hogy a Losonci járás mai úthálózata kielégítő, így csak annak karbantartására van szükség. Ez ma valóban igaz. Ha azonban sikerül a lo­sonciak terve, hogy városukat a régió üzleti központjává alakítsák egy sza­badkereskedelmi övezettel, és ha a vi­dék gazdasága föllendül - akkor a mai úthálózat már nem lesz elegendő. Ép­pen ez az, ami miatt a losonciak annyi­ra „hajtják” az autópályát. Dr. Miros­lava Cermákovától, Losonc polgár- mesterétől mindenekelőtt azt kérdez­tem: a város tehet-e valamit ebben a helyzetben az autópályáért, amikor tudják, hogy a kormány a következő években nem kívánja megkezdeni az út építését...- A választ szélesebb összefüggések megvilágításával kezdem - fogadott a polgármesterasszony. - Ez idén márci­usban szerveztük meg Losoncon az első olyan találkozót, amelyik az autó­pálya kérdésével foglakozott. Ezt ápri­lisban a második, majd június végén a harmadik tanácskozás követte. E talál­kozókon az érintett régiók polgármes­tere egyértelműen kinyilvánította, hogy igenis, szeretnék ezt az autópályát, és ezzel egyúttal azt is, hogy a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve, a vasút építése helyett az autóutat tartják fon­tosabbnak. A külföldi partnerek, befek­tetők ugyanis azt szeretnék, ha a lehető leggyorsabban meg tudnák közelíteni Szlovákia déli részét is. Erre jó a gyorsforgalmú autóút vagy az autó­sztráda, amelyen a teherforgalom is le­bonyolítható. A pozsonyi Dopravopro­jekt elkészített egy tanulmányt arról, merre is vezethetne ama autópálya, amely Pozsonyból Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Léván, Nagykürtösön, Losoncon, Rimbaszombaton és Rozs­nyón keresztül jutna el Kassára. Júni­usban Losoncon járt Mikulás Dzurinda közlekedési miniszter, és én tolmácsol­tam neki az érintett polgármesterek ké­rését. A miniszter úr ekkor úgy nyilat­kozott, hogy a kormány nem számol ennek az autópályának a megépítésé­vel, hosszú távon pedig a déli vasútvo­nal építését preferálja. Ezt követően a polgármesterek állásfoglalást juttattak el a miniszternek, közölvén vele, hogy nem értünk egyet a kormány álláspont­jával. Szerintünk ugyanis a vidék gaz­dasági fellendülését inkább az útháló­zat fejlesztése szolgálná.- Azóta viszont már jártak a minisz­tériumban, ahol megtudták: bár a kor­mány hosszú távon mégis támogatja az autópálya építését, jelenleg nincs pénz a munka megkezdésére. Tehetnek-e va­lamit ilyen helyzetben a polgármeste­rek és konkrétan a losonci önkormány­zat?- Ha a városok hajlandóak lennének is pénzzel hozzájárulni az építkezéshez, a költségvetésük ezt ma nem engedi meg. Itt nem kis összegekről van szó. Gondolkodtunk már azon is, hogy a vá­rosok és vállalkozók valamiféle ma­gánvállalatot hoznának létre az autópá­lya felépítésére, hitelekre azonban min­denképpen szükség lenne. Ehhez pedig állami garancia kell, ami viszont attól függ, hogy a kormány szerint mi élvez nálunk prioritást. Lehet, hogy Losonc állami kezesség nélkül is vállalná a hi­telfölvétel kockázatát, de csak abban az esetben, ha a kormány kielégítően tisz­tázná, milyen módon képzeli el vidé­künk fejlesztését. Hogy ezt a kockáza­tot mások is vállalnák-e vagy sem, az ő nevükben én nem tudom megmondani. A VÁLASZTÁSOK ELŐTT NEHÉZ DÖNTENI Ha az autópálya elkészülne, ez ter­mészetesen nem csupán Losoncnak se­gítene, hanem egész Dél-Szlovákiá- nak. Nemcsak azáltal, hogy megolda­ná a délvidék kritikus útszakaszainak problémáit (például Érsekújvár és Du- naszerdahely egyenes összekötésével, a Nagykürtös-Losonc útszakasz gyor­sításával, vagy a Rimaszombati járás dombos, kanyargós útjainak kiküszö­bölésével), hanem javítana e táj gazda­sági helyzetén is. Ilyen szempontból érdemes elmondani, hogy a munkanél­küliség éppen Dél-Szlovákiában a leg­nagyobb, s hogy már csak az építke­zéssel is számos embernek lehetne munkát adni. Köteles László, az Együttélés parla­menti képviselője azok közé tartozik, akik éppen a fenti okok miatt támogat­ják az autópálya építésének gondola­tát. A képviselő, lehetőségeihez mér­ten, minden követ megmozgat, hogy elősegítse a kormány pozitív döntését. Július második felében tárgyalt ez ügyben Mikulás Dzurinda miniszterrel is, akit igyekezett meggyőzni az autó­pálya szükségességéről. E tárgyalás után kérdeztem meg tőle: hogyan látja az autósztráda esélyeit?- A kormány mai ténykedését a ko­rábbi évtizedek döntéseinek „tehetet­lenségi nyomatéka” határozza meg. Ez az utakra is vonatkozik: sajnos, csak az északi variánsban tudnak gondolkodni - válaszolta Köteles László. - Délen egyedül az jöhet számításba, amint ezt Dzurinda miniszter a személyes be­szélgetés alkalmával is megerősítette, hogy a már meglévő útvonalat némileg módosítva, ki kell kerülni a városokat, a veszélyes útszakaszokat, illetve az út felületét kell javítani. Dél-Szlovákiá- ban egyedül azzal a fejlesztéssel szá­molnak, hogy 2005-ig a vasúti pályát gyorsforgalmúvá alakítják, 120 kilo­méteres sebességre. Szerintem a vá­lasztások előtt senki nem meri elköte­lezni magát egy ilyen döntés, az au­tósztráda ügye mellett. Főleg akkor, ha ez Dél-Szlovákia javát szolgálná.- A Losonci Járási Hivatal vezetője szerint a losonciak legalább azt szeret­nék elérni, a képviselők tartsák be az útalapról hozott törvényt, hogy az út­adók által beszedett pénzt útépítésre fordítsák. Reális ez az elvárás?- Ez valóban logikus lenne, de ebből a pénzből például a környezet­védők is részesedni szeretnének. Ugyanakkor tény, hogy a szlovák ál­lamkassza üres, így az is megköveteli a maga részét.- A kormány, állítólag, azért nem mer garanciát vállalni az autósztráda építésére fölveendő hitelekre, mert at­tól tart, hogy a felépült útszakasz a gazdasági pangás miatt nem lenne ki­használva...- Azzal egyetértek, hogy a délvidék gazdasága nagyon rossz állapotban van. Rosszabb helyzetben, mint általá­ban Szlovákiáé. Viszont egy autósztrá­da már csak annak építése által is élén- kítően hatna a vidék gazdaságára, és hosszú távon mindenképpen jót tenne. Nemcsak Dél-Szlovákiának, hanem az egész országnak is. A kormány tulajdonképpen mégsem támogatja hát a déli autópályát. Netán mégis van valami alapja annak a kér­désnek, amelyet Moravéík miniszterel­nöknek tettek fel Losoncon?... Klinko Róbert Alighanem álom... A fenti cikk, konkrét témája mellett, óhatatla­nul is felveti a kérdést: hogyan áll jelenleg Szlovákia az autópálya-építést illetően? Nos, az egész problémakört, szükségszerűen, a le­hetőségek oldaláról kell megközelítenünk. Ab­ban pedig - sajnos - benne van a déli autópá­lya várható sorsa is, mégpedig legalább 25-30 évre... A jelenleg legátfogóbbnak tűnő tervezet Szlo­vákia körülbelül 18 000 kilométeres úthálózatá­ból, összesen 650 km autópálya megépítésével számol. Ebből valamivel több mint 200 kilomé­ter készült el eddig. Egy kilométer sztráda építé­si költsége jelenleg - a terepviszonyoktól függően - még akkor is 5-8 millió korona, ha nem számolunk egy új költségvetési tényezővel. Ez nem más, mint a konkrét tulajdonosok birto­kában levő telkek felvásárlása, ahol ma már szó sem lehet holmi jelképes összegekről. Csak il­lusztrációként: a D 2-es és a D 61-es pozsony-li- getfalusi összekötése ilyen szempontból, eddig többe került, mint maga az építkezés! Igaz, hogy 1993-ban 25 millió ECU-nak megfelelő össze­get kaptunk az Európai Fejlesztési Banktól köz­útépítésre, amelyet három évig meríthetünk, ám pontosan meg van szabva, milyen célokra. Ne­vezetesen: az útfelület javítására, illetve külső gyűrűk építésére konkrét útszakaszokon (pl. Nagymegyeren, vagy a Zsolna és Rutka közötti kritikus szakaszon). Sztrádaépítésre nem szaba­díthatunk fel belőle egy fillért sem, és a közel­jövőben sem számolhatunk ilyen célú kölcsön­nel. Márpedig nagyon kellene a pénz, hogy be tudjuk fejezni a Trencsént elkerülő, 17 km hosszú gyűrűt, ahol már most egy év a késés; hogy megépüljön a Homá Streda-Trencsén út­szakasz (29,9 km); hogy Berget tehermentesí­tendő, ráköthessünk egy négysávos autópályát a Kittsee-Járfalu határátkelőhelyre, amely egy­részt a pozsonyi körgyűrűre kapcsolódna, más­részt a magyar határig (Rajka) vezetne; hogy alagutat fúrhassunk az autósok mumusának szá­mító Branyiszkóba... És még folytathatnánk. A közúthálózat-építési tervezetek közül a szlováki­ai illetékesek jelenleg egyértelműen az észak-déli autópályát preferálják, amely besorol­ható lenne a TEM (=Transzeurópai Magisztrála) hálózatába, kiküszöbölne egy határátkelőhelyet, és 60 km-rel lerövidítené a Katowice-Pozsony útszakaszt. Ezek után a tervek és a lehetőségek arányát tekintve, talán nem meglepő, ha a déli autópálya megépítése jelenleg nem szerepel az érdemleges tervek között. Pozsonyból Kassára tehát - továbbra is északnak. Ügy tűnik, az ez­redforduló után is... Vas Gyula 1994. augusztus 14. A D opravoprojekt és a délvidék álma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom