Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-26 / 26. szám

5ZTÁS ELLENI KÜZDELEM NEMZETKÖZI NAPJA k már be önmaguknak vagy egymás- roint. Egy adag oldat is 200 koroná- , ám a napi szükségletük ennél jóval b. Érdekes, hogy az ebbe a csoportba valaha szipóztak, majd marihuáná- itták mindaddig, míg kialakult a füg- Bekeményítettek, s a heroinra tér- í viszonteladók jelenleg új, Lengye- an gyártott, szintetikus drogot ter­ít a kábítószer-piacon, ám esettebb cikk továbbra is a heroin lországi pervitin. rkósokról köztudott, hogy gyakran gyógyulni; ám az is igaz, hogy hamar íek. Tiszta pillanataikban hiába hatá- il, hogy soha többé, segítség nélkül ek eÜenálni. Nemcsak a testi, ha­Szélmalomharc - jegyzem meg akaratlanul, de Fekete doktor másképp látja: a kábító­szerezőkkel kapcsolatba kerülő orvosokat nem kedvetlenítik el a kudarcok. Mivel többen jár­tak közülük külföldön, láthat­ták, hogy a tapasztaltabb nyu­gati kollégáik sem sokkal ered­ményesebbek. Persze, azt is észrevették, hogy ott a kábító­szerellenes harc nemcsak az ál­lami egészségügyi szervek fela­data, hanem számos karitatív szervezet és társulás is segíti az államot, de legfőképpen ma­gukat a narkósokat.- A hazai állapotok nem jók, s néha az az érzésünk, az illeté­kesek nem tudatosítják eléggé, hogy Szlovákia a kábítószerke­reskedők számára kiváló piacot jelent. Főleg a nagyobb város- koban nő rohamosan a heroi­nisták száma, ezrekről beszél­hetünk, s szinte biztos, hogy egyre többen lesznek. Sajnos. nem veszi észre kitágult pupilláját, változó kedélyállapota fel sem tűnik neki. A pedagó­gus, aki, több időt tölt a gyermekkel, hama­rabb felfigyelhet az intő jelekre. Csakhát azo­kat ismernie kell - hangsúlyozza dr. Jam Hazírová, a Soros-féle Open Society Found csoportvezetője. - Az általunk szervezett há­romnapos tanfolyam keretében aprólékosan foglalkozunk a témával, s a pedagógusokat a legváratlanabb helyzetekre is felkészítjük. Nemcsak arra, hogy felismerjék a narkózó gyereket, hanem arra is, hogyan segítsék őket. A hangsúlyt persze a megelőzésre he­lyezzük. Örvendetes, hogy tevékenységünket támogatják az orvosok is, főleg a narkózó fiatalokat kezelő pszichiáterek. Dr. Korcsog Péter, a rimaszombati elmeosztály főorvosa a régió magyar pedagógusait oktatja, sőt, magyarországi kollégái segítségével kiváló, hasznos segédanyagokat szerez be és terjesz­ti a fiatalok között. Időt és fáradságot nem kímélve előadásokat szervez a diákoknak, amelyeken őszintén beszél a drogfüggőség veszélyeiről, de főleg arról: hogyan kell ne­met mondani. A kábítószer-elleni küzdelem sikere nem az orvosoktól függ. A toxikománia, a figyel­meztetések ellenére, Szlovákiában is társa­dalmi problémává nőtte ki magát. Ennek tudatában kellene támogatni mindazokat - akár a somorjai Drog-Stop, akár az érsekúj­vári Filia Alapítvány létrehozóit -, akik haj­landók és tudnak is segíteni a narkó kelep­céjében vergődőknek. Mert az idő sürget. Mert életekről van szó.. Péterfi Szonya (Illusztráció: szichikai függőség miatt is. Ezért is i'ógykezelést megkezdő, s idő előtt ító beteg. Rendszerint akkor hagy- , amikor túljutnak a nehezén, az el- tünetek kínjain. Nem titok, hogy ok gyógyítása idő- és pénzigényes. A kábítószer-elleni küzde- arc i\um |em nem képZelhető el a fiata­lok felvilágosítása nélkül. Jól tudjuk viszont, hogy a szülők, a pedagógusok vajmi kevés figyelmet szentelnek ennek az égető témá­nak. Talán azért, mert ők is felvilágosításra szorulnak...- Az elfoglalt szülő alig látja gyermekét, vezető közötti esetleges nyelvi akadály is simán leküzdhető, áthidalható. Elég csupán benyomni a többnyelvű kísérőszőveget „tudó“ magnetofon megfelelő gombját, és a hangfal a kívánt nyelven ontja az információt, tájékoztatót. Évekkel ezelőtt így volt ez például a szomszéd épületben, a Miklós- börtön Múzeumban is...- Múzeumunk említett részlegén valóban alkal­(A szerző felvétele) ÜEUMBAN... útján“ máztuk ezt a segédeszközt, de csak egy rövid ideig. Tudniillik, a Miklós-börtön nedves levegője egy idő után megbénította az érzékeny műszaki berende­zést. Az ott használt készüléket már felújítva sem lenne érdemes itt beszerelni. Ide egy korszerűbb kell. Sajnos, az ma nem olcsó... Múzeumunk költ­ségvetéséből, kasszájából egyelőre nem telik mo­dem hangfalakra, magnetofonra...-Ésha valaki megajándékozná a helyi Rodostói Emlékházat, illetve múzeumukat egy ilyen készü­lékkel?- Szó se róla, örömmel elfogadnánk az ajándé­kot és üzemeltetnénk is. Rövid beszélgetésünk végén Ladislav Olexa el­mondta, hogy a Kassai Múzeum ajándéktárgyként, emléktárgyként rövidesen kiadja a II. Rákóczi Fe­renc idejében vert, és a Rodostói Emlékházban is látható pénzérmék réz-, bronz-és ezüstutánzatát. Lehet, e souvenir árusításával részben megol­dódnak a múzeum anyagi gondaji, s lesz pénz a szóban forgó nyelvi akadályok leküzdésére is? Ki tudja, hiszen a pénzérmék elkészíttetése is pénz­be kerül...! Mindenesetre, aligha ártana a szlovák-magyar kapcsolatoknak, ha minél több múzeumban - és a határ mindkét oldalán - a másik nép nyelvén is megjelennének, ott lennének a szükséges informá­ciók. Az ilyen úton könnyebben elérnénk abba az Európába, amelyikbe Rákóczi is igyekezett. Gazdag József „Mindjárt Rozsnyó mellett van Berzéte, hol Erdélyi János oly sok szép dalt írt“ - írja Petőfi 1845-ben, Gömörben barangolván, fontos információkkal szolgálva úti rajzai olvasójának Berzéte Rozsnyóhoz való kö­zelségéről és költőtársa berzétei tartózko­dását illetően. Berzéte csakugyan olyan közel fekszik Rozsnyóhoz, hogy mára már a városkával csaknem összeépülve, vele közigazgatási egységet képez. Erdélyi ott-tartózkodásá- ról, a Máriássy-családnál nevelősködéssel töltött éveiről s az ott született „sok szép dal“ -ról már csak az út mentén álló „cí­meres“ Máriássy-kastély és egy a múlt szá­zad végén kiadott helytörténeti füzetke árulkodik, mely szerint a református temp­lom kriptájában temették el a sárospataki filosz gyermekét. Berzéte Berzéte a legenda szerint egyike a XIII. században a Bebekek pásztor őse által épí­tett hét akolnak. Régi várának nyomai - melyről kocsisa mesélt az Aggtelekre tar­tó Petőfinek - alig fedezhetők fel a mere­dek hegyoldal Sajó-parti lejtőjén. Az ősi bányásztelepülés Berzéte birtoká­nak ügyeit IV. Béla király rendezi a tatár­járás után 1243-ban kelt oklevelében, mely- lyel „egy bizonyos Berzéte nevű birtokot tartozékaival együtt“ Fülöp és Detre ispán­nak, Ákos nembeli Máté fiának, a majdani hatalmas Bebek-család őseinek juttat. És bár a Bebekek vasmarokkal tartják kiter­jedt gömöri birtokaikat, Berzéte a század végére mégis a márkus és batizfalvi Má- riássyak kezére kerülhetett, hiszen 1290- ben már itt keltezik uradalmuk északi pe­remének telepítését szabályozó oklevelü­ket. Neogótikus sírkápolna a templom kertjében Berzéte a további évszázadokban a Má- riássyak kedvelt birtoka. Hunfalvy János már „A Máriássy család három kastélyával ékeskedő Berzéte falu... ként említi Ma­gyarországot és Erdélyt leíró terjedelmes munkájában. A község eredetileg a Nagyboldogasz- szony tiszteletére szentelt egyháza (ma re­formátus templom) Bálint Sándor szerint XIV. századi eredetű. Várat is sejtető dombon áll a többször bővített, kőfallal kerített, fehér tornyú ősi ,A harangtorony hófehér, vakolata messzire látszik templom. Koráról megmaradt keskeny ré- sű ablakai, szentélye boltozatának kőbor­dái és csillagdíszes záróköve regélnek. A törésekkel ellátott erődfal keletkezésé­nek korát már a régiek sem ismerték, épít­tetőinek kilétéről csupán találgatásokkal kísérlik meg tudatni az utókort. Gyakori tűzvészek, a Rozsnyó és Dobsi- na kifosztására igyekvő törökök és az 1740. március 28-án itt is érezhető földrengés pusztították az épületet. A barokk szószék hangvetőjéről ismét ránk köszön a faluban több helyen is fel­bukkanó Máriássy-címer, jobbjában buzo­gányát sújtásra emelő sisakos, páncélos vi­téze. A templom kegytárgyai között féltőn őrzött kincs a Máriássy Ferenc és Debre- czeni Judit által az egyháznak ajándékozott aranyozott ezüstkehely, melynek formája régebbi eredetre enged következtetnünk, mint az a talpazat alsó peremén körülfutó vésett felirat az ajándékozást keltező 1631- es évszáma sejteti. A keleti oldalról az egyenes záródású szentély alá mélyített kriptában és a temp­lom tőszomszédságában historizáló neogó­tikus stílusú, 1881-ben emelt sírkápolnában a megye történelmében fontos szerepet ját­szó Máriássyak hamvai pihennek. Feliratos márványlapok jelzik e felvilágosult nemesi család tagjainak sírjait, réges-régi temeté­sek koszorúi porladnak az idegenből is ide­szállított elhunytak koporsóival zsúfolt sír­bolt falain. A család tagjai közül többen tevékenyen részt vettek az 1848-as szabad­ságharc küzdelmeiben. írta és fényképezte: Tököly Gábor Máriássy Ferenc adományozta aranyozott ezüstkehely RIPORT___________________________________________________________________________________________________________ __ ___________________________________________________________ 1994. június 26. ÜaSámap A keskeny ablakok a múltról árul­kodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom