Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-26 / 26. szám

IDEI BEMUTATÓJÁRA KÉSZÜL A KOMÁROMI BÁSTYA SZÍNHÁZ Nyári szabadtéri produkcióként július elsején mutatja be a komáromi Jókai Színház társulata Tolcsvay-Müller-Müller Sziámi: Mária evangéliuma című rockoperáját, Beke Sándor rendezésében, a Bástya Színházban. A Budapesten és Pozsonyban már színre vitt darab komáromi bemutatója nem kis vállalko­zás! A Mária evangéliuma az első rockopera, amelyet Szlovákiában hivatásos magyar társulat tűz játékrendjére. A l/SSSfTISP is ott járt a próbákon. Beke Sándor - rendező: Minden újszülött Messiás!- Az idei nyár a komáromi Bástya Színháznak immár negyedik évada. Mennyire váltak valóra eredeti remé­nyei?- Nagyon jóleső érzés visszagondol­ni arra, hogy a Bástya Színház szinte a legaktuálisabb színházi vonulat lett társulatunk életében, bár nem szántuk tudatosan annak. Első bemutatónknak, az Árpád-házi Szent Margitnak olyan sikere volt, hogy sokáig még a kőszín­házban is játszottuk. Épp akkor került színre, amikor felizzottak a nyelvtör­vény körüli viták. Mi nem vártuk ezt a nyelvközelharcot, nem is volt e darab­bal semmilyen „sanda” számításunk. A téma viszont érzékenyen érintette a közönséget, s ez sikerre vitte a dara­bot. Persze, a művészek is nagy­szerűek voltak. Érdekes, hogy a Kas­sai polgárok éppen a Márai-vita fel­színre kerülésének pillanatában került bemutatásra; holott nekünk eszünkbe sem jutott, hogy Márai, mint irodal­már, egyáltalán megkérdőjelezendő vi­tatéma lehet... „Mindössze” felvidéki író volt, s én úgy éreztem, hogy ezt a darabját illik bemutatni. Márai egy­szerűen hazatalált e darabjával. Tava­lyi bemutatónk a Klapka volt, és épp a premier időszakában vált aktuálissá Szlovákiában az Európához való csat­lakozás, az internálódás kérdése. Klap­ka e gondolat élharcosa volt. Mindvé­gig azért kilincselt, hogy valamiféle Duna Menti Konföderáció jöjjön létre a kis népek, a kis államok között. Erre tette fel életének második felét. És az idei nyár? Talán az emberszeretet felé fordul. Azért tűztük műsorra a Mária evangéliumát, mert úgy érezzük, hogy a történelmi visszatekintés mellett, a hit és a szeretet kérdése is kezd hatni az emberek között. Ez az anyaközpon­tú darab, Mária csodálatos története - ahogy végigkíséri fia életét, az emlé­kekben fia szenvedéseit s tragédiáját - a nézőtéren ülő anyákról szól. Minden újszülött Messiás! Minden anya szí­vesen látná úgy a születendő gyerme­két, mint a jónak, a szeretetnek hordo­zóját, az emberiség megváltóját. Úgy gondolom, hogy tájainkon rengeteg olyan anya él, aki Máriához hasonló­an, aggodalommal élte meg fia sorsát. Akár a háborúban, akár a kitelepítés­kor, vagy később. Nagyon kijutott ne­künk a végtelen tarlón járásból. Jézus­ban szinte minden itteni, magyar szavú anya a fiára ismerhet. Mária - László Zsuzsa: A történet segített- Mária más, mint bármelyik eddigi szerepem volt. Nagyon meglepődtem, amikor felkértek rá. Először vonakod­tam is, mert eddig klasszikus operában énekeltem, de rockoperában még soha sem. Azután maga a történet segített. Megtetszett, ma már örömmel ének­lem a dalokat, amelyek közül hat szó­ló, kettő duett. Lírai szopránként fejez­tem be a főiskolát, Mária hangja is ilyen. Minél többet dolgozom a sze­reppel, annál inkább tetszik. Remélem, át tudom majd élni Mária sorsát, és a közönség nem csalódik. Müller Péter Sziámi - zenész és dalszövegíró: Mária a Biblia mellékszereplője- Mennyire tűnt közelállónak a té­ma, amikor versekbe foglalta? És mi­lyen messze vannak egymástól ma?- Attól függ, mit tekintünk a darab témájának. Ha azt kérdezi valaki, hogy a vallási téma közel áll-e hozzám, azt mondom: nem. Egyetlen tételes vallás­sal sem élek együtt. Amiről viszont igazán szól ez a darab, az mindig jelen van az ember életében, az a probléma egyetemes. Lényegében arról a „tudo­mányról” szól: miképp bírod elenged­ni a gyerekedet, ha megnő; ha hirtelen észreveszed, hogy nem is te neveled, hanem te tanulsz tőle. Azután jön az a pont, amikor annyira összegabalyodik, hogy már tanulni sem vagy képes a gyerekedtől... Ennek színpadi metafo­rája Mária és Jézus története. Mária at­tól nő túl egy hétköznapi anyán, hogy megérti: el kell engednie Jézust. Ez a szerepe a szentírásban, Mária így a Biblia egyik mellékszereplője. Félve kezdtem a dalszövegekhez, végül mégis úgy érzem, hogy az enyéim let­tek. Ma már kívülről hallgatom a dara­bot, és örülök, ha egy-egy újabb be­mutatóról érkezik hír. János - Boldoghy Olivér: A Passióban százan leszünk a színen- Bírja-e színésszel ez a társulat a Mária evangéliumát?- Egy darab megvalósításának ötlete arra épül, hogy van Máriád, Jézusod, Jánosod, megvan a többi szereplőd, és akkor megvan mindened. Ezért is esett a választás erre a darabra. A Passióban például százan leszünk a színpadon! Jönnek hozzánk az emberek, hogy sze­retnének szerepelni. Már válogatást kell tartani, hogy a legjobbak kerülje­nek a produkcióba. Nem szenvedünk emberhiányban, ellenkezőleg, megta­láltuk az alappilléreket!- Kik a társalkotók?- A koreográfiát Szögi Csaba készí­tette, a huszonhat számból három egyébként igazán jó táncosokat igé­nyel. A díszletet Ladislav Vychodil tervezte, aki egy igazi szaktekintély itthon és külföldön. Ő készítette a po­zsonyi Új Színpadon játszott Mária evangéliuma díszleteit is, de a rendező akkor nagyon megkötötte a kezét. A Bástya Színházban teljesednek majd ki az álmai. Azt mondta: beleszeretett a díszletbe. Nagy szeretettel adta át ne­künk is, amit, gondolom, a nézők ho­norálni fognak. A jelmeztervező Fábik Erzsébet nemkevésbé látványos és funkcionáló kosztümöket tervezett.- Örül János szerepének?- Tiszta szívemből! Imádok énekel­ni, ez az én zsánerem! Ha nem színész lennék, biztosan rockzenésznek men­tem volna! Jézus - iff. Derzsi György: Már régen szeretném Jézust eljátszani- Három éve láttam Dunaszerdahe- lyen a Jézus Krisztus Szupersztárt. Akkor elhatároztam, hogy egyszer el­játszom Jézus szerepét. Két évig éne­keltem az Ifjú Szívekben, itt jött meg a bátorságom, s álmaim konkrét céllá ér­lelődtek. Az idei zselizi RITMUS rockrangadóra nem nyerni mentem, hanem azért, hogy Jézusként felfedez­zen valaki: a Szupersztárból énekeltem egy dalt. Három hét múlva telefonál­tak, hogy menjek meghallgatásra!- Van szakmai háttere?- Magántanárhoz, Kőszegi N. Jó­zsefhez járok, aki a Győri Nemzeti Színház magánénekese. Hangfekvé­sem tenor, és a tenorokból manapság hiány van. Azt ígérte a tanár úr is, ha nem romtom el magam, szép jövő vár­hat rám. Szerencsém, nem vagyok ki­csapongó típus, három éve járok a ba­rátnőmmel, nem iszok, nem dohány­zók. A szerepnek nagyon örülök, hi­szen valóra vált az álmom! Remélem, sokan lesznek kíváncsiak ránk! Beke Sándor : Két hétre vesszük igénybe a Hatos Bástyát- Ha ekkora kincshez jutottak, mint a Bástya Színház, nem vette-e észre más is e szabadtéri lehetőséget?- Hosszú idő kell ahhoz, hogy ki­forrjon egy város kulturális arculata! Mi ezt nagy akarattal csináljuk, bárki­nek szívesen rendelkezésre bocsátjuk ezt a teret. Mi magunk két hétre vess­zük igénybe a Hatos Bástyát. Egy hét kell a próbákra, egy hét a három előadásra. A többi teendőt a színház­ban végezzük el. A színház nem sajá­títja ki magának ezt a helyet; noha a megszerzése kissé jómagam, főként azonban a Jókai Alapítvány érdeme. Mi szinte felajánljuk ezt a térséget, a városi művelődési központtal karöltve. Szerintem, ehhez a múzeum igazgató­sága is csatlakozik, s mindez nívós kulturális programmal gazdagítja a vá­ros nyarát. Bárány János PREMIER 1994. június 26. l/BSÉmsp mi xmmmm Fábik Erzsébet kosztümtervei (Méry Gábor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom