Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-19 / 25. szám
A HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI Levéltetű, meztelen csiga, kocsánybénulás- Csapadékszegény időszakban nagy gondot kell fordítani növényeink vízigényének kielégítésére. A zöldbabnak, paradicsomnak, csemegekukoricának a megfelelő minőségű és mennyiségű termés érdekében egy- egy alkalommal 25-30 mm-es vízadagot kell juttatni. Szedés után a patisszonnak. fejessalátának 14-20 mm vizet adjunk. A paprika és a spárgátok 30-50 mm vizet igényel. Ne feledjük: a kora reggeli és az esti órákban kijuttatott öntözővíz sokkal gazdaságosabban hasznosul.- Az öntözésnél vegyük tekintetbe, hogy milyen mélyen gyökereznek növényeink! A hajtatásban nevelt növények gyökérzete viszonylag kis mélységbe - 25-30 cm-re - hatol. Ilyen esetben az egyszerre kijuttatott nagyobb vízmennyiség kimossa a tápanyagokat a gyökérzónából. Ne öntözzünk naponta, mert így növényeink gyökérzete nem jut levegőhöz. A homoktalajokon elég hetente háromszor, a középkötött talajokon kétszer öntözni.- A zöldségeskertekben a vegetációs idő alatt sok kárt és bosszúságot csigák által intenzíven látogatott helyekre fahamut, szuperfoszfátot, kálisót, vasgálicot vagy égetett meszet szórunk ki. Vannak persze speciális csigaölő szerek (malakocidok) is, de az előbb említett anyagok jóval olcsóbbak és környezetkímélőbbek is.- Ilyentájt a paprika legveszélyesebb kártevője a levéltetű. Ellene Anthio 33 EC, Decis 2,5 EC, Bi-58, Chinmix 5 EC, Unifosz 50 EC alkalmazásával védekezhetünk.- A köszméte egyik legveszedelmesebb ellensége az úgynevezett amerikai lisztharmat (a ribizkét is megtámadhatja), amely a hajtásvégek torzulását okozza. Jelenlétére a csúcson levő leveleket ellepő bevonatból, foltból következtethetünk. A leveleken kívül a termést is megtámadja, a hajtásvégek torzulnak, s a beteg bokor elsöprűsödik. Ha még fiatal a megtámadott növény, akkor a torzult hajtásokat vágjuk le. A termőre fordult példányokon vegyszeres védekezésre van szükség. Érésidőben olyan szereket használjunk, amelyeknek nincs egészségügyi várakozási ideje. Ilyenek a Szulfor, nedvesíthető kén, MicMagnéziumhiány tünete a kígyóuborka levelén okoznak a meztelencsigák. Ellenük megfelelő sortávolság tartásával, gyomirtással is védekezhetünk - a szellős, levegős állományokban kevésbé találják meg életfeltételeiket. Sokat segít az is, ha a sorközökbe vagy a A magnéziumhiánytól felfelé pöndörödik a paradicsom levele. A levélerek zöldek, az érközök sárgulnak, elhalnak. A termés mennyisége csökken és romlik a minősége is. rothiol Special. Ha a termést már leszüreteltük, Topsinnal, Rubigannal, Karathaneval is permetezhetünk.- Javában tart a cseresznye és a meggy szezonja. A szedésnél nagyon ügyeljünk, hogy a fák héja ne szakadjon fel, ugyanis a seben keresztül különféle kórokozók, közöttük a leu- kosztómás ágelhajlás okozója, a Leu- costoma cincta nevű gomba, juthatnak be a fa szöveteibe. Ha már megsebeztük a fát, akkor a kezelésről is gondoskodjunk. Zárjuk le a sérült szöveteket sebkezelő anyaggal. Ilyenek a Cellcid, Vulneron Cs, Standolit 300 vagy a fasebkátrány. A sebkezelésnél használt szerszámokat - ka- cort, kést, metszőollót - ajánlatos munka előtt (s munka közben is, ha egy másik fa kezeléséhez látunk) fertőtleníteni. Erre a célra megfelel a Plantasept és a vízzel 4:1 arányban hígított Hypo.- A magnézium növeli az egyes növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét. A baktériumos paszulyvészt 2 %-os magnézium- szulfátos levélpermetezéssel megelőzhetjük.- A szőlőfürtök kocsánybénulását is magnéziumhiány idézi elő. A szőlő magnéziumigénye július-augusztusban a legnagyobb. Az ilyenkor végzett magnéziumszulfátos fürt- és levéltrágyázás nemcsak a kocsánybénulást gátolja, hanem a bogyók cukortartalmát is fokozza, s egyben terméstöbbletet eredményez. -rA francia kosorrú nyúl A francia kosorrú nyúl eredete máig vitatott. Egyesek szerint valószínűleg az afrikai vadon élő nyúlból származik, amelyre a lelógó fülek jellemzők. Hazájából, Afrikából Franciaországba, Spanyolországba és Angliába került. Főleg Franciaoraszágban foglalkoznak nemesítésével. A német-francia háború után, 1871-ben hadizsákmányként jutott el Németországba, ahol gyorsan elterjedt. Más szerzők adatai szerint az örökletes tulajdonságok hirtelen megváltozásával Franciaországban jött létre, ahol 1863-ban ismerték el fajtaként. A tipikus és erőteljes egyedek kiválogatásával, céltudatos tenyésztéssel kialakult a francia kosorrú mai típusa. A 19. században hozzánk is eljutott. Ma 12 színben tenyésztik. Ezek a következők: vadas, vasderes, sárga, fehér, piros szemekkel, fehér, kék szemekkel, fekete, feketederes, kék, havanna, madagaszkár, csincsilla és kékvadas. Az ezektől eltérő színváltozatok nem felelnek meg a francia kosorrú nyúl standardjának. A fajta tarka egyedeinek rendszerint szabálytalan rajzolatú nagy foltjai vannak, amelyekben a színes mezőknek telt színűeknek és fehér szőrök nélkülieknek kell lenniük. A fő követelmény a kifejező alkati típus. Feje a kos fejére kell, hogy emlékeztessen. A test masszív, zömök, a mell és a hát széles, a lábak erősek. Általában a test rövid, hátul mérsékelten magasodó, széles. Jellemző rá a hatalmas, ívelő orrprofil vonal. A hímeknél kifejezettnek kell lennie a széles, szépen domborodó homloknak. Mozgása nem lehet kúszó, mint az angol kosorrú esetében. A nőstényeknek bőrredőjük van, amelynek nem szabad nagynak, túllógónak lennie. A fajta súlya 5,0-5,5 kg között mozog, de ma már jó néhány tenyészetben eléri a min. 7 s a max. 9 kilogrammot. A nyúl szőre sűrű és testhez simuló. A fülek a fültőnél erősek, a hajlatban kifejező koronát alkotnak, húsosak, a végükön lekerekítettek, ránctalanok. A fülnyílásoknak a test felé kell nézniük és nem előre. A fülhegyek távolsága - amelyet a fejtetőn keresztül az egyik fülvégtől a másikig mérünk - 38—45 cm között lehet. A fülek fejlődésére kedvező hatással van a meleg környezet. Ha a fülméret 45 cm-nél nagyobb, az állat genetikailag nem elfogadható. Hiba a német kosorrúval való keresztezés, a nem tisztavérűség, a rokontenyésztés stb. Szaporasága, főképpen bizonyos törzseké, igen jó. A nőstények jó ivadéknevelők és szoptatok. Ezek a tulajdonságok kellőképpen csak akkor hasznosíthatók, ha a vemhes és a leellett nőstényeket kiadósán takarmányoz- zuk. A fajta húskihozatala a lehető legjobb, igaz, zsírosodásra hajlamos, de csak 4 hónapos kortól. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a kosorrú bak bármilyen középtermetű fajtával keresztezve két héttel korábbra hozza a leadási lehetőséget. A fiák gyorsan növekednek, 5 hónapos korban már 5 kg- osak. Igénytelen és szerény állat. Sugárzik belőle az alaptermészetéből fakadó nyugalom. A tágas, 120x80 cm alapterülető tele- padlós ketrecet szereti. A betegségekkel szemben ellenálló, komoly gondot csak a megszokottnál nagyobb hőmérséklet jelent neki; egyébként az általános nyúltartási körülményeket igényli. Zsírosodásra való hajlama miatt takarmányozásában kerülni kell a kukoricát. A szőr fényességét egy kevés napraforgó etetésével biztosíthatjuk. Kiváló gazdasági tulajdonságai, rendkívül nagy vágósúlya, edzettsége, életképessége és szaporasága folytán a francia kosorrú nyulat Szlovákiában a gazdasági fajták közé sorolták. Pint Sándor Francia kosorrú nyúl a csallóközaranyosi Hyrax telep állományából (A szerző felvétele) Gyakran hiányzó tápelem EL VERMELVE TOVÁBB NÖ Az endíviasaláta a cikóriafajhoz tartozó, különleges salátanövény. Levele zöld, sárga, fehér, színes vagy barnásvörös, szabdalt, csipkézett. A fajtától függó'en 0,5-1,5 kg zöldtömeget fejleszt; beltartalmi értéke jelentős. Nálunk az őszi termesztése eredményes. AZ ENDÍVIASALÁTA Magját júniusban vessük. Négy-öt hét után a palántákat 30x30 vagy 40x40 cm tenyészterületre ültessük. őszi, csapadékos időben erőteljesen fejlődik és bokrosodik. Félárnyékos helyen kevésbé tömör, világosabb levelet fejleszt. Tápanyagban és vízben gazdag talajon eredményesen termeszthető. A hideget jól tűri. A fagyok beállta előtt a leveleket kössük össze, gyökerestül szedjük fel, vermeljük el homokba. 12-14 C- fok hőmérsékleten, félárnyékban vagy sötétben a levelek, a gyökér tartalékanyagait felhasználva, tovább nőnek, megnyúlnak, színük kifakul. Szedéskor, december végén a külső leveleket távolítsuk el, az egészségeseket vágjuk le a gyökértörzsről. Ha tartaléktápanyag maradt a gyökértörzsön, új levelet hajt, amit ismét felhasználhatunk. A halványított levelekben a keserű anyag mennyisége alig észrevehető. Kiskertekben útszegélynek, vagy színes, csipkés levelű változatait szoliterként is lehet nevelni. Étkezésre a halványított levelek ízlete- sebbek. K. Sz. Szerkeszti: Pomichal Richárd Az őszi vagy az ültetés (vetés) előtti talajelőkészítéskor a magnéziumszükséglet 20-30 százalékát dolgozzuk a talajba; a hajtatásban 20-25, szabadföldön 25-30 cm mélyre. A fennmaradó mennyiséget a te- nyészidőben, a növények igényének megfelelően adjuk a többi tápanyaggal együtt, fejtrágyaként. Fejtrágyázva nem elég A magnézium lombtrágyát a növény gyorsan felveszi, jól hasznosul, de kevés. Ezért helytelen kizárólag a lombtrágyázásra alapozni a magnéziumellátást, tekintsük ezt kiegészítő trágyázásnak. Legrégebben a keserűsót (magnéziumszulfát) használják e célra: olcsó, vízben jól oldódik, általában keverhető a növényvédő szerekkel, még 5 százalékos töménységben sem perzsel. A növény gyorsan hasznosítja, így akut tünetek kezelésére is alkalmas. A lombtrágyázás csak ismételt permetezéssel eredményes; az egyes növények különböző fejlődési szakaszaiban végezzük. . Mit kívánnak? A szőlő virágzását követően, a bogyót a zsendülésig 4-5 alkalommal lombtrágyázzuk. Néhány szőlőfajta, mint például az Olaszriz- ling, a Veltelini, a Tramini különösen érzékeny a magnéziumhiányra. A gyümölcsöket a lombosodást követően, az érés kezdetéig 2-4 alkalommal, a szilvát és a lombosokat gyakrabban permetezzük. A paprikánál, paradicsomnál, uborkánál, dinnyénél és a töknél a terméskötés kezdetétől az érésig, a hajtatott paprikánál, paradicsomnál, uborkánál és a támrendszeres szabadföldi uborkánál az első kötések megjelenésétől folyamatosan, a tenyészidő végéig, a fejes salátánál és káposztánál a fejképzés kezdetén és az azt követő 2-5 héten, összesen 2-4 alkalommal permetezzünk. A gyökérzöldségnél és hagymánál a lombozat kialakulását követően, a betakarításig (a lomb beszáradásáig), a babnál és borsónál a virágzástól a szemek kifejlődéséig 2-3 alkalommal kell lombtrágyázni. A spárgánál július-augusztusban, 2-3-szor, a növényvédő permetezések alkalmával, a burgonyánál a virágzást követően, a lomb száradásáig adjunk magnéziumot. A dísznövények tenyészidejében (rózsa, szegfű, gladiólusz, egynyári virágok) évente 2-4 alkalommal pótoljuk ezt a fontos tápelemet. Tökéletesen oldódjanak A kereskedelemben kapható magnéziumtartalmú lombtrágyák a Bioplex Mg (0,3 % MgO), a Fitohormon Mg (4,0 % Mgo9), a Fo- lisol Mg (3,5 % Mgo9), a Biofit Mg (2,0 % MgO) és a Magnéziumnitrát (15,0 % MgO). A cseppenkénti öntözés széles körű elterjedésével nagyon sokan tápoldat formájában juttatják a fejtrágyát a növényeknek. Ez esetben fontos, hogy az alkalmazott műtrágyák, vegyszerek tökéletesen oldódjanak a vízben, ne tömítsék el a csepegtetőtesteket. A kapható, vízben oldódó komplex műtrágyák magnéziumtartalma nagyon alacsony (1-1,5 %), ezért célszerű kiegészítésképpen valamilyen vízben jól oldódó magnéziumtartalmú sót, például keserűsót is hozzákeverni. A magnézium kedvező hatásai a növényekre: nagyobb zöldtömeg, betegségekkel szembeni nagyobb ellenállóság, jobb fagytűrés, magasabb cukortartalom, jobb íz és zamat, csíraképesebb mag, nagyobb ezermagtö- meg, jobb termésképződés stb. Kedvező hatását csak ott észleljük, ahol a növényzet valamilyen okból kisebb-nagyobb magnéziumhiányban szenved, de környezeti igényeit közel optimális szinten kielégítettük. Kertészet és Szőlészet MAGNÉZIUMTARTALMÚ MŰTRÁGYÁK Műtrágya MgO %-ban Magnéziumos szuperfoszfát 2,5 Dolomit „C” 13,0 Kieserit 26,0 Szemcsés káli 6,0 Patentkáli 10,0 Agronit 5,0 Kardonit 5,0 Kalcifer Mg 18,0 A TALAJOK MAGNÉZIUMTARTALMA (Mg ppm) Talaj Gyenge Közepes Jó Szabadföldön Homok 40 40 -60 60 Vályog 80 80-100 100 Agyag 100 100-120 200 Hajtatásban Homok Homokos vályog 100 100-150 150 és vályogtalaj 100 150-250 250 >
