Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-01 / 18. szám
a agyagba formált történelmi pe- ;t Győző Rafael öntöte bronzba - „kis“ szépséghibával. A polgármes- - aki a város népszavazásakor bát- dállt a Párkány elnevezés mellett - ntés előtt az agyagmintáról letöröl- : városuk eredeti nevét, hogy csak írovo maradjon rajta. Azzal érvelt, ! rosszalló figyelmehztetéseket ka- , hogy megfenyegették. Nyilván :,akik nem tudják elviselni, hogy s szerepük lakóhelyük történelmé- A városi képviselők tiltakoztak e 'atkozás ellen, és a kész bronzönt- ixc - utólag - rávésték a Párkány :t. így ma ez a bronzlemez teljes kén regél a város múltjáról. Ez onzba öntött pecsét, a város címe- 1 együtt, Párkány legfontosabb tör- lmi adatait tartalmazza, z első emlékkő, a múltról regélő la ünnepélyes átadása után viszont lésessé vált az emlékpark létesítése, dén januárban - „bizonyos szemé- “ beavatkozása után - a városi ön- nányzat újabb határozatot hozott: nem kell az, amit a múlt évben akartak, hanem a városháza előtti n a II. világháború áldozatainak lnek emlékművet! Méghozzá an- ellenére, hogy a zsidó hitközség i kívánja, hogy a haláltáborokba ;olt áldozataik neve ott szerepeljen í között, akik a németekkel harcolók a saját emléktáblájukat inkább idó temetőben helyezik el. Az ön- nányzat azonban ennek ellenére fürdette a pályázatot az emlékmű szításé re. VÁLASZ AZ IDE-ODA BÓLOGATÓKNAK A szóban forgó emlékművet más- is elhelyezhetik - mondja Bartusz ila az önkormányzat határozatáról, árkány életében nem volt, s talán i is lesz már olyan nagy esemény, t az 1683-as csata volt, amelyre felelt egész Európa, az egész civilizá- hiszen épp a keresztény hadak dia- i tette ismertté, híressé ezt a kis vá- Barkan, Parkan és Párkány néven, ovo csak negyvenöt éve vagyunk, árkányi csatát nem nevezhetjük stú- Sinak! Városunk múltját nem lehet ilni, vagy ignorálni... .ki így nyilatkozik, így mer kiállni kány elemi érdekei mellett, az >k bosszúság és kellemetlenség el- :re is vállalja a szlovákiai magyar- ot. Elvem: magyarként kell teljes em- életet élnünk. És ezt csak úgy te- ük, ha nem tagadjuk meg a nemze- günket. ,z Bartusz Gyula válasza az ingado- nak. Azoknak, akik nem merik nyílteljes valóságában vállalni a város tját - amelyre nemcsak a jelen, ha- í a jövő nemzedéke is büszke lehet Petrőci Bálint ás és pang a többi ágazat is. Ha az tar fellendül, fellendül a többi ágazat lendül az egész gazdaság. Már ahol !célgyártás. Ahol nincs, ott más mód- ■resik a boldogulásnak; mindenesetre isági nagyhatalom nemigen létezik kohászat nélkül. ! úgy vesszük, Szlovákia szerencsés etben van: bár kicsi ország, komoly szata van. Vagy csak volt? Mindene- folyik is érte a küzdelem. Különösen a privatizációs folyamatban. Meg zvényszerzési folyamatban. De így z mindenütt a világon, hiszen az acélás gazdasági fegyver lehet. Ha egy hatalom például acéltermékeit döm- írakon kezdi árusítani, tönkreteheti ebb országok acéliparát, gyengítheti iságukat. Minden gazdasági közös- ídi is hát acélipari termékeinek piacát! Siemens-Martin acélgyártási techno- 1130 évvel ezelőtt fejlesztették ki. Lé- ? az volt, hogy korszerűsítették az ol- ókemencék szerkezetét és tüzelését, Ital alkalmassá váltak a nagy olvadás- í anyagok - az acél, az üveg stb. - imlesztésére is. A francia Martin és net Siemens közös művének köszön- •n forradalmasított acélgyártási tech- pa alapja lényegében azóta sem válto- csupán az ilyen kemencék befogadó- isége, tüzelőanyaga. És az sem válto- hogy a kezelőik továbbra is inak... (pákozdi) Ezerötszáz: pontot érő Aeliilles-ín HELYREIGAZÍTÁS A LÁBBAN Az érsekújvári sikerek Brünnben kezdődtek. Ott volt (és van) a híres ideg- sebészeti klinika, ott dolgozott Gotfryd professzor. Gerincműtétre mindenki oda akart menni. A profesz- szort 1985-ben hatvanöt éves korában nyugdíjazták, mert nem járt pártgyűlésekre, helyette (micsoda vétek!) az osztályán tartózkodott. Hál’Istennek! - sóhajt fel boldogan dr. Tornóczy László, az érsekújvári kórház ortopédiai osztályának főorvosa. Ha a professzor nem passzív párttag, akkor most az újvári ortopédia gerincműté- tei sem léteznének. Az ortopéd orvos és két neurológus kollégája felkeresték Gotfryd profesz- szort, hogy megkérjék: jöjjön el Újvárba dolgozni és - tanítani. A professzor először körülnézett, azután igent mondott. Nmecsak Tornóczy doktort tanította, hanem a nővéreket is, sőt a rehabilitációt is ő irányította.- Nyolc évig járt ide a profeszor, nyolc évig operáltunk gerincet a felügyelete alatt. Nemcsak mi, az orvosok tartozunk neki hálával, hanem a betegek is. Az újvári ortopédián a brünni módszerrel operálnak.- Mi ennek a lényege?- A műtétet helyi érzéstelenítéssel végezzük. Narkózisban a páciens semmit sem érez. De így, ha csak hozzáérek az idegszálhoz, azonnal reagál a fájalomra, tehát kizárt dolog, hogy kárt tegyek valamiben. A beteg oldalt fekszik, így a szíve és a légzőszervei sem terhelődnek. Időseket is operálunk, s ez főleg az ő esetükben előnyös, viszont az operatőrnek kényelmetlen. Tornóczy doktor makettet vesz a kezébe, azon magyarázza:- A csigolyatestek porckoronggal kapcsolódnak össze, elöl-hátul erős inak tartják. Úgy kell bejutni a gerincvelőcsatornába, hogy a gerincvelő vagy annak burka ne sérüljön meg, és felszabadítani az ideggyököt a nyomás alól. Előfordulhat ugyanis, hogy egy nagyobb kinövés nem fájdalmas, viszont egy picike valami - amit a röntgen, sőt a CT sem mutat ki feltétlenül - okozhatja a bajt. Narkózisban eltávolítóm a csontkinövést, de nem távolítom el ezt a fájdalmat okozó picike valamit. Esetenként, ha a páciens erős fájdalmat érez, öt-tíz percre elaltatjuk, amíg elvégezzük a beavatkozást. De addig nem fejezzük be a műtétet, amíg meg nem győződünk róla, hogy a beteg mozgása fájdalommentes. A szobába KrkoSné, Zsuzsi nővér nyit be:- Elnézést, főorvos úr, kérik a műtőbe! Indulunk mi is. Sterilbe öltözünk, felkötjük a maszkot s várakozunk oda- künn a folyosón... Rég kezdeni kellett volna... Kisvártatva kiderül: a „gerincessel“ valami nincs rendjén, egy további hematológiai eredményt várunk, s ez csak másfél óra múlva lesz kész.- Addig megoperálok egy lábat - jelenti be Tornóczy László -, ha érdekel, megnézhetitek. Hogyne érdekelne! Sérült Achilles- ínt kell rendbe hozni. Az operatőr 11 óra 16 perckor felnyitja a combot, kivág egy bőnyét, fiziológiai oldatba rakja, majd egyenletes öltésekkel összevarrja a vágást. Közben csevegünk. Régi iskolánkról, a tanárainkról. A szike már a bokát metszi, Laci a combból kikanyarított bőnyével lefedi a sérült Achilles-ínt, végül a bőrt. A sebet megtisztítják, s az előre elkészített gipszcsizmát felhelyezik a páciens lábára. Az egész nem tartott egy óráig. Beszólnak a műtőbe:- Főorvos, úr, megérkezett a lelet a hematológiáról. Újabb vizsgálatra van szükség. A gerincműtét ma tehát elmarad. De az orvosnak bőven akad „utómunkája“. Leül szépen a számítógép elé, és lepötyögteti, mit végzett az imént. Ez majdhogynem több idejét rabolja el, mint maga a műtét. Ilyen, viszonylag könnyű beavatkozás után nem megerőltető ez a „beszámoló“, de éjszaka, több órás, kimerítő műtét után... Később újra fent beszélgetünk az orvosi szobában.- Mikor elkerülhetetlen a gerincműtét?- Ezen sokszor vitakozunk. Például akkor, amikor valakinek olyan fájdalmai vannak, amit egyszerűbb módszerekkel nem sikerül meszüntetni. Vagy amikor kezd megbénulni a láb, bokaízületben lelóg. De előbb az ideggyógyász megállapítja, hogy az ideggyök nyomódik-e, vagy más megbetegedés áll fenn. Ahhoz, hogy az ortopéd jól tudjon kezelni vagy operálni, az egész csapat eyüttműködése szükséges. Ha nem volnának nagyszerű röntgenológu- saink, röntgenlaboránsaink, ideggyógyászaink, anesztezilógusunk, nem tudnánk biztonságosan operálni. A gerincmegbetegedések műtéti kezelését Tornóczy doktor három fázisra osztja. Az első a diagnosztika - az ideg- gyógyász és a röntgenológus végzi, a siker egyharmada rajtuk múlik. A siker második harmada az ortopédtől függ, attól, hogyan operál; egy harmad- résznyi siker pedig a rehabilitációs utóDr. Tornóczy László kezelés érdeme. Az újvári ortopédián nyolc év alatt 1600 gerincet műtött Gotfryd profesz- szor, Tornóczy László, Jozef Lauro és Dusán Kollár ortopédorvosok. A világ- statisztikák szerint a betegek mintegy 17 százalékát öt éven belül másodszor is operállni kell, mert megsérül a porckorong, vagy újabb kinövések keletkeznek. Az újvári kórház ortopédiáján rendkívül alacsony ez a százalékarány. 1600 esetből csupán harmincnál volt szükség újabb beavatkozásra és az állapota senkinek sem rosszabbodott.- Néha hatalmas kinövéseket távolítunk el, szinte érthetetlen, miért szenved valaki annyit! Szó sincs arról, hogy mindenkit vágni akarnánk, de hozzánk általában olyanok kerülnek, akik már túlérettek az operációra. Az emberek Kezdődik... (Baloldalt Kollár Róbert komáromi „vendégorvos“, Berényi Margit műtősnővér és Tornóczy László) félnek, azt hiszik, hogy a gerincműtét után a tolószék következik.- Akupunktúrával nem lehetne próbálkozni?- A reflexmegbetegedéseknél hatásos az akupunktúra, de nem akarjuk mindenre ezt előírni. Ez éppen olyan hiba, mintha mindent műtéti beavatkozással akarnánk meggyógyítani.- Küldtél már pácienst akupunktúrás kezelésre?- Persze, hogy küldtem!- Vagyis nem tekinted ezt tekintélyrombolásnak!- Dehogy! Az, hogy mi a nyugati medicinát helyezzük előnybe, mert nem ismerjük annyira a keletit, nem azt jelenti,hogy ezeknek a módszereknek nincs helyük a gyógyászatban. De ha valakinek mozgásszervi panaszai vannak, fáj a lába, keresse fel az idegorvost, illetve az ortopéd szakorvost.- Szóval ne csontkovácshoz menjen?- Hogy ki hová megy, azt az intelligenciája határozza meg. Ha a kiroprak- tikus orvos - mert a kiropraktikát orvosok is művelik méghozzá szakszerűen -, nyugodtan felkeresheti. De ez nem éléggé érdekes... Az érdekes csontkovács az, akinek három elemije van és négy malackája... Az az igazi csodaorvos! Volt olyan betegem, akinek a „csodaorvos“ a rákos áttétét próbálta meggyógyítani... Nem tagadom, vannak ügyes kezű természetgyógyászok, de én inkább a szakorvost ajánlom, a természetgyógyászoknak pedig azt, hogy képezzék magukat, esetleg végezzék el az egyetemet. Akkor fejet hajtok előttük. De ki hajt fejet az orvos előtt? A „pontozóbírák“ aligha... A rendbe hozott Achilles-ínért legfeljebb 1500 pontot adnak. Ha egy pontot húsz fillérre értékelnének (de ez nem történik meg!), háromszáz szlovák koronára taksálnák az orvos munkáját... Gerincműtétért néha megítélik a 3000 pontot is! Ugyanakkor ha valaki Brünnben operáltatná a gerincét, 200-250 ezer cseh koronát kellene leszurkolnia. De miért menjen valaki máshová? Az itteni emberek itt dolgoztak, itt fizették a betegbiztosítást. Ki hajt hát fejet az orvos előtt? Az hivatal, amely nemcsak pénzzel, hanem gyógyszerrel is kiosztja - aligha. S ha az orvos a megszabottnál rövidebb idő alatt költi el a gyógyszerpénzt, akkor ő a rossz? Ha egész évre 950 ezer koronát kap orvosságra, de ebből egy ember fél lábára elkölt hatvanezret, büntetést érdemel? Tornóczy doktor és kollégái nem sajnálják a pénzt gyógyszerre - és másra sem. Az utóbbi időben műforgókat kezdtek beoperálni, de eddig még kevés műtétet végeztek el. Nem jutott rá pénz... Olykor a szponzorok könyörülnek meg rajtuk. Például az Érsekújvári Takarékpénztár, amely 700 ezer koronás arthroscoppal gyarapította az ortopédiai osztály műszerállományát, vagy a párkányi Limotti cég. Tavaly óta a tönkrement térdeket is műtérddel helyettesítik; igaz, ezt ritkán, mert világszerte sem túl jók még az eredmények. Szlovákia valamennyi járásából az érsekújvári ortopédiára kérik magukat a gerincműtétre várók. Több beteg kezelése pedig többe kerül... Az illetékesek végre hozhatnának olyan rendeleteket is, amely szerint a pénzt az a kórház kapja, amely jó munkát végez... Kopasz-Kiedrowska Csilla A sérült Achilles-ínre ráhelyezik a combból kimetszett bőnyét Még néhány öltés... (Méry Gábor felvételei) riport ______________________________________________________________________________i9941májusi_i/asárnap
