Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-24 / 17. szám

1994. április 24. _________________ ______ _____________________ _________ KOKTÉL Va sárnap 1994. április 24. A NAP kel 05.48, nyugszik 19.53 órakor A HOLD kel 18.30 - nyugszik 04.40 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖRGY - JURAJ valamint Baján, Becse, Bojána, Bonifác, Bónis, Debóra, Egbert, Egberta, Egmont, Egon, Fidél, Fidélia, Gaszton, Gyöngyvirág, Kászon, Melióra, Melitta, Nedda, Selő nevű kedves olvasóinkat György - a görögből latinosí- tott Georgius név régi ma­gyarországi latinságú olvasa­tának a rövidüléséből jött lét­re. Jelentése: földműves, gazdálkodó. április 25. Márk április 26. Ervin április 27. Zita, Mariann április 28. Valéria április 29. Péter április 30. Katalin, Kitti A legsikeresebb kezdő, aki nem a végkifejlet buk­tatóira koncentrál, hanem már a kezdetekkor tudja, mivel lehet elszúrni a dol­gokat. ____________________(Murphy) i/ Bsámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (í? 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (O 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (BT 210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (S' 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla­va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodaveze­tő: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Terjeszti a Postai Hír­lapszolgálat és a Mediaprint- KAPA. Előfizethető minden pos­tán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgató­sága, Pribinova 25, 813 81 Bra­tislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küld­jük vissza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit ['S 210/4460) Adminisztráció - “S 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 480 éve, 1514. április 24-én Ba- kócz Tamás esztergomi érsek a török elleni keresztes had tisztébe iktatta Dózsa Györ­gyöt - ez számít a Dózsa-felkelés kezdetének. • 110 éve, 1884-ben született Herman Lipót festő és grafikus. Nagyon sok könyvillusztrá­ciója és újságrajza jelent meg otthon és külföl­dön. • 100 éve, 1894-ben Trencsénben szüle­tett Tass József költő, törvényszéki bíró. Ver­sei folyóiratokban és egyetlen versesköteté­ben jelentek meg. HÉTFŐ: 250 éve, 1744. április 25-én halt meg Anders Celsius svéd csillagász, a róla elnevezett hőmérsékleti sklá- la feltalálója. • 120 éve, 1874-ben született Guglielmo Marconi Nobel-dfjas olasz fizikus, a drót nélküli távíró feltalálója. • 110 éve, 1884-ben született Banner Benedek tanár, ré­gész, néprajzkutató, számos tiszántúli ásatás résztvevője, illetve vezetője. Szibériai és mandzsuriai hadifogolyélményeit (1914-19) útleírásokban örökítette meg. KEDD: 395 éve, 1599. április 26-án született Tatrosy György író. Feljegyzéseiben 1560-tól 1645-ig követi nyomon az erdélyi eseményeket. Tör­téneti adatain túl különösen vallási, meteoro­lógiai és irodalmi vonatkozású tájékoztatást nyújt. • 195 éve, 1799-ben született Eugéne Delacroix francia festő az úgynevezett roman­tikus képírás fő mestere. Altalanosságban őt tartják a 19. század legjelentékenyebb festőjé­nek. • 80 éve, 1914-ben született Bemard Ma- lamud Oroszországból bevándorolt zsidó csa­ládból származó amerikai író. Hősei zsidó kis­emberek, akik körülményeik rabjai. SZER­DA: 105 éve, 1889. április 27-én született Arnulf (/»verland, a 20. század húszas és har­mincas éveinek legjelentősebb norvég költője. • 90 éve, 1904-ben született Cecil Day-Lewis angol költő, író, irodalomkritikus. • 75 éve, 1919-ben született Lukács Pál világhírű brá­csaművész. CSÜTÖRTÖK: 240 éve, 1754. áp­rilis 28-án született gróf Széchényi Ferenc főis­pán, helyettes országbíró, nagybirtokos, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, Széchenyi István apja. • 200 éve, 1794-ben született Jósika Miklós báró, író, a magyar regényirodalom egyik jelentős első képviselő­je. Irodalomtörténeti jelentősége, hogy a tör­ténelmi regényt művészi szintre emelte. Re­gényt, novellát, drámát írt. • 100 éve, 1894- ben született Pajzs Elemér író, újságíró. Kép­zelete erősen hajlott a groteszk és erotikus témák felé. • 100 éve, 1894-ben született Mol­nár C. Pál festő és grafikus. Életében 29 bel- és külföldi kiállítása volt. 13 külföldi tárlaton aranyéremmel tüntették ki. Rajzai, illusztrá­ciói szellemesek, ötletesek, különlegesek. Egykori műterme ma múzeum. PÉNTEK: 125 éve, 1869. április 29-én született Bállá Kál­mán színész, a Magyar Színház főrendezője, majd az Intim Kabaré igazgatója. • 100 éve, 1894-ben halt meg Joseph Kirkland amerikai író. Regényei közvetlen élményeken alapul­nak. A Nyugat ábrázolásában írónő anyja kö­vetőjének bizonyult. • 95 éve, 1899-ben szüle­tett Duke Ellington, világhírű amerikai jazz- karmester,zongorista és zeneszerző. SZOM­BAT: 85 éve, 1909. április 30-án született Ju­liana holland exkirálynő. Anyja, Vilma lemon­dása után 39 évesen lett Hollandia királynője, és 71. születésnapján lemondott leánya, Beat­rix javára. • 35 éve, 1959-ben halt meg Nagai Kafú japán író. Több novellája és regénye megjelenése után vált ünnepelt, népszerű szer­zővé. Epikureista, dekadens regényeket írt a prostituáltak, szórakoztatónegyedek lakói­nak életéről. Korai naturalista korszaka után a neoromantika felé fordult. SZÉP, IZGALMAS JÁTÉK - FOLYTATÁS KÖVETKEZIK A felsőpatonyi nézőtér már inkább egy szardíniás dobozhoz hasonlított, ám a kulisszák mögött készülődő szépségek még nem érzékelték a nagyérdemű pub­likum hatalmas érdeklődését. Önma­gukkal voltak elfoglalva, hiszen az utol­só perceket is igyekeztek kihasználni. Még egyszer megigazították a már száz­szor helyére tett ruhapántot vagy vala­melyik rakoncátlan hajtincset, leellenő­rizték jól zár-e a tűsarkú topánka csat­ja... Egyikük vizes kézzel simítgatta ha­risnyáját - így állítólag nem ráncosodik. Amikor azt kérdeztem, izgulnak-e, mitől tartanak a legjobban, csaknem egyhangúlag azt válaszolták: az egész versenytől. „Fantasztikus érzés...“- Én a mosolyomtól félek a leginkább - hangzott a meglepő különvélemény az ezüst ruhás „szőke ciklon“, Garai Lívia szájából, akinek már a Miss Szlovákia selejtezőjéből volt némi tapasztalata az ilyen rendezvényekkel. - Tudom - ma­gyarázta -, hogy a lámpaláz bénítólag hat, az ember mosolya mesterkélt lesz. Bizony, a mosollyal, a mimikával, a mozgáskultúrával, s olykor a sminke­léssel is elég sok lánynak meggyűlt a baja, de mentségükre legyen mond­va, hogy a többség életében először sze­repelt a nagy nyilvánosság előtt, így a mikrofon, a rekflektorok, a fényképé­szek pergőtüze és a videokamerák oly­kor valóban bénítólag hatottak rájuk. Persze, azért akadtak jó páran, akik ott­honosan mozogtak a világot jelentő deszkákon, s látszott: tudatosan készül­tek a megmérettetésre. Szerencsés ötlet, hogy a Vasárnap és a győri Kisalföld más - hasonló verse­nyektől eltérően - nem szabott szigorú korhatár, s nemcsak a hajadonoknak tette lehetővé a jelentkezést. így né­hány fiatal anyukát is megtapsolhat­tunk, sőt az egyik legidősebb résztve­vő, a 26 esztendős komáromi Hanzel Adrian - a nézőtéren ott ült hétéves kisfia is - alakját nem egy 16-17 éves vetélytársnője is megirigyelhette. És karcsúságának titka? - Szerencsére, ilyen az alkatom, bármit ehetek, nem hízom meg - mondta szerényen. Egyébként a komáromi lányok - már ami a különböző szépségversenyeket illeti - az idén szinte tarolnak. A Miss Szlovákia ’94-et is komáromi versenyző nyerte, és a felsőpatonyi elődöntő le­geslegszebbje Cseh Andrea is komáro­mi. De ez még nem minden! Rajta kívül további három komáromi lány jutott az áprillis 22-én Dunaszerdahelyen sorra kerülő regionáis döntőbe. Például a fe­kete hajú, kék szemű Németh Kinga is, aki a fürdőruhás defilén, a 40 résztvevő közül a zsűritől a legmagasabb pontszá­mot kapta. És még egy érdekes észre­vétel: a lányok zöme a fekete fürdőruha mellett döntött (divatos szín és karcsú­sít is), a felsőpatonyi szépségdefilé első három helyezettje közül viszont egyik sem viselt ilyen színű fürdőtrikót. A győztes rózsaszín, a holtversenyben 2-3. helyen végzett tardoskeddi Buják Klaudia és a szapi Hajzuk Anikó lila, illetve csillagmintás fürdődresszben vo­nult ki. Cseh Andrea rögtön az eredményhir­detés után elillant, akár a kámfor, így egyik udvarhölgyével, a tizenhat éves Hajzuk Anikóval készítettünk villámin­terjút. • Szemmel láthatóan boldog vagy...- Kimondhatatlanul. A rajt előtt nem tápláltam túl nagy reményeket. Nemrég ünnepeltem szülinapomat, és akkor arra gondoltam, nagyszerű lenne, ha sikerül­ne a tihzenhat közé kerülnöm. Arra iga­zán nem számítottam, hogy dobogós le­szek. Bevallom, fantasztikus érzés. • Nekem úgy tűnt, hogy nagyon ma­gabiztosan versenyeztél! Aki a zsűritől a legtöbb pontot kapta (Méry Gábor felvételei)- Valóban megpróbáltam azt a lát­szatot kelteni. A verseny előtt ugyanis valaki azt tanácsolta: fel a fejjel, semmi kishitűség, légy magabiztos. Hát meg­próbáltam, bár őszintén szólva, tele vol­tam kételyekkel. • Te kit tippeltél az első helyre?- Nagyon sok csinos lány gyűlt össze. Az én favoritom a nagyudvamoki Fe­kete Kati volt. Sajnos, nem jutott to­vább. • A dunaszerdahelyi döntőig van még egy kis időd. Hogy használod ki?- Igyekszem egy kicsit csiszolni a mozgásomat, s megpróbálok leadni egy-két kilót. • Mit gondolsz, ott leszel a győri dön­tőien is?- Ilyen sikerre, legalábbis egyelőre, gondolni sem merek. Bár ki tudja... Ordódy Vilmos egy békés hétvégéről Véget ért a hét. Az elvégzett munka megnyug­tató tudatában hazatérek és megpróbálok ki­kapcsolódni, pihenni. A béke és a nyugalom jóleső érzése messze szárnyal velem a hétköz­napok gondjaitól, a mindennapok bosszantó valóságától, az emberi önzés, kicsinyesség, hatalomvágy bántó megnyilvánulásaitól. 1994 tavaszán élvezem a háborítatlanságot, a lustálkodás, zenehallgatás, olvasás lehető­ségét. Boldogító érzés ez a békesség. A nap elteltével jön az este és természetesen bekapcsolom a tévét, hogy tájékozódjam. Ez a nagyszerű találmány húsz-egynéhány állo­másával szobámba varázsolja a politikuso­kat, a legidőszerűbb történéseket. Azonban mire felocsúdok, oda a nagy békesség. Politi­kusok vádaskodásai, fenyegetőzései, ijesztge­tései, becsmérlései követik egymást. Aztán berobban a háború. Gorazsdenál mérgesgázt vetettek be a szer- bek. Egyes jelentések szerint több tucat a ha­lálos áldozatok száma. A bosnyák alelnök az ENSZ székheleyére utazott. Rommá lőtt vá­rosok, nyomorékká tett nők és gyerekek a kór­házi ágyon, a falvakból menekülő szerencsét­lenek. Tankok, ágyúk és valami vak gyűlöl­ködés táplálta katonák: szőrös fiatalemberek, éltesebb, őszülőférfiak, akik életüket kockáz­tatják azért, hogy egy talpalatnyi földet még elmarjanak a bosnyákoktól, akikért otthon retteg a családjuk és talán imádkozik is értük. Sokkoltan átkapcsolok a budapesti híradó­ra. Újabb izraeli telepest gyilkoltak meg a gázai övezetben a szélsőséges arabok. Isko­lás gyerekek kövekkel dobálják az izraeli ka­tonákat, akik vaktában közéjük lőnek. Vé­rükben fetrengő gyerekek. Másik képen a földre tepert fiatalembert rugdossák a kato­nák. Meddig tart még ez az egyenlőtlen harc? Tárgyalnak, szerződést kötnek, de a vér to­vább folyik. Elkeseredek a látottaktól és átkapcsolok a CNN hírtévé állomására. Rwandában ál- lig felfegyverzett katonák néznek farkassze­met a tüntetőkkel. Lelőtték az elnök repülő­gépét és most a felkelők szeretnék megszerezni a hatalmat. Belga csapatok csatlakoznak az országban lévőfrancia belga és amerikai egy­ségekhez, hogy a véres káosszá változó törzsi háborúból kimenekítsék ez európaiakat és amerikaiakat. Az áldozatok számát már az első napokban ezerre becsülik és az országu­takon motyójukkal kígyózó menekülők hosz- szú sora jelzi, hogy itt az emberi élet egy fabat­kát sem ér. Átkapcsolok egy német állomásra. A rend­őrök épp két tüntető kurdot tepemek a földre. Hatalmas pajzsokkal felszerelve farkassze­met néznek az országban dolgozó kurdok- kal, akik tábláikon politikai jogokat követel­nek szervezeteiknek. Közben a felvételek a tö­rökök által Kurdisztánban lebombázott tele­püléseket mutatják. Szörnyű dolog belegondolni,hogy három-négy országban több mint húszmilliónyian élnek és évtizedek alatt milliós áldozatokat hoztak nemzeti füg­getlenségük kivívásáért, de egy lépéssel sem jutottak közelebb az önállósághoz. Egy másik német állomáson a bemondó épp az ír szeparatisták bombarobbantását mutatja be. Megnézem mi újság Moszkvában. De nyomban megbánom. Az azerbajdzsáni-grúz konfliktus legújabb eseménye egy vonatrob­bantás. Elég! Egyetlen este ennyi vér, ennyi szenve­dés, ennyi gyűlölködés! Valamennyi véreng­zésnek a nacionalizmus a mozgatóereje. Hol vagy tolerancia, emberi jogok, demokrácia? Kikapcsolom a tévét és kinyitom az abla­kot, hogy egy kis friss levegőt szívjak felzak­latott képzeletem csillapítására. Ahogy kiné­zek a nyirkos koraestébe, valahonnan segély­kiáltást hallok De meg sem állapíthatom, honnan érkezett a hang, mivel a közeli parko­lóban elkezd vijjogni egy gépkocsi biztonsági szirénája. Bezárom az ablakot és elkeseredetten azon elmélkedem, hogy milyen is ez a mai világbé­ke? Szűcs Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom