Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-10 / 15. szám

üasärnap 1994. április 10. ______________________________________________________________________________________________ riport AG RÁRERŐTEREK Igazunk lett azoknak, akik azt állították, hogy az idei év vízválasztó lesz a szlová­kiai mezőgazdaság történetében. Elég fel­lapozni a tárca elmúlt évi gazasági eredmé­nyeit taglaló jelentéseket: ezekből egyér­telműen kiderül, hogy a hazai agrárközvé­leménynek a közeljövőben egy új jelenséggel, a csődeljárások megindításá­val is szembe kell majd néznie. Mint isme­retes, tavaly egy tárcaközi egyezmény alap­ján „ugaroltatták“ a csődtörvényt, békén hagyták azokat a mezőgazdasági szövetke­zeteket, amelyek már akkor is érettek vol­tak a csődeljárás megindítására, az idén azonban már nem tartható fenn ez a fele­más állapot. Annál is inkább, mivel egy pénzügyminisztériumi felmérés alapján 1993-ban illetve 1994-ben mintegy 500 ál­lami vállalattal szemben indítják meg a piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen ve­lejárójának tartott csődeljárást. Százhúsz vállalatnak már nyakára is tették a kést, a többiekre az elkövetkező időszakban vár hasonló sors. S noha a felszámolásra érett vállalatok száma nem tűnik soknak, az így elbocsátásra kerülő mintegy 150- 200 ezres munkanélküli tömeg sorsának kezelése már komoly terheket ró a „bál­navadászati célokra-' font szociális hálóra. A feltételezések szerint a tárca termelő- vállalatai közül mintegy 260-270 érett meg a felszámolásra. Az idei tavaszi munkák azonban már egyértelműen nyilvánvalóvá teszik az erővonalakat, s rövidesen kide­rül, kiknek nincs esélyük a fennmaradásra. Mert az ágazatban működő több mint ezer mezőgazdasági termelővállalat 20-25 szá­zaléka már nem lesz hitelképes a bankok számára, sőt az agrártámogatások idei ala­pelvei is behatárolják azok körét, akik ál­lami támogatáshoz juthatnak. A kör ezzel be is zárul. Kísértet járja be az országot, a csődeljá­rások fenyegető kísértete. Mindenfajta ro- konszenv és nosztalgia ellenére ma már nyilvánvaló, hogy az évek óta válsággal küszködő mezőgazdasági üzemek elhúzó­dó agóniáját valamiképp be kell fejezni, és erre a jelenlegi feltételek között a csőd­eljárások bevezetése a leghatékonyabb or­vosság. S noha a fejlett piacgazdaságokban a csődeljárások a piaci verseny természe­tes velejárói, nálunk általában még mindig úgy kerülgetjük a témát, mint macska a forró kását. Eddig vélhetően közös ér­dekből jobbára jótékony csend vette kö­rül, s azt hitték sokan, nálunk ennek nem kell feltétlenül megtörténnie. Nem is na­gyon foglalkoztak vele, csak akkor tört ki a botrány, mikor néhány héttel ezelőtt a tárca vezetése nyilvánosságra hozta azonn vállalatok jegyzékét, amelyek gaz­dasági eredményeik elemzése alapján rá­kerültek az ún. fekete listára. Tapasztalatok híján ma még sokan úgy gondolják, hogy a csődeljárás maga a vég. A köztudatba a teljes gazdasági leépülés, a fizetésképtelenség és a tönkremenés szi­nonimájaként ivódott be. Vajon hány fel- számolási eljárásnak, egyeztető tárgyalás­nak kell lezajlania, hogy az érintettek an­nak vegyék a folyamatot, ami valójában. Tehát olyan mechanizmusnak, amely meg­tisztítja a gazdaságot az életképtelenné vált vállalkozásoktól.- A csődeljárás megindítása a közhiede­lemmel ellentétben egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozást egyszerűen szélnek eresztik. Erre már a jogszabály megalkotásakor is ügyeltek a törvényho­zók, így a megoldhatalannak tűnő anyagi vagy fizetési nehézségekbe jutott vállalko­zás hitelezői először egyeztető tárgyaláso­kon dolgoznak ki egy ún. felépülési progra­mot, amely egy évre elfogadott menetrend szerint próbálja meg talpra állítani az adott céget - adott tájékoztatást Peter Serencés, - a földművelési minisztérium munkatársa. Az óvatosság indokolt is,hiszen egy meg­gondolatlanul beindított folyamat lánc­reakciója beláthatatlan szociális feszültsé­geket okozhatna. Különösen érvényes ez a mezőgazdaságra, ahol a termelés speciá­lis jellegéből adódóan több szempontot is figyelembe kell venni. Egy felszámolásra érett mezőgazdasági üzemben ugyanis az állatoknak az eljárás ideje alatt is enniük kell, a földet akkor is meg kell művelni, az esedékes teendőket el kell végezni. Ép­pen ezért a felszámolásra kerülő mezőgaz­dasági vállalatokban egyszerűen nem ereszthetik szélnek az ott dolgozókat.- A gazdálkodás zökkenőmentes mene­tének biztosítására mindenképpen el kell különíteni azt a vagyonrészt, amellyel mindezt el lehet látni. S csak a fennmara­dó vagyonrész kerülhet felosztásra a hitele­zők között - állította Peter Serencés. Tudatában vannak ennek a bankok is, s vélhetően ezért nem érdekük a csődeljá­rások tömeges beindítása, hiszen kölcsöna­dott pénzüknek alig egyharmadát kapnák csak vissza. Mindezek ellenére a csődeljá­rások mégis érzékenyen érintik majd a me­zőgazdasági termelők helyzetét. Bevezeté­sükkel egy olyan helyzet alakul ki, amely Damoklész kardjaként ott lebeg majd a fe­jük felett. S hogy mi lesz a tönkremenők- kel? Az elképzelések szerint jobbára a velük szomszédos mezőgazdasági vállalkozások fogják bekebelezni őket. Kétségte­len,hogy nem fényes kilátás, de a szakem­berek véleménye szerint a csődeljárások megindítása a terméseredményeket vélhe­tően nem fogja túlságosan befolyásolni. Nem kell tehát attól félni, hogy a tönkre- menő mezőgazdasági vállalatok miatt ve­szélybe kerül az ország kenyere. Ha más nem is, legalább ez eredménynek tekinthe­tő ebben az átmeneti időszakban. (t. szilvássy) Aki már méregette szemével a zsípi műemléktemplom ha- ranglábjának süvegét, s a geren­dák között megtörő fényben mozdulni vélte az időt, megsej­tett valamit a táj történelméből. Ezek a sejtések, ezek a fények­ből és árnyakból születő hangu­latok más-más valóságot mutat­nak, ha a nyár táncol a szántók, rétek fölött, ha az ősz tarolja termését a gyümölcsösöknek, vagy ha a tél bandukol a fázós házak között. Ezek a biztonság évszakai. Csak a tavasz bizony­talan. Csapodár leányka, ki hol csizmában hág a lassú tél sarká­ba, hol meg mezítláb csalja ha­tárba az embereket, s ígérget sarjadó vetést. Nagyzoló, nehézkes világunk gondjaival vállunkon, talán már észre sem vesszük az ilyen villa­násokat. Pedig újra meg kell ta­nulnunk a figyelem másfajta módozatait... *** Tompa hang hallatszik az or­szágút felől. A fák között lassan megoszlik a zaj. Patkók koppa- nása. Kövekhez ütődő vas csi- kordulása. Meg-megcsördülő láncok. Rázkódása fának, vas­nak. Majd lassan porfelhő kanya­rodik a bekötőútra. Valaki lo­vat fogott eléje. A porfelhőben egy szekér, s ahogy közeledik, már látszik a bakon ülő három ember. Illetve hát nem is három, hanem egy és két fél. Egy fel­nőtt és két gyermekkorból most kilábalt legényke. Köze­lebb érve már látni, hogy a na­gyobbik, amúgy parasztosan megüli a szekéroldalt. Nehéz dolga van, mert a ló furcsa mód lépeget. Hol olda­lazva, hol meg lassú vágtába kezdve. Aztán egy pillanat alatt ránt egyet a szekéren. Olyankor a legényke két kéz­zel kapaszkodik, még fogait is összeszorítja. Elöl a keresztbe vetett deszkabakon ereje teljé­ben látszó férfiember és a kiseb­bik fiú. A ló váratlanul megma­kacsolja magát és lecövekel. A gazda hangos szóval biztatja, de a gyeplővel való gyengéd os­torozás sem segít:- Bajnok! No, gyű - röppen még a nógatás, majd leszáll a bakról. Igazít valamit a há­mon, megpaskolja a sárga hátát.- Varga István vagyok Bátká- ból - nyújtja a kezét. - Egész télen istállóban volt a ló, csak az udvarra vezethettük ki. Most azért ilyen félénk és bizonytalan.- Régen vették?- Nem öreg még. Hatéves ló. A tornaijai állami gazdaság adta el.- Nagy a saját gazdaságuk? Föld, sors, derű Nem tétováznék egy percig sem - állítja Zoltán bácsi (A szerző felvételei)- Ahogy vesszük. Valakinek nagynak tűnhet. Én munka mellett szabadidőben dolgozgatok, de a fő mozgatója a dolgok­nak édesapám. Ha kedve van, megnéz­heti. Jöjjön el Bátká- ba! Megyünk egy kört a Bajnokkal, a szőlé­szetben letesszük a hordókat, s húsz percen belül otthon leszünk. *** A Varga-porta a század közepén épült ház és csűr cél­szerű elhelyezésből alakult ki. Az utca fe­lől az L alaprajzú la­...meg két, a gyermekkorból alig kilábalt légi va E gy feltűnően jól öltözött hölgy lép be a zá­logház ajtaján, majd kissé kacéran afelől érdeklődik, hogy arany ékszerért kaphat-e azonnal készpénzt.- Attól függ, hogy miféle ékszerről van szó - mondja a jókedélyű tulajdonos. A hölgy bu- gyeilárisából előkotor két aranyérmecskét, s átadja a szakembernek. Ő egy szemvillanás alatt felméri az átvett érméket, de azért na­gyító alatt is megvizsgálja.- Kétezer koronát adhatok érte - közli. - Megfelel - mondja szorgalmasan bólogatva a hölgy és a formaságok elintézése után, zsebében némi készpénzzel, vígan távo­zik.- Mindig ilyen gyorsan sikerül az ügy­felekkel megegyezni? - kérdezem a hölgy távozása után Zelenyák Róbert­tól, a lévai és komáromi ZE-CO zálogházak tulajdonosától.- A, dehogy, ám ha az ember olyan tárgyakkal találkozik, amelyek között az eddigi életét leélte, akkor nagyon könnyű dolga van. Édesapám nu- mizmatikus, így az imént behozott Ferenc József idejéből származó 22 karátos pénzérmének meg­lehetősen pontosan ismerem az értékét.- Mi van akkor, ha hamisak?- Aki arannyal dolgozik, az már a súlyából elég nagy biztonsággal megállapítja, hogy erede­ti vagy hamis tárgyat tart-e a kezében. Ha kéte­lyeim vannak, akkor egy kis salétromsavat csep­pentek a vizsgált tárgyra, amely ha megzöldül, akkor rézből, ha nem, akkor aranyból készült. Ha fennál az arannyal való futtatás lehetősége, akkor a vizsgált tárgyat savazás előtt be kell kar­colni, mert a réz jelenléte csak úgy mutatható ki.- Azt azért ön sem állíthatja, hogy tévedhetet­len?- Szó sincs róla. Hiszen előfordult már, hogy nagyon jó minőségű rézgyűrűt aranynak minősí­tettem. Biztos voltam a dolgomban, ezért nem végeztem salétromos próbát. Arra, hogy a gyűrű rézből készült, csak akkor jöttem rá, amikor tu­lajdonosa már harmadszor helyezte zálogba. Te­hát ő is azt hitte, hogy arany,mert különben nem váltotta volna ki.- Ezek szerint visszajáró vendégeik is vannak?- Mint ah miszerbolt v nak az állan pénzű embei vagy azok í elkerül a sze gondolja, ho gek lehetne! hiszem, ők, 1 re, a záloghí lealacsonyítc- Megvalli a zálogházai fogatják, aki kell a készpe- Termész amikor egy készpénzre ■ nálunk. De inkább az, 1 élő emberek rónáért csal villanyfúróju magnójukat- Mi törté önökhöz?- Arra, hí lünk, rendsz a rendőrség

Next

/
Oldalképek
Tartalom