Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-10 / 15. szám
üasärnap 1994. április 10. ______________________________________________________________________________________________ riport AG RÁRERŐTEREK Igazunk lett azoknak, akik azt állították, hogy az idei év vízválasztó lesz a szlovákiai mezőgazdaság történetében. Elég fellapozni a tárca elmúlt évi gazasági eredményeit taglaló jelentéseket: ezekből egyértelműen kiderül, hogy a hazai agrárközvéleménynek a közeljövőben egy új jelenséggel, a csődeljárások megindításával is szembe kell majd néznie. Mint ismeretes, tavaly egy tárcaközi egyezmény alapján „ugaroltatták“ a csődtörvényt, békén hagyták azokat a mezőgazdasági szövetkezeteket, amelyek már akkor is érettek voltak a csődeljárás megindítására, az idén azonban már nem tartható fenn ez a felemás állapot. Annál is inkább, mivel egy pénzügyminisztériumi felmérés alapján 1993-ban illetve 1994-ben mintegy 500 állami vállalattal szemben indítják meg a piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen velejárójának tartott csődeljárást. Százhúsz vállalatnak már nyakára is tették a kést, a többiekre az elkövetkező időszakban vár hasonló sors. S noha a felszámolásra érett vállalatok száma nem tűnik soknak, az így elbocsátásra kerülő mintegy 150- 200 ezres munkanélküli tömeg sorsának kezelése már komoly terheket ró a „bálnavadászati célokra-' font szociális hálóra. A feltételezések szerint a tárca termelő- vállalatai közül mintegy 260-270 érett meg a felszámolásra. Az idei tavaszi munkák azonban már egyértelműen nyilvánvalóvá teszik az erővonalakat, s rövidesen kiderül, kiknek nincs esélyük a fennmaradásra. Mert az ágazatban működő több mint ezer mezőgazdasági termelővállalat 20-25 százaléka már nem lesz hitelképes a bankok számára, sőt az agrártámogatások idei alapelvei is behatárolják azok körét, akik állami támogatáshoz juthatnak. A kör ezzel be is zárul. Kísértet járja be az országot, a csődeljárások fenyegető kísértete. Mindenfajta ro- konszenv és nosztalgia ellenére ma már nyilvánvaló, hogy az évek óta válsággal küszködő mezőgazdasági üzemek elhúzódó agóniáját valamiképp be kell fejezni, és erre a jelenlegi feltételek között a csődeljárások bevezetése a leghatékonyabb orvosság. S noha a fejlett piacgazdaságokban a csődeljárások a piaci verseny természetes velejárói, nálunk általában még mindig úgy kerülgetjük a témát, mint macska a forró kását. Eddig vélhetően közös érdekből jobbára jótékony csend vette körül, s azt hitték sokan, nálunk ennek nem kell feltétlenül megtörténnie. Nem is nagyon foglalkoztak vele, csak akkor tört ki a botrány, mikor néhány héttel ezelőtt a tárca vezetése nyilvánosságra hozta azonn vállalatok jegyzékét, amelyek gazdasági eredményeik elemzése alapján rákerültek az ún. fekete listára. Tapasztalatok híján ma még sokan úgy gondolják, hogy a csődeljárás maga a vég. A köztudatba a teljes gazdasági leépülés, a fizetésképtelenség és a tönkremenés szinonimájaként ivódott be. Vajon hány fel- számolási eljárásnak, egyeztető tárgyalásnak kell lezajlania, hogy az érintettek annak vegyék a folyamatot, ami valójában. Tehát olyan mechanizmusnak, amely megtisztítja a gazdaságot az életképtelenné vált vállalkozásoktól.- A csődeljárás megindítása a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozást egyszerűen szélnek eresztik. Erre már a jogszabály megalkotásakor is ügyeltek a törvényhozók, így a megoldhatalannak tűnő anyagi vagy fizetési nehézségekbe jutott vállalkozás hitelezői először egyeztető tárgyalásokon dolgoznak ki egy ún. felépülési programot, amely egy évre elfogadott menetrend szerint próbálja meg talpra állítani az adott céget - adott tájékoztatást Peter Serencés, - a földművelési minisztérium munkatársa. Az óvatosság indokolt is,hiszen egy meggondolatlanul beindított folyamat láncreakciója beláthatatlan szociális feszültségeket okozhatna. Különösen érvényes ez a mezőgazdaságra, ahol a termelés speciális jellegéből adódóan több szempontot is figyelembe kell venni. Egy felszámolásra érett mezőgazdasági üzemben ugyanis az állatoknak az eljárás ideje alatt is enniük kell, a földet akkor is meg kell művelni, az esedékes teendőket el kell végezni. Éppen ezért a felszámolásra kerülő mezőgazdasági vállalatokban egyszerűen nem ereszthetik szélnek az ott dolgozókat.- A gazdálkodás zökkenőmentes menetének biztosítására mindenképpen el kell különíteni azt a vagyonrészt, amellyel mindezt el lehet látni. S csak a fennmaradó vagyonrész kerülhet felosztásra a hitelezők között - állította Peter Serencés. Tudatában vannak ennek a bankok is, s vélhetően ezért nem érdekük a csődeljárások tömeges beindítása, hiszen kölcsönadott pénzüknek alig egyharmadát kapnák csak vissza. Mindezek ellenére a csődeljárások mégis érzékenyen érintik majd a mezőgazdasági termelők helyzetét. Bevezetésükkel egy olyan helyzet alakul ki, amely Damoklész kardjaként ott lebeg majd a fejük felett. S hogy mi lesz a tönkremenők- kel? Az elképzelések szerint jobbára a velük szomszédos mezőgazdasági vállalkozások fogják bekebelezni őket. Kétségtelen,hogy nem fényes kilátás, de a szakemberek véleménye szerint a csődeljárások megindítása a terméseredményeket vélhetően nem fogja túlságosan befolyásolni. Nem kell tehát attól félni, hogy a tönkre- menő mezőgazdasági vállalatok miatt veszélybe kerül az ország kenyere. Ha más nem is, legalább ez eredménynek tekinthető ebben az átmeneti időszakban. (t. szilvássy) Aki már méregette szemével a zsípi műemléktemplom ha- ranglábjának süvegét, s a gerendák között megtörő fényben mozdulni vélte az időt, megsejtett valamit a táj történelméből. Ezek a sejtések, ezek a fényekből és árnyakból születő hangulatok más-más valóságot mutatnak, ha a nyár táncol a szántók, rétek fölött, ha az ősz tarolja termését a gyümölcsösöknek, vagy ha a tél bandukol a fázós házak között. Ezek a biztonság évszakai. Csak a tavasz bizonytalan. Csapodár leányka, ki hol csizmában hág a lassú tél sarkába, hol meg mezítláb csalja határba az embereket, s ígérget sarjadó vetést. Nagyzoló, nehézkes világunk gondjaival vállunkon, talán már észre sem vesszük az ilyen villanásokat. Pedig újra meg kell tanulnunk a figyelem másfajta módozatait... *** Tompa hang hallatszik az országút felől. A fák között lassan megoszlik a zaj. Patkók koppa- nása. Kövekhez ütődő vas csi- kordulása. Meg-megcsördülő láncok. Rázkódása fának, vasnak. Majd lassan porfelhő kanyarodik a bekötőútra. Valaki lovat fogott eléje. A porfelhőben egy szekér, s ahogy közeledik, már látszik a bakon ülő három ember. Illetve hát nem is három, hanem egy és két fél. Egy felnőtt és két gyermekkorból most kilábalt legényke. Közelebb érve már látni, hogy a nagyobbik, amúgy parasztosan megüli a szekéroldalt. Nehéz dolga van, mert a ló furcsa mód lépeget. Hol oldalazva, hol meg lassú vágtába kezdve. Aztán egy pillanat alatt ránt egyet a szekéren. Olyankor a legényke két kézzel kapaszkodik, még fogait is összeszorítja. Elöl a keresztbe vetett deszkabakon ereje teljében látszó férfiember és a kisebbik fiú. A ló váratlanul megmakacsolja magát és lecövekel. A gazda hangos szóval biztatja, de a gyeplővel való gyengéd ostorozás sem segít:- Bajnok! No, gyű - röppen még a nógatás, majd leszáll a bakról. Igazít valamit a hámon, megpaskolja a sárga hátát.- Varga István vagyok Bátká- ból - nyújtja a kezét. - Egész télen istállóban volt a ló, csak az udvarra vezethettük ki. Most azért ilyen félénk és bizonytalan.- Régen vették?- Nem öreg még. Hatéves ló. A tornaijai állami gazdaság adta el.- Nagy a saját gazdaságuk? Föld, sors, derű Nem tétováznék egy percig sem - állítja Zoltán bácsi (A szerző felvételei)- Ahogy vesszük. Valakinek nagynak tűnhet. Én munka mellett szabadidőben dolgozgatok, de a fő mozgatója a dolgoknak édesapám. Ha kedve van, megnézheti. Jöjjön el Bátká- ba! Megyünk egy kört a Bajnokkal, a szőlészetben letesszük a hordókat, s húsz percen belül otthon leszünk. *** A Varga-porta a század közepén épült ház és csűr célszerű elhelyezésből alakult ki. Az utca felől az L alaprajzú la...meg két, a gyermekkorból alig kilábalt légi va E gy feltűnően jól öltözött hölgy lép be a zálogház ajtaján, majd kissé kacéran afelől érdeklődik, hogy arany ékszerért kaphat-e azonnal készpénzt.- Attól függ, hogy miféle ékszerről van szó - mondja a jókedélyű tulajdonos. A hölgy bu- gyeilárisából előkotor két aranyérmecskét, s átadja a szakembernek. Ő egy szemvillanás alatt felméri az átvett érméket, de azért nagyító alatt is megvizsgálja.- Kétezer koronát adhatok érte - közli. - Megfelel - mondja szorgalmasan bólogatva a hölgy és a formaságok elintézése után, zsebében némi készpénzzel, vígan távozik.- Mindig ilyen gyorsan sikerül az ügyfelekkel megegyezni? - kérdezem a hölgy távozása után Zelenyák Róberttól, a lévai és komáromi ZE-CO zálogházak tulajdonosától.- A, dehogy, ám ha az ember olyan tárgyakkal találkozik, amelyek között az eddigi életét leélte, akkor nagyon könnyű dolga van. Édesapám nu- mizmatikus, így az imént behozott Ferenc József idejéből származó 22 karátos pénzérmének meglehetősen pontosan ismerem az értékét.- Mi van akkor, ha hamisak?- Aki arannyal dolgozik, az már a súlyából elég nagy biztonsággal megállapítja, hogy eredeti vagy hamis tárgyat tart-e a kezében. Ha kételyeim vannak, akkor egy kis salétromsavat cseppentek a vizsgált tárgyra, amely ha megzöldül, akkor rézből, ha nem, akkor aranyból készült. Ha fennál az arannyal való futtatás lehetősége, akkor a vizsgált tárgyat savazás előtt be kell karcolni, mert a réz jelenléte csak úgy mutatható ki.- Azt azért ön sem állíthatja, hogy tévedhetetlen?- Szó sincs róla. Hiszen előfordult már, hogy nagyon jó minőségű rézgyűrűt aranynak minősítettem. Biztos voltam a dolgomban, ezért nem végeztem salétromos próbát. Arra, hogy a gyűrű rézből készült, csak akkor jöttem rá, amikor tulajdonosa már harmadszor helyezte zálogba. Tehát ő is azt hitte, hogy arany,mert különben nem váltotta volna ki.- Ezek szerint visszajáró vendégeik is vannak?- Mint ah miszerbolt v nak az állan pénzű embei vagy azok í elkerül a sze gondolja, ho gek lehetne! hiszem, ők, 1 re, a záloghí lealacsonyítc- Megvalli a zálogházai fogatják, aki kell a készpe- Termész amikor egy készpénzre ■ nálunk. De inkább az, 1 élő emberek rónáért csal villanyfúróju magnójukat- Mi törté önökhöz?- Arra, hí lünk, rendsz a rendőrség
