Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-06 / 10. szám - 1994-03-13 / 11. szám
Vasárnap 1994. március 13. A NAP kel 06.11, nyugszik 17.52 órakor AHOLD kel 06.12 - nyugszik 19.26 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük KRISZTIÁN - VLASTIMIL valamint Ajtony, Humbert, Lizander, Lezandra, Rodrigó, Rozina, Solt, Szabina, Zina nevű kedves olvasóinkat Krisztián - a latin Christianus rövidülése. Jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. március 14. március 15. március 16. március 17. március 18. március 19. Matild Kristóf Henrietta Gertrúd Sándor, Ede József Távolabbi helyzetek A hátralevő variációk száma fordítottan arányos a végkifejletek számával, valamint egyenes arányban áll a számítási hibákkal. (Murphy) JÖVŐ HETI SZÁMUNKBAN Ahol a kultúra nemcsak biznisz S. Forgon Szilvia riportja A Zsirinovszkij-jelenség Kopasz-Kiedrowska Csilla írása Kármán hagyományai Klinko Róbert írása Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József ('S 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (S' 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (S 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (S 210/4454) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (S 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (S 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Príbinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (S 210/4460) Adminisztráció - S 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 240 éve, 1754. március 13-án született Huszty Zakariás orvos Pozsony város fó'orvosa, számos természettudományos és orvosi mű szerzője. • 95 éve, 1899-ben született Kodolányi János író, publicista, kritikus, a második Nyugat-nemzedék egyik kiemelkedő prózaírója. Ismert művei: az Istenek, a Holdvilág völgye, Avas fiai, a Julianus barát, Boldog Margit, Vízözön, Én vagyok stb. HÉTFŐ: 225 éve, 1769. március 14-én született Losoncon Kármán József író, a felvilágosodás magyar irodalmának legművészibb prózaírója. Ma már csak a Fanni hagyományai című szentimentális levélregénye ismert, melynek hangulatképei, árnyalt lélek- rajza kitűnő stilisztára vall. • 200 éve, 1794- ben született Bem József lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok, a negyvennyolcas szabadságharc legendás Bem apója. • 190 éve, 1804-ben született idősebb Johann Strauss zeneszerző, karmester, a bécsi keringő első igazi mestere, akit ugyanúgy, mint később a fiát „valcerkirálynak“ neveztek. »115 éve, 1879- ben született Albert Einstein Nobel-díjas német fizikus, az általános relativitáselmélet kidolgozója. KEDD: 100 éve, 1894. március 15-én született Aba Novák Vilmos festő és grafikus, a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra, a freskófestészet egyik eredeti tehetsége. SZERDA: 230 éve, 1764. március 16-án alapították a világ egyik legnagyobb múzeumát, a szentpétervári Ermitázst. • 155 éve, 1839-ben született Sully Prudhomme Nobel-díjas francia költő. • 75 éve, 1919-ben született Faragó András Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes. CSÜTÖRTÖK: 175 éve, 1819. március 17-én született Kilányi Lajos táncmester, koreográfus és táncos, a reformkor egyik legismertebb csárdáspropagátora. • 110 éve, 1884-ben született Mikola András erdélyi festőművész. PÉNTEK: 360 éve, 1634. március 18-án született Marie Madeleine Lafayette francia írónő. Nevét egy regény őrizte meg, a század nagy regénye, az egyetlen, melyet ma is olvasnak, s a francia irodalom legnagyobb regényei közt tartanak számon, a magyarul is megjelent Clé- ves hercegnő. • 150 éve, 1844-ben született Nyi- kolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, Csajkovszkij mellett kora legünnepel- tebb orosz mestere, a 19. század orosz zenéjének egyik legnagyobb alakja. SZOMBAT: 140 éve, 1854. március 19-én halt meg Nagy Ignác író, korának egyik legjelesebb újságírója és szerkesztője. A szabadságharc leverése után indította az első szépirodalmi lapot, a naponta megjelenő Hölgyfutárt. Verseket, színdarabokat, regényeket írt. • 110 éve, 1884-ben hunyt el Elias Lönnrot finn író és nyelvész. Finnországban, Oroszországban és Észtországban végzett néprajzi gyűjtéseinek eredményeiből művészi munkával megszerkesztette a híres Kalevala eposzt. • 40 éve, 1954-ben halt meg Rapaics Raymund botanikus, biológus. Legnagyobb értékű a Magyar Alföld ősi növényvilágáról írt szemléletes műve. APrilistól; 9 korona Szomorú tény, de a második negyedévtől ennyibe kerül a Iiasárnap Az ok, sajnos, nagyon ismert. Ebben az országban minden drágul, még a postai lapterjesztő szolgáltatása is, amely már eddig is a legdrágább volt az egész világon. Januártól tovább emelték a tarifát: kiadónk a kilenc koronából is mindössze öt korona néhány fillért kap majd, vagyis majdnem négy koronát kérnek egy-egy példány terjesztéséért. Mivel a VASÁRNAP csaknem 95 százalékát még mindig az állami vállalat, a PNS terjeszti, hosz- szas tárgyalások és vitatkozások ellenére kénytelenek voltunk ezeket az embertelen feltételeket elfogadni. Miként más szlovákiai kiadók is. A megmaradt öt korona néhány fillérből próbáljuk meg fedezni a többi kiadásokat, többek között a nyomdaköltséget, amely ugyancsak több mint tavaly. Ez a tétel máshol sem alacsony, s emiatt is például a Magyarországról behozott, a mi Hang-Kép mellékletünkhöz hasonló tartalmú és terjedelmű magazinok és tévéműsorok tíz koronánál is drágábbak. A VASÁRNAP megemelt ára még így sem több, mint amennyit egy kiló kenyérért kényszerülünk manapság fizetni. Mélységesen átérezzük sok család nehéz anyagi helyzetét, jól tudjuk, hogy egyre nehezebb a megélhetés, mégis szeretnénk remélni: az anyanyelvi kutlúránkat ápoló és gyarapító, sokféle érdekességet, hasznos olvasnivalót tartalmazó VASÁRNAP továbbra is ott lesz a magyar családok asztalán. Mi még tartalmasabb lap kiadásával szeretnénk megtartani olvasóink bizalmát. Rövidesen indítjuk a videósok, és felújítjuk a nyugdíjasok oldalát, havonta egyszer pedig VASÁRNAP PLUSZ címen további nyolc oldallal gyarapítjuk az érdekes olvasnivalók számát. Több más elképzelésünk is van, mindegyiknek az a célja, hogy ebben a súlyos társadalmi és gazdasági helyzetben is megtartsuk a VASÁRNAP százezernél is nagyobb példányszámát. Kérjük és köszönjük további támogatásukat. A szerkesztőség Úgy tűnik, sörpártiak a mélyszlovák államnyelvóhajtók... Vagy kizárólag a magyar felirat hat ingerlőleg Pozsonyban?... Prikler László felvétele az irredenta tőkéről A miniszterelnök úr megint megkongatta a vészharangot: Dél-Szlovákiát megszállja a magyar tőke. És ugyebár ami magyar, az irredenta. Az egész magyar-szlovák gazdasági együttműködésnek az a lényege, hogy Magyarország befolyást szerezzen a déli járásokban. A Republika nyomban meg is magyarázza Meciar úr szavait. Mit jelent a magyar tőke beáramlása? „A foglalkoztatás ellenőrzését, a hivatalok befolyásolását, nyomás gyakorlást az önigazgatásra. Ilyen harc is folyik hazánk déli járásaiban. “ Nesze neked piacgazdaság! A nacionalista uszítás már a tőkebefektetéseket is elérte. Miközben az elmúlt évben a külföldi tőke húsz millióval kevesebbet ruházott be Szlovákiában, mint 1992-ben, a falánk törtető, hatalmas magyar tőke már elérte a külföldi összberuházásoknak óriási 0,6 százalékát. Rettenetes dolog. Szlovákiába Kínából, Thajföldről, Pakisztánból, Törökországból (hogy csak a legfrissebbeket említsem) csalogatják a tőkét, de sajnos azok és a többiek is idegenkednek a bizonytalan meciári rendszertől. A magyarok viszont a jószomszédság fejlesztésére a regionális együttműködés erősítésére és a déli járásokban tapasztalható nagyszámú munkanélküliség csökkentésére, a magyar vállalkozói réteg megteremtésére a rendelkezésükre álló szerény tőkéből Szlovákiában próbálnak a piaci szabályok nemzetközi mércéjének megfelelően befektetni, mire a „mélyszlovákok“ máris új frontot nyitnak a magyaréi lenesség szítására. A miniszterelnök úr továbbfejlesztve a piacgazdaságot felfedezte az irredenta tőkét, amely amilyen nevetséges, olyan veszedelmes azok szemében, akik még mindig a szlovák nemzetállam megteremtéséről ábrándoznak. S hogy a „hejszlovákok“ belekapaszkodnak minden hírbe és eseménybe, amellyel igazolni látják nacionalista magyarellenes- ségüket, elegendő megemlíteni, hogy milyen gyorsan és lelkesen reagáltak a Párizsban jóváhagyott új nyelvtörvényre, amely elsősorban az angol kifejezések meghonosodása, az angol nyelvnek a kereskedelmi kapcsolatokban tapasztalható gyors terjedése miatt vált szükségessé. Lám, milyen nagyszerű adu a nyelvtörvény körül folyó hazai viták idején ez a francia döntés! De tisztelt kétnyelvűség ellenes, táblaeltávolító urak, ne hasonlítsák az önök hadjáratát a francia demokráciához! Már egy fél évszázada a világ értelmiségi emigrációja Franciaországban talál második hazára. Az ország fővárosában az utcákon több az arab és a néger, mint a francia és még sem vezetik be amiről a Republika újságírója ábrándozik, hogy „Franciaországban franciául!“ Az első világháború óta jóformán annyi idegen vándorolt be Franciaországba, mint Szlovákia összlakossága. És ami a döntő, ezek bevándorló idegenek és nem szülőföldjükön élnek, mint a szlovákiai magyarok és ősapáik. Befejezésül még a francia felvilágosodás nagy filozófusírójának, Montesquieu-nak két és fél évszázada elhangzott megállapítását ajánlom a szlovák hazafiak figyelmébe: „Ha tudnám, hogy ami a nemzetemnek hasznos, az ártalmas egy másik nemzetnek, nem javasolnám uralkodómnak, mert előbb ember vagyok s csak azután francia, és mert szükségszerűen vagyok ember, francia azonban csak véletlenszerűen. “ Ne féljenek a szlovák hazafiak, a magyar tőke nem falja fel a szovák gazdaságot, hanem segítheti taplraállását. A tőkének semmi köze a nemzetiségi kérdéshez. Gazdasági kategória, amely összefonódik az egész világon és egyszer talán megértik a szlovák politikai élet ellenségkeresői is, hogy az amerikai tőke semmivel sem jobb és európaibb, mint a magyar tőke. Az emberben felvetődik a kérdés, hogy a választások közeledtével a nemzeti politikusok még hány magyar mumust fognak kiagyalni a szavazatok megszerzéséért és a magyar-szlovák kapcsolatok további jégen tartásáért? Szűcs Béla
