Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-27 / 9. szám
HÁZUNK TÁJA Családi gyümölcsültetvény Telepítés előtti teendők A kajszik közül most két fajtát mutatunk be. A Ceglédi óriás rostos húsú, bő levő, nagy gyümölcsű fajta. Öntermékeny. Július elejétől közepéig érik. Bővítsük i* választékot A harmatgomba termesztése Ha a terület, amelyen gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni üres szántóföld, akkor könnyű a dolgunk. Megtörténhet azonban az is, hogy pusztuló öreg fák, bokrok, szőlőtőkék, rossz épület, épülettörmelék találhatók rajta - ilyen területet kaptunk vissza a szövetkezettől. Ilyenkor a legfontosabb a törmelék és főleg a gyökérmaradványok eltávolítása. A gyökérmaradványok ui. telepítendő fáink számos veszélyes ellenségének és kórokozójának táptalajául, menedékéül szolgálnak. A gyökereket legjobban a terület géppel, 60-70 cm mélyen történő forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. Némely esetben szakszerűbb a sekélyebb művelés, A takarmányrépa fontos szerepet tölt be a fejőstehenek takarmányozásában, mert hatására emelkedik a tejhozam, miáltal csökken a tej előállításának költsége. A takarmányrépa vizenyős, ezért változatossá teszi az eleséget. így a tehén sokkal többet fogyaszt a répával kevert, mint a teljesen száraz, illetve a vízzel nedvesített takarmányból. Felszeletelt répával dúsítva sok szalmaféle etethető; az így füllesztett (pácolt) szalma- és kuko- ricaszár-szecskát, pelyvát, töreket a leve átjárja, miáltal ezek kilúgo- zódnak, megpuhulnak s ízletesebbé válnak. A répát az etetés előtt a földes részektől alaposan meg kell tisztítani, mert a hozzátapadó szennyeződéssel együtt sok baktérium kerül a bélcsatornába; ezáltal súlyos emésztési zavarok és erős hasmenés állhat be. A tiszta répa étrendi hatását tekintve viszont gyenge hashajtó, ezért nagyon kedvező az állatra. A takarmány beltartalmi értékét emeli még az is, hogy kitűnően emészthető táplálóanyagai jól értékesülnek az állati termékek (zsír, tej) előállításában. Ez a répában kisebb mennyiségben meglévő nitrogéntartalomnak és a fehérjéknek köszönhető. Ha például 1 kg emészthető táplálóanyagot répa alakjában adagolunk, úgy az jobban hat a tejhozamra, mintha ugyanannyi emészthető táplálóanyagot burgonya, gabonadara stb. alakjában etetnénk. A répa által előidézett tej többlet azt bizonyítja, hogy az sajátságos tejelő takarmány, vagyis olyan anyag, amely táplálóértékén felül fokozza a tejhozamot is. A tej zsírtartalma emellett változatlan marad, ezért téves az a felfogás, hogy normális meny- nyiségű répa etetése után hígabb a tej. A répában levő víz közvetlenül nem fokozza ugyan a tej mennyiségét, viszont - különösen télen - any- nyiban előnyös, hogy az így takarmá- nyozott tehén kevesebb vizet iszik, mint a kizárólag száraztakarmányt fogyasztó állat. A tehenek télen általában nagyon hideg vizet isznak, s ez hátrányos. A hideg víz ugyanis egyrészt meghajtja az állatot, másrészt sok hőt von el a szervezettől, Szerkeszti Pomichal Richard s egyes esetekben (pl. nagy mész- tartalom, kőpad) nem is szabad túl mély művelést végezni, hogy a rosz- szabb minőségű altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. A telepítés előtti mély talajművelés egyben kedvező lehetőséget nyújt a fő- gyökérzóna egészére kiterjedő trágyázásra is. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történő feltöltése a telepítés előtt ugyanis nagyon fontos. Minden talajtípus nagyon meghálálja a szerves trágyát; e téren szinte lehetetlen felső határt szabni, de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. Négyzetméterenként ennyi szerves trágyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a műtrágyákról sem célszerű lemondanunk. Külöami további tápanyagok felvételét teszi szükségessé. Füllesztés közben a répa átmelegszik, s így a tehén langyos vízhez jut, ami kellemesen hat a közérzetére. Ez pedig pozitívan befolyásolja a tőgymirigyek működését, melyek minden ideghatást élénken visszatükröznek. A kényelmes fekvőhely, az ízletes takarmány, a friss, de nem túl hideg víz, a jó bánásmód, a kellő ápolás stb. fokozza, ezek ellenkezője pedig csökkenti a tejhozamot. A takarmányrépa további előnye abban rejlik, hogy etetésével sok abraktakarmány takarítható meg. Gyakorlatilag 10 kg takarmányrépa 1 kg jó minőségű abrakot pótolhat, ami a jelenlegi takarmányárakat figyelembe véve meghatározó szempont. Csiba László nősen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása lehetséges a forgatás előtti időszakban. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak, sajnos számolnunk kell a talajuntság jelentkezésével is. Ez általában az alma- gyümölcsűek után almagyümöl- csűek, csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelentkezik. A talajuntság sok tényezőből ösz- szetett, rossz megeredésben, gyenge fejlődésben jelentkező betegség. Legjobb ellenszere az, ha azonos gyümölcsfaj helyére nem telepítjük ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. Ez lehet egyszerűbb, de minden apróbb részletre kiterjedő is. (Az utóbbi előnyösebb.) Tervezzük meg és szemléltessük pl. a telepítendő fajok helyét (tömbjét), bennük az egyes fajták elhelyezkedését, a sorirányt, a sorok közötti távolságot, jelöljük be az utakat, a már meglévő vagy tervezett épületeket, a kút, illetve az öntözőberendezés helyét. Az épület köré tervezzünk például ritkaságba menő gyümölcsfákat, díszcserjéket, rózsatöveket. A terület előkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is, bár bizonyára többen csak az ültetés után fogják realizálni. Általában időtálló, fonott dróthálóból készíthetjük el, s vas vagy vasbeton oszlopokra feszítjük. Ne csináljunk túlságosan költséges (elsősorban magas) kerítést, hiszen a nemkívánatos személyektől úgysem véd meg. Az őzek, nyulak elleni védelmet pedig az átlagos kerítés is biztosítja. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg, hogy családunk ott jól érezze magát. Miklós Dénes, kertészmérnök Noha a hazai gombaválaszték bővítésére, a harmatgomba (Strop- haria rugoso-annulata) népszerűsítésére már a korábbi években is történtek erőfeszítések, a megszokott ízekhez, hagyományokhoz való ragaszkodás ezen a téren is érezteti hatását. Pedig másutt már évek óta termesztik. Igaz, a belőle készült ételek finomsága nem veheti fel a versenyt a csiperkéből vagy a laskagombából előállított ételekkel, íze mégis jónak mondható. Maga a harmatgomba mutatós megjelenésű, kalapja a fajtától függően sárga vagy barna színű, nagy termőtestet alkot. Akik először látják idegenkednek tőle, ízpróba után azonban szívesen fogyasztják. Termesztése rendkívül egyszerű. Éppen ezért elsősorban az önálló kiskerti termesztés számára ajánlható. Egy évben kétszer telepíthető. A tavaszi telepítés időpontja április vége, május eleje, a tenyészidő pedig októberben fejeződik be. Az őszi telepítés ideje viszont október eleje. Az akkor telepített anyag csak a következő áprilisban-májusban terem. Biológiai igényei a termesztett csiperkéével megegyeznek. A küHa megnézzük azt a statisztikát, mely a születéstől az elválasztásig teljedó' időszakban bekövetkezett malackiesések okait vizsgálja, azt látjuk, hogy az agyonnyomásból-letaposásból eredő elhullás az összes malacveszteség 18,2 százalékát teszi ki, ami bizony igen jelentős. Alapvető szabály, hogy csak a nyugodt vérmérsékletű, malacait gyakran szoptató, figyelmesen mozgó anyakoca alatt tudnak a malacok zavartalanul fejlődni. Ugyanakkor az elnehezedett, ügyetlen, lomha, túltáplált, flegmatikus kocát nem zavarja, ha lefekvés vagy egyéb mozgás közben a malacára rálép vagy ráfekszik, annak ellenére, hogy azok visításukkal jelzik szorult, veszélyes helyzetüket. A beteg, lázas koca ugyancsak közömbös és kevéssé figyel malacaira. Abban az esetben, ha a malacok hegyes metszőfogait nem csípik le, nem ritkán előfordulhat, hogy azok megsértve az anya tőgyét vagy a csecsbimbókat, a fájdalom miatt a koca hirlönbség csak az, hogy a sötétben fejlődő termőtestek kevésbé szépek. Fejlődési szakaszainak száma szintén három, és a második szakasztól ugyanúgy takarást kíván, mint a csiperke. Táptalaja gabonaszalma, amelyet nem kell felaprítani és komposztálni. Nedvesítés után a szalma már ágyazható. Az ágyat alkotó szalmaréteg vastagsága 30 cm, amelyhez msenként 25-30 kg kazalszáraz szalma szükséges. A szaporítóanyaga ún. szalmacsíra. A szaporítóanyagszükséglet könnyen kiszámítható, hiszen egy m2 ágyásfelületre 1 liter gombacsíra szükséges. Létesítményigénye minimális. A termesztésre a régi típusú melegágyak a legalkalmasabbak. Az időjárás viszontagságaitól fóliával vagy üveggel lehet az ágyásokat megvédeni. Az első termőtestek a telepítés utáni 11-12. héten jelennek meg. A várható termésmennyiség a fajtától és a telepítési módtól függ. Tavaszi telepítés esetén 5-7 kg, az őszinél pedig négyzetméterenként 8-12 kg gomba szüretelhető. A forgalomban kétfajta szerepel, a Winnetou és a Gelb, az utóbbi a jobb. Búvár télén felugrik és eltapos egy két malacot. Az agresszív, „ideges“ kocák ugyancsak kevéssé vigyáznak a malacaikra. Sokszor erre a sorsra jut a gyenge, fejletlen, beteges malac is, mert ügyetlen, s nem tud kellő időben kiszaladni a feküdni készülő koca alól. Az agyonnyomás megakadályozására igen jól bevált a kutrica sarkába helyezett, oldalára fordított láda, ahová a malacok behúzódhatnak és biztos védelmet találnak. Nagyon munkaigényes, de célravezető lehet, ha a gyenge malacokat kivesszük a kutricából és néhány napig egy bélelt kosárban tartjuk. Természetesen ezeket pár napig - felügyü- let mellett - óránként a koca alá kell helyezni, hogy szopni tudjanak. Végül pedig fogadjuk meg a tanácsot: az elnehezedett, flegmatikus vagy éppenséggel agresszív, netán ügyetlen kocát, mely ismételt ellés után is agyonnyomja vagy letapossa a malacot, ajánlatos a tenyésztésből kizárni. Kistermelők Lapja Lóbab a takarmányozásban A lóbabot (Vicia faba) elsősorban fehérjetakarmányként tartjuk számon. Nyersfehérje-tartalma 24-28, a fehérje lizintartalma 6-6,5, metionintartalma pedig 0,8 százalék. Biológiai értéke 68, nettó fehérje hasznosulása 58, keményítőértéke pedig 730-750 gramm. Az említettekből kiindulva elmondható, hogy a lóbab kedvező helyet foglal el a fehérjetartalmat, a fehérjekoncentrációt és az esz- szenciális aminosavak mennyiségét tekintve. A hazai és a külföldi takarmányozási kísérletek azt bizonyítják, hogy a lóbabbal több fehérjetakarmány helyettesíthető. így például a pecsenyecsibe indítótápjában a súlygyarapodási, takarmányhasznosulási eredmények romlása nélkül jó eredménnyel, 45-50 százalékban, helyettesíthető vele az extrahált szójadara. A broiler nevelőtápban pedig 33 százalékban helyettesítheti azt. A súlygyarapodás és a takarmányértékesülés romlása nélkül a sertéshizlalás első szakaszában 50-60 kg-ig az extrahált szójadara 34, a második szakaszában pedig mintegy 53 százaléka helyettesíthető lóbabbal. A próbavágásokból kiderült, hogy a fehéráru aránya csökkent, a vörösárúé pedig nőtt. Néhány, hazánkban termesztett növény fehérje-, lizin- és metio- nintartalmát, valamint fehérjekoncentrációját táblázatba foglaltuk. Növény Nyers fehérje %-ban Fehérjekonc. %-ban Lizin kg/t Metionin kg/t Bab 21 31 15,5 2,7 Borsó 23 31 13,0 3,0 Lóbab 26 41 15,6 2,0 Csillagfürt 39 44 22,9 4,3 Szója - teljes 34 37 24,8 5,8 Napraforgó teljes 14 24 6,0 4,5 Szemes kukorica 7 7 2,5 1,9 Takarmányértékén kívül a lóbab igen jó előveteménye a búzának, mert a talajt igen jó állapotban hagyja vissza, s ezáltal búzából 200- 400 kg hektáronkénti terméstöbbletet is hozhat. Ez pedig ugyancsak figyelemreméltó eredmény! Csiba László Takarmányrépa a tejtermelésben Mikor nyomja agyon a koca a malacait? A Bergeron közepesen nagy termésű, kellemes ízű. Érésideje július közepe
