Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)
1994-12-12 / 287. szám, hétfő
U} Ú J SZÓ MOZAIK 1994. december 10. Földhuzavona Az 1989-es változások után többen elhatározták: megpróbálnak a földművelésből, állattenyésztésből megélni - magángazdaként. Bíztak a kormány ígéreteiben, amely akkoriban deklarálta: támogatja a magángazdálkodást. Az erre vállalkozóknak azonban csakhamar rá kellett jönniük, e téren sem megy minden úgy, mint a mesében. Rögtön az elején, a földek visszavételének intézésekor megállapíthatták, annak idején sokká! egyszerűbben történt az elvétel, mint most a visszavétel. Sokan vannak, akik - bár a vállalkozói engedélyt nem kívánták kiváltani - földügyeiket mégis rendezni szerették volna, vagy rendezni szeretnék, de az intézkedésekre, az ezzel kapcsolatos kiadásokra rámegy a megtakarított pénzük, nyugdíjuk. Amikor végre bizonyítani tudják tulajdonjogukat, akkor nem egy esetben jön a másik nehézség: a szövetkezettel, állami gazdasággal való megegyezés gondja. Akadnak persze helyek, ahol ez viszonylag simán, zökkenőmentesen ment és megy, nem egy példa van viszont az ellenkezőjére is. Lapunkban is többször foglalkoztunk már ilyen esetekkel. Közéjük sorolható az alábbi is, melyről azért - mint általában - elmondható, hogy a dolognak legalább két oldala van. Nem fogadhatták el az ajánlatot A páskaházi Blatník család nem az elsők között volt, melynek tagjai úgy döntöttek, magángazdálkodásba fognak. Már több mint egy éve annak, hogy nem tudnák megegyezni a pelsőci szövetkezettel - melyhez Páskaháza is tartozik - a földek visszavételében. Blatníkné a következőképpen meséli el az ügy hátterét: - Édesapám halála után hagyatékilag én örököltem a földeket, erdőket, legelőket. Miután telekkönyvi szempontból rendeződött minden, hivatalosan kértük a pelsőci szövetkezettől, hogy szeretnénk kivenni földjeinket, és gazdálkodni rajtuk. Idén tavasszal kaptunk is tőlük ajánlatot bizonyos földterületekre, ezt azonban nem fogadhattuk el. Az egyik hely egy mocsaras terület, közel a romatelephez, így amellett, hogy nem jó termőföld, még állandó őrizetet is igényelne. A másik helyre a szövetkezet valamikor tormát ültetett, amelyet a mai napig sem tudott teljesen kiirtani. Úgy véljük, olyan minőségű földeket kellene visszakapnunk, amilyeneket annak idején apáméktól elvettek. B A szövetkezet más helyen nem volt hajlandó semmit kimérni? - Mi két másik helyen szerettük volna kiméretni. Az egyiken jelenleg nincs vetve semmi, a másik területen azonban négy éve lucerna van. Már letermett ugyan, de most, az esős időben újra kifakadt. A szövetkezet agronómusa azt mondta, hajlandók nekünk adni azt a területet, ha a vetett lucernáért kifizetünk körülbelül 15 ezer koronát. Ezt azonban méltánytalannak tartottuk. M Mikor adták be kérvényüket a pelsőci szövetkezetbe, és mekkora területet kérnek vissza? - A pontos napra már nem emlékszem, valamikor tavaly télen történt, hogy benyújtottuk kérelmünket. A páskaházi határban körülbelül öt hektárnyi örökségem van, a többi a gacsalki szövetkezethez tartozó Kuntapolca kataszterében, illetve Pelsőcön található. • Annak idején ezek a földek egy tagban voltak, vagy szétszórva a határban? - Természetesen nem egy tagban, most azonban a szövekezet egy részben adná ki. M Mi az, amit önök elfogadnának a szövetkezettől? - Jó lenne, ha a páskaházi és kuntapolcai földek közel lennének egymáshoz, hogy ne kelljen sokat traktorozni egyiktől a másikig. Szeretnénk valahogy ésszerűen megoldani, hogy se a szövetkezetnek, se nekünk ne kelljen kerülgetnünk egymás földjeit. Nem tudják, mit szeretnének A pelsőci szövetkezetben Mezei Adél mérnök foglalkozik a földvisszavételek kérdésével. Ö az, aki a páskaházi Blatník család ügyét is intézi. Megkérdeztem hát, miként vélekedik a dologról. - Megnézheti azokat a telekkönyvi kivonatokat, amelyekkel az örökségüket bizonyították. Mindenütt az szerepel, hogy terméketlen, köves területekről volt szó. Vagy mocsaras részekről, amelyeket már a szövetkezet alapcsöveztetett. De ez lényegtelen, mert nekünk aszerint kell adni a földeket, amilyen a volt birtokaik mostani állapota. Blatníkék 1993 novemberében adták be hozzánk kérvényüket. Tavasszal mentünk ki Páskaházára, kimérni a területet. Abban megegyeztünk, hogy egy darabban kapják meg a területet, hiszen ez számukra is, számunkra is előnyösebb. A dombok alján ajánlottuk a kimérendő földeket, a besorolás alapján még jobb minőségűt, mint amilyen eredetileg nekik volt. V Ők azonban ezt nem fogadták el, Blatníkné elmondta nekem, hogy miért. Önök mit tettek ezt követően? - Ősszel újra kimentünk Páskaházára. Végül arra jutottunk, hogy azt mondtam nekik, közöljék, hol szeretnének maguknak földet. Azt választottuk, amelyikben lucernánk van vetve. Az egy héthektáros parcella, nekik három hektárt kellett kimérnünk. A lucerna hároméves, idén nagyon szép volt, így az agronómus csak úgy egyezett bele a kimérésbe, ha Blatníkék megtérítik a költségeinket, a vetőmag árát, a takarmány értékét. Nem egyeztek bele, sokallták az összeget. Erre a földhivatal emberei azt mondták, már másodszorjárnak ott ez ügyben, most már csak akkor mennek ki, ha mi előzetesen megegyezünk a kimérés kérdésében. Szeretném, ha ez a megegyezés létrejönne, mint ahogy ez a többiekkel Páskaházán is, meg máshol is megtörtént. Háromezer hektáros területünkről eddig 170 hektárt mértünk ki, különösebb bonyodalmak nélkül. Az igazat megvallva nem tudom pontosan, hogy Blatníkék mit szeretnének. Azt viszont tudom, hogy mi, a szövetkezet szántszándékkal nem kívánjuk megkárosítani őket. KLINKO RÓBERT Megállapodás az Együttélés és a Magyar Polgári Párt között a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának működtetéséről Bevezetés Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt az 1994-es parlamenti választásokra megkötött „Szerződés a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt sokoldalú együttműködéséről és koalíciójáról" (a továbbiakban: Szerződés) zárórendelkezéseinek 1/ bekezdése alapján megállapodnak annak megvalósításáról. (Az említett bekezdés szerint „a választások utáni együttműködés további rész letes szabályozására új politikai szerződés köthető".) A felek leszögezik, hogy a Szerződés továbbra is érvényes, s politikai tevékenységükben annak megállapodásaihoz tartják magukat Parlamenti frakció 1. Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt a Szerződés III. része 5. cikkelyének 1/b bekezdése értelmében a Magyar Koalíció néven megalakult parlamenti frakcióban együtt dolgoznak. 2. A frakció neve: Magyar Koalíció. Szlovákul: Parlamentný klub poslancov NR SR za Maďarskú koalíciu. 3. A frakció élén a Szerződésben megállapított feltételek mellett elnökségáll (7. cikkely 1-3. bekezdés), eszerint „Amennyiben közös frakciót hoznak létre: 1/ A frakció élén elnökség áll, amelyet a frakció elnöke és három alelnöke alkot. 2/ A frakció elnökét a tagok titkosan választják. 3/ Az alelnököket a koalíciót alkotó jogi alanyok részéről bekerült képviselők saját soraikból delegálják." (Ezen cikkely szellemében, miután Duray Miklóst a frakció elnökévé választották, A. Nagy László az MPP képviseletében automatikusan a frakció egyik alelnökévé vált.) 4. A ..Magyar Koalíció" parlamenti frakciójának elnöksége: a/ rendszeresen ülésezik b/ bármely tagja kérésére összeül c/ előzetesen megtárgyalja a frakciót érintő összes problémát, és azokkal kapcsolatban állást foglal d/ összehívja a frakció ülését e/ javaslatot tesz a frakcióülés programjára f/ a frakcióúlések között eljár a frakció nevében g/ politikai kérdésekben állást foglal, és nyilvánosságra hozza azt h/ a frakcióúlések között dönt a szervezésikérdésekben. 5. A frakció nevében a bejelentéseket és nyilatkozatokat a frakció elnökségében való egyeztetés után az elnök teszi meg. Akadályoztatása esetén ezt felváltva az alelnökök végzik. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnökök együtt döntenek. Amennyiben a frakció valamely konkrét törvényjavaslat megtárgyalása esetén szakmai okokból szóvivőt választ, akkor ez ügyben a frakciót a szóvivő képviseli. A szóvivő a frakcióülések közt egyezteti tevékenységét a frakció elnökségével. 6. A parlament házbizottságában a frakciót az elnökség tagjai megegyezés szerint képviselik. Konkrét ügyekben az elnökség a frakció más tagját is megbízhatja a házbizottság ülésén való részvétellel. 7. A frakció ülése akkor határozatképes, ha a frakció tagjainak a fele jelen van az ülésen. A frakció ülésének összehívását a frakció bármely tagja kezdeményezheti, ilyen esetben a kezdeményező egyeztet az elnökséggel, amely összehívja a frakció úlését. 8. A frakció a Szerződés II. részét illető kérdésekben döntést csak konszenzusok alapján hozhat, amely nem állhat ellentétben a Szerződésben lefektetett politikai alapelvekkel. Ezekben a kérdésekben szavazás nem megengedett. Amennyiben nem jön létre a frakción belüli konszenzus, a felek közti sikertelen egyeztetés után az eltérő véleményt párhuzamosan kell nyilvánosságra hozni. (A szerződés II. része az együttműködés politikai alepelveiről rendelkezik. Ez a pont biztosítékot nyújt arra, hogy az egyeztetett politizálásra való törekvés mellett mindkét párt megőrizhesse saját politikai arculatát és az esetleges önálló véleménynyilvánításhoz való jogát.) 9. Minden más kérdésben ugyancsak konszenzusra kell törekedni. Ha a sikertelen konszenzusteremtés után az elnökségben való újabb egyeztetés sem vezet megegyezésre, a kérdést szavazással kell eldönteni. Konszenzus hiányában az eltérő vélemények szabadon képviselhetők. Rendkívüli esetekben a döntést a helyzetnek megfelelően kell meghozni. 10. Személyi kérdésekben az elnökségben való előzetes egyeztetés után a frakció szavazással dönt. A két frakcióúlés között személyi kérdésekben az elnökség dönt. Zárórendelkezések 1. Jelen megállapodás nem érinti a Szerződés érvényességét. 2. Jelen megállapodás az Együttélés Intéző Bizottságának és a Magyar Polgári Párt Elnökségének jóváhagyásával lép érvénybe. 3. A felek megegyeztek abban, hogy a jelen megállapodásukat a jóváhagyás után a sajtó útján nyilvánosságra hozzák. Pozsony, 1994. december 2. Az Együttélés nevében A Magyar Polgári Párt nevében DURAY MIKLÓS, elnök A. NAGY LÁSZLÓ, elnök Állásfoglalás 1. Az Együttélés Intéző Bizottsága és a Magyar Polgári Párt Elnöksége megállapítják: a/ Az 1994-es parlamenti választások eredménye alapján a Magyar Koalíció politikai alanyai által aláírt „Szerződés a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt sokoldalú együttműködéséről és koalíciójáról" (a továbbiakban: Szerződés) 5. cikkelye 1. bekezdésének b/ pontja szerint kell eljárni, azaz a három szerződő félnek közös parlamenti frakciót kell létrehoznia. (A szerződés szóbanforgó pontja így hangzik: „Amennyiben a koalíciós felek valamelyikének kevesebb képviselője lesz, mint amennyi szükséges az önálló frakció megalakításához, egy, a megegyezés szellemében működő közös parlamenti frakciót hoznak létre.") b/ A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a Koalíciós Tanács 1994. október 28-i ülésén bejelentette, hogy nem kívánja magát tartani a Szerződés fent idézett pontjához, és külön parlamenti frakciót kíván létrehozni. Ezen az ülésen az MKDM szerződésmódosítást kért. c/ Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt fontosnak tartják a több éves igyekezet eredményeként létrejött Szerződés megtartását, és elhatározták, hogy a Szerződés szellemében közösen működtetik a Magyar Koalíció parlamenti frakcióját, d/ Az MKDM parlamenti képviselői a Szerződés rendelkezéseivel ellentétben létrehozták saját parlamenti frakciójukat. 2. Az Együttélés Intéző Bizottsága és a Magyar Polgári Párt Elnöksége a fentiek figyelembevételével leszögezik, hogy a Szerződés teljesítése a Szerződésben megfogalmazott módon akadályokba ütközik, melyet az MKDM egyoldalú lépése eredményezett. Az Együttélés Intéző Bizottsága és a Magyar Polgári Párt Elnöksége leszögezik, hogy a Szerződést szervezeteikre nézve továbbra is érvényesnek tartják. Eltökélt szándékuk annak megvalósítása, ezért a Szerződés zárórendelkezéseinek 1/ bekezdése értelmében kétoldalú megállapodást kötnek. Kifejezik azon szándékukat, hogy ezen megállapodás alapján együttműködést ajánlanak fel az MKDM-nek. 3. Az Együttélés Intéző Bizottsága és a Magyar Polgári Párt Elnöksége a Szerződés mindazon részét, amely nem csupán a választási együttműködésre (V. rész) vonatkozik, időtállónak tartják, és a két szervezet közötti szoros és hosszú távú együttműködés alapjának tekintik. Ennek ér telmében a két szervezet nevében kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a legközelebbi parlamenti választások előtt közös választási koalíciót hoznak létre. Ezért elhatározták, hogy a Szerződésben megfogalmazott politikai célkitűzések alapján egyeztetett választási program kidolgozására törekszenek, melynek megvalósítása érdekében megteremtik a személyi és szervezési feltételeket, kölcsönösen tiszteletben tartva egymás sajátosságát és alanyiságát. Pozsony, 1994. december 2. Az Együttélés nevében A Magyar Polgárt Párt nevében DURAY MIKLÓS, elnök A. NAGY LÁSZLÓ, elnök Egy társaságban a bűnözés a téma. Mint ahogy az általában lenni szokott, hamarosan a rendőrökre terelődik a szó, és azonnal akad, aki ontja magából a szellemesebbnél szellemesebb rendőrvicceket. „Ha meg bajba kerülnétek, körbecsókolnátok őket, mint cári koldus az ötkopejkást" - visszhangozza valaki hátulról. A derültségnek vége szakad, tekin tetünkkel azt az alacsony termetű férfit követjük, aki közbeszólásával megtörte a hangulatot. - Te rendőr vagy, fogadjunk! - szólal meg a hirtelen támadt csöndben a mesélő hölgy. - Nem én! - válaszolta amaz nyugodtan, - csak az a helyzet, hölgyem, hogy voltam már pácban. OOO A téma ugyanaz, a helyszín más. A losonci rendőrkapitányság bűnmegelőzési osztályán Ľudovít Šimonides főhadHázlopások naggyal beszélgetünk. A rendőrtiszt sajnálkozással mondja, hogy a lakosság nagy része csak az utolsó pillanatban fordul a rendőrséghez. Megtörténik, hogy csupán akkor, amikor a biztosító figyelmezteti a kárvallottat, ha nem jelenti az esetet, nem kaphat kártérítést. - Nem győzzük hangoztatni - emeli ki a a rendőrtiszt -, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, saját érdekében azonnal forduljon hozzánk. Minden bűncselekmény helyszínén maradnak nyomok, amelyek a tettes(ek)ről árulkodnak. Leghasználhatóbbak a frissek, tehát nem mindegy, ki mikor tesz bejelentést. Nagy időeltolódás esetén teljesen el is tűnhetnek az árulkodó jelek. Maradnak a tanúk. Nos, ebből a szemszögből nézve sem sokkal könnyebb a rendőrség dolga. Nem tudom, mi az oka: érdektelenség vagy félelem? Az emberek nem akarnak tanúskodni. Pedig bárki kerülhet kellemetlen helyzetbe: tanúkat keres, s a rendőrségtől remél segítséget. Sajnos, sok esetben mindezt csak akkor tudatosítják a polgárok, amikor ők maguk kerülnek bajba. A rendőrtiszt egy köteg jegyzőkönyvet tesz az asztalra. Lapozgatja, s elképesztő történeteket mond el a zsebmetszőkről, az emberi hiszékenységről, a figyelmetlenséggel visszaélő bűnözőkről. Hihetetlen, mit ellopnak manapság. Nem csupán bútort, pénzt, ékszert vagy egyéb kisebb vagyontárgyat, hanem épületeket, komplett családi házakat. Ma minden hasznosítható. A leszedett csempe, a megtisztított tégla, a gerendák, hogy az ablakról, ajtóról ne is beszéljünk. A lebontott épületet darabonként értékesítik. A rendőrtiszt szerint azonban az is elképzelhető, hogy a szétszedett családi házat másutt ugyanolyanra „rakják össze". - Kilencvenegyben figyeltünk fel az ilyen bűncselekményekre - folytatja a főhadnagy. - Úgy kezdődtek, hogy eltulajdonítottak egy ajtót, egy ablakot, néhány cserepet, s amikor ezeket senki nem kereste, a tettesek felbátorodtak. Többnyire lezüllött rétegekből kerülnek ki, s az eladott építőanyagért kapott összeg általában egy-két napos alkoholszükséglet fedezésére szolgál. De nemcsak családi házakat lopnak, hanem középületeket-is. Majdnem erre a sorsra jutott a füleki fürdő és a füleki tanonciskola épülete. A fürdő kazánházának a felét már szétszedték, mire elkaptuk a tetteseket. Éppen a téglát tisztították, amikor rajtuk ütöttünk. A tanonciskola esete is a megszokott módon kezdődött. A roma férfi először csak a linóleumszőnyeget csavarta fel. Amikor senkinek nem hiányzott, tett még egy kísérletet. Később leszerelte a mosdókat, a WCt... Egyre bátrabban viselkedett, segítőtársakat hívott, és mindent elvittek. Még a falakból a vezetéket is kiszedték. Persze számtalan esetben a falat is lebontották, a téglát eladták. A Vidosza pusztán szétszedett lakás anyagának egy részét a Rozsnyói járásban találtuk meg. Az ilyen és hasonló lopások megakadályozása nagy körültekintést követel meg. Ezek az emberek könnyen félrevezetik a polgárokat. Az egyik kihallgatás során például, amikor megkérdeztük a tanútól, miért nem jelentette, hogy a szomszédjának a házát bontják, elmondta, hogy ő érdeklődött a „munkásoktól", mit keresnek ott, de azok elmondták, hogy szanálásra kaptak parancsot. Ezek után természetesnek vette a ház lebontását, és nem értesítette a tulajdonost. Fel szeretném hívni a polgárok figyelmét, hogy minden szokatlan változásról tájékoztassák a rendőrséget. Az elhagyott családi házukat bízzák rá a közelben élő rokonokra, barátokra, ismerősökre. Amennyiben elköltöznek egy lakásból - még ha fent hagyják a függönyöket is - Jelezzék azt a rendőrségen. A kollégák ezek után jobban odafigyelnek a ház körüli mozgásokra. A főhadnagy még hozzáfűzte, hogy nemcsak a tolvajok ellen indítható eljárás, hanem a bűnrészesek ellen, tehát a lopott építőanyag vásárlói ellen is. FARKAS OTTÓ
