Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-31 / 302. szám, szombat

1994. december 3165. inteRjú új

sz

ó 9) Az év mondásai SPORTSZILVESZTER 94 • SPORTSZILVESZTER 94 • SPORTSZILVESZTER 94 „Németország olyan lelkesedéssel futballozik, mint az adatgyűjtő pénztárgép" - írta a spanyol El Pais lap a címvédő kieséséről a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében. „Ha másodikok lennénk, az csak az utolsó hellyel érne fel" Carlos Alberto Perreira, a vt> győztes brazil labdarúgó-válogatott edzője a focivébé előtt. „Azt kívánom, hogy Olaszország legyen a világbajnok, és Roberto térjen vissza a katolikus hithez" Baggio édesanyja a labdarúgó-világbajnokság küszöbén. „Csak azután váltam szimpatikussá az emberek számára, amikor kezdtem elveszíteni a mérkőzéseimet" - Ivan Lendl, a nemrég visszavonult teniszcsillag. „Olyan lusta, hogy bottal jár az ágyba, s azzal kapcsolja ki a világítást" - van Herpen edző Conchita Martinez wimbledoni győztes női teniszezőről, „Kezdjél már végre örülni, buta liba" - német fotóriporterek Katja Seizinger olimpiai győzelme után. „Ezek megölnek engem. Már teljesen halott vagyok, levágák a lábamat. Úgy érzem, mintha a testemet csonkították volna meg. Azt ^sem tudom, hogyan állok a lábamon. Képtelen vagyok magamra találni." - Diego Maradona a dop^ pingolás miatt történt kirekesztése után. „Már régen hajszoltam füg gönyt a konyhámba"- nyilatkozta Erik Torshvedt norvég labdarúgókapus a Jorge Campos mexikói hálóőrrel történt mezcserét kővetően. „Szemét, szaros munka volt ez, te seggfej!" - ordította Lothar Matthäus német labdarúgó a bírónak a botrányosan végződött Karlsruhe elleni Bundesliga-találkozó végén. „Tovább voltam palyatutasom csúcsán, mint amilyen hosszan tart vetélytársaim többségéé" Martina Navrátilová, az idén visszavonult teniszcsillag. (TA SR) És megette a biciklijét... Egész évben mást sem csináltunk, mint hírül adtuk, ki hogyan futott, úszott, ugrott, lőtt. Jegyezzük a csúcsokat, álmélkodunk, mikre képes az ember, hol is a határ - ha van egyáltalán. Maradjunk hát hűek önmagunkhoz most is, amikor az esztendő utolsó sportoldalát veszi kézbe olvasónk. Teljesítményekről lesz szó ugyan, ám nem közsimert eredményekről, olimpiai sportágak rekordjairól. Mentségünk legyen erre a szilveszter, no meg, hogy egyáltalán nem közönséges dolgokkal hozakodunk elő. A kételkedők számára ellenben előre kell bocsátani: az alábbiakban nincs szemernyi turpisság sem, kitalálás, hasraütés, egyebek. Színigaz minden. Hisszük - hihetik önök is. Minden elismerésünk a gerendán egyensúlyozó tornásznöké. De azért Kumar Anandon, Sri Lanka honpolgárának erőfeszítése sem volt kutya Colombóban. Egyik lábára állt. És állt. Állt, egyensúlyozott. Mások nézték, vártak, belefáradtak, hazamentek, ettek, aludtak, visszajöttek. Anandon még mindig szobrozott. Ugyanazon a visszeres lábán. így vesztegelt pontosan 33 órát. Közben nem használt támaszt. Sem a testének, sem a lógó-lengő lábának. - Nem bírom tovább! - mondta a 33. óra után, és a porba omlott. Segédei nekiestek fáradt lábának, amikor felordított: - Nem azt, szerencsétlenek!... A másikat. Az görcsölt be... • • • Száz óra nagy idő. Ennyi idő alatt - bármit is csinálsz - inkább előbb, mint utóbb megunod. Erre gondolhattak mindazok, akik összegyűltek Atlantic Cityben a híres Teplitzki hotel nagytermében, hogy lássák a felettébb szemrevaló, állítólag bangkoki származású Sabra Starr maratoni hastáncbemutatóját. A legállhatatosabb nézők közül néhány ezalatt négyszer-ötszöt is tökéletesen lerészegedtek, ki is józanodtak. Arról, hogy a 100 órás kéjes vonaglás után meddig és hogyan ápolták a gyönyörű Sabrát - nem szól a fáma. • • • Emlékeznek még a Hungária együttes „Limbó hintójára"? Régen volt, de azóta egyre többen tájékozódtak a limbó fogalmáról. A minél alacsonyabbra állított léc alatt úgy kell átcsúsztatni a hátrahajlított testet, hogy csak a talp, illetve a láb oldala érintkezhet a talajjal. A Torontóban rendezett limbóversenyen „Cinege", egy „csontnélküli" kis kanadai lányka, a 15 éves Marlene Raymond második kísérletre sikerrel múlt alá minden korábbi rekordot, a léc - 15,5 centiméterre volt a padlótól. Egyesek szerint alig lehetett utána kiegyenesíteni. Nem a lécet... • • • Essen szó lövészetről is. Ágyúlövészetről. A New York-i Madison Square Gardenben a Barnum és Bailey cirkusz fő attrakciójaként kilőtték egy ágyúból Emmanuel Zaccinit. Áz embergolyó 87 km/órás sebességgel távozott a csőből, 54 métert repült. Becsapódott - és dehogy halt bele. Nyugdíjba vonulása után lányát, Florindát lövöldözték - nagy sikerrel. Egyéni csúcsa csak 9 méterrel volt kisebb apjáénál. • • • A rögbi - nem pingpong. Nem véletlen, hogy az alábbi emlékezetes és nehezen túlszárnyalható csúcs éppen egy ilyen nehéz társaság nevéhez fűződik. Az új-zélandi Ashburton Tinwald Rugby Football Club megvadított legényeinek mindössze 1 percre és 37 másodpercre volt szükségük ahhoz, hogy egy tökéletesen felhangolt versenyzongorát ripityomra zúzzanak, s ráadásul a törmeléket egy mintegy 25 centiméter átmérőjű nyíláson is átjuttassák. A csapat menedzsere, néhány szilánkkal a kezében büszkén nyilatkozta a tévének: „ S tudják mit!?... Az egészet csupán hat játékosunk csinálta, nem is az egész csapat..." • • • Itt az új évi... Együnk, igyunk, ne bánkódjunk!... Vajon ki tudna versenyre kelni a brit bajnok tojásnyelő specialistával, Peter Dowdeswell-lel. Ez a dundi angol fiú átlagos versenyfogyasztása 58 másodperc alatt 14 keménytojás... Hát a pennsylvaniai Steven Petrosinóval?... A legmohóbb gödény is megirigyelhetné. Elektromos időméréssel igazoltan 1,3 másodperc alatt öntött le a torkán egy liter világos sört... A franciaországi Evrey-ben Monsieur Lottó nak több, 15 nap kellett ahhoz, hogy apróié kos gondossággal „felszeletelt" kerékpárját el fogyassza... Hogy ennyi elég volt? Rendben. Tartsunk szünetet. Folytassuk talán jövőre ilyenkor. Még nagyon sokat kell edzened, hogy a kétszer 15 perces hosszabbítást végig tudd játszani Miért szeretik? JOZEF VENGLOŠ, a szlovák labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya: „Csak. És nagyon. Mégpedig annyira, hogy egész elkövetkező életemet rááldozom, és feltalálok egy olyan szlovák csodaszert, amitől nem vérzenek el labdarúgóink a nemzetközi porondon, amely ellen nem hat a balszerencse, a túlzott idegesség, a túlzott akarás, a túlzott kapufa, a túlzott bíró, a fű, fa, virág..." BUGÁR BÉLA, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: „Mert szigorúan bünteti a lestaktikát, a szabálytalan előnyszerzést és az utánrúgást. Nem úgy, mint a parlament." Látnánk hallanánk Rádió. Vasárnap. 5.50. Ki az ágyból, be a máséba! 20.00 Perben a paragrafusokkal. A Slovan futballklub elnökének visszaemlékezései a nyitraiakra és a besztercebányaiakra. Televízió. SZTV 1, 20.00 A fele sem igaz (közkívánatra: labdarúgó-kerekasztal). 21.00 Delta. Tudományos híradó. Hogyan kotyvasszunk Dunaszerdahelyen nagycsapatot Jozef Valovič edzővel. Telefon-testnevelő (hívható egész nap). Dušan Galis: „Ha szépen kértek, talán nyilatkozom." UJSZO szlovákiai magyar napilap főszerkesztő: Szilvássy József (»32-32-20) főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (»2104456) Miklósi Péter (W210 4453) a V^árnap vezető szerkesztője Szerkesztőség: 819 15 Bratislava. Pribinova 25.8. emelet Telefonközpont: 07/210-9 Szerkesztőségi titkárság: 32-50-18. telefax: 3645-29 hírfelvétel és üzenetrögzítő: 210-4426, sportrovat: 36-46-39 Fiókszerkesztőségek: Kassa 095/6228 639 Rozsnyó 0942/244 81 Komárom 0819/634-73. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató w 210-4460, fax: 210-4467 Hirdetőiroda: v 210-4455, fax: 210-4431. Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače. Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12.1993. december lOén. Engedély száma 179/93 A szerkesztőség a beküldött kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát fenntartja. A nem megrendelt kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index 48011 Szoboravatás Az óesztendő utolsó munkanapjának utolsó percében érkezett a hír: szilveszter éjeién, pontban 12 órakor nagyszabású ünnepség, mélyreható elemző beszédek, revügörlök, tengernyi pezsgő és abarai bor kíséretében az 1. FC Košice stadionjának kezdőkörében felavatják Alexander Režeš „prezident" (most már miniszter is) egészalakos mellszobrát. Alexander Rezes remekmívű alkotását Alexander Režeš jelenlétében Alexander Režeš leplezi le. A Szlovák Labdarúgó Szövetség kéri minden sportbarát és futballszurkoló segítségét A szövetség a szigorú számonkérés híve, s ezért felhívja a sportszerető közvéleményt, hogy aki tud olyan mérkőzésről, amelyen az eredményt a csapatok nem beszélték meg előre, amelyen a bíró nem csalt haladéktalanul jelentse. Az SZLSZ csak megdönthetetlen biztosítékkal szolgáló bejelentésekkel tud érdemben is foglalkozni. Két bosi... A futballistákat szponzoráló állami gazdaság igazgatója mondta: „Remélem, hogy a legjobb csapat nyeri a II. ligát, és ez a bősi csapat lesz. De, ha esetleg nem mi lennénk a legjobbak, remélem, akkor is mi győzünk." A futballkonjuktúra megbolygatta az 5000 lakosú falut, szinte tótágast áll. Az egyik törzsszurkoló felesége már nem bírta tovább, és óriási botrányt csapott:„Ez így nem megy tovább! - kiabálta. Kibírhatatlan! A csapattal fekszel le, a csapattal ébredsz...Csak próbálnék én ilyesmit csinálni..." Rögtönzött sztriptíz a lelátón.. Hihető történetek • Milan Lešický, Szlovákia 21 éve aluli nyeretlen labdarúgó-válogatottjának edzője szoros kapcsoltabna áll egy genetikussal. Vizsgálódásaik eredménye: minden remény megvan arra, hogy az utóbbi időszak gyengébbre sikeredett „termése" után a 2114-es korosztály legyőzi majd előkészületi meccsen a pápuái bálnavadászok kölyökcsa patát. • Labdarúgó Eb-seljetező, Bukarest, Steaua-stadion, 20 ezer néző. 79. perc: 2:l-re vezetnek a románok. A 80. percben Chvíla egyenlít. Jozef Vengloš, a szlovák válogatott edzője az órájára néz. Biztosan azért - megvan-e még... • Kétkötetes szakkönyv megírására tett ajánlatot egy kiadó Dušan Galisnak 94-es labdarúgóvilágbajnokság után. A helyszínről hazatérő Slovan-edző visszautasította a felkérést, mondván: miért? Történt ott valami?" • Fgv aranvmnndást hallottunk, őszinte szívvel ajánljuk klasszis focisták figyelmébe: „Ne törődj azzal, hogy mit írnak a firkászok. Labdarúgónak már emeltek szobrot, kritikusnak még soha." • A legfrisseb információ szerint sportrovatunk munkatársa, jmk 1995-ben egyetlen sort sem ír a kézilabdáról, mert 12 hónapos alkotó szabadságra utazik Csallóközaranyosra és Nyárasdra. Leendő művének címe: A kézilabda kézikönyve. • Milan Služaničnak, a Szlovák Labdarúgó Szövetség elnökének szobrát szeretnék felállítani a Slovan-stadion bejáratánál. A felkért művészek egyike érdekes ötlettel rukkolt ki ezzel kapcsolatban. Szerinte nem kellene megmintázni az elnököt; helyesebb volna személyesen kiállítani Služaničot. A mű így is, úgy is mozdíthatatlan lenne. m Megkérdezték a DAC labdarúgócsapatának fiatal középpályását: igaz-e, hogy reggelire pezsgővel fogyasztja a zabpelyhet. Mire a 23 esztendős focista:„ Pár éve még igaz volt, de most már vigyáznom kell magamra. A zabpelyhet újabban teljesen kihagyom." • Köztudott, hogy a Slovan labdarúgócsapatának a trénere nem a szerénység mintaképe. Egyik ismerőse mesélte róla: „Születésnapján mindig ő kuld udvozio kar tyákat a szüleinek. Gratulál nekik, hogy ilyen gyerekük van." m Az egyik női kézilabdacsapat új, fiatal trénere magabiztosan nyilatkozott: „ Meglátjátok, én új életet viszek ebbe a csapatba." Állta a szavát. Fél éven belül az együttes hét játékosa lett állapotos. Sportmozi (műsorajánlattal) KERESZTAPA III. (Újságírókról szólna, ha őket is bevennék a futballmaffiába.) A TANÚ (Némafilm. Hogy ki a főszereplő, arra csak „nikéznľszabad.) ... ÉS MEGINT DÜHBE JÖVÜNK (Kétszemélyes tragikomédia Anton Urbannal, a Slovan titkárával és Jozef Valovičcsal, a DAC edzőjével.) A HÜLYESÉG NEM AKADÁLY (Riportfilm a sportrovat tegnap készült oldaláról.) AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK (Fantasztikus mese, a távoli jövőből. A merész főhős, a még merészebb rendező fantáziája szerint rábukkan a bundapénzek eredetére.) ELFÚJTA A SZÉL (A kamera Európa-bajnoki esélyeink nyomába indul...) FANTASZTIKU LABIRINTUS (Ismeretterjesztő film a futballklubok pénzügyi gazdálkodásáról.) Évzáró bankett a Csallóközben egy élyonalbeli nagycsapatnál. Éjfél felé már emelkedett a hangulat, húzza az egyszál cigány. Egyszerre csak a vezetőedző odainti a prímást és rázendít nagy vastagon: - Adjon Isten szebbet, jobbat nálamnál... A szomszéd asztalnál felnéz egy keserű cserepados: - Nagy kunszt...! Lapzárta Kutya nehéz egy év volt - állapítottuk meg, miközben az utolsó oldalakat vártuk. Az esztendő utolsó oldalát. Hírnök jő, s pihegve szól: „Emberek, itt az utolsó oldal." S valóban megérkezett 1994 utolsó levonata. Éppen az, amelyiket most tartanak a kezükben. Előkerült már a pezsgősüveg, töltöttün, koccintottunk, meséltünk. Aztán már csak koccintottunk. Hárman (négyen?, öten?, hatan?, ki tudott akkor már számolni...) görnyedtünk fölé, amikor nyílt a nagyszoba ajtaja. „Te, figyelj már, hogy állunk? - kérdezte végszóra betoppanó kollégánk, majd szabódva tette hozzá - : egyébként alaposan kihágtam a rumból, hukk, azt sem tudom, mi van az újságban. De azt látom, hiányzik az impresszum..." Jesszus! Kiesett kezünkből az üres pezsgőspohár... Gyorsan!... Nem hiányozhatnak a lap kiadására vonatkozó adatok, nevek. Éppen most. szilveszterkor. A helyére került. A legnagyobb sporthülyeséget kellett kidobnunk. Mi még marad(t)unk. Én is, aki az oldal zöldségét (?) termelte: TOMI VINCE