Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-22 / 295. szám, csütörtök

\2] új szó H ÍREK - VELEMENYEK 1994. december 21. RÖVIDEN A költségvetési provizórium 90 százalékát a Moravčík-kor­mány által kidolgozott költség­vetés-tervezetből vették át ­jelentette ki tegnapi sajtótájé­koztatóján Ľudovít Černák, a Nemzeti Demokrata Párt elnö­ke. A provizórium annak kö­szönhető, hogy túl sokáig tar­tott az új kabinet összeállítása. A párt szerint a Szlovákia jobb hírnevére fordítandó 100 millió koronát inkább az elnöki irodá­nak adhatnák, úgy jóval na­gyobb hasznát vehetné az or­szág. Černák közölte: a kor­mánykoalíció leggyengébb láncszeme a Szlovák Nemzeti Párt. Nyílt levelet küldött Vladimír Mečiar kormányfőnek a Földa­nyáért nevű környezetvédelmi szervezet: ebben felkéri, hogy a kormány módosítsa álláspont­ját a mohi atomerőművel kap­csolatban, és változtassák meg az ország 2005-ig terjedő ener­giaipari koncepcióját oly mó­don, hogy az az alternatív ener­giaforrásokra támaszkodjon. A nemzeti tanács külügyi bi­zottsága tegnap jóváhagyta az Interparlamentáris Unió szlovák nemzeti csoportja végrehajtó bi­zottságának összetételét. A ta­gok: Jozef Prokeš elnök (SZNP), Eduard Kukán alelnök (DU), Ján Borovský titkár (Munkásszövet­ség), valamint Irena Belohorská (DSZM), Tomáš Cingel (DSZM), Szigeti László (MKDM), Dušan Slobodník (DSZM), Gabriel Pa­lacka (KDM) és Jaroslav Volf (Közös Választás). Alojz Engliš, a Szakszerveti Szövetségek Konföderációjának elnöke Rozsnyón megismerke­dett a járás szociális és gazda­sági helyzetével. A helyi vezetők közölték, a járásban a munka­nélküliek aránya 23,38 száza­lék; a súlyos helyzetből kivezető utat az idegenforgalom fellendí­tésében látják, ezért bekapcso­lódtak az Ouverture programba. (TA SR) KÖZLEMÉNY A Bibliotheca Hungarica Ala­pítvány kuratóriuma értesíti mind­azokat, akik részt vettek az ala­pítvány által kiírt, a szlovákiai magyarság 1945-1947 közötti sorsfordulóival, történelmi ese­ményeivel kapcsolatos, Emlékek nélkül nemzetnek híre csak ár­nyék című pályázaton, hogy a pá­lyamunkák (24 kézirat, illetőleg hangfelvétel) elbírálása megtör­tént. Az eredményhirdetésre 1995. január 15-éig kerül sor. II. kiadás Lapzárta: 22.00 Újabb vizsgálóbizottság (Folytatás az 1. oldalról) jobb ha ezt a testületet két ellenzé­kivel bővítik. így lett tagja Jozef Magvaši és Jozef Pribilinec, mind­ketten a baloldali tömörülésből. Hasonlóképpen a katonai hírszer­zést ellenőrző képviselői bizottság­ba is csak kormánypárti jelölteket javasolt az illetékes parlamenti tes­tület. A plenáris ülésen a kormány­párti többség mindössze Jozef Kleint (Közös Választás) volt haj­landó elfogadni. Kleinről a parla­menti folyosókon az a hír járja, hogy ő az egyike azon baloldali ho­natyáknak, akik Mečiarékhoz ha­sonlóan szavaznak. Ezt követően került sor a Nemze­ti Vagyonalap elnöksége hiányzó kilencedik tagjának a megválasztá­sára. A kormánypárt erre a posztra Ivan Ľuptákot jelölte, aki az előző parlamenti ülésszak alatt heil hitle­rezéssel hívta fel magára a figyel­met. Ľupták mostani megbízatásá­nak érdekessége, hogy neki - a Mečiar-kormány kinevezése után ­már a parlamentben kellene ülnie. A sajtóban akkor az terjedt el, hogy Ján Ľupták akadályozta meg névro­konának a visszatérését a szlovák törvényhozásba, mondván, előző pályafutása alatt lejáratta a mun­kásokat. Tegnap kiderült, Ivan Ľup­ták az elnökségbe való kinevezé­sétől tette függővé, hogy elfogadja­e a képviselői posztot. Amint az várható volt, a legna­gyobb parlamenti vitát az államfő által visszaadott privatizációs törvé­nyek váltották ki. A kormánypárti honatyák a munkásszövetség kép­viselőivel egyetemben kardoskod­tak a módosítások változatlan for­mában történő elfogadása mellett. Az ellenzék arra figyelmeztetett, hogy Michal Kováč államfő alkot­mányellenességre hivatkozva kérte a módosítások ismételt megvitatá­sát és elvetését. A Magyar Koalíció nevében A. Nagy László (MPP) kért szót. Ve­szélyesnek nevezte, hogy a Nemzeti Vagyonalap a privatizációstörvény­módosítás elfogadása esetén kénye­kedve szerint dönthet a magánosí­tásról, esetleg bizonyos csoportokat előnyben részesíthet. Erre azért ke­rülhet sor, figyelmeztetett, mert nincs kidolgozva az ellenőrzési me­chanizmus. Több ellenzéki képvi­selőhöz hasonlóan A. Nagy László is úgy vélte, hogy a törvénymódosítás elfogadása során megszegték a ház­szabályt, mert a tervezetet előzete­sen nem vitatták meg a bizottságok­ban, s ez veszélyes precedens lehet a jövőre nézve. A több órás vita so­rán feltűnt, hogy Peter Bisák privati­zációs miniszter nem akarta a vitá­ban felhozott érveket megcáfolni, il­letve a kérdéseket megválaszolni. A nagyprivatizációval kapcsolatos tör­vényt a többség az ellenzék heves tiltakozása ellenére változatlan for­mában elfogadta, tehát az kihirdeté­se napján hatályba lép. A késő esti órákban a sajtó által államosító törvénynek nevezett pri­vatizációsjogszabály-módosításról folyt a vita. Jozef Moravčík (DU) fi­gyelmeztetett arra, hogy a kor­mánykoalíció által erőltetett tör­vény nemcsak alkotmányellenes, hanem olyan nemzetközi jogi nor­mákat is sért, amelyekhez Szlová­kia is csatlakozott. Konkrétan az 1950. évi Római Emberjogi Egyez­mény kiegészítő jegyzőkönyvét hoz­ta fel, amely tiltja, hogy bárkit meg­fosszanak tulajdonától, ha nem közügyről van szó. Márpedig ez esetben nem közügyről van szó, fi­gyelmeztettek Moravčíkhoz hason­lóan az ellenzéki képviselők. A je­len lévő 76 képviselőből 72 meg­szavazta az „államosító törvényt". A parlament ma folytatja munkáját. (gágyor) MECIAR DIPLOMATAKAT FOGADOTT Kételyeloszlatás Vladimír Mečiar miniszterelnök - kormánya többi tagjá­nak a Jelenlétében - tegnap fogadta a Szlovákiában működő külképviseletek vezetőit. Ez egyben az ú] kor­mány első hivatalos találkozója is volt külföldi diploma­tákkal. Az összejövetelen Mečiar beszédet mondott, amellyel igyekezett eloszlatni az ország orientációjával kapcsolatos kételyeket. TA SR-tudósítás A kabinet alapvető érdeke, hogy a jogállam valamennyi in­tézményének akadálytalan működését és tökéletesedését biztosítsa - szögezte le a kor­mányfő. Hangsúlyozta: a gazda­sági szerkezetváltás, beleértve a privatizációt is, folytatódni fog. E cél érdekében tett lépéseket azonban nem szabad úgy értel­mezni, hogy ezek visszafelé ve­zetnek, mivel a döntések az előző hibák kiküszöbölését szol­gálják. Ami a külpolitikát illeti, az ország eddigi irányultsága, nyugat-európai és transzatlanti orientációja nem változik. Szlo­vákia biztonsága szempontjából alapvetően fontos az ország NA­T0-, valamint EU-tagsága. Per­sze Szlovákiának az említett szervezetekbe történő fokoza­tos betagozódása ellenére sem szabad szem elől tévesztenie Oroszország súlyát és fontossá­gát - tette hozzá. Az emberi jogokról szólva kü­lön kihangsúlyozta: az alkot­mányban rögzített jogok garan­táltak. Külön figyelmet akarnak fordítani a roma etnikai és nemzeti kisebbség kulturális, szociális és gazdasági felemel kedésére. A nemzeti kisebbsé­gektől a kabinet elvárja, hogy lo­jálisak legyenek és teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket. Mečiar a demokratikus társada­lom alapját a szabad sajtó és a független tömegtájékoztatás lé­tében jelölte meg. Ami a külpoli­tikát illeti, különös hangsúlyt szeretnének fektetni a szlo­vák-cseh és a szlovák-magyar kapcsolatokra. Maximilian Pammer, Ausztria pozsonyi nagykövete kö­szönőbeszédében üdvözölte azt a tényt, hogy a független Szlo­vák Köztársaság megszületésé­vel kapcsolatos aggodalmak alaptalanoknak bizonyultak, és egyben egyetértett azokkal az alapelvekkel, amelyek a szlovák kormányfő beszédében elhang­zottak. VILLÁMINTERJÚ Az ellenzék jogorvoslást kér A parlamenti többség az ellenzék heves tiltakozása ellenére elfogadta az úgyneve­zett államosító törvényt. Azt a privatizációs jogszabályt, amelyet a KDM is alkotmányel­lenesnek nevezett. Ivan Šimko, a mozga­lom alelnöke lapunknak elmondta: - Szerintem a többség csak presztízsből szavazta meg az államfő által visszaadott, sokat vitatott előterjesztést. A kormányzó erők - most, hogy már ténylegesen is ke­zükben a hatalom - más úton is hatálytala­níthatták volna a Moravčík-kabinet privati­zációs döntéseit. Például kormányhatáro­zattal. Ez lett volna a legegyszerűbb. • Ha az 55 privatizációs döntést érintő jogszabály valóban sérti az alaptörvényt, akkor a képviselőknek jogorvoslatért az al­kotmánybírósághoz kellene fordulniuk... - Ezt meg is tesszük. Ám előbb a törvény­nek hatályba kell lépnie. Meggyőződésem, hogy az alkotmánybíróság nekünk ad iga­zat. G. A. Vegyipari biztosító Megkapta a működési engedélyt az Apol­lo, a vegyiparban foglalkoztatottak nem ál­lami egészségügyi biztosítója. Az ügyfelek elsősorban a pozsonyi Slovnaft és a puhói Matador alkalmazottai közül kerülnek majd ki. Becslések szerint az új biztosítónak már­is mintegy 30 ezer ügyfele van. (TA SR) HOLNAP ÉJFÉLTŐL BOSZNIÁBAN Tűzszünet TA SR-hir A délszláv válságban közvetítő Jimmy Carter teg­nap délelőtt Majna-Frank­furtból hazautazott az Egyesült Államokba. Az amerikai exállamfő ked­den este Még Belgrádban járt, ahol Milosevics szerb elnökkel folytatott megbe­széléseket Carter korábban járt a bosnyák fővárosban, Sza­rajevóban és a boszniai szerbek székhelyén, Palé­ban, ahol találkozott ve­zetőjükkel, Radovan Kara­dzsiccsal. A Carter-vizit leg­fontosabb eredménye az a bejelentés, hogy Kara­dzsics hajlandó holnapi hatállyal négy hónapos tűzszünet elrendelésére Bosznia-Hercegovinában. A tűzszünet a szerb vezér ígérete szerint pénteken éj­félkor lépne érvénybe. Teg­napi jelentések szerint Ka­radzsics, mielőbbi találko­zót kért az Adria partján tartózkodó ENSZ-egységek vezetőitől. A szerb vezér szerint a rendkívüli találko­zóra azért lenne szükség, hogy a szembenálló felek egyeztessék, miként való­síthatnák meg a tűzszüneti megállapodásba foglalta­kat. Jimmy Carter ismét visszaültette a tárgyalóasz­talhoz Radovan Karadzsi­csot, méghozzá azzal az ígérettel, hogy a válságban közvetítő összekötő cso­port által elkészített koráb­bi térképeket újra meg le­het vizsgálni, írta tegnapi vezércikkében a New York Times. A szerbeknek azért kell a tartós tűzszünet, hogy meghagyhassák az általuk elfoglalt területek mintegy hetven százalékát, valamint olyan területcse­réket szeretnének a fegy­vernyugvás idején kialkud­ni, hogy gazdaságilag élet­képes saját államot hoz­hassanak létre. A tekintélyes amerikai napilap szerint a bosnyák kormány elismerte, hogy elvesztette a háborút és meg kell elégednie a kompromisszummal A sza­rajevói vezetés azonban azt szeretné, ha ez a komp­romisszum a lehető legjob­ban hasonlítana az össze­kötő csoport eredeti térké­pében vázoltakhoz. KISEBBSEGI KULTURAK TAMOGATASA Lesz vagy nem lesz? A Magyar Polgári Párt sajnálatosnak minősíti, hogy az 1995. év első negyedére vonatkozó, a kormány által a hét elején Jóváhagyott költség­vetési provizórium nem számol a kisebbségi kul­túrák támogatásával. Amennyiben a kisebbségi kulturális intézmények nem kapnak állami támo­gatást, az a megszűnésükhöz vezethet - olvas­ható az MPP-nek a szlovák sajtóügynökség által tegnap közreadott állásfogalásában. A legutóbbi kormány­ülés után Sergej Kozlík mi­niszterelnök-helyettes az Új Szó munkatársának a kérdésére azt válaszolta, ez a kérdés a kultuszmi­nisztérium hatáskörébe tartozik. Ezért tegnap megkérdeztük Ivan Regu­lit, a kulturális tárca sajtó­osztájának a vezetőjét, mi a helyzet a kisebbségi do­tációval. Elmondta: tudo­mása szerint lehet, hogy más mértékben, de az ide­ihez hasonlóan a jövő év­ben is támogatni fogja az állam a kisebbségi kultú­rát. Mint mondta, bizo­nyos átértékelések és át­csoportosítások nem zár­hatóak ki, amit például új nemzetiségi lapok létrejöt­te vagy megszűnése tehet indokolttá. A nemzetiségi kultúrára szánt dotáció pontos összegéről nem tudott nyi­latkozni, mivel ennek összegzése még nem vég­léges, konkrét számot ka­rácsony után tud monda­ni. Arra a megjegyzésre, hogy egyes források sze­rint egyáltalán nem lesz dotáció, a minisztériumi il­letékes közölte: tudomása szerint nálunk még nem vezették be az USA-beli rendszert, ahol tudva­levőleg nem létezik ki­sebbségi támogatás, sem a magyarországit, ahol szerinte csaknem teljesen hiányzik az ilyen jellegű dotáció. (gaál) DURAY MIKLÓS AZ ALLAMVEDELMI TORVENYROL: Fasizmushoz vezethet A szlovák kulturális miniszter a Matica slovenská vezetői előtt megerősítette: tárcája elsődleges feladatai közé so­rolja az államnyelv védelméről szóló törvény parlament elé terjesztését. Duray Miklóst, az Együttélés elnökét megkér­deztük: mire számíthatunk ebben a törvénytervezetben, és milyen esélyt lát az elfogadására? - Az ötlet nem új. A Matica slo­venská már 1990-ben kidolgo­zott és a Szlovák Nemzeti Párt által támogatott nyelvtörvényja­vaslatának első változatában olyan elképzelést fogalmazott meg, amely militáns nyelvi és kulturális szellemet tükröz. Ez a nyelvi és kulturális militantiz­mus, amelyet a Matica slovens­ká, a Szlovák Nemzeti Párt és részben a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom is képvisel, ön­magában is veszélyes, függetle­nül attól, hogy törvényjavaslat­hoz kapcsolódik-e vagy sem. Azért veszélyes, mivel a polgárok identitásával, önazonosságával kapcsolatos legérzékenyebb te­rületen válhat ellentétek forrásá­vá, s olyan helyzethez vezethet el, amelyben nem az égető szoci­ális kérdések, hanem a felépít­ményi kérdések jelentik a kulcsproblémát. Ez a szlovákság és a magyarság között kulturális és nyelvi gyűlölködés forrásává válhat, s elindíthat egy olyan fo­lyamatot, amelynek a végét nem láthatjuk előre. • Meg lehet akadályozni en­nek a veszélyes törvényterve­zetnek az elfogadását? - Ahhoz, hogy bármilyen lé­pésttegyünk, meg kell ismerked­nünk a tervezettel. Én azonban nem összpontosítanám a figyel­met csupán erre, nagy figyelem­mel követném azt is, mi történik az oktatási és a művelődési mi­nisztériumban. Annál is inkább, mivel legfrissebb információink szerint az oktatásügyben sze­mélyzeti nagytakarítás folyik, melynek méreteiből arra lehet következtetni, hogy Szlovákiá­ban egy teljesen új oktatáspoliti­kát akarnak bevezetni. Az eddigi jelekből ítélve erre sem tekinthe­tünk derűlátóan. A nyelvhaszná­lat, az oktatás és a kultúra kér­dései olyan vetületet képezhet­nek, amelyben a magyarság tűrőképessége elfogy. Vannak bizonyos lehetőségek az ellenlé­pésekre. Tisztában kell lenni vi­szont azzal, hogy ha a kormány­koalíció pártjai a szóban forgó törvényt el akarják fogadni, azt közvetlen parlamentáris mód­szerekkel nem lehet megakadá­lyozni. Aki ezzel próbálkozna, ne­vetséges Don Quiote-i szerepet vállalna. Nem ezekhez a mód­szerekhez kell tehát folyamodni, meg kell próbálkozni a nemzet­közi kapcsolatok érvényesítésé­vel, vagy akár a polgári engedet­lenséggel is. • Mečiar kormányfő több ízben hangoztatta, hogy ha egyes po­litikai erők részéről társadalmi nyugtalanságot kiváltó, polgári engedetlenségre buzdító meg­nyilvánulásokra kerül sor, elfo­gadják a köztársaság védel­méről szóló törvényt, amely biz­tosítja majd a kívánt rendet. Fel vannak erre készülve? - Én személy szerint igen. Ne­kem vannak személyes börtön­tapasztalataim, tehát tudom, hogy a politika totalista értelme­zése -akár valamilyen ideológia, akár a nemzet szempontjából ­hová vezethet. Mindent meg kell tenni azonban azért, hogy ne ke­rüljön sor egy ilyen törvény elfo­gadására, mert ez Szlovákiát a fasizmus felé vezeti. m Ha a szükség megkívánja, konkrétan milyen lépésekre kerítenek sort? - Amennyiben a kormánykoa­líción belül nem jutnak el maguk­tól ahhoz a felismeréshez, hogy ezzel teljesen elszigetelnék Szlo­vákiát az európai integrációs fo­lyamatoktól, akkor megfelelő módon kell eszükbe juttatni, hogy ez létező veszély. Számolni kell azzal, hogy ismét csak külföl­dön keresztül fogunk tudni politi­zálni majdnem úgy, mint a kom­munista rendszer időszakában. HORVÁTH GABRIELLA Jó egészséget Mečiarnak TA SR-hir Duray Miklós, az Együtt­élés elnöke tegnap a sajtóiro­da munkatársának arról nyi­latkozott, hogy mit vár az új kormánytól. Szerinte a kabi­netnek a tervezett restrikció­kat csak azokon a területe­ken kellene végrehajtania, ahol ez elengedhetetlen. El­mondta: jó volna, ha a Vladi­mír Mečiar vezette kormánya nemzetközi együttműködés és a külföldi tőke segítségé­vel csökkenteni tudná a mun­kanélküliség mértékét, és megvalósítaná az iparszerke­zet átalakítását. „Mečiar kor­mányfőnek jó egészséget és elegendő erőt kívánok ahhoz, hogy a vezetésével irányított kabinetet ellenzéki pozícióból is támogatni tudjuk" - hang­súlyozta Duray a hírügynök­ségnek adott interjúja végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom