Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-21 / 294. szám, szerda

RS] ÚJ SZÓ TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ 1994. december 21. Uj fényben a tunguz robbanás 1908. Június 30-án néhány tunguz rénszarvaspásztornak és családjának, valamint Vanavara postaállomás lakosainak szörnyű élményük volt. A tunguzok tűzistene - Ogdl - vala­miért megharagudott a népére, s óriási, mindent elham­vasztó tűzgolyóval sújtotta a Földet. A szibériai Köves-Tunguszka folyó közelében történt óriási rob­banás nyomán több mint 2000 négyzetkilométernyi területen minden elhamvadt, s a csapás helyétől sugárirányban kifelé dőltek a tajga fenyőóriásai. A tu­dományos magyarázatok kez­dettől fogva nem földi eredetű objektumnak - kisbolygónak?, üstökösmagnak? - a becsapó­dásáról szólnak, de a robbanás valódi természetét csak mosta­nában kezdjük igazán érteni. Mi újat mondhatunk a titokza­tos robbanásról most, 1994-ben a Shoemaker-Levy 9 üstökös­mag darabjainak a Jupiterbe való becsapódásai után? Nem csu­pán a Jupiter-karambol látványos tűzijátéka, hanem Naprendsze­rünk kisebb égitestjeinek az egy­re részletesebb feltérképezése, valamint a robbanások fizikájá­nak a fejlődése is magyarázza, hogy újra napirendre került a tun­guszkai robbanás. Emellett az egykori Szovjetunió nyitása - tu­dósok, vendégkutatók, expedíci­ók egyre gyakoribb fogadása a régebben zárt területeken - is nagyban segíti, hogy fény derül­jön a már csaknem kilencvené­ves rejtélyre. Roy A. Gallant, a Dél-Maine Egyetem planetáriumának igaz­gatója 1992 nyarán egy húszfős nyugati tudós- és újságírócsoport­tal járta be az egykori robbanás területét. A Sky and Telescope fo­lyóirat egyik nemrégiben megje­lent számában közölt cikke az ed­digi talán legrészletesebb és leg­szakszerűbb beszámoló. Kezdjük a végén! Legjobb tu­dásunk szerint az utóbbi évek helyszíni vizsgálatai nyomán ­Nyikolaj Vasziljev akadémikus vezetésével 1963 óta minden év­ben, 1992-ig összesen huszonki­lenc alkalommal járt tudomá­nyos kutató expedíció a helyszí­nen - biztosnak tűnik, hogy a be­csapódó objektum legnagyobb darabjai sem érték el a földfel­színt. A robbanást, amelynek energiája 40 megatonna TNT­egyenértékű volt, vagyis a hirosi­mai atombombáénak nagyjából a kétezerszerese, egy 100 000 tonnányi tömegnek a Földbe üt­közése okozta. A tömeg a látóha­tárhoz viszonyítva körülbelül 30 fokos szögben érkezett délkeleti irányból, mintegy 800 kilométe­ren át egyre fényesebb csóvát húzott maga után, s végül körül­belül 6 kilométeres magasság­ban felrobbant. A robbanásnak az energiája nagyjában megegye­zett minden idők eddigi legna­gyobb termonukleáris robbantá­sának az energiájával. Azt 1962­ben a Szovjetunió hajtotta végre Novaja Zemlja térségében, s an­nak szörnyű hatása sokban hoz­zájárult, hogy a nagyhatalmak belátták: be kell szüntetni a lég­köri atomrobbantásokat. Az 1908-as Köves-Tunguszka menti robbanásról, mivel nagyon távoli és ritkán lakott területen következett be, hosszú ideig alig értesült a világ. Különleges lég­köri és geofizikai jelenségekről, fényes magaslégköri felhőkről, színes alkonyatokról, mágneses viharról érkeztek tudósítások. A földrengésjelző állomások méré­seiből ugyan már az esemény évében tudni lehetett, hogy a Kö­ves-Tunguszka folyó vidékén tör­ténhetett valami, de az első ex­pedíció csak két évvel később, 1910-ben jutott a közelébe. A helybeliek ekkor már nem járták a környéket. A „tűzcsapás" óta a Sakarma-hegy vidéke a tunguzok szemében tabunak számított. A két világháború leállította a kutatásokat. Az újabb expedíciók egyikét Jevgenyij Kolesnyikov professzor, a Moszkvai Állami Egyetem Kozmikus Kémiai Inté­zetének munkatársa vezette, aki tőzegmintákat gyűjtött a terü­letről, s ezeknek az elemzéséből próbálta kikövetkeztetni a becsa­pódás jellegét. Vizsgálatainak eredményei alapján hajlanak egyre többen arra - bizonyos jel­legzetes izotópgyakoriság-eltéré­sek alapján -, hogy 1908 júniu­sában nem óriásmeteorit, ha­nem egy üstökösnek a magja okozta a robbanást a tunguszkák vidékén. Végső soron tehát, mivel a rob­banás földfelszín fölötti magas­sága a tömeg nagyságán és a be­csapódás sebességén túl a tö­meg méretein (vagyis a sűrűsé­gén) is múlik, a robbanás helyszí­nének és körülményeinek az egy­re részletesebb és pontosabb fel­térképezése nyomán sokan haj­lanak arra, hogy az 1908-as rob­banást egy viszonylag kisméretű, nagyjából 50x60x60 méteres, te­hát mintegy 100 ezer tonnás tö­megű üstökösmagnak köszön­hetjük. (É. T.) Az oldalt szerkesztette: Sldó H. Zoltán Tudja-e, hogy... ...ultrahanggal Is le­het ruhát mosni? Az alapjelen­ség a következő: ha meleg víz­ben nagy energiájú ultrahang hatásának tesszük ki a szennyes ruhát, akkor az olaj, a zsír, a vér vagy a tojássárgája ál­tal okozott foltok mintegy kirá­zódnak a szövetből. A megfigye­lések szerint az eljárás a festék­foltok kioldását is meggyorsítja. Az ultrahangos mosógép, mint tömegcikk, azonban még nem létezik. Egy nemzetközi összefo­gású kutatóprogram tagjai ép­pen ezt a célt tűzték ki maguk elé. A kutatás során egy sereg kérdést kell megválaszolni, mint például azt, hogy milyen legyen az ultrahangos mosógép konst­rukciója, vagy mi módon lehet a rezgés hatására a vízben kelet­kező mikrobuborékokat a lehető leggyorsabban eltávolítani, mi­vel nagymértékben lerontják a rezgetés hatását. Ekkor ugyanis Kétszeres sebességgel az óceánon át Az amerikai FastShlp At­lantic Inc. olyan tengerjáró hajók építését tervezi, amelyek képesek az Atlan­ti-óceánt mindössze három és fél nap alatt keresztül­szelnl, vagyis fele annyi Idő alatt, mint a hagyományos teherszállító hajók. A FastShip - vagyis gyorshajó - félig víz felett sikló testét a Thorneycroft-Giles Inc. ameri­kai cég fejlesztette ki és szaba­dalmaztatta. A tat megemelésé­vel a hajó óránként akár 40 cso­móval is képes haladni. Hasonló felépítést eleddig csak a hadi­tengerészetnél és luxusjachtok­nál alkalmaztak. A hagyomá­nyos teherhajókkal ellentétben a FastShip nem hajócsavarok­kal, hanem nyolc General Elect­ric gázturbinával és öt vízsugár­meghajtóval halad. A General Electronic a FastShip-motorok kifejlesztésére 30 millió dollárt fordított. A FastShip Atlantic Inc. 1996 közepére tervezi két, 560 láb hosszúságú hajó üzembeállítását az Északi-ten­geren. A járművek a svédor­szági Gotenburg és a belgiumi Zebbrugge között fuvaroznak majd a Volvo AB részére. A Vol­vo és a két kikötő eddig össze­sen mintegy 300 millió dollárt költöttek a hajók és a dokkok megépítésére. Az északi-ten­geri útvonalon 1998 júniusáig nyolc FastShip elindítását ter­vezik. Mindegyik hajó 770 láb Az amerikai hajó ugyan rendkívül korszerű, ám azt még nem tudja, amit a légpárnás hajók tudnak: a „kipárnázott" járgányok akár rakományostul is kifutnak a partra. hosszúságú lesz, megépítésük egyenként 130-180 millió dollárba kerül. Az éves költsé­gek járművenként várhatóan mintegy 100 millió dollárra rúgnak. Philadelphia lesz az Egyesült Államok keleti partvidékén a FastShip Atlantic Inc. Európa és Amerika között tervezett fu­varozási szolgáltatásainak ki­zárólagos központja. Jelenleg mintegy 870 millió dollárért olyan kikötő építése folyik, amely alkalmas lesz a FastShi­pek gyorsabb kirakodására, és a szállítmány nyomban vasúti kocsikra és teherautókra kerül­het. A FastShip Atlantic Inc. ille­tékeseinek közlése szerint a hajók teljesen megrakodva hagyják el a philadelphiai ki­kötőt, átszelik az óceánt, ki- és berakodnak, s visszatérnek Philadelphiába mindössze nyolc nap leforgása alatt. A ra­kományt várhatóan főként au­tók, autó- és teherautó-alkatré­szek, ruházati cikkek, gyógy­szerek, különleges vegyszerek, fogyasztási cikkek, számítógé­pek és tartozékaik, magas szin­ten feldolgozott termékek, vala­mint gyorsan romló árufélesé­gek alkotják majd. A szállítási költségek a hagyományos ten­geri szállítás és a légifuvar tari­fái közé esnek. (MH) Kalapács alatt az ú'rereklyék Ha a kiárusítás ilyen tempóban halad tovább, lassan kalapács alá kerülnek az egykori moszkvai nevezetesség, a Szovjetunió népgazdasági sikereit bemutató állandó kiállítás űrpavilonjában bemutatott műholdak is... Egyre gyorsabb ütemben folytatódik az egykori szovjet űrkutatás legbecsesebb ereklyéinek elárverezése a londoni Sotheby aukciós cégnél. A közelmúltban holdkőzeteket ad­tak el, legutóbb pedig értékes tárgyi emlékek kerültek kala­pács alá. A szovjet űrkutatás három évtizedének több mint 200, most eladott kincséből összesen 6,82 millió dollár folyt be. Az ügy érdekessége, hogy még olyan tárgyakat is si­került eladni, amelyekhez az újdonsült vevő aligha fér hozzá egykönnyen. Volt például, aki nem sajnált csaknem 70 ezer dollárt adni a Lunohod-2-ért, holott a nevezetes holdjáró ma is a Hold felszínén áll. Ugyancsak tetemes költségek árán vehetné csak kézbe jogos tulajdonát az a vevő, aki 13 ezer dollárt szurkolt le egy gitárért, amely a Mir űrállomás fedélzetén 1987 óta a Föld körül kering. Persze, elkeltek a legutóbbi árverésen „kézzelfoghatóbb" tételek is. Két szov­jet űrkapszulát 1,6 millió, illetőleg 552 ezer dollárért vettek meg. Jurij Gagarin eredeti repülési naplója nem kevesebb mint 354 ezer dollárért, narancssárga űrhajós öltözéke 112 500 dollárért, míg a légierőnél viselt egyenruhája 34 ezer dollárért cserélt gazdát. Még Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram főtervezőjének logarléce is vásárlóra talált, po­tom 24 ezer dollárt szurkoltak le érte. Ennél nagyobb fogást csak Kazahsztán csinált, ráadásul ingyen jutott hozzá: a Szovjetunió szétesése után a közép-ázsiai ország tulajdoná­ba került Bajkonur, a világ egyik legnagyobb űrrepülőtere. Mi több, még pénzt is hoz neki, hiszen az oroszoknak több tíz milliárd rubelért adják bérbe... a befektetett energia egy része a mikrobuborékokban található gázmolekulák rezgetésére fordí­tódik. A módszernek ugyanak­kor nem elhanyagolható környe­zetvédelmi vonatkozása is van, mivel az ultrahang tulajdonkép­pen rásegít a mosópor működé­sére, ami azt jelenti, hogy ked­vező esetben kevesebb mosó­porra van szükség. ...nyolc dél-ázsiai or­szág - a Föld népességének egynegyede - kerül veszélybe, ha a globális felmelegedés be­következik? Nyolcvan éven be­lül lehetetlenné válik a halá­szat, hatalmas viharok tombol nak majd, és emberek milliói válnak hajléktalanná. A károk nagy része előreláthatólag 2010-ig bekövetkezik. A vár­hatóan Pakisztánt, Indiát, Sri Lankát, Bangladesi, Indonézi­át, Malajziát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket érintő veszte­ségek csökkentésén, a ka­tasztrófák elhárításának mó­dozatain jelenleg egy hat­vanfős gárda dolgozik az Ázsi­ai Fejlesztési Bank megbízásá­ból. Csupán Indiában várható­an 7,1 millió embert kell majd elköltöztetni, a tengerszint emelkedésének ütemében. Vi­etnamban a lakosság 10 szá­zalékára vár ez a sors. A mon­szun erősebb lesz, a termőte­rületek egy része víz alá kerül­het, más része elmosódhat, azaz biztosan csökken a meg­termelhető élelmiszer. Az édesvízforrások is veszélybe kerülhetnek, mivel elöntheti őket a tenger. A mangrove­erdők pusztulásával megszű­nik sok halfajta ívóhelye is. Ezeknek a szegény országok­nak fel kell készülniük a leg­rosszabbra: gátakat kellene építeniük, viharjelző berende­zéseket felállítaniuk. Csak az a kérdés, hogy miből. APRÓHIRDETÉS • Dunaszerdahely központjában üzlethelyiség eladó vagy bérbe vehető. Tel.: 0709/52 55 57. V-4224 • Előnyös áron felvásárolunk részvényeket a privatizáció első hullámából. Készpénzzel fize­tünk. Tel.: 07/256 597. V-4262 • Eladók német juhászkutya­kölykök, oltás után. Varga Dezső, Nagymegyer, Gagarin ut­ca 18. V-4263 • Kárpótlási jegyet vásárolunk, azonnali fizetéssel. Érdeklődni naponta 8-tól 14 óráig és 17 órától a 07/29 46 58-as tele­fonszámon lehet. V-4264 • Olcsón szatellit- és antenna­szerelés. Tel.: 0707/25 49. V-4165 • Szőnyeg- és kárpittisztítást vál­lalok. Méhes Zoltán, Nyékvár­kony. Tel.: 0709/520 374. V-4200 mm m A thermotasak. Tel.: 0709/524 937. V-3750 Jeligés hirdetések címeit nem közölhetjük olvasóinkkal. A válaszborítékon tüntessék fel a hirdetés számát és a jeligét. Ezeket a hirdetőiroda díjmentesen továbbítja. Megjelent a Heti Ifi ünnepi dupla száma! A tartalomból: • 1994 Csabai Izabella érsekújvá­ri szellemidéző szemével • Van esély a túlélésre - Találkozás dr. Eugen Jonáš asztrológussal • Karácsony a festészetben Dolán György képzőművész válogatása • Az utca másik oldalán - Exkluzív interjú Bródy Jánossal c Drogmánia Narkóhelyzet sok szemszögből • Sztárparádé '94 - Hírek, plety­kák, sztárok .Utunkban kéjnök, maffiózók Egy bátor kamionos kalandjai . Karácsonykor ismét átélhet­tem a csodát - Rejtjelkulcs Kováts Krisztához • Olga, Lenin unokahúga még bízik a kommunizmusban • Kinek fáj a foga a Szudétákra? • Elena, a finon lelkű prosti . Jack Nicholson, az ördögi • Az év viccei, Z. Németh István paródiái . Szilveszteri erotika És még rengeteg más! Karácsonyra is legyen egy jó lapja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom