Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-20 / 293. szám, kedd

6 j ÚJSZÓ SZULOFOLD 1994. december 20. AZ IPOLY MENTI AUPISKOLAK PÉLDAÉRTÉKŰ KAPCSOLATAI Határtalan kezdeményezés Az idén már második alkalommal rendezte meg az Ipolysági Magyar Alapiskola a magyarországi Kemencén található általános iskolával karöltve a Múlttal a Jövőért elnevezésű honismereti vetélkedőt. Lendvay Tibort, az ipolysági alma mater igazgatóját az említett rendezvényről, valamint az Ipoly menti alapiskolák hagyományosan Jó kapcsolatáról faggattuk. - Milyen előzményei vannak a magyarországi baráti iskolával közösen megszervezett vetélkedőknek? - A kemencei általános iskolával három évvel ezelőtt fűztük szorosabbra a baráti szálakat elsősorban abból a meggondolásból, hogy mind a diákok, mind pedig a tanárok közelebb kerüljenek egymáshoz. Valójában a közösen megszervezett vetélkedők adják meg a rendszeres találkozás kereteit. Ezek egyike például a nemrégiben megtartott honismereti vetélkedő, amelyen azok az Ipoly menti alap- és általános iskolák vehettek részt, amelyek beküldték a szülőföldjük múltját, jellegzetesebb népszokásait bemutató pályaműveiket. A háromtagú csapatok aztán az Ipoly mente történelméről, a régió nevesebb szülöttjeiről, valamint Mikszáth Kálmán műveiről mérték össze tudásukat. A vetélkedőbe az Ipoly jobb és bal partján található iskolák egyaránt bekapcsolódtak. Külön öröm a számunkra, hogy Liszka József, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke, valamint Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megígérte, hogy a pályázatra beérkezett műveket összegyűjtik, kinyomtatják, majd elküldik Szlovákia összes magyar tannyelvű alapiskolájának. - Említette, hogy a régió iskolái a honismereti vetélkedőn túl is találkoznak. - Nagyon jó visszhangra talált például az alsó tagozatosok mesemondó és szavalóversenye. Ha lehet, akkor még jobb volt a fogadtatása népdalversenyünknek, amelyet a jövőben az ipolysági gimnáziummal karöltve országos szintre szeretnénk emelni. Továbbá a nyári szünidő első hetében megszervezett tíznapos kerékpártúra is kiváló alkalmat teremt a sportolni nem rest gyerekek és tanárok találkozására, a környék nevezetességeivel való megismerkedésre. - Régiójukban milyen a szlovákiai és a magyarországi pedagógusok kapcsolata? Kapnak-e módszertani segítséget? - Magyarországi kollégáink elsősorban a tankönyvek beszerzésében nyújtanak számunkra óriási segítséget, de természetesen a szakmai támogatást sem utasítják vissza. Módszertani segítséget kapunk például a Vác Környéki Iskolák és Óvodák Szövetségétől. Véleményem szerint magyarországi kollégáink nagyon nyitottak az irányunkban, leginkább a mi passzivitásunk akadályozza a kapcsolatok további bővülését. - Tudomásom szerint az oktatási minisztérium valamelyik fiókjában már jó ideje kallódik az a kérvény, amelyben a környék neves szülöttje, Pongrácz Lajos nevének a felvételét kérik... - Valóban, ez év tavaszán elküldtük a névfelvételt tartalmazó kérelmünket, de ez idáig még választ sem kaptunk. Bízva a minisztérium jóindulatú hozzáállásában, a jövő év február 14-én, Pongrácz Lajos születésének 180. évfordulóján szeretnénk megtartani a névadó ünnepséget. KOSÁR DEZSŐ FELED ÚJDONSÁG! elektromos targoncák EKO 1,25 ésEKO 2,00 1 250 és 2 000 kg teherbírású 1 év garancia! Gyártja és forgalmazza: EVPÚ Rt. Nová Dubnica a VINIIET Kaliningrad cég együttműködésével MINDEZ KEDVEZŐ ÁRON, már 389 304 koronától Tájékoztatás: tel.: 0827/299 134, 23 395, fax: 0827/24 750 VK-1662 még korai lenne" Feled a gömöri régió legnagyobb vegyes lakosságú községe. Lakosainak száma a 2200-hoz közelít, kétharmaduk magyar nemzetiségű. A járási útkarbantartó vállalat dolgozói mégsem tehették ki a település magyar megnevezését, mert a falu egyike azon tizenhat településnek, amelyeknek a törvény nem adta meg ezt a lehetőséget. A nagy átkeresztelések idején ugyanis Feled a Jesenské nevet kapta. Az újonnan választott önkormányzati testület első ülése után kerestük fel Feledy Zoltán mérnököt, a községi régi-új polgármesterét. - A legelső találkozónkon még nem beszéltünk erről a témáról mondta a polgármester -, ami persze nem azt jelenti, hogy idővel nem tűzzük napirendre a népszavazás megszervezését. Személyes véleményem, hogy most még korai lenne ezzel foglalkozni. A népszavazást jól elő kell készítenünk, szeretnénk végérvényesen és közmegelégedésre lezárni a kérdést, már csak azért is, mert az idevonatkozó törvények értelmében legközelebb ezzel a témával kapcsolatosan csak három év múlva írhatnánk ki újra népszavazást. Hogy miért ez az óvatosság? Nézze, a helyhatósági választásokon a falu felnőtt lakosságának 60 százaléka vett részt. A falu magyar megnevezésére kiírt népszavazáson pedig a lakosság legalább 50 százalékának kell az urnák elé járulnia, hogy az érvényes legyen, és a szavazók 80 százalékának kell mellette voksolni. Ismerve a falu összetételét, számunkra ez a küszöb magas. Annak ellenére úgy látom, hogy Feleden jó a viszony a nemzetiségek között. A polgármester úgy véli, a lakosság az utóbbi időben megcsömörlött a választásoktól, a szavazástól. Hagyni kell egy kis időt arra, hogy a polgárok átérezhessék a leendő népszavazás súlyát. Másrészt szükségesnek érzi a szlovák nemzetiségű lakosságot ténylegesen is meggyőzni, hogy a magyar helységnévtábla kihelyezése nem irányul senki ellen. Persze tisztában van azzal is, hogy Feled sem mentes a szélsőséges elemektől, akik mind az egyik, mind a másik oldalon komplikálhatják a helyzetet. Valójában azonban nem ez a legnagyobb probléma a faluban. Ennél lényegesen súlyosabb gondok megoldása vár az új önkormányzatra. Még akkor is, ha a leggérzékenyebb problémát az előző vezetés már megoldotta. Rövid visszatekintő Feleden sokáig nem épült ravatalozó. Nincs rá pénz - hangoztatták a járási szervek, és a polgárok megértették az indokot. Csak akkor kezdtek tiltakozni, amikor mégis került rá pénz, és nem a temetőben, hanem az akácosnak nevezett faluszéli telken rakták le a ravatalozó alapjait. Az első szabadon megválasztott önkormányzat egy félig kész épületet kapott, de a polgári tiltakozások miatt nem tudott mit kezdeni vele. Falugyűlést hívtak össze, amelyen szavazásra bocsátották a kérdést. Két tartózkodás mellett a megjelentek egy új ravatalozó felépítésére voksoltak. A költségvetés nagy részét felemésztette az építkezés, a ravatalozó mellett két utca komp'lett közművesítésére, a vízvezeték befejezésére és néhány apróbb akcióra tellett. Ami folyamatban van... - Három évvel ezelőtt néhány lelkes sportbarát kezdeményezésére két iskolás futballcsapat alakult a faluban - folytatta a polgármester. - Tavaly indítottunk egy felnőtt csapatot a járási bajnokságban. Mivel azonban a sportpálya nem felel meg az elvárásoknak, az év elején megkezdtük a lelátóval ellátott sportpálya építését. Úgy tervezzük, hogy a jövő évi őszi idényt csapatunk már ezen a pályán kezdi meg. Továbbá szeretnénk szennyvíztisztító állomást építeni. A terveket kilencven kettőben elkészíttettük, a tisztító helyszínét kiválasztottuk, sajnos a falu pénze erre kevés lenne. Állami támogatás nélkül nem tudjuk befejezni az építkezést. Tavaly kezdték kidolgozni, és napokkal ezelőtt adták át a falufejlesztési dokumentációt. A legközelebbi testületi ülésen valószínűleg már ezt is megvitatjuk. ... s ami elérhető Az új megbízatási időszakban szeretnék a falu belterületén fekvő (és a pusztákra vezető) közutakat kifogástalan állapotba tenni. Ez rengeteg pénzbe kerül, hiszen Feledy Zoltán szerint körülbelül 15 kilométer hosszú útszakasz javítása vár rájuk. Hétszáz méternyi szakaszon zárt csatornarendszert akarnak építeni, ezenkívül számos kisebb tervet akarnak megvalósítani. - Hamarosan emléktáblát szándékozunk állítani a két világháborúban elhunytaknak- folytatta a polgármester. - Az első világháborúban 15-en, a másodikban 17-en estek el a faluból. Feled a Rimaszombati járás egyik leginkább leépített települése. Iparának a zömét, amely nemcsak a helybélieknek, hanem a környező falvak lakóinak is adott munkát, Rimaszombatba költöztették. Ugyanúgy a szolgáltatások egy részét. Az elmúlt négy év során a kisvállalkozók révén sikerült visszaállítani a szolgáltatások színvonalát az évekkel ezelőtti szintre. Munkalehetőség szempontjából, sajnos, ugyanezt még nem lehet elmondani. Legalábbis egyelőre. FARKAS OTTÓ DIÓSZEG POLGÁRMESTERE BIZAKODIK Közös erővel sikerül... A Galántai járásban fekvő, 47 százalékban magyar lakosú Diószegen a helyhatósági választásokon a választásra Jogosult lakosok 44,14 százaléka vett részt. A három polgármesterjelölt közül nagy többséggel, nyolcvan százalékon felüli szavazataránnyal a régi polgármestert, Somogyi Kornélt választották újra. A tizenhét tagú képviselő-testületben kilencen képviselik a Magyar Koalíciót, heten Szlovákia Kommunista Pártját, egy városatya pedig független jelöltként került a testületbe. - Mik az önkormányzat előtt álló legfontosabb feladatok? - tettem fel a kérdést a régi-új polgármesternek. - Elsőrendű feladatunk a szennyvízcsatorna-hálózat építésének a befejezése. A hálózatot legalább ideiglenesen mielőbb rá szeretnénk kapcsolni a fagyasztóüzem tisztítóberendezésére, de a szennyvíztisztítás végleges megoldásáról még tárgyalunk. További fontos feladat az alapiskola építésének felgyorsítása, valamint a félig kész kultúrház építésének befejezése. A kultúrházra mindenképpen pénzt szeretnénk szerezni a kulturális minisztériumtól. Tervezik az Újhely városrész gázművesítését, amit a nagy távolság miatt valószínűleg nem a szokásos módon, földgázvezetékkel, hanem propán-bután tartályok telepítésével oldanának meg. - A lakáskérdést most nem szeretném elemezni, ennek megoldása kemény dió lesz az önkormányzat számára. Sok leromlott állapotú lakásunk van, ezeket akár egy koronáért is eladhatnánk, csakhogy mit kezdjünk a lakókkal? Hiába vennék meg ők a lakást, ha aztán képtelenek lennének törődni vele. Ami a munkanélküliséget illeti, a legutóbbi adatok szerint mintegy háromszázan vannak az ötezernyolcszáz lakosú városban. Az önkormányzat programjában szerepel a város határában lévő termálfürdő kérdésének rendezése is. A létesítményt jelenleg bérbe adták, de a bérlő, sajnos, nem fizeti a díjat. Valószínűleg felbontjuk a szerződést, és másnak adjuk bérbe a fürdőt, több érdeklődő is van. Számolnak az egészségügyi központ és a patika privatizációjával. Az előbbi valaha kórház volt, még a második világháború idején épült mint szülészet. A legutóbbi időben szívkórházként működött, de amikor a nyolcvanas években Galántán felépült az új kórház, akkor megszüntették. Azt tervezik, hogy ismét a város tulajdonába kerüljön, és újra átépítik kórházzá, esetleg rendelőintézetet építenének hozzá. Elsősorban azért szeretnék, hogy a város privatizálja az épületeket, hogy szavatolhassák: továbbra is egészségügyi célokat szolgáljon. - A városközpontban a régi, lebontásra váró házak helyén egy modem üzletközpontot tervezünk, ami magánvállalkozói beruházásból épülne fel. A főutcát is parkosítani szeretnénk, ha már úgyis fel kellett túrni a gázvezeték építése végett. Itt egyúttal kerékpárutat is építünk, ami nagyon hiányzik, hiszen nagy a forgalom, és veszélyes a városközpontban biciklizni - fejezi be terveik ismertetését a polgármester. - Feladataink tehát vannak. Az első képviselő-testületi ülésünk hangulata arra enged következtetni, hogy jól együtt fogunk tudni működni, és közös erővel sikerül valóra váltani elképzeléseinket. (gaál) SZEPSI Mit enged a költségvetés? Szepsiben Jól alakultak az idei helyhatósági választások az Együttélés-MKDM koalíció számára, hiszen a város 27 önkormányzati képviselői helyéből 21-et szereztek meg. Polgármesterjelöltjük, Zachariás István mérnök is döntő fölénnyel nyert: a 3362 leadott érvényes szavazatból 2209-et ő kapott. Zachariás István nem új ember a szepsi polgármesteri poszton, az elmúlt négy évben is ő állt a város élén. Rövid beszélgetésünkkor arról faggattam, milyen tervekkel és elképzelésekkel lépnek a következő megbízatási időszakba, s mi lesz az, aminek megvalósítását a város anyagi helyzete lehetővé teszi. - Amit mindenekelőtt be kell fejezni, az a lakótelepi kazánház átalakítása. Erre a célra mindenképpen pénzt kell találnunk - kezdte a válaszadást Zachariás István. - Arról a kazánházról van szó, melyről már az Új Szó is írt, s amely a teljes átépítés után nemcsak hőt, hanem áramot is termel majd. Hogy a város költségvetése milyen lesz, arról egyelőre még halvány sejtelmünk sincs. Tudjuk jól, milyen helyzetben van az állami költségvetés, s különféle vészhírek keringenek arról, hogy az állam esetleg megnyirbálja az önkormányzatok bevételeit. Fülembe jutott olyan hír is, mely szerint a vállalkozói adókból a községi kasszákba jutó pénz összegét harminc százalékról kilenc százalékra kívánják csökkenteni. Ha ez megvalósulna, katasztrofális helyzetbe kerülnénk. Reménykedem, hogy ezt a bevételkiesést az állam más adók folyósításával kompenzálja majd az önkormányzatoknak. Ha a városok, községek költségvetése a 94-es szinten marad, akkor elképzelhető, hogy jövőre is élni tudnak. Ennél kevesebb pénzből már nem fognak tudni működni. - Legyünk optimisták, s reméljük, hogy így lesz. Ez esetben a kazánház mellett mire költenének még pénzt? - Mindenekelőtt a város alapvető működtetését szeretnénk finanszírozni. Szeretnénk befejezni a bodollói gázvezeték építését, s ha lehet, akkor Szepsiben is, minden utcájában. Tekintélyes összeget kellene fordítani az utak és a járdák javítására. Az viszont elképzelhetetlen, hogy ezeket egy év alatt rendbe tegyük. Fontosnak tartjuk, hogy a Hegy felé vezető Kanyargós nevű utcát is rendezzük. Remélem, jut majd pénz a tömbházak közötti részek parkosítására, játszóterek felújítására és újak létesítésre is. További célunk a kazánházhoz vezető két út megjavítása. A rendelőintézet és a Hegy közötti szabad terület parkosítása szintén céljaink közé tartozik. Ha segítséget kapunk a környezetvédelmi minisztériumtól és a környezetvédelmi alaptól, akkor föltétlenül folytatni kívánjuk a bodollói vízvezeték és csatorna építését is. (klinko) Kiváló műszaki mutatók: - európai csúcsminőségű elektromos berendezés - folytonos emelés- és mozgatásszabályozás a tranzisztoros szabályo; és a mikropocesszoros irányításnak köszönhetői - hidraulikus szervokormái - minőségi elemek, töltődés: 1 500 ciklus