Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-14 / 289. szám, szerda

1994. december 3001. HÍREK - VÉLEMÉNYEK Ú

J SZ

Ó 3 j AZ EXKÜLÜGYMINISZTER BÚCSÚJA Nemet kellett mondanom Mečiaréknak Tiszta lelkiismerettel adom át a helyemet utódomnak - mondta tegnapi sajtóértekezletén Eduard Kukán. A Moravčik-kormány immár exkülügyminisztere nem rejtette véka alá, hogy Mečiarék többször megkeresték őt, s arra próbálták rávenni, hogy vállalja el a külügyi tárca vezetését az új kabinetben is. Kukán bevallása szerint bizonyos körülmények arra késztették, hogy nemet mondjon a felkérésre, amelyet többszöri kérdezősködés ellenére sem volt hajlandó részletezni. Mindössze annyit árult el, hogy ezek az okok személyes jellegűek, valamint személyzeti és belpolitikai kérdésekkel is összefüggtek. UJ SZO-tudósitás Eduard Kukán kilenchónapos külügyminisztersége legfontosabb eredményének azt tartja, hogy Szlovákia szilárd pozíciót vívott ki magának a legfontosabb nemzetközi szervezetekben, így az Európa Tanácsban, az Európai Unióban, a Nyugat-európai Unióban és az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban. Szlovákia saját kezdeményezésére kívánt részt venni az említett szervezetek munkájában, ezért igazodnia kell e tömörülésekjátékszabályaihoz. Ellenkező esetben a fejünkre koppintanak - figyelmezetett a leköszönő külügyminiszter. Kukán szerint az új kabinetnek folytatnia kell a szlovák külképviseletek kiépítését, amit a Moravčík-kormány - mandátumának rövidsége miatt nem fejezhetett be. Eduard Kukán elmondta, mátói a parlament képviselője lesz, ám a külügyek ezentúl sem állnak majd távol tőle, hiszen a külügyi bizottság tagjaként tevékenykedik. A búcsú szakterületemtől tehát csak részleges mondta a szlovák diplomácia eddigi vezetője. A kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy később újra visszatérjen a minisztérium élére, Kukán a színház világából kölcsönzött hasonlattal élt. Lezárult a színmű első felvonása, amelyet újak követnek - válaszolta. A távozó miniszter egyébként úgy ítéli meg, hogy nem várható változás a szlovák külpolitikában, hiszen ha az új kabinet józanul tekint a dolgokra, akkor figyelembe kell vennie, hogy eddigi külpolitikájában Szlovákia milyen irányban kötelezte el magát. Megtudtuk tőle: ma még bemegy a minisztériumba, hogy utódjának, Juraj Schenknek átadja a hivatalt és tájékoztassa őt a folyamatban lévő tárgyalások és ügyek helyzetéről - ha az új külügyminiszter egyáltalán igényt tart erre. Lapunk arról kérdezte Eduard Kukant, emlékszik-e a márciusi beiktatása utáni első sajtóértekezleten mondottakra. Nevezetesén arra, hogy akkor kijelentette: független szakértőként kíván a Moravčík-kormány tagja lenni. A kérdés úgy hangzott: nem sajnálja-e, hogy Moravčik Demokratikus Uniójához csapódott. „Nem sajnálom, hogy nem így történt, s nem maradtam független. Valójában lehetetlen is lett volna, hogy mindenkinek csak bólogassak, ráadásul csak azért, hogy megtartsam a helyemeta kormányban" - válaszolta, majd hozzáfűzte: ehhez túlságosan is nagyfokú rugalmasságra lett volna szükség, márpedig Kukán szerint a túlzott rugalmasság nem kifizetődő. Magát megnevezni nem kívánó minisztériumi forrásból tudomásunkra jutott, hogy a külügyminiszter-helyettesi, vagyis az államtitkári posztra hivatásos diplomatákat szemeltek ki, s köztük felmerült a jelenlegi budapesti nagykövet, Eva Mitrová és az Európai Uniónál akkreditált brüsszeli nagykövet, Ján Lišuch neve. (p.vonyik) DÉLSZLÁV VALSAG Újabb horvát fenyegetés Újvidéki munkatársunktól Ismét fenyegető hangú nyilatkozat hangzott el horvát részről a krajinai szerbek (és Szerbia) felé. Ezúttal Nikica Valentic, a horvát kormány elnöke jelentette ki: „Amennyiben Knint nem lehet békés módszerekkel reintegrálni és Szerbia nem ismeri el Horvátországot, minden legális jogunk meglesz ahhoz, hogy minden eszközt igénybe vegyünk problémáink megoldására." Nem az első (és alighanem nem is az utolsó) fenyegető kijelentés ez horvát vezetők részéről. Feltűnő, hogy ez a hang nem változott azt követően sem, hogy Knin és Zágráb gazdasági együttműködési szerződést írt alá. Úgy tűnik, Horvátország nem igazán hisz a krajinai vezetők és Belgrád Jóindulatában", s nem sok reményt fűz a békés rendezéshez. Ezt támasztják alá a szlovén lapértesülések is. Lapértesülések szerint a horvát légelhárítás fokozta a harci készültséget, korlátozták a hadkötelesek mozgásszabadságát és kü lön rendeletekkel szabályozzák a katonai és munkakötelezettségeket. A horvát védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője ezt azzal magyarázza, a zágrábi vezetés meg van győződve arról, hogy „Szerbia nem mond le egykönnyen a megszállt területekről". A Biztonsági Tanács közben ismét Boszniával foglalkozik. Újabb határozat egyelőre nem készül, a BT most csak meghallgatja Ghali főtitkár jelentését, és újra meghatározza az ún. védett zónák státusát. Az sincs kizárva, hogy a BT foglalkozik majd a horvát reguláris csapatoknak a boszniai összetűzésekben való részvételével is. Mario Nobilo, Horvátország ENSZ-nagykövete a közelmúltban beismerte, hogy horvát katonák vállvetve harcolnak a muzulmánok oldalán Boszniában, de - mint a nagykövet mondta - csak a határövezetben, és ott is a szarajevói kormány kérésére „segítenek." Az ENSZ székházában egyébként bejelentették, hogy Michael Rose tábornokot a szintén angol Ruppert Smith tábornok váltja fel az UNPROFOR élén január 24-én. Rose tehát mégis megvárja mandátumának leteltét, annak ellenére, hogy korábban idő előtti távozását emlegették. Smith személyében olyan, harcedzett parancsnok kerül a kéksisakosok élére, aki az Öböl-háborúban az angol csapatok főparancsnoka volt. GYARMATI JÓZSEF CASTRO: Az utolsó lázadók vagyunk TA SR-hír Fidel Castrót sokkal fájdalmasabban érintette a republikánusok előretörése a washingtoni Kongresszus mindkét há?ában, mint az, hogy nem vehetett részt a nemrég Miamiban megtartott Amerika-közi csúcstalálkozón nyilatkozta a kubai vezető a New York Times tegnapi számában. „A miami csúcs akkor lett volna igazán nagyszabású előadás, ha én is jelen lettem volna" - nyilatkozta azon a négyórás közös vacsorán, amelyet az amerikai újság szerkesztőinek társaságában fogyasztott el. Az utolsó lázadók vagyunk, s ez nem a rebellisek csúcsa volt - fűzte hozzá Castró. Azt üzente a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága új elnökének, Newton Gingrichnek, hogy ne ellenezze a Kuba elleni embargó feloldását. S bár a kubaiaknak fejfájást okozna, ha meg kellene nyitniuk piacaikat az amerikai tőke előtt, de -mint mondotta - Kuba kész pozitívan reagálni erre a kihívásra. ROMANIA Dagadnak a tüntetések ÚJ Szó-hír A Románia délnyugati részén fekvő Resicabányán tegnap nyolcadik napjába lépett az a tüntetéssorozat, melyen a helyi bányászok, valamint más ipari üzemek alkalmazottai követelik az elmúlt hónapokban ki nem fizetett bérüket, s bírálják a Nicolae Vacaroiu vezette kormány gazdaságpolitikáját. A bukaresti, valamint a temesvári rádió jelentései szerint naponta 10-15 ezer ember vonul az utcára, a helyi prefektúra épülete elé, hogy hangot adjon követeléseinek. A munkásokat képviselő szakszervezetek követelik, hogy a kormány foganatosítson megfelelő intézkedéseket a resicabányai kohászati kombinát és a gépipari üzem megmentésére. Vacaroiu kormányfő tegnap végre rászánta magát, és Resicabányára utazott. Az elmúlt hétvégén egy kormányküldöttség már tárgyalt a szakszervezetekkel. Egyelőre azonban nem történt semmi, s ez a helyzet elmérgesedéséhez vezethet. A nyugtalanság fokozatosan felüti a fejét a bánsági térség más nagyvállalataiban is, így Vajdahunyadon és Temesvárott. A resicabányaiak tüntetésével szolidaritást vállalt a moldovai Galac ipari központ több nagyvállalata is. (KOKES) Bili Clinton holnap este beszédet intéz az Egyesült Államok népéhez. Ebben megvilágítja a kormányzat utóbbi két évben követett politikáját - jelentette be tegnap Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője. Azt nem tudta megerősíteni, hogy az elnök kitér-e adócsökkentési elképzeléseire. Vasárnap ugyanis Clinton kijelentette, javaslatot tesz a középrétegek adójának csökkentésére. Azután nyilatkozott így, hogy az új törvényhozás mindkét házában többségben lévő republikánusok szintén szorgalmazták a lakossági adóterhek enyhítését. FUNDAMENT ALAP - A SZEMELYES KAPCSOLAT VÖRÖS JÁNOS. 1969-ben született Komáromban, a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett oklevelei. Vállalkozói tanácsadással, ezen belül hitelkonstrukciók szervezésével kezdő vállalkozások piacra juttatásával, felfuttatásával, működő vállalkozások átszervezésével foglalkozik. A Fundament-lnvesl befektetési alap feliigyelöbizottági tagja. Egyelőre kevesen vagyunk, akik már a főiskolán is az új gazdasági viszonyokra készülhettek fel, én például három hónapos frankfurti banki gyakorlaton is részt vehettem. A vagyonjegyes privatizáció elsősorban tőkebefektetés, ami mindenütt a világon hosszú távú folyamat. Ezért meggyőződésem, hogy pontjai elhelyezése során az dönt helyesen, aki közben az utódaira is gondol. Különösen érvényes ez a hazai átmeneti gazdasági helyzetre, amikor vállalataink nagy részétől nem várhalunk kirobbanó sikereket. Én ilyen, hosszú távon gondolkodó társaságnak tartom a Fundament Invest befektetési alapot, ezért vállaltam el néhány hónapja a felkérésüket. IČO 31 38 28 27 - Az összefogás lehetősége A

ddis Abebában megkezdődött az egykori Mengistu-rezsim több tucat poľ gári és katonai személyiségének pere. A „vörös terror" ki robbantásával, emberirtással és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják őket. Az összesen 74 vádlott közül csak 44 van jelen, a többieket - köztük a volt rezsim vezetőjét, Mengistu Haile Mariam ezredest távollétében vonják felelősségre. A diktátor nak és 30 legközelebbi munkatársának ugyanis a rezsim megdöntése után sikerült Zimbabe webe szökniük, s ott politikai menedékjogot kaptak. A vádlottakra a legsúlyosabb büntetések várnak, köztük a halálbüntetés is, kbnkrétan a „királyok királya", Haile Selassie császár meggyilkolásért. „Júda Oroszlánját" 1975 augusztusában Mengistu személyes utasítására fojtották meg. K

unduz városba érkezett tegnap az ENSZ menekültügyi főbiztosának segélykonvoja. 22 hónap elteltével ez volt az első segélyszállítmány, amely Afganisztánba érkezett. 20 ezer takarót és 3 ezer plasztik hálózsákot hozott az országnak ebbe az észak-nyugati részébe, ahol 12 ezer tádzsik menekült és kitelepített afgán tengeti életét. Az utolsó konvoj, amely 1993-ban ide érkezett, a számára felállított csapdába esett, s ezt követően állt le a segélyezés. A múlt héten - hat hónap után először - a fővárosba, Kabulba is megérkezett két konvoj. Rakományuk élelmiszer, gyógyszer és egészségügyi felszerelés volt. F

rancesco De Lorenzo volt olasz egészségügyi miniszter megvesztegetési pere kezdődött meg tegnap Nápolyban. A vádlott nincs jelen, mivel a börtönkórházban ápolják. Elutasította viszont, hogy orvosi kísérettel mentőautón szállítsák a per helyszínére. A vád azt akarja rábizonyítani, hogy a betegeknek szánt összegeket a már nem létező Liberális Párt javára fordította. S

trasbourgban megkezdődött az Európa Parlament üléstermének átépítése, hogy helyet tudjanak biztosítani az új EU-tagok, Ausztria, Svédország és Finnország képviselői számára. Az átépítés közel egymillió ECU-t fog felemészteni, s január 16-ára biztosan elkészül A

ntoine Pinay volt francia kormányfő tegnap mindössze két héttel 103. születésnapja előtt - elhunyt. A második világháború után kétszer sikerült megmentenie Franciaországot a pénzügyi csődtől, ezért nevezték őt „a frank megmentőjének". Éleződnek a harcok (Folytatás az 1. oldalról) tás szempontjából még ennél is rosszabb a helyzet Csecsenföldörr; konkrétan Groznijban. Ide az újságírók csak úgy tudnak eljutni. ha a várost fokozatosan körbezáró orosz erők állásai között a merész és vállalkozó szellemű „taxisok" szolgálatait veszik igénybe. Egy út Groznijba 300 dollár. Az orosz hadsereg alakulatai és a belügyi egységek tegnapra azt a feladatot kapták, hogy zárják körül a csecsen fővárost. Az egészében véve csendes éjszaka után a hadművelet előkészítése a korareggeli órákban kezdődött. Az orosz harci repülőgépek északról alacsony magasságban repültek be a város légterébe, s ebből az irányból kb. 40 robbanást lehetett hallani, feltehetően rakéták becsapódásáról volt szó. Egyes jelentések szerint föld-föld rakétákat is bevetettek az oroszok. A légierő ismételt bevetését követően Groznij lakosságának egy része elhagyta a fővárost, bár az oros2 vezetés bejelentette: Groznijt nem megtámadni, hanem elfoglalni akarják. A délelőtti órákban Csecsnya északi és északnyugati részén is harcba keveredtek az előrenyomuló orosz csapatok Dzsohar Dudajev államfő erőivel. A tegnap délelőtti moszkvai hivatalos közlemény szerint a haderő kiküldése óta 9 orosz katona vesztette életét és 14 megsebesült. Tegnap délután ez az adat bizonyára növekedett, mert a Groznij felé három irányból közeledő csapatokat több ízben is támadás érte, bár előrenyomulásukat nem sikerült a csecseneknek megállítaniuk. Moszkvában tegnap tanácskoztak az állami duma, a parlament alsóháza föderációs kapcsolatokkal foglalkozó albizottságának tagjai. Közleményük szerint a csecsenföldi helyzet normalizálásának végső célja a Csecsen Köztársaság eddigi helyzetének megőrzése kell, hogy legyen - a föderáción belül. Mintegy szépségtapaszként leszögezték: teljes mértékben tiszteletben kell tartani Csecsenföld történelmi és nemzetiségi sajátosságait. E cél elérése érdekében javasolták, hogy Moszkva és Groznij kössön megállapodást a jogkörök megosztásáról. Közben a Csecsen Nép Kongresszusa, amely időközben gyakorlatilag törvényhozó testületté vált, állást foglalt amellett, hogy Dudajev elnök hivatali idejét hosszabbítsák meg négy évvel, vagyis 1999. október 27-ig. Ezt azzal indokolták, hogy fokozódik az orosz agresszió a köztársaságellen. Csecsen harcos a strázsán - Groznij központjában