Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)

1994-11-05 / 256. szám, szombat

Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖLZSUZSA Ki vétette el a lövést? Egy, a Lenin szülővárosában, Szimbirszkben (Uljanovszkban) élő orosz író, A. Avdonyin beadványa nyomán az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészsége az idén vizsgálatot kezdett arról, hogy Jogosan vonták-e felelősségre és végezték ki (ha ugyan egyáltalán kivégezték) Fanny Káplánt, aki 1918. augusztus 30-án állítólag merényletet követett el V. I. Lenin ellen. Vlagyimir Szo/ov/öv, a Legfőbb Ügyészség munkatársa, jeles kriminalista már idestova két éve foglalkozik az üggyel, ám úgy érzi: egyre távolabb kerül a rejtély megoldásától. Ami tény: 1918. augusztus 30-án a moszkvai Mihelszon-gyárban merényletet követtek el V. I. Uljanov Lenin, a Népbiztosok Tanácsának elnöke ellen, aRi ott egy munkásgyűlésen beszédet mondott. Két pisztolygolyó találta el. A szemtanúk szerint egy nő lőtt rá, akiről megállapították, hogy Fanny (más források szerint: Dora) Kaplan, az úgynevezett Eszer Párt jobbszárnyának tagja. Háromnapos vizsgálat után a Cseka, á KGB elődje bírósági eljárás nélkül halálra ítéle, és kivégezte. Lenint megoperálták, de munkaképességét csak hosszabb idő után nyerte vissza. Korai halálának egyik oka állítólag a golyók okozta szövődmények voltak. A kollektív államfő szerepét betöltő VCIK (Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság) a merényletet tudató közleményében felszólította a munkásosztályt, hogy a gaztettre válaszul kezdjen „könyörtelen tömeges terrort a köztársaság valamennyi ellensége ellen". Öt nappal később a Népbiztosok Tanácsa (a kormány) határozatot fogadott el arról, hogy „a Szovjetköztársaság hátországának megszilárdítása végett, válaszul a fehérterrorra, vörösterrort kezdeményez". Ez utóbbit, mint ismeretes, nagy-nagy következetességgel valósították meg. A legújabb vizsgálat megállapította, hogy annak idején a Cseka szakértői (ballisztikai, elmeorvosi stb.) vizsgálatot nem folytatott le. Nem sikerült tisztázniuk (de nem is próbálták) az ügyben mutatkozó ordító ellentmondásokat. Például a tárgyi bizonyítékként szereplő browning pisztolyt, amellyel a merénylő a két lövést leadta, a Cseka munkatársnője szerint Kaplan retiküljében találták meg. Három nappal később azonban a Mihelszon-gyár egyik munkása is leadott egy browningot a Csekában, azzal, hogy a merénylet színhelyén találta. Figyelembe véve a terroristanő testmagasságát, még az is kétségbe vonható, hogy ő lőtt Leninre. Hogy ezek után miért nevezzük Káplánt teljes bizonyossággal terroristának? Azért, mert tizenhét éves korában, 1907-ben elkövetett egy bombamerényletet, amiért Szibériába száműzték. Itt megromlott a látása, csaknem megvakult. Képes volt-e hát tizenegy évvel később pisztollyal célozni? A mostani vizsgálat (természetesen a legkiválóbb szakértők bevonásával) csak azt tudta minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az egyik lövést a tárgyi bizonyítékként szereplő pisztolyból adták le. A másik lövés esetében ez már nem 100 százalékos. Egyébként még az sem teljesen biztos, hogy Káplánt 1918. szeptember 3-án kivégezték. A Szovjetunióban általánosan elterjedt szóbeszéd szerint Lenin személyes kérésére Fanny Kaplannak megkegyelmeztek. (K. I. M-p) 1994. november 5. ÉRDEKESSÉG ÚJ SZ

Ó U) Sztálin feleségével, Nagyezsda Allllujevával. Bár lehet, hogy a lánya volt... A Kreml Szpasszkij tornya ma már csillagtalan. A csillaggal együtt talán a régi erkölcsök is eltűntek. még ma is tündököl férje oldalán - külföldön. S akarva-akarallan is példakép lett a családcentrikus, szótlanul tűrő Naina Jelcina számára, bár Borisz Jelcin szintén azokhoz tartozott, akik keményen bírálták Raisza költekézését, fényűzését. Oroszország elnökeként rá kellett jönnie, hogy egy csinos, jó megjelenésű, megfelelő viselkedésű, jó társalgó partner nélkül az olyannyira vágyott nemzetközi siker csak félsiker lehet. És beadta a derekát: külföldre viszi magával a feleségét is. Ezt a felvételt Marija lljinyicsna U Ij a nova, Lenin nővére készítette 19 22 nyarán Gorkijban. Kremlben Berija családja rendületlenül tagadja, hogy ebből bármi igaz lenne. A fia több cikkben utasította vissza a ..mocskolódást", „egy tisztességes családapa emlékének meghurcolását", ami valahol érthető is. Meglepő - és egyben megindító - viszont az, ahogyan 88 éves özvegye vette védelmébe a könyörtelen hóhért, akihez 16 évesen ment feleségül: „Lavrentyij akkoriban éji nappallá léve dolgozott. Ilyen töméntelen nőre egyszerűen nem volt ideje. Ezek a nők valójában az informátorai voltak." A Kreml környékén a politikai prostitúció is virágzott. Csak a legkirívóbb példák - dióhéjban. Mihail Kalinyinnak, a sztálini idők államfőjének felesége maga kezdeményezte saját fivérének az agyonlövetését. Hazafias tettét nem igazán méltányolták: mint ,, t rocki sta összeesküvőt" 1938ban Sztálin utasítására letartóztatták. A férje ezt zokszó nélkül tűrte, nehogy rá is sor kerüljön. Ugyanilyen gyáván viselkedett 1949-ben Molotov külügyminiszter. Az ő feleségének szibériai száműzetésbe kellett mennie „az imperialista, cionista körök ügynökeként". Az igaz, hogy anno Golda Meir későbbi izraeli kormányfővel járt egy iskolába, s ez Szex és bún a Lassan-lassan kiderül: volt takargatnivalójuk azoknak is, akiket a szovjet népnek kötelező volt tisztelni és csodálni. A Kremlben sem éltek angyalok - ezt bizonyítja több olyan könyv, cikk és tanulmány, amely a közelmúltban Jelent meg Oroszországban. A szocialista félistenek Jól eltitkolt magánéletében volt nem egy félrelépés, szexuális eltévelyedés, sőt olyan bűn, amelyért súlyos büntetés Járt - volna. Sztálin gaztetteiről már sokat tudunk, az azonban nem közismert - s meg kell jegyezni: nem egyértelműen bizonyított - tény, hogy Lenin feleségét, Nagyezsda Krupszkaját, a gyermektelen, de gyermekszerető öregasszonyt Sztálin mérgezte meg. Ami biztos: 1939. február 27-én kórházban halt meg, mérgezésben. Előző nap voll a 70. születésnapja, amelyre Sztálin egy tortát küldött... Lenin sem volt makulátlan életű: több tekintélyes orvos egymástól független véleménye szerint nem a merénylet következményeibe hall bele, hanem a fiatalkorában, emigrációs évei alatt valamely kuplerájban összeszedett szifiliszébe. A végső stádiumában a kór megtámadta központi idegrendszerét, s a proletariátus vezérének elméje teljesen elborult. Az sem kizárt, hogy Sztálin valójában a saját lányát vette feleségül. Nagyezsda Allilujeva 1932ben, néhány nappal öngyilkossága előtt közölte barátnőjével, hogy rövidesen valami szörnyűség fog történni. Elmondta, születése óta valamiféle átok ül rajta, mert tulajdonképpen Sztálin lánya. Ezt egy veszekedés során maga Sztálin vágta a fejéhez, s anyja is bevallotta neki: nem tudja, a férje vagy Sztálin-e Nagyezsda apja. Ami bizonyos: 1900 decemberében Sztálin Allilujevéknél lakott Tbilisziben, s közben viszonya volt a háziasszonnyal. Nagyezsda, a későbbi felesége kilenc hónappal ezután született. A Kreml-beli szex- és bűnügyekben azonban kétségkívül Lavrentyij Berija viszi el a pálmát. Amikor Sztálin hóhérát 1953-ban letartóztatták - majd rövidesen ki is végezték kilenc listát találtak nála. rajtuk 62 női névvel. A nőket viszont nem találták. Része volt a különleges „gyűjteménynek" további 32 cédula olyan nők címeivel. akiknek többsége a szeretője volt. Persze tudni kell, hogy Berija 1943-ban szintén szifilisszel kúráltatta magát. Tisztában volt tehát állapotával, ami súlyosbító körülmény volt az ellene indított per során. A vádpontok között szerepelt az is, hogy Berija megerőszakolt egy hetedik osztályos kislányt, aki teherbe esett, s gyermekét meg is szülte. Berija azzal védekezett, hogy a dolog a lány beleegyezésével történt. Hruscsov lányával, Radával. abban az időben elég is Volt egy ítélethez. A posztsztálini korszak szovjet First Ladyjeinek sorát Nyina Hruscsova nyitotta. Alacsony, kövér, ízléstelenül öltözködő parasztlány volt, majd pártfunkcionárius lett. De ő volt az, aki elsőként a nyilvánosság elé lépett. Lánya, Rada szerint szigorú, akkurátus, rendkívül zárkózott asszony volt. A képzőművészek máig a szemére vetik, hogy ádáz ellensége volt minden modern stílusnak, éppen neki köszönhető. hogy sokuk pályája kettétört. Alekszej Adzsubej, Rada férje így nyilatkozott felesége szüleiről: „ Ügy éltek, mint a cárok, és úgy haltak meg, mint a koldusok. Nem volt semmijük, kizárólag államköltségen éltek." Viktorija Brezsnveva szintén nagydarab teremtés volt. Alig mutatkozott a nyilvánosság előtt, mert problémát okozott neki, hogy félig vak volt. Az okleveles bába a meglehetősen népes és szabados életű családnak szentelte magát, s bár ő sem vetette meg a luxust, szeretett unokái kedvéért maga is főzött. Férje félrelépéseiről Moszkva-szerte suttogtak. Ő egyszerűen nem vett erről tudomást. Az első igazi First Lady kétségkívül Raisza Gorhacsova voll. Okos, csinos, elegáns. Külföldön csodálták, odahaza irigyelték és megszólták. Senkii sem engedett közel magához, a hiába próbálkozó újságírók és a Kreml személyzete szerint zárkózott, élettelen asszony. Ám Az eleganciára oly sokat adó Gorbacsov házaspár lazítani is tudott például nyaraláskor.